Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1901-03-31 / 13. szám

II. Melléklet a „Zemplén** 13. számához 1900. március 31. Színház. Elmondhatjuk bátran, hogy alig van város, hol a sajtó oly tartózkodó diskrécióval foglal­koznék színházi ügyekkel, mint nálunk. Alig tárgyal egyebet a kritika, mint az előadások jó vagy rossz, hibás vagy hihátlan szinrehozatalát. Pedig bizony nagy tévedés azt hinni, hogy vi­déki városban ezzel a sajtó már eleget tett kö­telességének. Korántsem! A színház vezetését eklatáns modorban kell irányítani a sajtónak. Egy színigazgató lehet alkalmas vagy alkalmatlan ember színház veze­téséhez, de akármilyen is : irányitó, vezető kézre van szüksége, Mondjuk helyesebben emigy: sajtó és igazgató kell hogy karöltve vezessék a színházat, mint a kultúra egyik nagy hajlékát. Ha ez nem igy van, akkor rosszul van. Már pedig itt nálunk, valljuk meg őszin­tén, bizony nagy hiba volt, hogy igazgató és sajtó közt nem láttunk kontaktust. Nehogy félreértessünk. Nem úgy értjük mi ezt, hogy a kicsinyes érzékenykedések idézték elő ezt az egyenetlenséget Nevetséges, ha ilyesmi is zavart idéz elő az együttműködésnél. Mi ma­gasabb szempontokból tekintjük a dolgokat On­nan, a hová kell hogy felemelkedjenek : a sajtó kötelességtudásával, az igazgató pedig a kritika elismerésével és őszinte megszivlelésével. Kár, nagy kár, hogy erről most prédikál­nunk kell. De bizony Írnunk kell minderről csak azért, mert mindezt sajnosán nélkülöztük. Ujjal tudunk a sorokra rámutatni, a hol megjó­soltuk a szezon erkölcsi fiaskóját és a mi ezzel együtt jár anyagi fiaskóját is. Nos hát nem is kell, nem is szabad e ki­áltó valósággal szemben többé elleplezni, hogy hol és miben látjuk a bajok kútfejét: a veze­tőség közt felmerült torzsalkodásokban. Legek- latánsabb formában szerte-széjjel, színészek, kö­zönség körében beszélik, hogy a szereposztások körül forgott legfőképp ez az egyenetlenség. Ezen múlt azután, hogy egy-egy szerep iránt való féltékenység, vagy egy-egy szerepkör körül folyt beteges versengés megakadályozta, de min­denesetre késleltette a jó és rendszeres műsor korai, időszerű előkészítését. Való tény, hogy e hibák mellett is volt közönség elég. De azzal a nagy teherrel szem­ben, a mely terhet is éppen a fent jelzett egye­netlenség idézett elő már az előző állomásokon — éppen erős, egyöntetű vezetésre volt szük­ség. Hetek óta mindenfelé azt hallottuk, hogy az igazgatóság — mint ilyen, értve a művészeti beavatkozást — felbomlik és mind e híresztelés titokban lappangó harcok eredménye volt. Har­coké, a melyek nem idézhették elő azt a jó ha­tást, a melyet éppen az igazgatóság együttes működésétől vártunk a bizalom határozott elő­legezésével. Hisz izlésés, tartalmas, békés előkészítés során mily fényes eredménynyel végződhetett volna e szezon, a lázas vágy mellett, melylyel e város közönsége valóban nem remélt módon kezdte pártolni a társulatot. Mígnem beállott a degoűt: a botrányokkal szaturált előadások, a primadonnaharcok és rossz műsor után. Sajnáljuk, mélyen sajnáljuk, hogy ezt kon­statálnunk kell, de az igazságot nem szabad el­hallgatunk. Nemcsak, hogy nem, de sőt vas­akarattal kell hozzálátnunk, hogy e város színé­szetét egészségesebb levegő körébe vonjuk. De erről még sokat kell Írnunk. Egyelőre heti tudósításunk a következő : * Szombaton, márc. 23-án, Rédey István jutalomjátékául színre került „Orpheus az alvi­lágban,“ Offenbach operetje. — Az a kevés kö­zönség, mely ez estén jelen volt, hálásan tap­solta, H. Serfözy Etel énekszámait és a jutal- mazottat, ki ma inkább volt hangjánál mint rendesen- A szereposztást kifogásolja a sajtó és közönség. Vénusz szerepére énekesnő is akad­hatna nagy társulatnál. Vasárnap, márc- 24-én, Szigeti József bolondos és zagyvalékos énekes bohózatát, a „Nőemancipáció“-t, kis közönség nézte meg. H. Serfözy Etel gyakran öltözködött és eleven tem- peramentommal játszott. Az egész estét egyéb­ként ez a szerep töltötte be. Hétfőn, márc. 25 én, Rápolthy Katinka jutalomjátékául egy itt rég nem látott hatásos drámát „Egy szegény ifjú történetét“ elevení­tették volna fel, ha ezt az előadást egyáltalán felelevenítésnek nevezhetnék. Feuillet minden hatásra dolgozó zsenialitása elveszett — a sok botorkálás után — majdnem minden jelenés el­laposodott. Pedig Szentirányi sok igyekezettel, Rápolthy, a jutalmazott, szintén ambícióval, Radnay Zsuska, ki egy szép jelenéséért nyílt színen is nagy tapsot kapott, azon voltak, hogy az előadás jó legyen. Hiába volt minden: késé­sek, szerep nemtudás az előadást nagyon lo­sülyesztették az elfogadhatóság nívójáról. A ju- talmazottnak szép csokrot nyújtottak fel. Kedden, márc 26-án, Simándy Zsigmond jutalomjátékául a „Vereshaju“-t adták elő majd­nem üres ház előtt. Pedig H. Serfözy Etel (Szilaj Kata) éneke, Simándy Zsigmond (Veréb Jankó) és Simándyné (Sári), meg egy kis mű­kedvelő Pogány Irén játéka ennél nagyobb ér­deklődést is megérdemeltek volna. Szerdán, márc. 27-én, Ráthonyi Tilla a társulat egyik tehetséges énekesnőjének jutalom­játékául „Lili“, Herveó kedves zenéjü énekes vigjátéka került színre. Értesülésünk szerint a jutalmazandó még az előtte való napon is a „Bá­nyamester“, esetleg a „Bolond“ cimü operettek­ben szándékozott fellépni, ez a terve azonban közbejött akadályok miatt nem jöhetett létre. — Megnyugtathatjuk azonban a kisasszonyt, hogy választása igy se vont le semmit az ő szín­padi sikeréből, mert ezt a könnyűnek tetsző, de nehéz szerepet szóban, énekben, de különösen játékban szépen és kedvesen töltötte be; fiatalsága édes mosolya sok varázst kölcsönzött különben is szép alakjának. Csupa bájos poézis volt ez a Lili. Kilépésekor hosszas tapssal üdvözölte a közön­ség, miközben az orkeszterből három remek élő­virágcsokrot nyújtották át neki, melyek közül kettőnek mellékletét a következő felvonásban már ott láttuk a bájos Lili nyakában, illetve haja fürtjében — énekszámait,igy pl. a Lili-keringőt, a provanszi dalt, s „Ah ez a lap, a melyre nincsen Írva“ kezdetű gyönyörűen színezett kettős dalát — mind szépen, sok bájjal s precizitással énekelte el, s engedve a tapsoló közönség óhajának, jó kedvvel és rendre meg is ismételte. — Plinchard az első és utolsó felvonásban jó volt, egyébként gyenge. — Gabányi László (Saint-Hypothése) dicséretet érdemel. — A közönség előadás végez­tével is többször előhívta ünnepeltjét s igen lel­kesen tapsolta és éljenezte. Csütörtökön, márc. 28-án, a „Szegény Jonathán“-t elevenítették fel e szezonban má­sodszor, jó előadásban. Különösen tetszett Ha- lasy Jonathánja, H. Serfözy Etel Mollyja. Ré­dey Wandergouldja, Ráthonyi Hariettje és Latabárné zamatos, jóizü mókái. Pénteken, márc. 29-én, a kóristák juta­lomjátékául a „Színházi képtelenség“-et, Mor­länder bohózatát a legképtelenebb előadásban és oly hiányosan hozták színre, hogy a függöny legördültével Gabányi László kénytelen volt a közönséget az est befejeztéről külön értesíteni. A ház zsúfolva volt Égyébként kárpótolta az estét Bajusz Fregoli-utánzata, ki a kóristák iránt való szívességből vállalkozott e zseniális előadásra. Meglepően zajos és nagy hatás mellett utánozta az operaénekesnőt és gyors, csak pillanatnyi átöltözéssel Svengalit, a betörőt és Carmencitát torz spanyol táncával. A füty- kuplét a spanyolfal mellett helyette Schön Andor fütyülte szépen. Szombaton, márc. 30-án, Rontay Boriska, a kassai nemzeti szinkáz elsőrendű énekesnője felléptével a „New-York szépe“ ment a szezon­ban negyedszer. Irodalom. Magyar pénzügyi jog. Exner Kornél dr. egyetemi magántanár, a »Zemplén“ munkatársa, a magyar pénzügyi jognak száraz irodalmát emészthetőbbé és élvezetesebbé teendő, könyvet irt, mely „Magyar pénzügyi jog“ c. alatt most jelent meg a könyves boltokban. A pénzügyi jog anyagát kritikai módszerrel feldolgozott könyv terjedelme 512 oldal és szaktudós körök­ben is igen jő fogadtatásban részesült. A müvet, mely az Athenaeum kiadásában jelent meg, melegen ajánljuk mindazok figyelmébe, kik akár a gyakorlat, akár az elmélet terén pénz­ügyi dolgokkal foglalkoznak és minden tekin­tetben megbízható tanácsadót akarnak bírni egy jó könyvben. Ára : ? A hűbéri rendszer. A nem nemes job­bágya lön az urnák, a kisebb nemesek csopor­tosultak a főbb urak körül, a főurak a király körül: ezérta hűségért kaptak bérül kisebb, vagy nagyobb jószágokat haszonélvezetre Ez a Közép­kor hűbéri rendszere. Ennek fejében a hűbéres hűségesküt tett urának, a kit minden vállalatának segíteni tartozott. Vad és nyers volt ez a kor, de ragyogó és hősi. Á hűbér-rendszerrel szorosan összeforrt a lovagság. Ez a harcok virága, a harc és a baj vívás művészete. Lovag csak nemes szülők gyermeke lehetett. A fiúgyermeket hót éves korában elvitték a szülei háztól valamely kitűnő lovag udvarába, hogy annak erényeit eltanulja 14 éves koráig mint apród kisérte a vár urát és asszonyát vadászatokra és növelte erejét és ügyességét. Mint inas is szolgálta urát. A tanu­lási évek elteltével, 18—20 éves korában, fel­vették a lovagok rendjébe Testi-lelki tisztaságá­nak jeléül mogfürdött, megáldozott s fehérbe öltözve, két lovag közt az oltárhoz lépett. Mise után a pap megáldotta kardját és a lovag, kinek udvarában szolgált, kardjával vállára^ütött 'e szavakkal: „Lovaggá avatlak az Atyának, Fiúnak és Szentléleknek nevében.“ így forrt össze az egyházzal a Középkor e fényes intézménye, melyről egy egész nagy történeti korszak nyerte nevét és melyről ma is a legszebb románcok szólnak, mely vezető eleme volt több emberöl­tőnek s ideálja a személyes bátorságon alapuló harcnak. Akkor éltek azok a mesés lelkű fér­fiak, is a kik csak egyszer szerettek, de örökre szerettek, szivük vérét ontották a hitért, mig szivük fölött őrizték egy hölgy kis szalagját lovagi szinökül. A lovagokról mond szép tör­téneteket a Nagy Képes Világtörténet V. kötete, melyből most jelent meg a 99. és 100. füzet. Az egész nagy mű 12 kötetből fog állani. Egy kötét ára diszkötésben 16 kor., kapható füzeten­ként (á 60 fill) és havi részletfizetésre is a kiadó-társulatnál, Révai Testvérek írod. Int. Részvénytársaságnál, Budapest, VIII., Üllői-út 18. sz. A legérdekesebb magyar napilap, mely úgy tartal­mának bősége, mint értesüléseinek gyorsasága és meg­bízhatósága folytán bátran összehasonlítható a külföldi nagy lapjaival, az „Egketértés“, melynek szerkesztősége nem kímél sem költséget, sem fáradságot arra, hogy ol­vasóközönségét úgy a hazai, mint a külföldi események­ről kimerítő, részletes tudósításokkal lássa el. De külö­nösen ki kell emelnünk az „Egyetértés“ politikai és szép­irodalmi rovatát. Politikai rovatának egyik fő ereje az, hogy olyan bő és részletes tudósításokat ad, minőt egyetlen magyar lap sem adhat Az „Egyetértés“ is csak nagy ter­jedelménél fogva teheti ezt Vezércikkeiben az „Egyet­értés“ mindig a politikai és társadalmi nagy kérdéseket vitatja meg s programjához híven a szabad eszmékért és függetlenségi elvekért küzd, Szépirodalmi része az „Egyet­értésinek eddig is igen becses volt, mert a legkitűnőbb Írók tárcáit és regényeit évek hosszú során át ebben a lapban olvashatja a magyar közönség. Az április 1-én kez­dődő évnegyedben az „Egyetértés“ Eötvös Károly tárca- sorozatán kívül kitűnő regényt is közöl. A ki érdekes és jó olvasni valót keres és a világ folyá­sáról gyorsan és hitelesen akar értesülni, űzessen elő az „Egyetértésire. Az előflzetési pénzek az „Egyetértés“ kiadóhivatalába küldendők, (Budapesten, IV., Papnövelde utca 8 ), mely szívesen küld ingyenes mutatványszámot. Előfizetési ár negyedévre 10 kor, egy hóra 3 kor. 60 fill. Komoly irány, könnyed szellem, határozott nemzej- törekvés jellemzi u »Magyarország* politikai napilapot. Nem hajlónk ide-oda, nem üzórkedig politikai meggyőzői dóssel, egyenes és nyílt, mint a magyar ember lelke, azért fért annyira közel a magyar nemzet szivéhez. A »Magyar- ország» a magyar hírlapirodalomban páratlan előhaladast tett. A müveit magyar társadalom befogadta, megkedvelte és nagyra nevelte, úgy hogy ma már a .Magyarország* a legelterjedtebb és legolvasottabb lapja a magyar közön­ségnek. „Magyarország* valósággal irányt szab és egyesiti maga köré a müveit magyar ^társadalmat. Bartha Miklós az ő párattanul ragyogó tollával megragadja az elméket, úgy hogy politikai és társadalmi külömbség nélkül min­denki meghajlik az ő tollának szépsége ós varázsereje előtt. A „Magyarország* minden sorában komoly ós emel­kedett, nem hódol a modern léhaságoknak, de eleven, gyors ós szórakoztató. Azért kedvelt lapja a magyar csa­ládoknak. A „Magyarország* főszerkesztője Holló Lajos országgy. hépviselő, felelősszerkesztője Lovászy Márton, a közgazdasági rósz szerkesztője Lázár Pál műegyetemi tanár kivülők közéletünk is Íróink kitűnőségeinek egész sorozata tartozik a „Magyarország“ kötelékéhez. így Baross János dr. Móra István ifj Lónyay Sándornó, G-ömbösné Galamb Margit, Vértessy Arnold ós a régi ós uj irói nem­zedék sok más jeles tagja. A „Magyarország* előállítási módja a modern technikai haladásnak igazi • példaképe. Bócscsel, Berlinnel ós az ország nagyobb városaival direkt telefon összeköttetéseket tart fenn, híreit ós tudósításait a leggyorsabban ós a legalaposabb forrásokból meríti Ez teszi lehetővé, hogy a „Magyarország“ a többi lapokat egy íólnappal megelőzi. A .Magyarország“ reggel már az ország legtávolabbi részeiben is ott van. Hozza a kimerítő országgyűlést, a bel ós külföldi tőzsdei tudósításokat, ki­tűnő regényeket, tárcákat, stb. A „Magyarország“ előfize­tése egy évre 14 frt. negyedévre 3 frt 50kr.l hóra 1 frt. 20 kr. Az előfizetési pénzek postautalványon a „Magyar- ország“ kiadóhivatalába Budapest, küldondők. — Kis Lap. Több mint negyed évszázad óta gyö- györködteti a ,Kis Lap* cimü képes gyermekujság Ma­gyarország apró olvasó közönségét. Hétről hétre mint szí­vesen látott vendég kopogtat be a magyar családok haj­lékába, a hol vidám gondatlan gyermekek repeső szívvel várják ós ujongva köszöntik. A .Kis Lap® az egyetlen magyar gyermekujság, melyet a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. miszter az elemi népiskolák tanulóinak ós ifjú­ságának olvasmányul aján’ott. Előfizetése */4 évenkint 2 korona Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal. Bu­dapest Kerepesi-ut 54. — Háztartás. Kürthy Emilnó szerkesztésében és az Athenaeum r. t kiadásában havonként 3-szor megjelenő „Háztartás* a magyar gazdasszonyoknak egyetlen magyar lapja, mely a háztartás minden ágában útbaigazítást ad, azonkívül bő szépirodalmi részét irodalmunk legkiválóbb művelői szerkesztik. A „Háztartás“ gyönyörű színes bo­rítókban jelenik meg és előfizetése •/* évre 4 korona. Mutatványszámot küld ingyen a kiadóhivatal; Budapest, Kerepesi-ut 54. — Magyar Bazár. Ezt a legrégibb, legjobb divat­lapot Wohl Janka szerkeszti és az Athenaeum r. t. adja ki. A „Magyar Bazár“ az egyetlen magyar divatlap, mely havonként négyszer jelenik meg, mindig bő divatrószszel, gyönyörű színes divatképpel ós ilusztrált szépirodalmi melléklettel. A „Magyar Bazár“ borítékján annyi tudnivalót közöl a társaságból, háztartásból ós regényt, a mennyit egyetlenegy sem a hazai divatlapok közül a „Magyar Bazár“ előfizetése negyed évre 4 korona. Mutatványszá­mot ingyen küld a kiadóhivatal: Budapest, Kerepesi-ut 54 Egyesületi élet. A felső zempléni ev. ref. egyházmegye Sátoralja-Ujhelyben márc. 26-án tartotta meg ta­vaszi rendes közgyűlését Sátoralja-Ujhelyben. A közgyűlést istentisztelet előzte meg az ev. ref. templomban, midón a helybeli s lelkész imádko­zott Istentisztelet után vette kezdetét a köz­

Next

/
Oldalképek
Tartalom