Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1901-03-31 / 13. szám
II. Melléklet a „Zemplén** 13. számához 1900. március 31. Színház. Elmondhatjuk bátran, hogy alig van város, hol a sajtó oly tartózkodó diskrécióval foglalkoznék színházi ügyekkel, mint nálunk. Alig tárgyal egyebet a kritika, mint az előadások jó vagy rossz, hibás vagy hihátlan szinrehozatalát. Pedig bizony nagy tévedés azt hinni, hogy vidéki városban ezzel a sajtó már eleget tett kötelességének. Korántsem! A színház vezetését eklatáns modorban kell irányítani a sajtónak. Egy színigazgató lehet alkalmas vagy alkalmatlan ember színház vezetéséhez, de akármilyen is : irányitó, vezető kézre van szüksége, Mondjuk helyesebben emigy: sajtó és igazgató kell hogy karöltve vezessék a színházat, mint a kultúra egyik nagy hajlékát. Ha ez nem igy van, akkor rosszul van. Már pedig itt nálunk, valljuk meg őszintén, bizony nagy hiba volt, hogy igazgató és sajtó közt nem láttunk kontaktust. Nehogy félreértessünk. Nem úgy értjük mi ezt, hogy a kicsinyes érzékenykedések idézték elő ezt az egyenetlenséget Nevetséges, ha ilyesmi is zavart idéz elő az együttműködésnél. Mi magasabb szempontokból tekintjük a dolgokat Onnan, a hová kell hogy felemelkedjenek : a sajtó kötelességtudásával, az igazgató pedig a kritika elismerésével és őszinte megszivlelésével. Kár, nagy kár, hogy erről most prédikálnunk kell. De bizony Írnunk kell minderről csak azért, mert mindezt sajnosán nélkülöztük. Ujjal tudunk a sorokra rámutatni, a hol megjósoltuk a szezon erkölcsi fiaskóját és a mi ezzel együtt jár anyagi fiaskóját is. Nos hát nem is kell, nem is szabad e kiáltó valósággal szemben többé elleplezni, hogy hol és miben látjuk a bajok kútfejét: a vezetőség közt felmerült torzsalkodásokban. Legek- latánsabb formában szerte-széjjel, színészek, közönség körében beszélik, hogy a szereposztások körül forgott legfőképp ez az egyenetlenség. Ezen múlt azután, hogy egy-egy szerep iránt való féltékenység, vagy egy-egy szerepkör körül folyt beteges versengés megakadályozta, de mindenesetre késleltette a jó és rendszeres műsor korai, időszerű előkészítését. Való tény, hogy e hibák mellett is volt közönség elég. De azzal a nagy teherrel szemben, a mely terhet is éppen a fent jelzett egyenetlenség idézett elő már az előző állomásokon — éppen erős, egyöntetű vezetésre volt szükség. Hetek óta mindenfelé azt hallottuk, hogy az igazgatóság — mint ilyen, értve a művészeti beavatkozást — felbomlik és mind e híresztelés titokban lappangó harcok eredménye volt. Harcoké, a melyek nem idézhették elő azt a jó hatást, a melyet éppen az igazgatóság együttes működésétől vártunk a bizalom határozott előlegezésével. Hisz izlésés, tartalmas, békés előkészítés során mily fényes eredménynyel végződhetett volna e szezon, a lázas vágy mellett, melylyel e város közönsége valóban nem remélt módon kezdte pártolni a társulatot. Mígnem beállott a degoűt: a botrányokkal szaturált előadások, a primadonnaharcok és rossz műsor után. Sajnáljuk, mélyen sajnáljuk, hogy ezt konstatálnunk kell, de az igazságot nem szabad elhallgatunk. Nemcsak, hogy nem, de sőt vasakarattal kell hozzálátnunk, hogy e város színészetét egészségesebb levegő körébe vonjuk. De erről még sokat kell Írnunk. Egyelőre heti tudósításunk a következő : * Szombaton, márc. 23-án, Rédey István jutalomjátékául színre került „Orpheus az alvilágban,“ Offenbach operetje. — Az a kevés közönség, mely ez estén jelen volt, hálásan tapsolta, H. Serfözy Etel énekszámait és a jutal- mazottat, ki ma inkább volt hangjánál mint rendesen- A szereposztást kifogásolja a sajtó és közönség. Vénusz szerepére énekesnő is akadhatna nagy társulatnál. Vasárnap, márc- 24-én, Szigeti József bolondos és zagyvalékos énekes bohózatát, a „Nőemancipáció“-t, kis közönség nézte meg. H. Serfözy Etel gyakran öltözködött és eleven tem- peramentommal játszott. Az egész estét egyébként ez a szerep töltötte be. Hétfőn, márc. 25 én, Rápolthy Katinka jutalomjátékául egy itt rég nem látott hatásos drámát „Egy szegény ifjú történetét“ elevenítették volna fel, ha ezt az előadást egyáltalán felelevenítésnek nevezhetnék. Feuillet minden hatásra dolgozó zsenialitása elveszett — a sok botorkálás után — majdnem minden jelenés ellaposodott. Pedig Szentirányi sok igyekezettel, Rápolthy, a jutalmazott, szintén ambícióval, Radnay Zsuska, ki egy szép jelenéséért nyílt színen is nagy tapsot kapott, azon voltak, hogy az előadás jó legyen. Hiába volt minden: késések, szerep nemtudás az előadást nagyon losülyesztették az elfogadhatóság nívójáról. A ju- talmazottnak szép csokrot nyújtottak fel. Kedden, márc 26-án, Simándy Zsigmond jutalomjátékául a „Vereshaju“-t adták elő majdnem üres ház előtt. Pedig H. Serfözy Etel (Szilaj Kata) éneke, Simándy Zsigmond (Veréb Jankó) és Simándyné (Sári), meg egy kis műkedvelő Pogány Irén játéka ennél nagyobb érdeklődést is megérdemeltek volna. Szerdán, márc. 27-én, Ráthonyi Tilla a társulat egyik tehetséges énekesnőjének jutalomjátékául „Lili“, Herveó kedves zenéjü énekes vigjátéka került színre. Értesülésünk szerint a jutalmazandó még az előtte való napon is a „Bányamester“, esetleg a „Bolond“ cimü operettekben szándékozott fellépni, ez a terve azonban közbejött akadályok miatt nem jöhetett létre. — Megnyugtathatjuk azonban a kisasszonyt, hogy választása igy se vont le semmit az ő színpadi sikeréből, mert ezt a könnyűnek tetsző, de nehéz szerepet szóban, énekben, de különösen játékban szépen és kedvesen töltötte be; fiatalsága édes mosolya sok varázst kölcsönzött különben is szép alakjának. Csupa bájos poézis volt ez a Lili. Kilépésekor hosszas tapssal üdvözölte a közönség, miközben az orkeszterből három remek élővirágcsokrot nyújtották át neki, melyek közül kettőnek mellékletét a következő felvonásban már ott láttuk a bájos Lili nyakában, illetve haja fürtjében — énekszámait,igy pl. a Lili-keringőt, a provanszi dalt, s „Ah ez a lap, a melyre nincsen Írva“ kezdetű gyönyörűen színezett kettős dalát — mind szépen, sok bájjal s precizitással énekelte el, s engedve a tapsoló közönség óhajának, jó kedvvel és rendre meg is ismételte. — Plinchard az első és utolsó felvonásban jó volt, egyébként gyenge. — Gabányi László (Saint-Hypothése) dicséretet érdemel. — A közönség előadás végeztével is többször előhívta ünnepeltjét s igen lelkesen tapsolta és éljenezte. Csütörtökön, márc. 28-án, a „Szegény Jonathán“-t elevenítették fel e szezonban másodszor, jó előadásban. Különösen tetszett Ha- lasy Jonathánja, H. Serfözy Etel Mollyja. Rédey Wandergouldja, Ráthonyi Hariettje és Latabárné zamatos, jóizü mókái. Pénteken, márc. 29-én, a kóristák jutalomjátékául a „Színházi képtelenség“-et, Morländer bohózatát a legképtelenebb előadásban és oly hiányosan hozták színre, hogy a függöny legördültével Gabányi László kénytelen volt a közönséget az est befejeztéről külön értesíteni. A ház zsúfolva volt Égyébként kárpótolta az estét Bajusz Fregoli-utánzata, ki a kóristák iránt való szívességből vállalkozott e zseniális előadásra. Meglepően zajos és nagy hatás mellett utánozta az operaénekesnőt és gyors, csak pillanatnyi átöltözéssel Svengalit, a betörőt és Carmencitát torz spanyol táncával. A füty- kuplét a spanyolfal mellett helyette Schön Andor fütyülte szépen. Szombaton, márc. 30-án, Rontay Boriska, a kassai nemzeti szinkáz elsőrendű énekesnője felléptével a „New-York szépe“ ment a szezonban negyedszer. Irodalom. Magyar pénzügyi jog. Exner Kornél dr. egyetemi magántanár, a »Zemplén“ munkatársa, a magyar pénzügyi jognak száraz irodalmát emészthetőbbé és élvezetesebbé teendő, könyvet irt, mely „Magyar pénzügyi jog“ c. alatt most jelent meg a könyves boltokban. A pénzügyi jog anyagát kritikai módszerrel feldolgozott könyv terjedelme 512 oldal és szaktudós körökben is igen jő fogadtatásban részesült. A müvet, mely az Athenaeum kiadásában jelent meg, melegen ajánljuk mindazok figyelmébe, kik akár a gyakorlat, akár az elmélet terén pénzügyi dolgokkal foglalkoznak és minden tekintetben megbízható tanácsadót akarnak bírni egy jó könyvben. Ára : ? A hűbéri rendszer. A nem nemes jobbágya lön az urnák, a kisebb nemesek csoportosultak a főbb urak körül, a főurak a király körül: ezérta hűségért kaptak bérül kisebb, vagy nagyobb jószágokat haszonélvezetre Ez a Középkor hűbéri rendszere. Ennek fejében a hűbéres hűségesküt tett urának, a kit minden vállalatának segíteni tartozott. Vad és nyers volt ez a kor, de ragyogó és hősi. Á hűbér-rendszerrel szorosan összeforrt a lovagság. Ez a harcok virága, a harc és a baj vívás művészete. Lovag csak nemes szülők gyermeke lehetett. A fiúgyermeket hót éves korában elvitték a szülei háztól valamely kitűnő lovag udvarába, hogy annak erényeit eltanulja 14 éves koráig mint apród kisérte a vár urát és asszonyát vadászatokra és növelte erejét és ügyességét. Mint inas is szolgálta urát. A tanulási évek elteltével, 18—20 éves korában, felvették a lovagok rendjébe Testi-lelki tisztaságának jeléül mogfürdött, megáldozott s fehérbe öltözve, két lovag közt az oltárhoz lépett. Mise után a pap megáldotta kardját és a lovag, kinek udvarában szolgált, kardjával vállára^ütött 'e szavakkal: „Lovaggá avatlak az Atyának, Fiúnak és Szentléleknek nevében.“ így forrt össze az egyházzal a Középkor e fényes intézménye, melyről egy egész nagy történeti korszak nyerte nevét és melyről ma is a legszebb románcok szólnak, mely vezető eleme volt több emberöltőnek s ideálja a személyes bátorságon alapuló harcnak. Akkor éltek azok a mesés lelkű férfiak, is a kik csak egyszer szerettek, de örökre szerettek, szivük vérét ontották a hitért, mig szivük fölött őrizték egy hölgy kis szalagját lovagi szinökül. A lovagokról mond szép történeteket a Nagy Képes Világtörténet V. kötete, melyből most jelent meg a 99. és 100. füzet. Az egész nagy mű 12 kötetből fog állani. Egy kötét ára diszkötésben 16 kor., kapható füzetenként (á 60 fill) és havi részletfizetésre is a kiadó-társulatnál, Révai Testvérek írod. Int. Részvénytársaságnál, Budapest, VIII., Üllői-út 18. sz. A legérdekesebb magyar napilap, mely úgy tartalmának bősége, mint értesüléseinek gyorsasága és megbízhatósága folytán bátran összehasonlítható a külföldi nagy lapjaival, az „Egketértés“, melynek szerkesztősége nem kímél sem költséget, sem fáradságot arra, hogy olvasóközönségét úgy a hazai, mint a külföldi eseményekről kimerítő, részletes tudósításokkal lássa el. De különösen ki kell emelnünk az „Egyetértés“ politikai és szépirodalmi rovatát. Politikai rovatának egyik fő ereje az, hogy olyan bő és részletes tudósításokat ad, minőt egyetlen magyar lap sem adhat Az „Egyetértés“ is csak nagy terjedelménél fogva teheti ezt Vezércikkeiben az „Egyetértés“ mindig a politikai és társadalmi nagy kérdéseket vitatja meg s programjához híven a szabad eszmékért és függetlenségi elvekért küzd, Szépirodalmi része az „Egyetértésinek eddig is igen becses volt, mert a legkitűnőbb Írók tárcáit és regényeit évek hosszú során át ebben a lapban olvashatja a magyar közönség. Az április 1-én kezdődő évnegyedben az „Egyetértés“ Eötvös Károly tárca- sorozatán kívül kitűnő regényt is közöl. A ki érdekes és jó olvasni valót keres és a világ folyásáról gyorsan és hitelesen akar értesülni, űzessen elő az „Egyetértésire. Az előflzetési pénzek az „Egyetértés“ kiadóhivatalába küldendők, (Budapesten, IV., Papnövelde utca 8 ), mely szívesen küld ingyenes mutatványszámot. Előfizetési ár negyedévre 10 kor, egy hóra 3 kor. 60 fill. Komoly irány, könnyed szellem, határozott nemzej- törekvés jellemzi u »Magyarország* politikai napilapot. Nem hajlónk ide-oda, nem üzórkedig politikai meggyőzői dóssel, egyenes és nyílt, mint a magyar ember lelke, azért fért annyira közel a magyar nemzet szivéhez. A »Magyar- ország» a magyar hírlapirodalomban páratlan előhaladast tett. A müveit magyar társadalom befogadta, megkedvelte és nagyra nevelte, úgy hogy ma már a .Magyarország* a legelterjedtebb és legolvasottabb lapja a magyar közönségnek. „Magyarország* valósággal irányt szab és egyesiti maga köré a müveit magyar ^társadalmat. Bartha Miklós az ő párattanul ragyogó tollával megragadja az elméket, úgy hogy politikai és társadalmi külömbség nélkül mindenki meghajlik az ő tollának szépsége ós varázsereje előtt. A „Magyarország* minden sorában komoly ós emelkedett, nem hódol a modern léhaságoknak, de eleven, gyors ós szórakoztató. Azért kedvelt lapja a magyar családoknak. A „Magyarország* főszerkesztője Holló Lajos országgy. hépviselő, felelősszerkesztője Lovászy Márton, a közgazdasági rósz szerkesztője Lázár Pál műegyetemi tanár kivülők közéletünk is Íróink kitűnőségeinek egész sorozata tartozik a „Magyarország“ kötelékéhez. így Baross János dr. Móra István ifj Lónyay Sándornó, G-ömbösné Galamb Margit, Vértessy Arnold ós a régi ós uj irói nemzedék sok más jeles tagja. A „Magyarország* előállítási módja a modern technikai haladásnak igazi • példaképe. Bócscsel, Berlinnel ós az ország nagyobb városaival direkt telefon összeköttetéseket tart fenn, híreit ós tudósításait a leggyorsabban ós a legalaposabb forrásokból meríti Ez teszi lehetővé, hogy a „Magyarország“ a többi lapokat egy íólnappal megelőzi. A .Magyarország“ reggel már az ország legtávolabbi részeiben is ott van. Hozza a kimerítő országgyűlést, a bel ós külföldi tőzsdei tudósításokat, kitűnő regényeket, tárcákat, stb. A „Magyarország“ előfizetése egy évre 14 frt. negyedévre 3 frt 50kr.l hóra 1 frt. 20 kr. Az előfizetési pénzek postautalványon a „Magyar- ország“ kiadóhivatalába Budapest, küldondők. — Kis Lap. Több mint negyed évszázad óta gyö- györködteti a ,Kis Lap* cimü képes gyermekujság Magyarország apró olvasó közönségét. Hétről hétre mint szívesen látott vendég kopogtat be a magyar családok hajlékába, a hol vidám gondatlan gyermekek repeső szívvel várják ós ujongva köszöntik. A .Kis Lap® az egyetlen magyar gyermekujság, melyet a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. miszter az elemi népiskolák tanulóinak ós ifjúságának olvasmányul aján’ott. Előfizetése */4 évenkint 2 korona Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal. Budapest Kerepesi-ut 54. — Háztartás. Kürthy Emilnó szerkesztésében és az Athenaeum r. t kiadásában havonként 3-szor megjelenő „Háztartás* a magyar gazdasszonyoknak egyetlen magyar lapja, mely a háztartás minden ágában útbaigazítást ad, azonkívül bő szépirodalmi részét irodalmunk legkiválóbb művelői szerkesztik. A „Háztartás“ gyönyörű színes borítókban jelenik meg és előfizetése •/* évre 4 korona. Mutatványszámot küld ingyen a kiadóhivatal; Budapest, Kerepesi-ut 54. — Magyar Bazár. Ezt a legrégibb, legjobb divatlapot Wohl Janka szerkeszti és az Athenaeum r. t. adja ki. A „Magyar Bazár“ az egyetlen magyar divatlap, mely havonként négyszer jelenik meg, mindig bő divatrószszel, gyönyörű színes divatképpel ós ilusztrált szépirodalmi melléklettel. A „Magyar Bazár“ borítékján annyi tudnivalót közöl a társaságból, háztartásból ós regényt, a mennyit egyetlenegy sem a hazai divatlapok közül a „Magyar Bazár“ előfizetése negyed évre 4 korona. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal: Budapest, Kerepesi-ut 54 Egyesületi élet. A felső zempléni ev. ref. egyházmegye Sátoralja-Ujhelyben márc. 26-án tartotta meg tavaszi rendes közgyűlését Sátoralja-Ujhelyben. A közgyűlést istentisztelet előzte meg az ev. ref. templomban, midón a helybeli s lelkész imádkozott Istentisztelet után vette kezdetét a köz
