Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1900-11-04 / 44. szám
a kik egy-egy gazdánál hosszabb szolgálati időt töltöttek és az alatt az idő alatt megbízható, szorgalmas egyéneknek bizonyultak, egyenként 100 (azaz száz) korona jutalmat s elismerő oklevelet adományozott. Á pénzbeli jutalmat és elismerő oklevelet bizonyos ünnepiességgel fogják az illetőknek kezeikbe adni, hogy példáik buzditóan hassanak környezeteikre. A megjutalmazott és kitüntetett egyének névszerint a következők: Szicsák Demeter erdőkerülő Lob- kowitz Rudolf hg.-nél Zboj községben, — Kiss György gazdasági cseléd Vay Sándor br.-nál Golop községben, — Hermann János gazd. cseléd Bujanovics Bélánál T. Izsép községben, — Sütő István gazdasági cseléd, Sennyey Miklós br.-nál Erzsébettanyán, — öreg Dues János Andrássy Sándor gr. hardicsai gazdaságában, — Furdák János kácsándi gazdasági munkás, — Katrinyák Mihály gazdasági munkás Ragályi- Balassa Emma bárónőnél Kucsin községben, — Zambó György mezőőr Vámos-Újfalu községnél, — Kovály János gazdasági munkás Wicz- mándy Ödönnél Butka községben és Bodnár János szőlőmunkás Mailloth György br.-nál Tállyán. A m. kir Ludovika akadémia első évfolyamába, a Buttler János gróf alapította helyre, a második sorban bemutatott Keserű György vétetett fel, mivelhogy a Zemplén- vármegye törvényhatósági közgyűlése részéről első sorban bemutatott Éliássy Sándor orvosi szempontból alkalmatlannak mutatkozott. Pónztárvizsgálat. A t. vármegye közpénztárait legutóbb a f. évi okt. hó 29-én vizsgálta meg a Matolai Etele alispán elnöklése mellett eljáró vármegyei küldöttség, mely, ez alkalommal is, úgy az ügyvitelt, mint a pénzkezelést kifogástalanul rendben találta. Levelezés. Tokaj, nov. 1. A mi most mindnyájunkat érdekel — a szüret — arról Írok. Hál’ Istennek megvolt, jó volt, szép volt; már t. i. a kinek az volt. Ezt pedig a helybeli szőlőbirtokosok nagy része elmondhatja, mert az emelkedett, nem fensikon fekvő szőlők régóta nem örvendeztették meg gazdáikat oly szép, bő és jó terméssel, mint ez idén. Van szőlősgazda, a ki előre elkészített hordókészletét kénytelen volt szüretje alkalmával Ví, 1/3-ával megszaporitani, sőt még meg is duplázni, hogy termett mustját beleszorithassa. A must pedig igen finom volt; Wagner szerint az aljban szűrt 12—13°-ot, a hegyiek pedig 16—17°- ot is elértek! Az aljban nálunk — lehet mondani — semmi sem termett, a Nyír is tönkrefagyott és — igazán csudálatos — borvevő még sincs. Az egész Tokajbzn 1—2 helybeli kereskedőn, 3—4 vidéki korcsmároson kívül egyetlen kupec sem fordult meg. Eddig még csak egy-két birtokos volt képes eladni a borát, Egy előkelő termelő 61, mások 50, 45, 40, 35 ft. körül adtak el egy gön- czi hordó mustot, de a legnagyobb rósz kénytelen volt termését lepincézni. Minek tulajdonítható e sajnos jelenség? Az olasz bor beözönlésének, a pénzpiac válsáBreuer titoknoka szép tehetségű, szorgalmatos, jeles fiatal ember. Az embereknek, még a mi veiteknek is, tsaknem mintegy természetükbe nyőtt szokásuk, hogy az idegenek eránt bizodalommal nem viseltetnek; és mi volt természetesebb, hogy hazánknak e’ fatális napjaiba egy oly megyei főnök eránt, kit senki sem esmert, kiről még az a hir is szárnyalt, hogy Galicziából Magyarországba a’ Muszkákat ő vezette be, a bizodalom nemcsak hogy nem mutatkozott, hanem erányába a’ megvetésnek jelei tűntek fel. Ezen férfiúnak azonban telyes elégtétele, lelkének telyes öröme lön, mikor látta, érezte, hogy később Zemplén őt nemcsak mint főnökét tisztelte, de mint embert és magyar embert a szó telyes értelmébe szerette. Matavovszky e’ megyét a Lehóczky lemondása után dissolutus** állapotba találta; ugyanazért első teendője volt a megürült hivatalhelyeket betölteni, s e végett egy tanácskozmányt tartott, melynek helye a fő Ispányi szoba volt. Fő Ispányi szobai Mily édes gondolatok csatoltatnak e szobához I Mily magasztos érzés szövetkezik e helyiséghez ! Mely nagyszerű megyei események műhelye volt e’ terem, melybe egykor megyénknek csak legfőbbjei tanácskoztak a teendők eránt. Most pöffeszkedtek benne egyének, kik a megyei életbe annak kócsjukán sem mertek bekukutskálni, cigarózva bodros füstöket bocsátva feszengtek a’ fráterek a’ fő Ispányi székekbe, melyekbe a megye legérdemesebb fiai is csak a’ főispányi megkinálásra bátorkodtak telyes reverendával ülni. " ** Szétmállott. gának, a borhamisítók üldözése miatt táplált boszunak a kereskedők részéről? Vagy mind e tényezők egyesült hatásának: süssék ki az arra hivatottak! Nekünk, gazdáknak, elég gondot okoz az, hogy miután egész éven tömérdeket áldoztunk a szőlő mivelésére, mi uton-módon térülnek meg kiadásaink? Miből fizessük az adót? Miből telik majd a jövő éven ismét a dolgoztatásra? Mert megeshetik ám, hogy éveken át nyakunkban marad készletünk; a tavalyi termése sok tulajdonosnak még most is meg van, azt se kérdezték tőle: hogy adod? Vagy adjuk el a bort, a mint kérik, 30—35 ftjával hordáját, s viseljük a munkáltatás deficitjét: Ezt tennünk lehetetlen. Ha van erő, mely bajunkon segít, ez csakis az egyesülésben található fel. Egyesüljünk tehát. Alakítsuk meg a pinceszövetkezeteket! Arra termett férfiaink! Ha sziveteken fekszik e sokat küzdött s jobb sorsra érdemes tokaj- hegyaljai nép érdeke; ha a haza jövendő sorsa érdekli lelkeiteket: lépjetek elő, bontsátok ki a zászlót! Mi, közkatonák, tehetségünkhöz képest tántorodás nélkül, tömött sorokban fogunk benneteket követni! Demjén Kálmán. Hírek a nagyvilgból. György görög király Bécsben látogatást tett királyunk őfelségénél. Romániában, az ország több részében, ismét nagy aggodalomra okot szolgáltató paraszt zavargások támadtak. Müller Miksa, az oxfordi egyetemnek volt világhírű tanára, ki az összehasonlító nyelvészet terén tudományával korszakot teremtett, életének 75 évében elhalálozott. Áldás emlékére! Délafrikában Botha búr tábornokkal a fegyverletétel iránt folytatott tárgyalás erdmény- telen maradt. Az ellenségeskedés újra megkezdődött a búrok és ángolok,között. Amerika Egyesült Államaiban már befejezték a századvégi népszámlálást. Á lakosság száma; 76,225,220 lélek; tiz év folytán a szaporodás : 13,225,464 lélek. Összekoccanás amontenegrói határon. Bosznia országszóién montenegrói katonák megtámadtak egy osztrák-magyar őrjáratot. A mi katonáink közül két gyalogos megsebesült, a montenegróiak közül elesett egy hadnagy és egy káplár. Az eset aggasztó. Hírek az országból. rr Őfelsége a király holnap, nov. 5-ón, Budapestre érkezik s további rendelkezésig minden csütörtökön és hétfőn kihallgatást ad. Vaszary Kolos bíboros hercegprímás a múlt hó 30-án csöndes ünnepséggel ülte meg nevenapját budapesti palotájában. Andrássy Aladár gróf,főkamarásmester, néhány nap óta betegen fekszik budapesti palotájában. Széli Ignác belügyi államtitkárt 30 éves közszolgálatának évfordulója alkalmából több vármegye közönsége felirattal üdvözölte. Boldog egek — gondolám — mily felfor- dúltság! Á Tisztviselők helyei betöltettek és a dolgok ismét folyamatba mentek. (Folytatjuk.) A czigándi ostsapkák. — A .Zemplén« eredeti tárcája. — Azt hittem, hogy „A czigándi kondás lovával“ lezártam a régi Czigándról szólójhistóriámat; részint mert úgy emlékeztem, hogy nincsen már több eféle tárgyam, részint pedig, mert rettenetes komoly foglalkozásaim között ritkán jutok oly hangulatba, hogy jókedvű történetekkel bíbelődjem. De „a czigándi kondás lovának“ a megjelenése után pár hétre váratlan eseményre virradtam egy napon. A postás egy szokatlan nagy, pecséttel lezárt levelet kézbesített. Felbontom, elolvasom ; hát szent Isten, egy valaki, mert a nevét ki nem irta, azzal fenyegetett meg, hogy ne írjak több czigándi históriát, mert igy és úgy .... stb. A levél Czigándon adódott postára. Elsoroltatott a levélben, hogy mennyire nem szép tőlem, hogy mindig egy községgel vesződöm, hogy csak Czigándot kisebbítem, holott mennyi más község van még a Bodrogközön, melyekről hasonló történeteket lehetne elmondani. Az ismeretlen fel is sorolt nehány ilyen anekdota-félét a géresiekről, a melyeket itt ezennel megköszönök és majd ha felhagyok Czi- gánddal, folytatott szerelmemmel, szépen meg is Vörösmarty-szobor A magyar költő-királynak, a Szózat írójának, abból az alkalomból, hogy a f. évi dec. hó 1-én kerül elő születésének századik évfordulója, szobrot akar emelni nemzete. E célból a székes fővárosban megjelenő összes napilapok felhívást intéztek az országhoz. Lelkes honfiak és honleányok buzdultak fel az áldozatra. Reméljük, hogy Zemplén sem fog késni „az éji homályban“ s elküldi mindenki tehetségéhez mért pénzbeli nagylelkű adományait a hazafias áldozatkészség oltárára. Különfélék. — Királyi adomány. Őfelsége a király, kabinetirodája utján és főispánunk közbenjárásával, Zékány Tivadar kohányi tanítónak 30 korona legkegyesebb adományt küldött. — Kinevezések. A király Károlyi Aladár dr. kassai Ítélőtáblái tanácsjegyző-albirót az sátoralj a-uj helyi törvényszékhez bíróvá, Hlat- kovics Jenő dr. szerencsi járásbirósági aljegyzőt, a telekkönyvi betétszerkesztők állományába al- biróvá, Oál Lajos szabadkai törvényszéki jegyzőt pedig az újhelyi törvényszékhez albiróvá nevezte ki. — Zboray Károly sátoralja-újhelyi p. ü. segódfogalmazó p. ü. fogalmazóvá neveztetett ki. — Alezredes. Czibur László kassai honvédőrnagy, alezredessé lépett elő. Igen tisztelt barátunk, az alezredes ur, fogadja zempléni barátai és tisztelői nevében is kifejezett legőszintébb gratulációnkat. — Nyugalomban. Major István, a sátor- alja-ujhelyi kir. törvényszék szénior bírája, saját kérelme következtében, f. hó 1-től kezdve nyugalmaztatok. A hetvenen már felül járó jeles biró életének java részét az igazság önzetlen szolgálatának szentelte: példás kötelessógteljesités- sel és mindvégig csüggedetlen ügybuzgósággal. Elő tanúbizonysága ennek egész Zemplén vmegye, mert három decennium folyásán át, kezdetben mint a homonnai kir. törv.-szóknek később pedig s mindvégig a sátoralj a-uj helyi kir. törvényszéknek kartársaitól szeretett, a jogkereső, úgyszintén a zempléni előkelő egész társaságnak tiszteletét kisajátított bírája, a boldog közép- utón haladva, százados pereket fejezett be, fölös alperesek között kölcsönös megnyugvást, mert maradandó egyességeket teremtve. Az úgynevezett tagositási ügyekben pedig specialista volt. Nem kevesebb mint 100, azaz száz tagositási eljárást vezetett végéhez, a birtokba helyezkedéshez : és igy érdemes része van közvetetlenül, vármegyénkben, a jobb gazdálkodást, közvetve pedig a közgazdaságot megszilárdító alapok létrehozásában. Jól tudták mindezeket felsőbb helyeken is; mit bizonyít, hogy a jól megérdemelt nyugalom után vágyó bírónak a legfőbb elismerés tudtul adatott. Kívánjuk, hogy az a teljes szellemi és testi frisseség, melyeknek birtokában van, soká, nagyon soká legyenek és mamaradjanak még velejárói a nyugalmas élet utain ! — Előléptetések a honvédségnél. A novemberi előléptetések alkalmával Barthos István és Szepessy Kálmán II. oszályú századosok I. oszt. századosokká léptek elő. Kineveztettek továbbá Kovács Béla hadnagy kezelőtiszt főhadnagygyá és Rába István hadapród- tiszthelyettes hadnagygyá. irok. — De mit tehetek én róla, ha mostanában czigándi történetekbe voltam szerelmes. E levél pedig csak olaj volt az én kialudni készülő szerelmem tüzére. . . . Szépen kikerostem hát noteszemet, melybe a jobb napokban beírok egy-egy vázlatkát, komoly vagy vig dolgokról és igy sóhajtottam : Oh, ha akadna még egy, csak egyetlen egy czigándi tárgy. Találtam: egy szögletben szerényen meghúzódtak a szavak, melyeket címül Írtam. Se több, se kevesebb. De emlékezetembe idéztem a történetet, amint el is mondom. Tekintve a közeledő telet, a théma aktuális is. * Az ifjabb nemzedék kilenctized része ma már tán azt sem tudja, hogy mi az az ostsapka. Pedig hires eledel volt ez régebben. Készítették juhtejből. Készítették a felvidékeken. S mikor aztán elérkezett az ősz: a felvidéki tót szekér számra hordozta szét Magyarország piacaira. Jó vásárt lehetett vele csinálni, mert jó áru volt. Ebéd, vacsora után, zsíros ételre, tele gyomorra kitűnő emésztő eledel volt az ostsapka. A közép- osztály nagyban kedvelte, az arisztokrácia akkor is a külföld után kapkodott. Később a középosztály is megkedvelte a groy és más sajtokat, az ostsapka bizony kiszorult. Magyar gyártmány volt, jó gyártmány volt, kár érte. De még akkor erősen tartotta magát, mikor Nagy József uram volt a czigándi pap, s mivel Czigándon nem gyártották, Nagy József uram rendesen az újhelyi piacon szerezte he. Bement úgy október végén, kihozod 5—10 ft. ára ost- F oly tat As as I. mellékleten«
