Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1900-08-26 / 34. szám

sob ember van nyáron; a kis falusi házakban majdnem mindenütt feltalálható az a rendszer, hogy a tulajdonos maga egy egyszerűbb szobá­ban húzza meg magát családjával, ellenben a kényelmesebbet kiadja nyaralóknak, a felesége pedig élelemmel látja el a lakókat, de nem nyúzza őket, hanem illő áron ad mindent, hogy nyaralókat ne riassza el drága árakkal, hanem inkább vonzza mérsékeltekkel. így él józanul ama nép, a melynek azok a kopár sziklák nem baját, hanem szérencséjét teszik. Azok és álta­lában a gyönyörű helyek a jó ellátással egye­temben vonzzák oda a nagy közönséget. így van ez mindenütt a müveit nyugaton. Nagy sze­rencsénk volna, ha nálunk is követnék ama szép példákat! Addig is, mig a „Szirtalja“ mint nyaraló­hely megkapja azt a méltó helyet, a melyet meg­érdemel, örömmel tapasztaljuk, hogy mindenki, a ki ezt a helyet látta, pompásnak nevezi. Viruljon a Szirtalja! Tanár. Egyházmegyei közgyűlés. ' (af.) A felső-zempléni ev. ref. egyházmegye rendes őszi közgyűlését f. hó 23-án a miglészi egysázban tartotta meg Hajzer Endre hardicsai lelkész, mint rangidősb papi tanácsbiró s helyet­tes esperes és Bernátji Elemér egyházmegyei gondnok elnöklete mellett. Az egyházmegyei kép­viselők csaknem mind megjelentek. A teljes számban megjelent papi tanácsbirói karon kivül világi férfiaink közül ott voltak: Dókus Gyula, Dókus Ernő, Lónyay Gábor gróf világi tanács- birák. Dókus László világi főjegyző és Bernáth Aladár világi aljegyző s több egyházi képviselő és tanitó. A gyűlés istentisztelettel kezdődött, a midőn is Tomory Pál m.-izsépi lelkész mon­dott- magas szárnyalásu imát. A gyűlést Bernáth Elemér gondnok meg­nyitván, mindenekelőtt kegyeletes szavakkal emlékezett meg az e hó 15-én elhunyt Sárkány Imre esperesről s indítványozta: 1-ször hogy Sárkány Imre érdemei jegyzőkönybe igtattassa- nak, 2-szór: a gyászoló családnak részvétét fe­jezze ki az egyházmegye közönsége, 3-szor: Fejes István temetési beszéde, melyet az elhunyt esperes felett a templomban mondott el, részint mint remek szónoki mű, részint mert az elhuny­tat híven jellemzi, tehát mint emlékbeszéd is, valamint Péter Mihály szép siri beszéde is jegyzőkönyvbe igtattassék. Mindhárom indítvány elfogadtatott. Kun Bertalan püspök urnák Írás­ban kifejezett részvéte szinte jegyzőkönybe ig- tattatott. A rendes esperes választásáig az espe- resi teendők további végzésével Hajzer Endre helyettes esperes bízatott meg. Az esperesi hiva­talra a szavazatok december 11-ig adandók be. Ha abszolút többséget senki sem nyerne, az uj szavazatok a jövő évi március hó 11-ig adan­dók be a h. espereshez. E célra kiküldött sza­vazatszedő bizottság tagjaiul megválasztattak: Fejes István tb. esperes, Dókus Gyula világi tanácsbiró s jegyzőül: Bernáth Aladár világi aljegyző. Az egyházi számadásoknak — a zsinati törvények értelmében is — az egyházmegyei számvevőszék által leendő megvizsgálására vo­natkozó szabályrendelet készítésével megbízott küldöttség elnöke, Dókus Ernő, úgy is, mint a számvevőszék elnöke, a küldöttség munkálatát e gyűlésre bemutatta. A nagyszabású s indokolá­sával együtt ivekre terjedő munkálatot, mely hi­vatva lesz. uj korszakot teremteni egyházi köz- igazgatásunkban s ez által anyaszentegyházunk felvirágoztatásában, általános lelkesedéssel fo­gadta az egyházmegyei közgyűlés s a lelkészi és tanítói kar főképp azon intézkedését, mely megszüntetni akarja azon még mai napig is sok helyütt érvényben levő törvénytelen szokást és gyakorlatot, hogy a pap és a tanitó a hívek­től közvetlenül szedik be fizetésüket, a mi sok kellemetlen súrlódásra és az egyházi belhivatal- nokok tekintélyének csorbítására vezet. E helyütt is tehát elismeréssel és mély hálával emléke­zünk meg mélt. Dókus Ernő úrról, a bizottság elnökéről, kinek oroszlánrésze van e szabályren­delet alkotásában, ki a papi s tanitó kar iránt való nemes jóindulatának s fenkölt gondolkodásának ez alkalommal is fényes jelét adta, Az egyház- megyei gyűlés e szabályrendeletet változatlanul elfogadta, tárgyalás és a többi egyházmegyékre való elfogadás végett a főtiszteletü egyházkerü­leti gyűlésre felterjeszteni rendelte. Örömmel és köszönettel szerzett tudomást az egyházmegye arról, hogy Stépán Gábor, e jó tettekben kifogyhatatlan ur és nemes szivü neje Stépán Amália úrnő, a málcai ev. ref. iskola javára ez iskola tőszomszédságában iskolaépi- tési célra 2000 koronás belhelyet adományoztak. Mindkettőjüknek hálás köszönetét fejezte ki a közgyűlés. A tanítói állomások feletti intézkedések nem kis jelentőségű tárgyát képezték a közgyűlésnek; e szerint: Káez Endre bánóczi tanitó és Dezső Julia abarai tanítónő az esküt letették. Ifj. Berecz Károly N.-Ráskára, Illés János Tussára, Sallai Simon Lasztóczra választatván meg tanítóknak, beerősittettek. N.-Báriban ifj. Sztankovics Lajos ideiglenesen, Kís-Azarban pedig Péter Mihály lelkész bízattak meg a tanítói teendők­kel. Fábián István abarai tanitó Szatmár- vármegyébe Szinyér-Váralj ára választatván meg tanítónak, helye pályázat utján fog betöltetni. Lasztomérban szeptember 9-én templomszentelés lesz, ez ünnepélyre az egyházmegye közönsége meghivatott. Cselej is templomot fog szentelni, e jelentés örvendetes tudomásul vétetett. Dudás Lajos kazsui lelkész betegsége miatt a lelkészi teendők ellátásával Hajzer Endre hardicsai lelkész bízatott meg, kinek ezért 200 korona tiszteletdijat szavazott meg az egyház­megye. Fontos tárgyai voltak még közgyűlésünk­nek a következők : a szőllőskei egyház rende­zetlen anyagi visszonyai rendbehozatalára a Szendy-Kenessey alapból 400 korona utaltatván ki, tudomásul vétetett; s ezenkívül 4 éven át 100—100 korona segedelmet fog kapni az egyház az egyházmegye részére kiutalandó államsegé­lyekből, s hogy a rekonstruált egyházi szőlő jövedelme az adósság törlesztésére forditassék, e feletti felügyelettel, Dókus Gyula tanácsbiró bízatott meg. Miglészre ez év április hó 22-én Kálniczky János ungi egyházmegyei reviscsei lelkész vá­lasztatott meg, azért folyamodott egyházmegyénk­höz hogy állását 1901 ápr. 24-én foglalhassa el, mert Ungból elbocsátást nem kapott. E fe­lett szavazás döntött. Egyik rész ugyanis a választás megsemmisítését kérte, mert e kérel­met törvénytelennek tartotta; a másik rész a választás érvényét kívánta, mert esperesi el­bocsátást nem nyert Kálniczky, ezért kérelme indokolt. 12 szóval 11 ellen Kálniczky kérelme megedatott. A ladmaczi egyházban több éven át az egyházi pénztárból fizettetvén a hívek helyett a papi és tanítói fizetés, e törvénytelen gyakor­lat megszüntetóse végett ez egyházba kiküldött küldöttség jelentette, hogy az ügy rendes tör­vényes mederbe tereltetett, a mi örvendetes tu­domásul vétetett. Az egyházmegyei közgyűlésre képviselők­ké kiküldettek az elnökség mellett: Ujj István, Kádár János papi, Lónyay Gábor gróf és Dókus Ernő világi tauácsbirák ; Hutka József papi és Dókus László világi főjegyzők. Póttagokul, Kozma Antal papi és Mándy István világi ta- nácsbirák. Az említett ügyeken kivül még számos, összesen 81 tárgysorozati ügyet intézett el a gyűlés rövid egy nap alatt, a mi a gyűlés böl­csességén kivül főképp kitűnő világi elnökünk érdeméül róható fel. Este felé a közigazgatási bírósági ügyek intéztettek el. Délben a gyűlés közönségének nagy száma miatt két helyen volt ebéd, a papiakon és Bessenyey István főgond- noknál, ahot mintegy 40-en voltunk úri szíves­ségei ellátott —vendégei a házi urnák és szere­tett nővérének. Ez ebéden is, miként már szo­kás — pohárköszöntőkben sem volt hiány. Hutka József papi főjegyző, megemlékezvén elhunyt esperesünk érdemeiről is, az egyházmegye gond­nokát, a papi és világi tanácsbirói kart éltette. Bernáth Elemér gondnok az egyetértésért és összetartásért emelt áldomáspohárt. Fejes István tb. esperes Besenyey Istvánt és Stépán Gábort ev. ref. egyházunknak ezt a két oszloplerfiát köszöntötte fel. Vármegyei ügyek. István-napján a vármegye tisztikarát, se­géd- és kezelő személyzetét Dókus Gyula cs. és kir. kamarás főjegyző vezette Molnár Ist­ván szeretett főispánunk elé, hogy névünne­pének reggelén tanúságot valljon elölte újból a csüggedetlen tiszteletről és ragaszkodásról. A főjegyző gyönyörű üdvözletére meghatottsággal mondott köszönetét a főispán s biztozitotta a tisztelgőket irántok való érzelmeinek változatlan­ságáról. A többieknek, küldöttségeknek és ma­gánosoknak, tisztelgése következett ezután s eltartott a dél órájáig. Matolai Etele alispán tüdőgyuladásban megbetegedett s már egy hete, hogy fekvő be­teg, de, hál’ istennek, mint értesülünk, állapota javult s nem sokára fel is kelhet, a hivataltól azonban még jó ideig .távol kell magát tartania. Hivatalok vizsgálata. Főispánunk e héten megkezdette a járások vizsgálatát s el­lenőrzését kiterjesztette a közutakra, ezekkel kapcsolatban a felső zempléni Ínséges köz­munkákra is. Öméltósága e héten a homonnai, és a szinnai járások székhelyein járt titkára kíséretében és végezte be a hivatalok vizsgá­latát, a jövő héten folytatja a központban s talán még a Bodrogközön, hol, a mint hírlik, egy-két körjegyzőség székhelyére is ellátogat. Halálozás. Sáros vármegye tisztikara fáj­dalomtól megilletődött szívvel jelenti, hogy Krayzell Aurél dr kir. tanácsos, a Ferenc-Jó- zsefrend lovagja, ny. tiszti főorvos aug. 17-én, életének C8-ik évében, elhunyt Mint honvéd végig küzdötte a szabadság harcot. Ny. b. A közigazgatási tanfolyam. A közigaz­gatási tanfolyamok életbeléptetése tárgyában ki­bocsátott belügyministeri körrendelet tartalmazza a főgimnáziom vagy főreáliskola nyolc osztályá­val egyenrangú más középfokú iskoláknak és megfelelő katonai tanintézeteknek jegyzékét. Az egyenrangú iskolák között a vármegyénk terü­letén lévő homonpai felsőkereskedelmi iskola is szerepel. Sörárpavásár. Mint már közöltük is: az idei miskolezi országos sörárpavásár f. hó 28-án (huszonnyolcadikén) fog megtartatni. Ebben az évben ez lesz az egyedüli országos jellegű sür- árpavásár. Versenytárgyalás. Az abauj-torna vár­megyei kir. államépitészeti hivatal lapunk utján is tudatja, hogy a zsadányi kir. járásbíróságnál levő félreeső helyek átalakítása dolgában ver­senytárgyalás lesz aug. 29-én d. e. 10 órakor. Költségelőirányzat 1575 korona. Vásári hirdetmények. Kereskedelem­ügyi kir. minister megengedte, hogy az Ung- vármegye területéhez tartozó Nagy-Kapós köz­ségben a f. évi szeptember hó 3-ára eső orszá­gos vásár ez évben kivételesen f. évi szeptem­ber hó 17-én (tizenhetedikén), — az Abauj- Torna-vármegye területéhez tartozó Felső-Va­dász községben pedig a folyó évi október 20 ára eső országos vásár ebben az évben kivétele­sen október 23-án (huszonharmadikán) tartas­sanak meg. Hírek a nagyvilágból. A kinai háború bevezetése véget ért. Az európai Szövetséges csapatok f. hó 14-én bevo­nultak Pekingbe, a kinaink szent és sérthetet­len császárvárosába és a nagykövetségeket, hol vagy 5—-0Ö0 ember hónapokon át csodálatos hősiességgel védelmezte magát a kinai csőcse­lék ostrtma pllen, kiszabadították. Az anyacsá­szárné és Kvang-Szü császár Pekingből nyu­gati irányba elmenekültek. A japáni lovasság üldözi őket. A kinai császári hadsereg a „szent város részbe" húzódott vissza, hol utolsó csepp véréig fogja védelmezni a császári palotákat. (Az amerikai hadsereg már onnan is kiszórta őket. Szerk.) A szövetséges csapatok közül az oroszok voltak az elsők, kik Peking keleti kapuját légbe röpítették és zászlajukat a város falára tűzték. A német csapatok hősies magatartása csodálatot keltett. Pekingkben most teljes felfordultság van és nincs kormány, a melylyel tárgyalni le­hessen a további teendők iránt. Waldersee gróf tábornagy, a Pekingben harcoló európai szövetséges hadak fővezére, táborkarával elindult a nápolyi vizekről Poking felé. A fővezér szept. hó 20-ika körül érkezik Kínába. Déláfrikából jelentik a harctérről, hogy 4000 főnyi ángol gyalogos sereg De Weit búr tábornok fogságába esett. Hírek az országból. 0felség3 a király, mélyen meghatva, a hűség, ragaszkodás, szeretet nyilvánu- lásaitól, a mikkel a magyar korona or­szágainak összes lakossága nevében, az ország székes fővárosa, a vármegyei és vá­rosi törvényhatóságok hódoló felirataik­ban f. hó 18-án, a király születésének hetvenedik évfordulóján, elhalmozták, Ma­gyarország főininisteréhez, Széli Kálmán­hoz intézett királyi levelében legbensőbb és legmelegebb köszönetét fejezte ki. A király köszönetét Zemplén vármegyébe is meghozott levelet, mai számunk viszi meg vármegyénknek mind a négyszáz- ötvenegy községébe, a hol intézkedtek már a járások atyái, hogy a király kö­szönetét a községek bírái, úgy a mint felséges király urunk parancsolta, eljutas­sák a községnek még a legszegényebb kunyhójába is! A kunyhóktól a palotákig zengjen a kiáltás: Éljen a király! Erzsébet királynénk síremlékét, melyet a magyar nők kegyelete emeltetett a bécsi kapucinus atyák sírboltjában, Vaszary Kolos bíboros hercegprímás tegnap szentelte föl. Folytatás a II. mellókl«t«n .

Next

/
Oldalképek
Tartalom