Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1900-12-02 / 48. szám

1900. deczember 1. II. Melléklet a „Zemplén** 48. számához. tését az „Adalékok Zemplén-vármegye Történe­téhez“ e. folyóiratunknak 1901. évi január havi füzete fogja hozni. Addig is felemlítjük, hogy az agárdi leletnek unikum számba megy egy bronz csészikéje, mely a törzs nélkül elteme­tett női koponyacsont mellett feküdt egy kés­penge társaságában. Ez a lelet bizonyos érte­lemben fényt vet a családtag, vagy épp a „fele­ség“ honfoglaláskori temetésének rítus módjára és értelmére. — Táncest. A sátoralja-ujhelyl fiatalság, névszerint: Adorján Kálmán, Adriányi Béla, Bajusz Andor, Bajusz Ernő, Bajusz Zoltán, ifj. Bánóczy Kálmán, Bencsik Béla, Chotvács H. József, Csörglieő István, Czakó Ignác, Fedák István, Fejér Barna, Fejér Elemér, Füzesséry Dezső dr., Görgey Géza, Gortvay Aladár, Har- sányi Gyula, Hlavathy Béla, Klimó Menyhért, Kovács Béla, Lang Ferdinánd, Legeza «János, Marschalkó «Jenő, Meczner Gyula ifj., Meczner Ferenc, Mester Dezső, Miklós Béla, Móré Gyula, Nagy Béla, Péchy Andor, Péchy Aurél, Posgay Béla, Rába István, Remenyik Pál, Ruby Pál, Scholcz István, Schulcz Sándor, Schmidt Lajos, Suhajda Vilmos, Staut József, Szemere Dezső, Szent-Györgyi Zoltán, Tóth Alajos, Wittenberger Artur és ifj. Zsoldos Benő Sátoralja-Ujhelyben, a vármegyeháza nagytermében, 1900. december 7-én, pénteken, este fél 9 órakor, zártkörű tánc­estét rendeznek. — A fenmaradó tiszta jöve­delem a helybeli árvaház javára fordittatik. — Sajtóhiba. Fokozott vigyázásunk da­cára mai ünnepi számunknak első lapján, a Vö­rösmarty nevének piros nyomása alatt, az elha­lálozás dátumát hibásan szedte nov. 15-ére a szedő nov. 19 helyett. November 19-ike 1855-ben hétfői napra esett. Vörösmartynak a születésnapja is hétfő volt 18C0. dec. 1-én. — Uj jogi doktor. Füzesséry Dezső dr., Füzesséry Tamás nagy-mihályi főszolgabíró t. barátunk fia, a jogtudományi doktorátust kitün­tetéssel tette le. Gratulálunk!-— Gyászhir. Köcsön Ferenc m. kir. honvéd­százados, ki a helybeli zászlóaljnál is hosszabb ideig szolgált, s ki társadalmi életünknek is egyik kedvelt alakja volt, mint az előttünk fekvő gyászjelentésből meghatottsággal olvassuk, Buda­pesten f. é. nov. 29-én 45 éves korában meg­halt. A megboldogultat neje, sz. Weigl Ilona és kis leánya gyászolják. Ny. b.! — Friedmann Ármin dr., az összes gyógy- tudományok tudora, Sátoralja-Ujhelyben letelepe­dett; rendel Kazinczy-utcai (523 sz.) lakásán. — Templomszentelés Nagy-Ráskán. Alkalmi tudósítónk Írja: Folyó évi nov. 25-én örömünnepe volt a nagy-ráski ev. ref. egyház­nak. Régi templomát ujjal cserélte fel és azt a kor igényeihez mert kényelemmel és diszszel adta át a jövő nemzedéknek. Az alkalmi egy­házi szónoklatot Iíutka József egyházmegyei fő­jegyző, bánóéi ref. lelkész, a szentelő beszédet Hajzer Endre ref. esperes, hardicsai ref. lelkész ; az urvacsorai agendát Péter Mihály e. megyei I aljegyző és gálszécsi ref. lelkész, a templomba be nem fért gyülekezetnek szóló szentbeszédet pedig Isten szabad ege alatt Soltész Gyula kis- ráski ref. lelkész tartotta. Valamennyi szónok­latot a mélységes hitből fakadó vallás- és a forró hazaszeretett heve hatotta át. A 24 tagból álló ref. énekkar, Berecz Károly helybeli ref. tanító dirigálása mellett, nyilvánosan ez alkalommal mutatta be az egyházi és iskolai életre, tehát a nép közszellemére szolgáló üdvös voltát. — Isten- tisztelet után közebéd volt, melyen az esperes ur a helybeli lelkészért, Babarék Dániel vendég­látó házigazdáért, a templomépités körül kifejtett buzgó és szép sikerű fáradozásait méltatva, mon­dott köszöntőt; Babarék D. az esperes űrért; a jelenvolt em. tisztviselőkért Berecz Károly tanító, az idősebbik, a lelkész és tanítói testületnek a ref. egyházban mindenkor tapasztalt és soha el nem múló testvéries és családias egyetértéséért emelt áldomáspohárt. Hutka e. m. főjegyző, a tanítók nemeslelkü barátja, reflektált ez egyetértésre, hogy minuciális tekintetek soha se rontsák ezt, hanem mindenkor a Haza, Egyház igaz szerelme legyen a kapocs, mely e két testületet összetartsa, folyvást erősbitse. Péter Mihály, egyházi iró, a ref. lelkésznét, a kitűnő magyar konyhames­ternőt s a jelenvolt vendéghölgyeket köszön­tötte fel szép beszéddel. Egyáltalán meglátszik, hogy a 28 kis egyházat számláló f. zempléni egyházmegye nehéz kulturviszonyok közt dere­kasan tör a cél felé, mit az is mutat, hogy errefelé a nép józan, munkás és vagyonos. — Lopás. A múlt héten Grünberger Adolf istállójába lopódzott Takács János magyar-izsépi származású napszámos és felhasználva a kocsis távollétét, magára öltötte annak vadonatúj téli kabátját, ott hagyván helyébe rongyos ködmönét. Ámde nem sokáig parádézott az uj ruhában, mert még aznap elfogták s a rendőrségtől a buutető bírósághoz kisárték. — Összeérett gyermek. Gercselyből írja tudósítónk: Nov. hó 26-án reggel Hreha András 2 éves leánykája az ágyból zsúpszalmát véve ki, azt a spórhelyen égő tűzre, az ajtó nyí­lásán keresztül, kezdette bedugdosni, de a mint az égő zsúpszál lángja a kezéhez közeledett, hirtelen a földre, maga alá dobta, mely aztán ott tovább égve ruháját gyújtotta meg. Az égő gyermek, mintha oda- cövekelték volna, eszmé­letlenül állott egy helyben, fél teste lángok­ban. Mellette volt 6 éves fiú testvére is, ki a nagy félelem miatt se segíteni, se pedig a ka­marában foglalatoskodott édes anyjáért kisza­ladni nem volt képes. A váratlanul oda toppant szomszédasszony oltotta el az égő gyermek ru­hácskáját, de már későn, mert még aznap este kiszenvedett. Szülők: okuljatok! — Eltűnt. Moskovics Móricnó dombrádi birtokos neje nemrégiben bejelentette a hatósá­goknál, hogy férje hazulról eltűnt. Az eltűnést még gyanusabbá tette az a körülmény, hogy Moskovics eltávozása idején egy újhelyi pénzin­tézetnél 2600 koronát vett fel váltóra. Nyomo­zása tehát oly irányban is folyt, hogy nem esett-e valamely bűntett áldozatává. Ezenközben azon­ban más fordulatot vett a dolog, mert kitudódott, hogy Moskovics uram biz’ Amerikába vitorlázott. Bizonyára oka volt reá. ÍLapunk jövő száma, a kettős ünnep alkalmából, kivételesen szombaton, azaz dec. hó 8-án d. e. jelenik meg, miről t. munkatársainkat és hirdettető feleinket eleve tájékoztatjuk. — A „Zemplén“ szer­kesztősége és kiadóhivatala. Henneberg-selyem — csak akkor valódi, ha közvetlen gyáraimból rendeltet­nek. — fekete, fehér és színes, 45 krtól 14 ft 65 krig méte­renként. Mindenkinek póstabér és vámmentesen valamint házhoz szállítva, — mintákat pedig póstafordultá- val küldenek llcniiebcrg (jJ. (cs. és k. udvari szállító) Neijeiiigyiirai Zürichben. — Magyar levelezés Svájczba kétszeres levélbélyeg ra­gasztandó — 1. Egyesületi élet. Szegény gyermekek felruházása. Az emberszeretet nemes müvét végezte — írja tu­dósítónk — a sátoralja-ujhelyi izraelita anyahit­község kebelében működő „Iskoláztatóegyesület,“ midőn ez évi nov. hó 25-én nem kevesebb, mint kilencvenhat gyermeket ruházott fel, meg­védelmezendő őket a téli hidegtől és lehetővé tévén nekik az iskolába járást, midőn előbb már 140 korona értékű tankönyvekben is része­sítette őket. — Kozmái Kun Frigyes, az egye­sület érdemes elnöke, szép számú közönség rész­vétele mellett nyitotta meg a ruhakiosztás ün­nepét, hangsúlyozván, hogy az egyesület a jelen alkalommal eddig még soha el nem ért számú tanulót fog télére felruházni. Ez ugyan szomorú bizonyítéka a nyomor növekedésének; de annál fokozottabb mértékben támogassák a tagok egyesületünket és buzduljanak mennél nagyobb áldozó készségére és pártolására. „Ez évben“ — mondotta az egyesületnek érdemes elnöke — „elvünk volt senkit vissza nem utasítani; mert ebben az évben ünnepli meg az egyesület huszonöt éves fennállásának jubileomát. Részesüljön tehát mindenki segegelemben, ki hozzánk folyamodott. A mi nemes és minden áldozatra kész közön­ségünk nem fog bennünket cserben hagyni, még akkor sem, ha anyagi képességünkön ez alka­lommal túlterjeszkedünk is.“— Erényi Manó dr, egyesületi titkár, felolvasta jelentését, melyből megtudtuk, hogy az egyesület ez év folyamán 1500 koronát meghaladó értékben gyakorolta a könyörületesség nemes munkáját. Kiosztatott: 96 pár csizma, 192 ing, 48 fej kendő, 15 nagy­kendő, 16 leányruha, 27 nadrág, 10 rokk, 32 sapka. A felruházottak közül 40 gyermek az anyakitközség, 54 az állami és 2 az „orth. izr. hitközség“ iskolájába jár. Kegyelettel emlékezett meg egyesületünk titkára azokról az elhunytak­ról is, kik neveiknek halhatatlanságot biztosí­tottak az egyesület részére tett hagyományaiddal; ilyenek: Bretzenheim herceg , 1000 K. Elein Jakab és neje 500 K., Weisz Ármin dr. 200 K. ifj. Schön József 100 K. Szőlőssi Bernát és neje 300, K., Kornstein Ignác 200 K., Perlstein Jó­zsef, ki elhalt Eszter leánya nevére tett 200 K, alapítványt, Sceőn Zsigmond 600 K., Ganzler Alajos és neje 400 K., Scwarcz Bernát 200 K., Nagy Ármin dr. 200 K. Áldás emlókökre I — Az egyesületet évente nagyobb összeggel segítik : Schön Vilmos dr. (40 K.), Reichard Salamon dr. (20 K.,) Ligeti József Iduska leánya nevében (20 K.). Á helybeli pénzintézetek 40—-50 koro­nával járulnak egyesületünk céljaihoz. — A ruha­kiosztás megtörtéute után az egyik IV. osztályos szegény leányka szép és megható szavakban tolmácsolta, társai nevében is, mélyen átérzett háláját a nemes egyesület iránt; szépen meg­köszönte, hogy a 'könyörület eme cselekedetével lehetővé tették nekik az iskolába járást és meg- védték őket a tél zord hidegétől. — A gyermeki ártatlanság és őszinteség eme szavai sok szemben könyeket csaltak, látható jeleit annak a nemes érzésnek, mely ily alkalomkor az emberi szívben önkényt kifejezésre jut, különösen a gyöngéd eemnél, a mi nem is csoda, mert hiszen az érzelmek világában övék a vezérszerep I — Az elnök szívesen fegadta a gyermekek hálálkodá- sát, merte hálában látja biztosítékát annak, hogy az egyesület nemesen töltibe hivatását. Ennek a hálának artóságára, szorgalomra, vallásosságra és hazafiságra szólította fel a gyermekeket, a nagy közönséget pedig fokozott pártolásra, — egyszer­smind az ünnepet befejezettnek nyilvánította.* _________ Sch. * Vajha a nyomornak enyhítése ne csak szűk fele­kezeti térre szorítkoznék, de lenne ez az emberiesség az egész társadalomnak mindennapi ténykedése, tér és időbeli korlátok nélkül. Az ég áldása legyen a nemes adakozókon 1 Szerk. TAN ÜGY. A Zemplén-rámpi Taniló-Epűlet listás rovata. — Rovatvezető: Molnár Gyula. — Kéziratok rovatvezetőhöz S.-A.-Ujhelybe küldendők. A természettudományi oktatás jelentősége. C. Baenitz dr. után irta : Hódinka Ágost. A természetvizsgálókat mindenkor az a cél, az a törekvés lelkesítette, hogy a termé­szeti testeket és a természeterőket ne csak ki­kutassák, hanem egyúttal az összes természet legkülönfélébb és legbonyolultabb tüneményeit — mint egy egyetlen erőnek folyományát — megismerjék és ezen erő által az ellentéteket (vonzás-taszitás) egy egységgé kössék össze. Már Heraklit (ezelőtt 2400 évvel) a tüzet mondja minden lény őselemének; az idősb Herschel azt állítja, hogy minden a fény által jött létre, — és Ph- Spiller már az újabb időben (1868) ^egeleséTblb bevágáglé-ai ieggás 11 Elsőrendű fűszer-, csemege, déli gyümölcs-, Koestlin és Schmidt Viktor és fia-féle tea sütemények, angol eredeti rumok, khinai és orosz teák, kül- és belföldi sajtok, páczolt halnemüek, zöldség konservek, debreczeni paprikás szalonna, naponta friss tormás virsli, magyar és franczia cognac és pezsgők, különleges likőrök, ménes-magyarád-hegyaljai asztali borok, egri bika vér és budai sashegyi vörös borok, saját termésű igen régi szamorodni és asszu borok, Suchard és Küfferle csokoládék, Suchard, Van Houten, Bensdorp5 cacao, Nestl gyermekliszt-, templomi, asztali, és karácsonyi gyertyákból, vala­mint több száz igen szép ezukorka újdonságokból és díszekből karácsonyfára. MALÁRTSIK GYÖRGY-nél S.-A.-Ujhely Friss és jó árúk 1 főtér 5. szám. Pontos kiszolgálat és szolid árak!

Next

/
Oldalképek
Tartalom