Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1900-12-30 / 52. szám

I

Ézt a végtelent zárta ki a XIX. század egyes embere, társadalma működései koréból; ezért volt üres az élete ; ezért öltött oly rémitően félelmetes arányokat az öngyilkosságok száma. Ha vérré vált az emberben az a tudat, hogy e földön csakis baj, szenvedés lehet osztályrésze, úgy a tizenkilencedik század emberei csak . következetesek voltak akkor, midón koruk ferde társadalmi, bölcseleti, vallás és politikai irányaiból levonták a konzekvenciát és öngyilkosokká lettek; mert nem vágyik az emberi természet baj és szenvedés után.

Ez tehát a te örökséged, te születő XX. század?!

Dobd el magadtól messzire, dobd el! . . . Bölcsöd előtt ott áll elődöd jó és rósz szelleme. Könyörög amaz, csábit emez. De te ne hallgas a mézes szavakra, melyeknek magva bűn és ocsmányság, hanem haladj azon az utón, melyet az mért ki neked, ki előtt ezer év annyi, mint egy nap; hallgass a te Urad Istened szavára.

Az ö szent nevével ajkainkon tesszük rá a XIX. század sírboltjára a zárókövet; az ő századfenntartó jobbjának áldásaiban bízva nyitjuk meg a XX. század Jánusz- kapuját.

cMonts-^zarico.

Száz év története.

„Minden ember kérje az Istent, hogy adjon békességet — azonban tartsa szárazon puskaporát !“-------ebben a mondásban, mely 100

esztendővel ezelőtt, a fráncia forradalom leve- retése után, beszárnyalta egész világrészünket, fejeződött ki az a korszellem — a lenni és nem lenni aggodalma — a mit elődétől a XIX. század átörökölt.

Ha forgatjuk a múlt század végéről és e múló század elejéről tanúskodó évkönyveket, I. Ferenc magyar király uralkodásának (1792—1835) kezdő éveiben lázas készülődés, fegyvercsörte- tés tanúságával találkozunk mindenik lapon és szinte látjuk, halljuk a mint állítja talpra vármegyénk is az insurgens csapatokat, Magyar- országon az utolsó nemesi fölkelésnek ezt a vitéz gárdáját.

Fránciaország Ferenc királynak csakugyan megüzeni a háborút; az osztrákok fölött teljes diadalt aratnak a fránciák és bevonulnak Győrbe. Mig a háború tart, az uralkodó család tagjai a hű Magyarországon keresnek és találnak biztos menedéket. — Napóleon nőül veszi Mária Lujzát. — Waterloo-nál fordul a kocka. — Hazánk közmivelődésügyében a vívmány jelentőségével bir, hogy a magyar nyelv tanítását a „nemtöltötte el a babonás képzelődést. Lángcsillagok gyúltak ki, az égen tüzkigyók kanyarogtak s a levegőben láthatatlan seregek csatazáját lehetett hallani. Fránciaországban egész folyók száradtak ki, úgy hogy a halak döglötten rothadtak meg a levegőn.

De túléltük mégis az égi jelekből kiókum- lált végzetes határidőt. A tndatlan hiszékenység felszabadult a rémletes lidércnyomás alól s könnyebben lélegzett fel. Hiába erősítette szent Barabás, hogy mivel az Isten hat nap alatt teremtette a világot s a hetediken megpihent, ámde egy nap alatt az urnák ezer esztendője van elképzelve — ha tehát első Ízben mindent hat nap alatt teremtett: akkor műve befejezéséhez 6000 év szükséges ; minélfogva a hetedik ezredév lesz az, a mikor az ember fia eljövend és meg fogja változtatni a napot, holdat és csillagokat. Kúrán bíboros pedig azt a verziót terjesztette, hogy a keresztény korszak Jézus Krisztus 34 évének megfelően 34 jubileumot (ötven év) fog megérni. a mi az 1700. évben telt volna le. A világ bebizonyította annak a közkeletű bölcseségnek az igazságát, hogy a kinek annyiszor holt hírét költik, annál tovább fog élni. Az 1516-iki évi lateráni zsinat már átok alatt megtiltotta, hogy a világ végéről s az ánti Krisztus eljöveteléről bármit is hirdessenek; mert ily jóslatok annyiszor bizonyultak alaptalanoknak, hogy csak rontani képesek oly tanítások tekintélyét, melyek jóslással nem foglalkoznak. IX. Pius pápa is igy nyilatkozott egy alkalommal: „Nem adok hitelt a próféciáknak; mert különösen újabban nem érdemlik meg, hogy elolvassuk. Sok ily jövendölés van forgalomban; de azt hiszem, ezek csak a képzelődés szüleményei“.

Annálfogva tehát, keresztyén feleim, kikre az uj szekulum ime újból beköszönt: ti se legyetek ám pápábbak a római pápánál s nehéz kenyérkereseteiteket űzvén, mit 6e adjatok rá, hogy

zeti iskolák“-ban kötelezővé teszik. — Kazinczy Ferenc, a nemzeti nyelv és a vele járó müveit ség nagy reformátora, kiszabadul (1801) munkácsi fogságából. — A „Magyar Kurír,“ melyet Bécsben nyomatnak, a magyar sajtószabadságnak első fecskéje. — Politikai és társadalmi tényezőkké növik ki magukat: a magyar radikális párt — a „Reformátorok társasága“ úgyszintén a „Szabadság és egyenlőség társasága." — Megalapul a Nemzeti Muzeom. — Újítások kezdődnek a közgazdaság terén. — 1801-ben megnyílt a királyról elnevezett „Ferenc-csatorna“, mely a Dunát a Tiszával köti össze s kezdetét képezi vízi utaink legújabban folytatandó kiépítésének. — A Waterlooi csata után (1815. jún. 18.) létre jön az uralkodók „szent szövetségbe, kezdődik a reakció, mi ellen a vármegyék felszólalnak. — A bécsi kormány alkotmánysértő politikát folytat. — Királyi biztosokat küldenek ki, Zemplénbe Lónyay Gábort, a vármegye ellenáll. — Megszületik a kormánypárt és a liberális ellenzék. — A nemzeti sérelmeket, ezek sorában a nemzeti nyelv és nemzetiség ügyét, tárgyalás alá veszi az ország gyűlése. — Létre jön a „Magyar Tudós Társaság,“ élére áll Széchenyi István gróf. — Az úrbériséget szabályozzák. — Széchenyi megalakítja a „Dunagőzhajózá- si-Társaság“-ot, a „Pályafuttatási Társulat“-ot, evvel szerves kapcsolatban a ló- és állattenyésztő társaságokat, a magyar gazdák egyesületét és a pesti Nemzeti Kaszinót. — A közélet és a közgazdaság terén addig nem észlelt elevenség támad. — A vallási sérelmek ügyének szőnyegre hozatalakor az ország gyűlését feloszlatja a király. — Az 1831-iki „nagy kolera“ lázadásra izgatja Zemplén felsőrészi tót parasztságát. — Ébred a közszellem. — Kossuth Lajos megindítja az „Országgyűlési Tudósítások“-at kézirati példányokban s megteremti a politikai hirlapirást Magyar- országon. Akkor fűtetlen szobában egy rozoga szék, egy ócska asztal, egy kalamáris, toll, olló és papír egész mindene; ma fejedelmi palotákban nagyhatalom!— Wesselényi Miklós báró könyvnyomtató-műhelyt nyit; a kormány bezáratja azt és Wesselényit perbe fogatja. — Kossuthtal egyidőben tűnik fel Deák Ferenc. — A jobbágytelken lakó nemeseket megadóztatják. — A rendek állást foglalnak a főrendek ellen. — A hitbizományokat megszüntetik, — Az alkotmányt felfüggesztik. — I. Ferenc király elhunyt 1835. márc. 2-án. — Követte a trónon :

V. Ferdinánd (1835—1848.) A vármegyék állást foglalnak Wesselényi mellett. — Széchenyi megalakítja a lánchid-részvénytársaságot. — Létre jön a Ludoviceom alapja. — A kormány makacskodik a nemzet vágyait és a közóhajtásokat a teljesedés reményében megerősíteni. — Pálffy Fidél grófot kancellárrá nevezik. — A kancellár Kossuth Lajost elfogatja, őtet is, Wesselényit is, börtönre ítélik. — A nemzetiségek mozgolódnak, a pánszlávizmus, Metternich hg. kezdése és pártolása mellett, terjed. — A Nemzeti Színház Pesten felépül s megnyílik. — Megszületik a „fontolva haladók“ pártja. — Az ország gyűlését egybe hívják, Batthyány Lajos gróf lesz a főrendi ellenzék vezére. — A liberáHerodotosz azt mondta, hogy a világ csak 10.800 évig fog tartani; hogy Dión 13.984 évet szánt neki, Orfeusz ellenben 120.000 s Kasszandra

1,800.000 évet. Sőt a legközelebbi határidők se rettegtessenek, sem Arisztarkusssé, ki az emberi nem pusztulását a 3484-ik évre jövendölte, sem Daréteszé, ki ugyanazt 5552-re tette. El fognak múlni ezek a határidők is, mint a hogy elmúlt Arnauld de Villeneuve kritikus esztendeje, a Kr.

u. 1395, a német Hietené: 1651, az angol Wis- toné: az 1715, esetleg 1716. Olyan berendezést, mint a világ teremtése, nem egy-két évre szokás csinálni s a milyen erősen meg van ez a világ vasalva, kitart még egy ideig velünk, csak mi is kitartanánk vele.

Hiszen még csak ebben a században is, először 1816 július 18-ára, majd Hrudener 1819, Liebstein 1823-ra, Sallmard-Montfort 1836-ra, mások 1840 jan. 6-ra, 1857 június 13-ára s legutóbb 1881 november 11-ikére jövendölték meg a világ végét.

A peryordi fráncia köznép azt hiszi, akkor jő el a világ vége, ha a vesonei régi torony utolsó nyomai is eltűnnek. A Haute Ga- ronne-ban pedig azt állítják, hogy ha az a két nagy gránitkő, melyet még a druidák vittek oda egy hegyre, megcsókolja egymást, akkor elkövetkezik Jaz utolsó ítélet napja. S mondják, hogy a két gránitkő egy század óta közel ért egymáshoz; hogy már gyalog ember is alig fér el köztük, holott száz évvel ezelőtt még egy lovas ember is könnyen átmehetett a két sziklafal közt.

Vájjon megint közelebb jutottunk-e egy lépéssel a végzet beteljesüléséhez, a mikor a druidák két sziklafala egymást fogja érinteni — vagy pedig mi is mozdulatlanul állunk, mint az ezredéves gránitkő s csak körölünk és kívülünk támad és hal meg minden órában egy önmagát túlélt világ?!

lis ellenzék fellép a törvénytelen ítéletek ellen. — A nádor alkudozik Deákkal, — megjön az amnesztia, Kossuth és Wesselényi szabadok, — amaz megindítja a „Pesti Hirlap“-ot, Széchenyi állást foglal Kossuth ellen a „Kelet Népé“-vel, — a kormány megindítja a „Világ“ c. lapot. — Megalakul a „Védegylet“ a honi ipar, a pesti kereskedelmi bank a hazai kereskedelem felkarolása érdekében. — Felirat megy a királyhoz, hogy Erdély egyesittessék Magyarországgal. — Változás áll be a kormány politikájában, — Mai- láth Antal grófot szabadságolják, Apponyi György gróf veszi át a kancellária ügyeinek vezetését és adminisztrátorokat küld a vármegyék nyakára. — Andrássy Gyula gf. vezetése alatt megalakult „A zempléni szegény legények társasága“ és a liberális elvek hitvallóit Zemplénben, Borsodban, Ungban diadalokhoz juttatja az „aulicus“ törekvésekkel szemben. — Törvényjavaslat készül a nemzeti nyelv ügyében. — A horvátok kihivóan’kezdenek viselkedni. — A magyar nyelv természeti és történeti jogait és a vallás szabad gyakorlását törvénynyel biztosítják. — A „Tisza- völgyi Társulat“ megalakul. — A József-mű- egyetem megnyílik, a folyóvizek szabályozása kezdetét veszi; az első vasut-vonalat Vácz—Pest— Szolnok között átadják a közforgalonfhak. — A konzervatív párt tömörül, az „Ellenzéki kör“ megalakul. —■ József nádor, ki 51 évig állott e minőségében országunk kormánya élén, elhal (1847. jan. 13.), utóda és fia István fhg., királyi helytartó; Ferenc József fhg. iktatja be Pest vármegye főispáni székébe. — Kossuth az ország gyűlésének tagja lesz. —Bécsben kiüt a forradalom, Pesten 1848. márc. 15-én Petőii elszavalja a „Talpra magyar I“-t. — Az első felelős ministériomot kinevezi a király. — Létre jön az 1848-iki törvénykönyv, századunknak ez a második „arany bullá“-ja. — Az ország gyűlését feloszlatják. — A bécsi minisztériom hívatlanul, illetlenül beavatkozik hazánk közügyeinek intézésébe. — Az udvar pártolja a horvát mozgalmat. — Ismét megnyitják az ország gyűlését, mely Kossuth javaslatára az ország védelméről gondoskodik és 10,000 főnyi „rendes nemzetőrséggel alakit. — A szerbek fellázadnak, Jellasics betör, a nádor lemond, Kossuth a népet fölkelésre buzdítja, — Mailátli Györgyöt ideiglenes helytartóvá nevezi ki a király s ő maga lemond.

I. Ferenc József 1848. dec. 2-án a császári trónra lép; Windisch-Graetz hg. Magyarország

meghódítására indul, kitör a szabadságharc-----Világos mellett 1849. aug. 13-án Görgey és hadteste Rüdiger orosz tbn. előtt lerakta a fegyvert. Jaj lett a legyőzőitek sorsa. — Kö- vetkezettnov. 6-án az „aradi tizenhárom.“ Aulich, Damjanics, Nagy Sándor, Vécsey gf., Törők, Láhner, Knezics, Pöltenherg, Leiningen gf. honvédtábornokokat felakasztatta, Lázár, Des- sewífy, Kiss Ernő és Schweidel tbn.-okbt „por és golyóra kegyelmezte" a breszciai hiéna : Hay- nau . . . 1851. szept. 21-én „in effigie“ akasztatott sokakat, közöttük Andrássy Gyula gróf képét is, a nemzet hóhérainak tehetetlen dühe. A helyzet képe: „Hunnia nyög letiporva“ . . . A magyar közszabadságért folytatott titáni küzdelem leveretése után kezdődik 1849-ben az „ab- szolut-uralom“ és tart 1860-ig. — A szolferinói csatározás hatása és III. Napoleon beavatkozása révén kísérletet tesznek a kibékülésre az 1860- ban, okt. 20-án kiadott császári pátens alapján, melynek alkotmányjogi irányzata azonban a vármegyék hazafias magatartásán megtörik. — A régi konzervativek vezéreit: Mailáth Györgyöt, ’Sennyey Pált stb.-t hivatja a császár; létrejön az országbírói értekezlet. Később (1861. február 20-án) császári új pátens egybehívja az ország gyűlését, mely eredmény nélkül oszlik fel. — 1866-ban, a kőnigratzi szerencsétlen végezetű csata és a nemzeti közvélemény nyomásának engedve, Deák Ferencet, a „haza bölcsé“-t, kérik föl közbenjáróul és a létrejött kiegyezés folytán megalakul a második felelős ministériom Andrássy Gyula gróf elnöksége mellett. A békesség korszakalkotó nagy művét betetőzi a király és királyné megkoronázása (1867. jún. 8.) a király az 50,000 db. arany koronázási ajándékot vissza- nyujtja a nemzetnek, hogy fordítsa azt az 1848/49-ki agg honvédek eltartására! — A nemzet visszanyervén közszabadságát és a jogot, hogy az ország dolgait önállóan intézhesse, lázas tevékenységet fejt ki, hogy helyre pótolja az elmúlt idők mulasztásait úgy szellemi, mint anyagi téren. — Andrássy 1871-ben kül- ügyministerré lett. — Utána Lónyay Menyhért, Szlávy József, Bittó István, Wencheim Béla gróf kerültek a kormány élére. A „fúzió“ létesülése után Tisza Kálmán, a „balközóp“ vezére, lépett kormányra (1875—1890.) Ő alatta 1885-ben volt az első országos kiállítás, mely anyagi haladásunkat fényesen igazolta országvilág előtt. — Őt követte a kormányelnöki széken Szapáry Gyula gróf, ki törvénybe iktatta a közigazgatás államosításának elvét. Következett az „ezredéves országos kiállítás“ és a milléniomi fényes nemzeti ünnepség. — Az egyházpolitikai törvényjavaslatokat is a Szapáry-kormány ké- Folytat&s a* I. mellékleten.