Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1900-12-30 / 52. szám

1900. december 3o. I. Melléklet a „Zemplén“ 52. számához. szít,ette elő; de már csak utóda a Wekerle- kormány tudta törvénybe iktattatni. Erre az időre esett Kossuth Lajos halála. Honi földben, Budapesten a Kerepesi temetőben, történt el- takarittatását követte a nemzeti gyász. Deák Fe­renc már előbb, 1876. jan. 26-án, Andrássy Gyula gróf pedig 1890. febr. 18-án elköltöztek az élők sorából. — Wekerle Sándor dr -t követte ministerelnöki széken Bánffy Dezső báró, ki a kötelező polgári házasság és állami anyaköny­vezéshez még a zsidók recepciójáról és a vallás szabad gyakorlásának biztosításáról gondoskodó törvényeket csatolta. Ezidőszerint Magyarország hajójának kormányrudját Széli Kálmán főmi- Dister tartja kezében s ő van hivatva, hogy a XIX. század folyamáról szerencsésen beevezzen a XX. évszázad hullámaira. .. Gyógyíthatatlan sebet ütött jó királyunk szivén az az őrültségtől fogantatott gonpsz tett, mely alkotmányos újjászületésünk legfényesebb alakjának, imádásig szeretett ERZSÉBET király­nőnknek, a „glóriás asszonyának életét Genben (1898 szept. 10-én) kioltotta. A leírhatatlan nagy fájdalom hordozásában a király s hű magyar nemzete szívben egygyé forradtak. * Magyarok istene, népünk édes atyja, hall­jad fohászunkat égi trónusodban ! Ne vond el a király, a nemzet feje fölől áldó kezedet! Irá­nyozz, vezess, oltalmazz bennünket — hazánkat, szabadságunkat is — minden rosztól az előre láthatatlan jövendők utain! Vármegyei ügyek; Törvényhatósági bizottságunk f. hó 18-án, folytatva és befejezve 29-én tartotta év­századzáró rendes közgyűlését Molnár István főispán elnöklete mellett és a bizottsági tagok vagy egy hatod számának jelenlétében. A köz­gyűlés d. e. 9 órakor kezdődött. A főispán meg­nyitó beszédében külön fejezetbe foglalta a he­lyi közigazgatás menetének ösmertetését. Azt mondotta, hogy bármilyen nagy bürokrata is örömét lelné benne ha látná, milyen jó rendben vannk mindenek; csak a számvevőségre tett megjegyzést, ott, úgymond, sok a restáncia. A közmivelődés ügyéről szólván, dicsérte a lel­készeket, különösen pedig a rk. és gk. papságot, mely a népnevelés előbbre vitele dolgában ki­váló buzgalmat tanúsított. Végezetül kívánta, bogy a jövő heggessze be azokat a sebeket, mi­ket ez a múló óv a gazdaközönség vagyoni ál­lapotán ejtett Úgy a jelen volt, mint a távol maradott bizottsági tagoknak s kedves család­jaiknak is boldog uj évet kivánt. Dókus Gyula főjegyző, hálás érzelemmel szólván a tisztikar fizetésének ebben az évben történt megjobbitásáért, úgy a tisztikar, mint a bizottság nevében visszakivánta főispánunknak, mint szerettjeinek a legjobbakat. Következett a sorozási költségek fedeze­téül szükséges 0‘25%-es pótadó megszavazása. A jegyzői nyugdíjintézet vagyoni erejének gya­rapítására kilátásba helyezett 0'5°/o-es pótadó — tekintettel a közgazdasági nyomasztó helyzetre — az állandó választmány javaslata értelmében ezidőszerint levétetett a Közgyűlés napi rend­jéről. A közig, bizottságból törvény szerint kilé­pett Fejes István, Mailáth József gróf, Molnár Béla dr. és Nagy Barna titkos szavazással újra beválasztattak. A szavazás alkalmával beadatott összesen: 49 szavazat. — Az igazoló választ­mányba, lóavatóbizottságba stb. beválasztattak ismét azok, a ki onnan kiléptek, szolgálattételre a m. kir. állatorvosok beosztattak. A sztropkai j.-ban, a borellenőrző bizott­ságban megüresedett elnöki tisztet Unghváry Ede m. kír. postamesterre ruházta a Közgyűlés, az uj elnök helyére pedig tagul Haraszthy Jó­zsef b. tagot választotta meg. Az újhelyi bizott­ságba, a tagsági helyéről leköszönt Szerviczky Ödön helyére Kincsessy Péter b. tagot válasz­tották meg közfelkiáltással. Minthogy a sztropkai járásban az ínséges állapot tünetei már is mutatkoznak, a Meczner Béla, Katinszky Géza és Staut Józsefből álló vm.-i kp. ins. bizottságot permanenciába helyez­ték, az ínséges helyi bizottságok szervezésével pedig, ott és a mikor az ínség jelenkezik, az alispánt bízták meg. A Kossuth-szoborra, mely Sátoralja-Uj hely főterét fogja majdan ékesíteni, a közig, letétek kamataiból begyülendő 20,000 koronát szavaz­tak meg, egyben az időssbbik Meczner Gyula b. tag elnöklete alatt megalakították a várme­gyei Kossuth-szobor-bizottságot, melynek tagjai: Bernáth Béla o. gy. képviselő, Fejes István, Hornyay Béla dr., Katinszky Geyza, Kovács Gábor dr., Láczay Sz. László dr., Meczner Béla, Miklósy István, Nagy Barna, Spillenberg Jó­zsef és Sulyóvszky István, — kinek hazafias, kegyeletes és szép hivatásuk lesz, hogy az em­lékszobor létesítése körül társadalmi téren is agitáljanak. Az alispáni jelentés felolvasása után elha­tározták, hogy 4 napdijasi állás szervezéséért feliratot intéznek a belügyministerhez. A törvényszék uj palotájának tervbe vett felépítéséhez — a tekintetből, hogy a vármegyeház második udvarából egy bizonyos fundusrósz örök jogon az igazságügyi kormányzatnak át­adassák — nem járult hozzá a közgyűlés, sőt tel­kének tervezett megcsonkítását egyszer s min­denkorra határozottan megtagadta. A bizottság választott tagjainak 1901. évi névsora felolvastatván, tudomásul vétetett. — A tállyai vál. kerületben Zafifiry István lekö­szönése következtében uj választás lesz az 1901. jan. hó 14 én, mely alkalomra elnökül Kovács G. dr. b. tag küldetett ki. A sárospataki Bodrog-hid újjáépítésére fel­tételesen 20,000 K.-t szavaztak meg. Ezek során az első napi Közgyűlés a déli órákban véget ért s folytatása 29-éré elnapol- tatott. (Vége köv.) Értekezlet. Mint már jelentettük is: ér­tekezlet volt a vármegye székházának nagyter­mében f. hó 22-én, mely értekezlet a közigaz­gatás egyszerűsítésének dolgában átnyúlt más­napra is. Annyi sok .toldozás-foldozás után most történt először — úgymond együk szaktekinté­lyünk - hogy a sok „hívatlan“ mellőzésével Széli Kálmán, a belügyi tárca vezetésével megbí­zott főminister, egyenesen a dologtevő szakmun­kásokhoz fordul tanácsokért, hogy és mint le­hetne megszabadítani döcögve haladó közigazga­tásunk szekerét a bürokratizmus kerékkötőjétől ? A közigazgatás vezetői, mint másutt, nálunk Zemplénben is, köszönettel fogadták a belügy- ministertől jött ezt a megtiszteltetést s a meny­nyire az idő rövidsége és egyébirányú nagy el- foglaltatásuk engedte, írásban is, szóval is, meg­adták legjobb tndomásaik szerint feleleteiket a minister huszonnégy rendbeli kérdésére. — Fő­ispánunk elnöklete mellett előadók voltak Dókus Gyula főjegyz, ki minden kérdés fölött egy-egy manorandumot, mely a tárgyat teljes egészében felöleli, dolgozott ki* és Staut József titkár, ki rövidre fogott javaslatokkal felelt a vonatkozó intézvénynek minden egyes kérdésére. Részt vettek az értekezleten: Matolai Etele alispán, továbbá Arnótfalvy Tivadar, vm. főpénztáros, Barthos József sátoralj a-új helyi j. főszolgabíró, Bajusz József árvasz. jegyző, Bencsik István bodrogközi j. főszolgabíró, (Írásban is beadta feleleteit,) Beregszászy István kir. h. tanfelügyelő (szakmájára vonatkozó írásbeli javaslatokat is adott), Bernáth Béla homomonnai j. szolgabiró, Dongó Gy. Géza vm.-i főszámvevő, Ferenczy Elek dr. kir. anyakönyvi felügyelő, Füzesséry Tamás n.-mihályi j. főszolgabíró, Fodor Jenő s.- pataki jegyző, a zempléni j.-egyesület elnöke (írásbeli javaslatokat is adott), Hönsch Dezső kir. főmérnök, Illésházy Endre, mádi jegyző (irásbei j.-t is adott), Kossuth Elek szinnai j. főszolgabíró, Löcherer Lőrinc dr. vm. t. főorvos, Mauks Endre kir. pénzügyigazgató-helyettes, Meczner Gyula Ujhely rt. város árv. sz. ülnöke, Mizsák István tiszti főügyész (Írásban is be­nyújtotta feleleteit), Molnár János Sárospatak főbírája, Nemes Sándor gálszécsi j. főszolgabíró, Schmidt Lajos Ujhely város rendőrkapitánya, Székely Elek polgármester és Talapjcovics László kir. pénzügyigazgató. — Személyesen nem vettek részt, de Írásbeli feleleteket küldöt­tek az értekezlet elé: Füzesséry Ödön, tokaji járási főszolgabíró, Haraszthy Miklós, ho- monnai j. főszolgabíró és Spillenberg Barna vm.-i árvaszéki ülnök. — Elejétől végig részt vett az értekezleten főispánunk és fáradhatatla­nul vezetett, közben-közben metsző bírálatot gyakorolván úgy a bürokratikus túltengésnek egyes kinövéseire, mint az elágazott vélemények összeegyeztetésére. — Vajha segíthetne megva­lósítani ez a mi értekezletünk is azt az ered­ményt, a mi eddig, a XIX. század véghatáráig, csak jámbor óhajtás maradt, t. i. a magyar köz­igazgatás menetének egyszerűsítését és gyor­sítását I Eskütétel. Az újonnan kinevezett állami állatorvosok f. hó 28-án tették le hivatali eskü­jüket Molnár István főispán előtt. Pótlovazás. A m. kir. kassai 5-ik honvéd­huszárezred pótlovazó bizottsága lapunk utján is tudatja, hogy az 1901. évi január hó 8-án, d. e. 8 órakor, Páczin községben, az uradalmi major­ban, pótlovakat fog vásárolni készpénz fizetés mellett. A lovaknak tökéletesen egészségeseknek, jól tápláltaknak és teljesen hibátlanoknak kell lenniök; magasságuk: 156—106 cm. koruk be­töltött 372—8 év között legyen, egy ló ára, alku szerint, 500—700 korona. . * A becses munkálatot, hogy a köznek hasznára fordítsuk, kiadjuk apránként, jövő számainkban. Szerk. Hírek a nagyvilágból. Kinábán az európai nagyhatalmasságok és Amerika képviselői, egész mostanáig tartott nyuzakodás után, megállapodtak a békekötés oontozataiban s átnyújtották hozzájárulás végett i kínai császár meghatalmazottjainak, Csing lercegnek és Gsáng. alkirálynak, kik már előre is biztosították Szű császár beleegyezését. Déláfrikából érkező újabb hírek is meg­erősítették a minapiakat, hogy t. i. a búrok je­lentékeny hadi sikereket vívtak ki az ángol hadseregek felett. Szerbiában rémes állapotok lehetnek, mit bizonyít az is, hogy e napokban három szerb ezredes megszökött. Hírek az országból. Őfelsége a király „Zenta“ és „Mára- Terézia“ nevezetű hadi hajóink legénységének, mely most Kínában harcol, a hadi érmet ado­mányozta. Fejérváry Géza br. honvédelmi minis­ter, kit régi és súlyos vesebaja komolyabb for­dulattal fenyegetett, jobban van. E napokban József fhg. tett a ministernél közel egy óra hosszáig tartott látogást. Á Vörösmarty-szobor alapjára gyüle­kező nemzeti adomáoy e'héten tuliéptea 67,000 koronát. Kohl Medárd dr., kit a hercegprímás Rómába küldött karácsoni követéül, a pápa akarata szerint püspökké szenteltetett. Máramarosból a szegény s magát elbo- londittatni engedő nép tömegesen vándorol ki — Braziliába, Amerikának ezzel az éhenhalással fenyegető államába. Felhívás előfizetésre, a .Zemplén“ 32-ik évfolyamára. Lapunk a XX, század küszöbén élet­pályájának harminckettedik évébe lép. Elfogultság nélkül mondhatjuk talán s bizony nem dicsekvés kedvéért, hogy küz­delemmel teljes harmincegy évi pályafutása alatt kétségtelen bizonyságát nyújtotta an­nak, hogy hivatott is, képes is az életvi­szonyokkal küzdeni és megküzdeni. Most tehát, midőn a harminckettedik év küszöbén állunk, hálánkat és köszönetün- ket fejezzük ki pártfogóink: a t. vármegye közönsége és olvasóközönségünk előtt mindig szives támogatásaikért. A tisztes múltból merített bizalommal te­kintünk a jövő elé. Reméljük, hogy a nagy és díszes közönség az ő nagyrabecsült rokouszenvét — a mit kiérdemelni ezután is legfőbb kötelességünknek tartjuk — a jövőben sem fogja megvonni mitőlüuk. Lapunk, a „Zemplén“ iránya és tö­rekvése ezután is az marad, a mi eddig volt: a a közérdekek szolgálta, — az ut is, melyen haladni fogunk, lesz, mint volt: a részrehajlatlan igazság útja. Figyelmünket ki fogjuk terjeszteni mindarra, a mi a jól megértett és felfo­gott közérdekkel összeköttetésben áll s nem fogunk visszariadni soha az igazság kutatásától és megmondásától; azonban óvakodni is fogunk, hogy az egyes érde­keket a köz érdekével össze ne zavarjuk és óvakodni fogunk, hogy az igazmondást a kicsinyes és visszatetsző személyeske­déssel ne azonosítsuk. Közérdekű dolgok és kérdések meg vitatásától, objektiv bírálatától, a mi la­punk soha nem fog elzárkózni. És bár mindenkor csakis legjobb meggyőződésünk szavát követjük: távol fogunk állani attól, hogy, ítéleteinket csa- latkozhatatlanoknak tartva, az elfogultság kínai falával vegyük körül magunkat. Bár­kitől és bárhonnan jövő véleményt — ha közérdekű s tudjuk kitől ered — minden­kor készséggel közzéteszüuk, ha csak azt lapunk hasábjaira nem illő hangja ki nem zárja. Közérdekű és szakszerű cikkelyeken kívül a vármegyei és helyi érdekű ügyek fog­ják ezután is uralni lapunkat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom