Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1900-08-12 / 32. szám
1900. augusztus i2._______ IL Melléklet a „Zemplén“ 32. számához. Egyesületi élet. Iára és ellenzése dacára, takarmányt, rakott az elrabolt szekérre és valahol a polyánkai erdőben etetett. — Eddig a nyom; hogy innen merre ment a rablógyilkos az elrabolt jószággal s mi a neve: még nem sikerült kinyomozni, azonban valószínű, hogy facér kovács. A rablógyilkos elfogatását megnehezítette az, hogy majdnem egy egész napot nyert a szökésre, mert szerenesét- len áldozatát csak később találták meg. Azt mondják, hogy egy juhász még ugyanaz nap látta a hullát, de nem szólt róla, ne hogy rá fogják a gyilkosságot. r. 1. — Kivándorlók sorsa. Hogy ml a sorsa Amerikában a szerencsétlen kivándorlóknak, élénken leírja a következő ujságcikkely, melyet okulásul és felvilágosilásul veszünk át az Amerikában, Clevelandban megjelenő „Szabadság“ cimü magyar lapból. íme a közlemény: Az utóbbi het3kben több levelet kaptunk, különösen a Felvidékről, a Dunántúlról, sőt még az áldott Alföldről is, a melyben egyes családok arról tudakozódnak, vájjon ^jöjjenek-e A meri kába? El akarják adni földjeiket, hogy megtelepedjenek, azaz földet vásárolva itten gazdálkodjanak. Minél több magyar lesz Amerikában, annál több előfizetője lesz a „Szabadságinak, ez olyan tény, a mit megcáfolni nem lehet. A „Szabadság“-nak azonban fenállása óta csak egy célja volt, az, hogy honfitársainak érdekeit itt is, odaát is védje és előmozdítsa. Addig, a mig egy-két levelet kaptunk, levélileg válaszoltunk a kérd zősküdésre, most azonban egyszerre annyi tudakozódás érkezik, hogy jónak látjuk a tárgyról újra Írni. Biztos tudomásunk van róla, hogy egyes vasúti társulatok, vagy tulajdonosok a magyar nyelvet beszélő hajóügynököket alkalmaznak, ezek aztán nyomtatott felhívásokat, leveleket küldenek Magyarországba. Csábitóbbnál-csábitóbb ajánlatokat tesznek ezek a magyar népnek úgy; hogy ha csak a tized része is igaz lenne, meg kellene gazdagodniok. Pedig a dolog nem áll úgy, ellenkezőleg, a tett Ígéretek nagy része hazugság, a mely csak oda céloz, hogy az itteni viszonyokkal ismeretlen szegény magyart ide kicsábitsa, vagyonkájából pénzéből kifoszsza s aztán kíméletlenül otthagyja. Az az ágens, a ki levelet ir, nyomtatványt küld, először is fizetést kap, azután kap százalékot a föld után, a mit elad, végül pedig még az úti költségből is kap részt. Egy ilyen ágens néha 100 dollárt (500 koronát) is megkeres egy 3—4 tagból álló családon, ha tehát sikerül 40 családot idecsábitani, 15—20 ezer koronát, egy egész vagyont keres meg. Azzal biztatják a tapasztalatlanokat, hogy nehány forintért gazdagon termő földet kapnak, a mikor aztán a földet megtekintik, kisül, hogy az semmit sem terem. Azt mondják, hogy olcsó pénzért felépitik a házát. A tény pedig az, hogy összeülnek egy nyomorult viskót, a mit drága pénzzel fizettetnek meg A mennyi pénze van, azt különféle Ígéretek mellett kicsalják tőle — a többivel adós marad s ezt az adósságot nyögni fogja a mig él, ha csak meg nem ugrik a paradicsomból. Arról, hogy miként fosztogatják a szegény népet, köteteket lehelne Írni s erre is veszünk majd időt, most egyelőre csak arra figyelmeztetjük azokat, a kiket illet, hogy a földosztogató ágenseknek ne higyjenek, mert ők csakis a saját zsebükre dolgoznak, nem tö rődve azzal mi történik áldozataikkal. Ne adja el tehát senki házát, földjét, mert annak árát elutazza, odaadja az ágensnek, földtulajdonosnak s mire észhez tér, elkölti utolsó garasát és akkor kezdődik csak a késő bánat. Amerikában nem hevernek a földön az aranyrudak. A szegény ember itt is csak szegény ember. A tele- pedés, földvásárlás pedig rendesen a szegény ember becsapásával végződik. Az a sok jó, a mit hirdetnek, csakis a népen élősködő földágensek agyában születik meg s arra szolgál, hogy a viszonyokkal járatlan európait tönkre tegye. — Halál tornázás következtében Grünberger Salamon gálszécsi bőrkereskedőnek Móric nevű 13 éves fia, ezelőtt vagy 10 nappal, egy bottal oly szerencsétlenül végezte az ugrásokat, hogy a bot belefuródott a hasába és ennek következtében a fiú f. hó 7-én meghalt, r. /. — Veszett kutya. A Nagy-Mihály községben lakó Kalyinovszky pékmester fia S.-A -Uj- helyből egy vizslakutyát ki )ott, mely két hétre rá, hogy ide került, megves. At. A veszett kutya a házbeliek közül 3 gyerme, et megmart, aztán kifutott a városba s ott töbt kóborló kutyával marakodott össze. A gyermekeket édes atyjok még az esteli vonattal Budapestre a Pasztőr-in- tézetbe vitte. A városi hatóság 40 napi zárlatot rendelt a kutyákra. — Jótékonycélu hangverseny. Varannó és környéke főiskolai hallgatói a kisdedovó uagy- termében Varannón tegnap este táncmulatsággal egybekötött jótékonycélu hangversenyt rendeztek. A hangverseny lefolyásáról levelezőnk a jövő számba ir tudósítást. — Zsebtolvajlás. Amzel Áron, varannai korcsmáros, e hó 6-án délután ugyancsak pórul járt az őrmezei vasúti állomáson. A mint ugyanis a vonat indulása előtt beszállóit volna, kabátja zsebéből 400 koronát tartalmazó pénzes tárcáját kilopták. Gyanúja egy Markovics József nevű nagy-mihályi származású zsebtolvajra irányult, a kit az újhelyi állomáson a rendőrséggel el is fogatott, azonban ez igazolta, hogy a lopás idején a nagy-szőllősi vásárban volt, tehát szabadon bocsájtották. — Zongora-hangolás és javítás. Pachter Ignác oki. zongorakészitő és hírneves zon- gora-hangoló városunkba érkezett s ez alkalomból elvállal mindennemű zongora-hangolást, javítást, hurozást, csontozást, bőrözést stb. Értekezhetni lakásán (Fried Lajos dr. ügyvéd urnái Kossuth L. utca.) — Szülők figyelmébe. Vidéki mindkét nembeli tanuló teljes ellátást nyer Schneider Jakab tanító házánál Ugyanitt zongora-, francia- és német oktatásban is részesülhetnek. — Német szóra! Az iglói áll. polgári fiúiskolában a beiratások szept 1., 2., 3. és 4-én eszközöltetnek. Erre azért is figyelmesekké tesz- szük a szülőket, mert Iglón a magyar ajkú polgári iskolai növendékek is oly előnyös helyzetbe jutnak, hogy gyorsan és játszva sajátítják el a német nyelvet. További útbaigazításokat mindazoknak a szülőknek, kik fiaikat kívánják elküldeni német szóra, készségesen ad az intézet igazgatója. — Bábaképző. Az ungvári kir. bábaképző- intézetben az őszi tanítás kezdődik a f. évi szeptember 1-én, végződik az 1901. évi január végén. Bővebb felvilágosítást nyújt levélben: Az ungvári kir. bábaképző intézet igazgatósága. — Kőmives-vállalkozók figyelmébe ajánljuk, hogy a t vármegye székházának folyosóit kimeszeltetik. Továbbiak iránt felvilágosítást ad a vármegyei számvevőség. Lapunk jövő száma, a szombati királyünnepre való tekintettel, kivételesen, már péntek este megjelenik és szombaton reggel kiadatik. Mely körülményre levelezőink és tudósítóink, úgyszintén hirdettetö feleink figyelmét miheztartásul felkérjük. A kiadóhivatal. Foulard-seljei-rulia 8 frt 40 krtól feljebb — 14 méter ! póstabér és vámmentesen száli tvá ! mintákat peáig póstafordultával kjildenek : valamint fekete, fehér és színes Heunsberg-seylem 45 krtól 14 frt 65 kr. méterem ént. Elciliieltui-g <jl. cs. és k. udvari szál jtó) KCljeill- Klárai ZUricíibcn. — Magyar levelezés Svájciba kétszeres levélbélyeg ragasztandó. — 2. Irodalom. Istóczy Győző dr. latinból lefordította és magyar nyelyen kiadta Flavius József' ó-kori héber történetírónak, a galiíeai zsidó hadak fő- parancsnokának A zsidó háborúról és Jeruzsálemnek Titus cézár által ostrommal történt bevételéről irt hét könyvét. — Flavius Józsefnek ez a legújabb korban feltűnő módon elhanyagolt remekműve, a mely ma, tizennyolc évszázad el- forgása után se vesztett érdekességéből semmitse, sőt még ma is aktuális jelentőségű, nem hiányoz- hatik egy könyvtárból, könyvszekrényből és könyvtartó-állványról sem. A harminckét nyomtatott Ívre és több mint ötszáz lapra terjedő egész munkának az ára hét korona. Postán megküldve 56 fillér, vagyis a postaköltséggel több. Kapható, illetve megrendelhető afentnevezett fordító kiadónál (Budapest, X., Tisztviselő-telep, Család-utca 30. sz.) és minden könyvkereskedésben. A gyanú, irta Ambrus zoltáu. A kiváló Írónak egyik legszebb müvo, mert benno öszpontosulnak az Írónak mindama kitűnő tulajdonságai, a melyek az ő müveit jellemzik. Előkelő, tinóin stilus, színes, de a mellett egyszerű nyelv, erős és móly megfigyelése a lelki életnek. Ezek a kiváló Írót jellemző tulajdonságok, a molyok ritka élvezetessé teszik az ő müveit. A gyanúban régi, de minden izében való problémát dolgozott fél az iró. XA gyanú öl!“ Ez a sötét, de való igazság lengi át Ambrus Zoltánnak könyvét. Ezt az igazságot bizonyította be maga a regény- hös, Szombathy Károly is, tragikus végével uómi világosságot derítve arra a bűntényre, a mely körül szövődik az elbeszélés órdokos meséje, Ambrus könyvében még három kisebb elbeszélésre akadunk. Gyönyörűen megirt, élvezetes apróságok. A szép piros vászonkötésü könyvnek ára 1 kor. Megjelent Singer és Wolfner könyvkiadó cégnél, Budapesten, Andrássy-ut 10. (Szénásy, (Hoffmann és föársa párisi és lyoni felyemgyári raktára Budapest, IV., Bécsi Utca 4 Raktárunkon található a legszebb és lt-gnagy. bb választék divatos selyemkelmék, csip kék es szalagok, valamint gyöngytüldis ek point- lacs-ruhdk és poi tlace-kelmikbcS1. Fekeie, fehér és színes selyemkelmék 85 krtól 14 frtig. Foulard-Pougis és Salin-Liberty-selymek 65 krtól kezdve. Angol mosó selyem 80 cm. szélességben 1.25 krtól kezdve. Miutákkal kívánatra készséggel szolgálunk. „A Z.-Agárd és vidéke olvasókör“ c. egyesület saját könyvtára javára Agárd községben a f. évi aug. 14-én, ’Sennyey Béla br. egyesületi elnök pártfogása alatt, zártkörű hangversenynyel és táncmulatsággal egybekötött megnyitót rendez A hangversenyen közreműködnek : Biringer Emma, Csopey ^ária, Olga és Anna, Crumnert Vilma, Hidegkővy Margit és Erzsiké, Korchma Emma, Mariska és Ilonka, Lengyel Klára, Nemes Gizella és Tóth Ilonka urhölgyek, — úgyszintén Barathy Béla, Bela- necz Ferenc, Biró Ferenc, Csopey Jenő» Havas Jenő. Nemes József, Pavnk Gyula $s- Tóth Ferenc urak. ' *,-'. >7,. - . . CSAHNOK Babámhoz, Virulj hazám! bércek, sikok hona! Dicső neved törjön felhőkön át, Hato'jon el az égi trónusig És bámultassa angyalok karát! Irigy szemmel nézzen Nyugat, Kelet, Csodálattal tekintsen rád a Dél, S a bámulat béuitó sóhaji Mutassák: az Észak hogy mit beszél. Virulj hazám! bércek, síkok hona! Dicső neved ragyogjon, mint a nap. Sugáriddal törjed meg a borút, Mit századok viharjai hoztanak! A fájdalom, mit eddig eltürél, Olvadjon meg hited sugáriban, Éleszszen a szebb, a dicső jövő, S ne aggaszszon, ne verjen le, mi vau. Törjön lelked sasként magasba föl, Tekintsd végig szép és nagy múltadat S a rég dicsőség ifjúit szárnyain Küzdjed túl az ég felhőin magad. Hatalmad’, mint egykor Nagy-Sándorét, Ismerje meg Észak, Kelet, Nyugat, S a délvidék arany virányain Villogtassad rettentő kardodat. Ugor fajod szaguldva járja be Nagy Európát megint, mint egykoron, S triumfusok hosszú, dicső sora Lebegjen sok, szerencsés harcodon. Nagy és kicsiny hódoljon meg neked, Boruljon le trónodhoz ez a föld, S bámulja nagy, fényes hatalmadat, Mely előtt fél Európa porba dőlt. Gátat dicső’ s nagyban ne tudj soha, Határ előtted ismer’tlen legyen, Nagy légy Te a dúló, bősz harcmezőn És légy nagy a szent béke műviben. A mit szerzend, mit hoz a liősiség, Virágoztassa föl szép szorgalom, S virágzói majd bércek, síkok hona, Virágzói majd Árpád szerzetté hon. Rajt’ hát hazám! föl a magasba föl! Hiszen neked virulni, élni kell! Tégy meg a mit tehetsz és rajad áll, S a régi bút öröm váltandja fel. Ismét virulsz, virulsz majd szent hazám, S mi földeden kihalt és puszta volt: A jólét illatát árasztja szét S dicséri majd a szent Miudenhatót. Arany meződ, vad béreid s folyamid Visszhangozzák, súgják örökkön át: „Isten! magyar hatalmas Istene Te mentéd meg s tartád fönn e hazát!“ (Töke-Torebes.) Inczinger Ferenc, esztergom-íöegy házmegyei n. pap,
