Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1900-08-12 / 32. szám

Közgazdaság. Figyelmeztetés. Gazdasági egyesületünk titkári hivatalához számos helyről megvizsgálás végett beküldött szőlőlevelek a szőlő pernosz- pora betegségétől voltak megtámadva és éppen azért, mivel a mostani nedves és meleg időjá­rás a legjobban kedvez ezen gombának a fej­lődésére: figyelmeztetjük szőlőbirtokosainkat, hogy szőlőjüknek permetezését semmi esetre se mulaszszszák el, mert esetleg a jövő évi termés hozamaikat is veszélyeztetnék mulasztásokkal. A tarló felszántásáról. Nálunk általános szokás a tarlót öszszel fel nem szántani, vagy annak egy részét szántatla- nul hagyni, hogy legelőül szolgálhasson Van­nak az eljárásnak kétségkívül előnyei, de sok­kal nagyobbak a hátrányai. Legyünk mindenek előtt azzal tisztában, hogy azért a miért a tarlót őszszel feltörjük, azon zöld takarmány, melyet róla legeltethettünk volna, nem vész kárba, mert a föld jó zöldtrá­gyát nyer benne. Ha pedig csak tavaszszal szánt­juk fel, úgy a következő hátrányok származnak belőle. Első sorban lényeges hátránynak mond­ható az, hogy a tavaszi vetés a tarlónak ta­vaszra maradt szántása révén megkésik és főleg fejlődése késleltetik, azért mivel a télen át szán- tatlanul maradt talaj erősen összetart s igy ta­vaszszal csak lassan szárad ki, tehát sok idő telik bele, mig szántásra alkalmas lesz. A gazda pedig igen gyakran nem várhat a talaj lassú kiszikkadására, különben tavaszi vetőmunkálatai összetorlódnak, a minek aztán az szokott a kö­vetkezménye lenni, hogy nem várjuk be, mig a szántóföld kellően kiszáradt, neki esünk a szán- tásnak-vetésnek, pedig tudjuk jól, hogy a ned­ves állapotában bevetett föld kevésbbé kielégítő terméssel fogja megfizetni a gazda munkáját. Különben is a tavaszszal gyakran hosszabb ideig tartó esőzések folytán a szántóföld olyannyira át­ázik, hogy kellő és elégséges száradásra sokszor hetek is szükségeltetnek, a miből aztán az a hátrány származik, hogy vagy megkésik a ve­tés, vagy hiányosan és rosszul végezheti. Ha erre aztán száraz, szellős időjárás következik, úgy egyáltalában nincs módunkban jó állapotban levő száraz földhöz jutni s mig a későbbi ked­vező időjárás sem lendíthet a dolgon annyit, hogy jó termésre reményünk lehetne. Ha ezeket figyelmen kívül nem hagyjuk, hanem oda törekszünk, hogy a tarlót lehetően már aratás után felszántsuk, úgy nem csak jobb terméseket fogunk nyerni, hanem gyomok is kevésbbé fognak tenyészni, mert hisz csakis ez­után küzdhetünk sikeresen a gyomok felburján­zása ellen. A gyom, melynek magva aratás előtt vagy után kihullott, csírázni kezd s fejlődésnek indul. Ha ilyen növekvő állapotában az eke átjárja a mezőt, a legtöbb gyomnövény gyöke, neveze­tesen a tarackfü az eke által szétvágafík s igy növekedésében megzavarva nagy részben ki ir- tatik. A tarló maradványok a talajjal bensőén összekevertetnek s gyorsabban korhadnak el benne, végül a levegő is szabadabban hatolhat a földbe s hozzá férkezésével azt a növény tápláló anyagok oldott állapotba hozatala utján megtermékenyíti; ezzel szemben a meg nem szántott told mind keményebb lesz s a levegő hatása ellen tökéletesen elzárkozottá válik. Néha őszszel azért marad el a tarlószántás, mert nincs idő; de ma azonban, midőn a több vasú eke járja, ezt a munkálatot is gyorsabban s könnyebben végezhetjük, mint azelőtt. Így azután a télen jól átfagyott és előzetesen mélyre szántott föld érdes barázdában hagyatik ta­vaszig, a midőn bevetése újabb barázdálás nél­kül is bízvást eszközölhető. Az őszi- szántásnak nagy előnye már az is, hogy a talaj fizikai és vegyi összetétele az idő­járás befolyásai folytán igen kedvezően al ikul át így pl. az utolsó évben legfölül volt földréteg a tarlóval és a trágyával együtt átforgattatván jobban elkorhad, mig az alulról felkerülő föld­réteg a levegő, világosság, melegség, fagy és nedvesség behatása által feltáratván, termékeny állapotba hozatik. A barázda is télen által sok ­kal lazább és áteresztőbb lesz, sem mint a leg­jobb eszközökkel való megmunkálás utján le­hetne, s épen ezen laza alkata a földnek az, mely a benne kifejlődő fünemeket megtartja s arra szolgál, hogy a föld a levegővel s a termé­kenyítő lecsapódásokkal szemben úgy viselkedik mint a jó szivacs, mely a nedvet felszívja ma­gába. A mellett a föld megtartja a neki annyira előnyös téli nedvességet, de felülete sokkal gyor­sabban szárad, úgy hogy tavaszszal kedvező idő­járás mellett korábban vethető be. Ez eljárás által semmi esetre nem fog az a hátrány beál- lani, melyet az őszszel s azután tavaszszal tör­ténő barázdálásnál oly gyakorta tapasztalhatunk, midőn gyakran ugyan az a földréteg, mely az előző évben is a föld színén volt, a benne levő temérdek gyom maggal és az utolsó aratásnak még el nem rodhadt tarlómaradványával a fel­színre kerül. Ilyenkor szoktak a gyomok az egész szántóföldön oly annyira elhatalmasodni, hogy nem is látszik tulajdonképen a vetés, vagy afig tudjuk azt megkülönböztetni a gyomtól. Az ősz­szel végzett szántással nagy mértékben szaba­dítjuk meg a szántóföldet rovarellenségeiktől, melyek szintén felszínre kerülvén a fagy és ned­vesség jótékony hatása alatt biztosan beadják a kulcsot. Egyébiránt az ősszel való szántás általá­ban mindenféle összetételű talajra előnyös, de kiválóan az a nehéz kötött talajokra, melyek agyagosak, a mennyiben csakis a fagy képes a szalonnás barázdákat kissé szétporhanyitari. Tavaszi vetéseinkkel tehát abban az eset­ben érhetünk el legjobb eredményt, ha a tarlót aratás után azonnal feltörjük, majd őszszel a ta­lajt mélyen felszántjuk s ezen szántást megelőző­leg szórjuk ki a szuperfoszfátot is, a mely ilyen módon sokkalta bizonyosabban és jobban hat, mintha tavaszszal hintenők et. Az ilyen módon előkészített talajt azután tavaszszal nem kell megszántani csak gruberrel megjáratni, mert ilyen módon a talaj nedvességét jobban meg­tartja, s a beléje vetett mag nem szenved a szárazságtól. y. Városi és községi ügyek. * A szinházépités dolgában hosszabb levél érkezett hozzánk. Közreadása az idő elő­rehaladottsága miatt most lehetetlen volt. Tar­talmát azonban közöltük s közöljük az érde­keltekkel. * Nyugdijválasztmányi ülés A községi és körjegyzők nyugdíjalapjára ügyelő választ­mány az alispán elnöklete mellett tegnap d. u. tartott ülésén tárgyalás alá vette a Csuka Miklós Szerencs város jegyzője nyugdíjaztatása céljából tett főszolgabírói előterjesztést, — s a mennyi­ben sem személyi, sem pedig aktaszerü olyan okok, amiknek alapján a nyugdíjaztatás kimondandó volt volna, fenn nem forogtak, a nyugdíjaztatás kívánását ezidőszerint tárgytalannak mondottta ki. (Ma két hetes számunkban tévesen volt je­lezve, hogy a nyugdíjaztatásért Csuka jegyző maga folyamodott. Szerk.) * Zárlat feloldása. Minthogy a legutóbb történt veszettségi esettől számított 40 nap alatt újabb gyanús eset nem adódott elő, S. A.-Uj- hely polgármestere az ebzárlatot f. hó 9-én feloldotta. * Tarczal község 1873—83. évi szám­adási ügyével akként végzett a magy. kir. köz- igazg. bíróság, hogy a f. évi jún. hó 6-án tar­tott üléséből a hozzá felterjesztett panaszirato­kat érdemi tárgyalás mellőzésével hivatalból visszautasította. * Állami anyakönyvi statisztika. A sá­tor alj a- újhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1900.' aug. 4-től 1900. aug. 11-ig a) házasságot kötött: 3 pár ; b) kihirdettetett: 2 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 9 eset­ben ; d) elhalálozott: 11 egyén. Yármegyei Hivatalos Rész 17356. sz. Zcmplén-vármcgye alispánjától A 10 főszolgabírónak és S.-A.-Ujhely r. t. város polgárm esterén ek. Alábbi ministeri körrendeletét tudomás és alkalmazkodás végett másolatban kiadom. S.-A.-Ujhely, 1900. július 31. Matolai Etele, alispán. Másolat. M. kir. belügyminislcr 48732/III. fő. szám. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. A magyar vasmüvek és gépgyárak országos egye­sülete a miatt emelt panaszt, hogy a várme­gyék és vidéki városoknak a közmunkák (köz- épitkezések) és közszállitásokra vonatkozó ár­lejtési hirdetményei általában csak a megye-, vagy a városházán függesztetnek ki, avagy alig ismert helyi lapokban, szóval oly módon tétet­nek közzé, hogy a székes fővárosi nagyobb gyártelepek, igy a gépgyárak, vagy egyáltalán nem, vagy csak elkésve értesülhetnek. Pana­szolták továbbá, hogy oly esetekben is, midőn az ilyen hirdetményekről tudomást szerezhet­nek, a pályázatban való részvételt megnehezíti azon körülmény, hogy a költségvetés kidolgo­zásához szükséges tervek, feltételek és szükség­leti kimutatásoknak egy példányát a fővárosban sehol meg nem tekinthetik s azok másolatait, jól lehet a költségek megtérítését kilátásba he­lyezik, az illető helyhatóságtól nem képesek le­vél utján megszerezni, a helyszínére utazás pe­dig igen nagy s az eredmény bizonytalan vol­tánál fogva gyakran vissza nem térülő terhe­ket ró a fővárosi gyári vállalatokra. A magam részéről minden olyan esetben, midőn a kiírásra kerülő közmunkát, vagy a szükséges iparcikkek előállítását, vagy szálitását az illető vármegye vagy város területén lakó iparosok, vagy gyá­rosok elvállalni nem képesek azért, mert nin­csen olyan szakmabeli iparos, vagy gyáros azon a területen, úgyszintén oly esetben is, midőn az illető szakmában csak egy iparos, vagy gyá­ros van azon a területen, kívánatosnak tartom, hogy a vármegyék és városok pályázataikat szélesebb körben is közhírré tegyék s úgy a kerületi kereskedelmi és iparkamara iparos kö­zönsége, mint a székes főváros fejlett ipara szá­mára könnyebben hozzá férhetők legyenek. E cél elérése nem csak iparfejlesztési érdekből, de az illető vármegye, vagy város gazdasági ér­dekei szempontjából is kívánatosnak látszik, mert a szélesebb körű verseny révén jutányo­sabb árak mellett lesz esetleg módjában szük­ségletét kielégíthetni. Mindezeknél fogva felhí­vom a törvényhatóságot, hogy a területén eset­leg előforduló közmunkák és közszállitásokra vonatkozó árlejtési hirdetményeknek, valamint a kiegészítő részeket képező terveknek, felté­teleknek, szükségleti kimutatásoknak egy-egy másolati példányát mindenkor küldje meg a kerületi kereskedelmi és iparkamarának, va­lamint a magyar kereskedelmi múzeom igaz­gatóságának (V. Váczí körüt 32.) az árlejtési hirdetmény szövegében pedig feltűnően jelezze, hogy a tervek, feltételek, minták stb. a most említett helyeken is megtekinthetők. Az árlej­tési hirdetmény ily esetekben valamelyik elter­jedtebb budapesti műszaki lapban is idejében közzé teendő volna. Oly esetekben, midőn a tervek, feltételek lemásolása, minták beszerzése jelentékenyebb költséget igényel, elegendő, ha maga a hirdetmény küldetik meg a kerületi ke reskedelmi és iparkamarának és a magyar ke­reskedelmi muzeomnak, de ez esetben a hirdet­mény szövegében feltűnő helyen tüntettessék ki, hogy a tervek, feltételek stb. másolatai, a min­ták, hol, mikor és mily árban szerezhetők meg az érdekeltek által, kiknek e tárgyban érkező megkeresései soron kívül intézendők el. Buda­pest, 1900. évi július hó 10-én. A minister he­lyett Gainer s. k. államtitkár. 17,818. sz. T. Zempllenvármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak és S.-A.-Ujhely r. t. város polgármesterének. A belügyi m. kir. minister Ő nagyméltó­ságának folyó évi augusztus hó 3-án 83737. szám alatt kelt intózvényét sürgős közhirrététel végett kiadom. S.-A.-Ujhely, 1900. augusztus 4. Matolai Etele, alispán. Másolat. Magy. kir. belügyminister 83737/X. fő sz. Körrendelet valamennyi vármegye alispánjának. Tudomásomra jutott, hogy folyó évi júnins hó 23-án 64,135. sz. a. kelt körrendeletemet néme­lyek tévesen akként értelmezik, mintha nem­csak az idézett körrendelet kibocsátásáig jelent­kezettek részére lenne augusztus hó 31-ig rend­kívüli szigorlati határidő kitűzhető, hanem mind­azok részére, a kik e végből még idejekorán jelentkeznek. Minden félreértés elkerülése vé­gett szükségesnek tartom tehát ismételten s határozottan kijelenteni, hogy idézett körren- deletemnek úgy szavai, mint intenciója szerint is augusztus hó 31-íg terjedöleg már csak azon jegyzőjelöltek részére lehet méltányos- sági szempontból rendkívüli jegyzői szigorlati határidőt kitűzni, a kik a végből kérvényü­ket még a szóban levő körrendelet kibocsá­tása (június 23.) előtt az alispánhoz tényleg benyújtották Budapest, 1900. augusztus 3 A minister helyett: Gulner s. k. államtitkár. 337. érd. sz. T. Zemplcn-vármcgyc közig. érd. bizottságától. Pályázati hirdetmény. Zemplén-vármegye sztropkói járási II-od, előléptetés esetén III. oszt. erdőőri állás meg­üresedvén, felhivatnak mindazok, kik ezen ál­lást elnyerni óhajtják, hogy az 187 '. évi XXXI. t-c. 37. §-ában ‘előirt szakvizsga letételét, ed­digi alkalmazásukról szóló bizonyítványaikat, folyó évi szeptember hó 15-ig a vármegye közig, érd. bizottságához nyújtsák be. A magyar nyelven kívül a tót nyelv is­merete is szükséges. — Az állással összekötött összes évi járandóság 720, illetve 660 korona és folyó évi október 1-én elfoglalandó, — a ki­nevezendő erdőőr egy évi próbaidő után fog véglegesittetni. S.-A.-Ujhelyben, 1900. évi aug. 7. Szerviczky Ödön, közig. érd. bíz elnöke. 3386/1 1900. A s.-a.-uhelyi j. fó’szolgabirájától. Pályázati hirdetés. A s.-a.-ujhely—kassai és s.-a.-ujhely—be- reczkii törvényhatósági útvonalon, egy utkapa-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom