Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1900-12-30 / 52. szám

Hangzatos szavakkal nem akarunk feltűnést hajhászni, terjengős ígéretekkel nem állunk elő. A mi legfőbb dicsekvésünk a nagy közönség ragaszkodását hűséggel továbbra is kiérdemelni. Még egyszer köszönetét mondva har­mincegy éven át és folyton tartó szives jó­indulataikért : kérjük jövőre is nagyrabe- csült támogatásukat. Lapunk előfizetése is, habár a „Zem- lén“ kétszer oly nagy terjedelemben jele­nik meg hétről-hétre, mint más heti la­pok, marad, mint volt Egész évre: 12 korona. Félévre . . 6 korona. Negyedévre: 3 korona. Felkérjük t. előfizetőinket, hogy elő­fizetéseiket megújítani szíveskedjenek, hát­ralékos előfizetőinket pedig kérjük hát­ralékaiknak beküldésére, ellenesetben pos­tai megbízás utján leszünk kénytelenek azt beszedetni. Az előfizetések a ,, Zemplén* kiadó- hivatalába (Főtér 9. sz.) címezve küldendők. Sátoraíja-Ujhely, 1900. dec. 22-én. (A „Zemplén“ szerkesztősége és kiadóhiva'ala. Különfélék. — Királyi adományok. Őfelsége a király, kabinetirodája utján és főispánunk közbenjárásá­val, ifj. Firczák Sándor zboji g. kart. lelkésznek 50 kor., — Soltész Gyula kis-ráskai ev. ref. lel­késznek 40 kor., — Tóth János nyug. tanítónak 30 kor., — végül Sárpataky Lászlónó felső reg- meczi lakosnak 20 korona legkegyesebb adományt küldött. — Űdv olvasóinknak ! Még huszonnégy­szer fordul meg az óramutató-kerék tengelye kö­rül és akkor . . . Szilveszter éjjelének tizenket­tedik órája betelvén, elcsattan a Klotó-párka ollója. Egy nagy halottal több lesz az egész vi­lágon. A nagy halott neve : XIX. század! — Ha jól emlékszünk Vörösmarty irta „A sirásó fej­fájára“ : lm’ tekints e sírra vándor 1 Teljesült a közmondás: Végre is gödörbe pottyan, A ki másnak vermet ás .. . Biz’ igy történik a nagy sírásóval is, a XIX. szá­zaddal. Belepottyan a sírba, melyet megásott számára kikerülhetetlen végzete. Váljon siras­suk-e kimúlását és megszenteljük-e omló könye- inkkel domborodó sirhalmát? A háború jegyében született: abban is múlik ki. Annyi vért, s pedig honfiúi vért, talán nem szállított egy század sem, mint szállított ennek a XIX. századnak a köz­szabadságért kiontott, polgárvérrel telidesteli fo­lyása a Nyomorúság óceánjába I A fráneia for­radalom, a magyar nemzet szabadságharca, a búrok élethalál-küzdelme s a többi s a többi: ten­gernyi embervért követelt e század egész folyásán áldozatul. „Ha minden háború“ — Írja Carlyl — „akár polgári, akár egyébb, félreértés: akkor micsodának kell lenni az egymást megértés­nek ? . . .“ Az első kívánságom tehát: legyen az eljövendő XX. század vértelen — s lesz is az egész vonalon, ha az egymást megértés százada lesz 1 Legyen ilyen az egész világon, a mi szűkebbkörű világainkban is: értem a hazát, benne a vallás­felekezeteket, politikai pártokat, autonóm testü­leteket, vármegyét, járást, községet. . . értem még a lakóházakat és a ben nők lakó egyes csa­ládokat is. — A második jó kívánságom az első­ből foly; hogy t. i. az egymást megértésből fej­lődjék ki sziveinkben az az igazi szeretet, „mely mindent elbír, mindent eltűr,“ csak egyet nem tűr: hogy embertárs lenézze embertársát; csak egyet nem bir: hogy embertárs megvesse ember­társát. — A harmadik jó kívánságom: hogy ebben a hazában a XX. század építse meg, te­tőzze be és ékesítse föl a közös templomokat és népesítse be édes hazánk egész földjét, a magyar égnek egész alját, a székesfővárostól szerteszét a legkisebb községet is, olyan templomokkal: a hazaszeretet közös templomaival; a hol legyünk mindnyájan egyenlők (hiszen eddig csak a halál­ban volt közöttünk egyenlőség!) — Isten — király — haza: ez legyen az a magyar nemzeti Szent- Háromság, mely előtt imádattal, tisztelettel és szeretettel hajoljon meg keresztyén, nem keresz­tyén, mindenki, a ki csak magyar! Eleven szent­ség pedig legyen csak egy: a becsület szentsége. és azt „süvegelje meg a magyar, német, tót. ..“ Ezek és effélék azok az érzések, gondolatok, irányok és törekvések, a mik eddig — az önök jóvoltából immár egy harmad-századig — vezé­reltek bennünket a hétről-hétre megjelenő „Zemplénének biz’ éppen nem könnyű szer­kesztésében. Ezek ébredeznek lelkűnkben az évszázad elhunytakor; ezek vezérelnek a jövő évszázadban mindaddig, mig mi szeretjük és Isten is úgy akarja. A „Zemplén“-nek ebben a rovatában is az a jelszó, a mi volt az Arany János költőelődjeé, Illosvayé; „hamisat nem igazítunk — igazat nem hamisítunk“ 1 Az újság testbe öl­tözött ige ; jaj neki ha hamisan szól, vagyis ha- zudozik; mert mint a hazug embertől, az olyan újságtól is szellemi undorodással fordul el a jó ízlésű, a nemes irányú olvasó. Készülettel, küzdéssel teljes időszaknak nézünk elibe . . . Szellemi testvéreim, kedves olvasóim : boldogabb uj évszázadot — édes mindnyájaknak! — Személyi hírek. Bernálh Béla, Dókus Ernő, Molnár Béla és ’Sennyey István br orsz. gy. képviselők f. hó 28-án a vármegyei közgyű­lés alkalmából Ujhelyben időztek. — Náday Ferenc a „Nemzeti Színház“ kitűnő művésze, kinek nevét múlt számunkból a szedő kifelejtette, f. hó 3-án a „Nemzeti“ többi művészeinek és művésznőinek társaságában, Bu­dapestről Ujhelybe érkezik, hogy színházunknak a másnap este végbe menő megnyitásán „Alfonzó ur“-ban a címszerepet ábrázolja. — Kinevezés. Várady Sándor dr., buda­pesti kir. alügyósz, a nyolcvanas években vár­megyénk tiszti főügyészének volt joggyakorlója, Nyíregyházára kir. ügyészszé neveztetett ki. — Uj évi gratulációk megváltása. Zemplén-vármegye területén lakó jóbarátaink­nak és jóismerőseinknek uj évi gratulációkat mi postán nem küldünk ; e helyett a póstabélyegek árát a Sátoralja Ujhelyben munkáló „árvasegélyző és jótékony egyesület“ pénztárának ezennel föl­ajánljuk. Jó barátaink és jó ismerőseink tehát a B. u. é. k. s biliéták helyett a „Zemplén“ utján fogadják tőlünk az 1901. évre legőszintébb jóki- vánatainkat. Legyenek szerencsések, megelége­dettek, boldogak I Sátoralja-Ujhely, 1900. dec. 31. Dókus Gyula és neje, Dauscher Miklós, Haraszthy István, Hönsch Dezső, Horváth Sán­dor, Korbély Géza, Kovács Endre, Nemthy Jó­zsef és neje, Nyomárkay Ödön dr., Obláth Mór dr., Reichard Ármin, Szerviczky Ödön és neje, Szokolay Emil, Teich Zsigmondné, Tho- mán Dávid dr, és e lap szerkesztősége és kiadó- hivatala részéről: Dongó Gy. Géza és Éhlert Gyula. — Uj évi gratulációik megváltása címén Dókus Gyula és neje, Nemthy József és neje 5—5 kor., — Dauscher Miklós, Szerviczky Ödön és neje (B.-Szerdahely) 4—4 kor., — Hönsch Dezső 3 kor., —• Nyomárkay Ödön dr., Haraszthy István és Korbély Géza ág. hit. ev. lelkész 2—2 koronát küldöttek a sátor- alja-ujhelyi árvaház javára, ez összeghez hoz­záadva a legutóbbi számunkban kimutatott 27 koronát: összes gyűjtésünk 54 korona. — A zsurnalisztika köréből. Biró Pál hírlapíró, vármegyénk szülötte, ki nagy küzdel­mekkel alapított lapot Zemplén-vármegyében, tegnaptól kezdve az orsz. függetlenségi és 48-as párt orgánumának, az „Egyetértés“ szerkesztő­ségének kötelékébe lépett, — azonban csak tavaszszal megy állandó tartózkodásra a fővá­rosba. Néhány hónapra még városunkhoz köti az uj színházunk révén fejlődött kulturális moz­galom, melynek ő is egyik tevékeny részese. Az első téli színházi évadban, mint értesültünk, Halasy színigazgatóval együttesen fogja ve­zetni az uj színház társulatának művészeti és adminisztratív ügyeit. — Gyűjtéseink. A „Zemplén“ t. olvasó- közönségének jóvoltából három betéti könyv van kezelésünk alatt. Az 1900. évi tőkésített kamatok hozzáadásával 343 K. 26 f.-re nőtte ki magát a betett összeg; ebből a „Kossuth- szobor alapját illeti: 205 K. 80 f., és pedig a s.-a.-újhelyi tkpt. 14,398. sz. hetéti könyvében: 115 K. 30 f., ugyanott a 14,367. sz. b. k.-ben 90 K. 50 1. „A bodrogkereszturi honvéd-emlék­oszlop“ fenntartására kamatozik a Zemplénvár- megyei keresk. ipar- term.- és hitelbank VII. 343. sz. b. k.-ben: 137 K. 46 f. — A „Zemplén“ 1901. jan. 4-én, a sátor­alja újhelyi újjáépített színház ünnepies megnyi­tásának alkalmára rendkívüli számot ad ki, mely azonban f. hó 5-éig a „szinügyi bizottság“ tulaj­donát képezvén, előfizetőinknek mához egy hétre kiadandó főlapunkkal fog megküldetni. Ä rend­kívüli szám, mely egyébb alkalmi közlemények közt szinlapot, az előadandó színdarabok meséjét is hozni fogja, a sátoralja-ujhelyi szinházalap javára példányonkint 40 fillérért fog árusitatni Szent-Györgyi Vilmos kereskedésében és Friss Heiman étkezőjében és az előadás estéjén a szinbázi pénztárnál. Az alkalmi szám össze­állítását lapunk szerkesztője volt szives elvál­lalni. A „Zemplén“ nek ez az alkalmi száma az 1901. jan. 2-án d. u. már kapható lesz. Vidék­ről jövő megrendelések Székely Elek polgár- mesterhez cimzendők. — Táncmulatságok sorrendje. E hó 31-én, a sátoralja-ujhelyi szegény izr. iskolázó gyermekeket segítő egyesület táncmulatsággal egybekötött teaestéjét nem a Friss vendéglője étkező-termében, hanem, engedve a közóhajnak a vármegye székháza nagytermében fog meg­tartatni, mely alkalomból a tea-est rendezősége a következő sorok közlésére kérte fel lapunkat: Értesítés. A sátoralja-ujhelyi szegény izr. isko­lázó gyermekeket segitő egyesület f. évi dec. 31-én rendezendő tea-estélyét felmerült.akadá­lyok miatt a vármegyeháza termeiben tartja meg, miről a m. t meghívottakat tisztelettel értesít­jük. A belépő jegy a büffet igénybevételére is jogosít. A t. hölgyeket kérjük minnél egysze­rűbb öltözékben megjelenni. A rendezőség. — Ugyanazon éjjel tartják szokásos szilveszter esti mulatságukat a m. á. v. gyáristák, a műhely mel­letti saját termükben. — A zemplén-vármegyei dzsentri nagy és fényes báljának rendezése már elhatározott dolog. Ügy tudjuk, hogy a farsang utolján fogják megtartani. — Esküvő. Hódosi Kiss Ernő dr., sátoralja- ujhelyi» ügyvédő, Budapesten f. hó 29-én vezette oltárhoz Mariska Vilmos dr. budapesti egyetemi ny. r. tanár leányát, Vilmát. Az esketés szertar­tását Dessewffy Sándor Csanádi megyés püs­pök v. b. t. t. végezte Kemnitzer-utcai palotá­jának házi kápolnájában. Kísérje az ifjú párt állandó boldogság a házas élet utain I — Időjárás. Fehér Karáesonunk volt — fehér Husvétunk lesz. Meg van az öröme a kor­csolyázóknak is. Folyóink, a Bodrog, Tiszaf még nem öltötték ugyan magukra a jégpáncélt, de ha igy tart, kivált éjjelenként a hideg: be- következhetik, hogy a XX. századnak felvirra- dása napján, nem kell kompón átsétálnia Zem­plénből Szabolcsba a leányvári révnél, mert a Tisza egész hosszában megtalálja az általutat, bár Falb jövendölése szerint az idei tél enyhe -lesz és Az időjárásról szólván, a magyar ember jó kí­vánságával végezzük: „Adjon az isten 3 b-t Bort —- búzát — békességet — Országunknak csendességet“ a holnapután reánk viradó uj évszászadban! — Hegykapitány lemondása. Liptay Béla, Ujhely város szőlésze, a kit a hegyközség választmánya ma két hete választott meg hegy- kapitánynyá, erről az állásáról leköszönt. Az uj választást mihamar kitűzik. — Dalosok estéje. A „sátoralja-ujhelyi dalárda,“ a jövő január hó első felében, valószí­nűleg a Friss-vendéglő termében tánccal egy­bekötött dalos estét fog rendezni. — Eljegyzés Olchváry Lajos b.-szerda- helyi birtokos f. hó 24-én jegyezte el Pintér Ilonkát, Pintér István nyíregyházi birtokos ked­ves és szeretetreméltó leányát. — Tánctanitás. Révész Imre, ismert tánc- tanitó, városunkban az 1901. évi január hó 4- ikétől kezdve táncfolyamot nyit. A behatásokat a „Carolineum“ felső leányiskolában a ft fő­nöknő mai naptól kezdve eszközli oly leánynö­vendékek részéről is, kik az intézet kötelékébe nem tartoznak. — Á városi tánciskolába a be­hatások január 2-án kezdődnek d. e. 11—12-én d. u. 4—5 éráig a Hungária-szálló emeleti ter­mében. — Halálozás. Olchváry Bertalan, nyug. kir. jbiró, a lasztoméri ev. ref. anyaegyház gondnoka, rövid szenvedés után december hó 23-án meghalt, Egyike volt ő is a „nagy idők“ tiszteletreméltó alakjainak. Temetése Nagymihály város intelligenciájának részvétele mellett 24-én történt. — Béke emlékének! — Ruhatolvaj. A múlt héten egy, a gaz- emberségében ügyes alkalmi tolvaj, két úri ház­nál követett el lopást, és pedig aként, hogy a szobából, a hol senkit nem talált, a kezeügyébe akadt ruhát elemelte. Az egyik helyen a házi ur fáin kék téli kabátját fölvette és nyugodt ele- gánciával köszönt jó reggelt a vele szembe jövő cselédnek, a ki asszonyával együtt csak akkor vette észre a kabát hiányát, mikor e tolvajnak már hült helye yolt. — Csavargó tolvaj. Dobos András nagy- toronyai származású volt hivatalszolga, ez idő szerint foglalkozás nélkül való csavargó, aki az utóbbi időkben úgy tartotta fel magát, hogy egyes úri emberektől különféle címeken egy-egy koronát kicsalt, utóbb már lopásra vetemedett. Klein fakereskedő istállójából 20 korona értékű pokrócot lopott s azt Mikóházán eladta. A rend­őrség úgy a tolvajt mint a pokrócot elő kerítette. — Szélhámos ügynök. A múlt héten egy barna jó öltözetű zsidó kinézésű fiatal em­ber házalt' Ujhelyben és szőnyegmintákra, az érték egyharmadának felvételével több háznál megrendelést vett fel. Kiderült azonban, hogy. mindenütt más-más néven nevezte magát és igy persze csalt, mert úgy a cég, mint az ő bemondott neve hamis. A megugrott csalót a rendőrség körözteti. — Karácsonfa. Á nagy-mihályi állami kisdedóvóban f. hó 22-én tartották meg a ka­rácsom szokásos ünnepséget; mely alkalommal az állami iskolai és dedós szegény növendékek Folytatás a II. m tdlibJetin

Next

/
Oldalképek
Tartalom