Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1900-07-15 / 28. szám
bát evett. Az anyja is súlyos beteg a gombaevés következtében és mivel az orvoshoz csak harmad napra fordultak, ő is alig ha lesz megmenthető. A család egy külországi németé, ki már ez előtt pár évvel halt el, s azóta özvegye szobafestésből tengette három gyermekével együtt nyomorult életét. Ha az anya is elhal, a két árva földönfutóvá lesz. — Margit krém. Kevés hölgy van az országban, ki a Földes Kelemen hires aradi gyógyszerész ezen kiváló arckenőcsét ne ismerné, Ugyanis az összes szépítő szerek között a Margit créme örvend a legnagyobb kelendőségnek, mert teljesen áalmatlan,rt sem higanyt, sem ólmot nem tartalmaz, a bőr mindennemű tisz- tátlanságát szeplőt pattanást, stb. néhány nap alatt eltávolítja ésaz arcot széppé, üdévé varázsolja. Nagy tégely 2, kicsi 1 korona. Kapható a készítőnél és minden gyógyszertárban. Utánzatoktól óvakodjunk. II. — A legjobb ' alkalom most van előfizetni a „Pillangó“ társadalmi és művészeti heti élclapra, mert július hó 1-ével új negyedév kezdődött. — Ezt az élénken szerkesztett gyönyörű kiállítású lapot mindenkinek a legmelegebben ajánljuk. Mutatványszámot szívesen küld a „Pillangó“ kiadóhivatala. (Budapest. Vili Kerepesi ut. 69. szám.) — Útmutatás a must és bor okszerű kezelésére. Ily c. alatt még a múlt évben egy 176 lapra terjedő könyvecske jelent meg, mely a kisebb szőlőbirtokosoknak nyújt minden irányban tájékozást, hogyan kezeljék a mustot és bort, ha azt a megromlástól óvni és mindvégig istenadta egészséges állapotában megtartani akarják. A könyv ára 40 fillér; valóban oly potom ár, hogy a papiros értéke sincs vele megfizetve. Lelkészek, tanítók ingyen kapják az Útmutatást, ha levelezőlapon £kérik a földmive- lésügyi m. kir. ministériom borászati ügyosztályától. Felkérjük mindazon t. tanító urakat, kiknek előfizetése f. é. június hó végével lejárt, hogy azt minél hamarább megújítani szíveskedjenek, mert lapunkat ezután már csak azon t. tanító uraknak küldjük meg, kik előfizetéseiket megújították. A kiadóhivatal. Irodalom. Az „Adalékok Zemplén-vármegye Történetéhez“ c. havi folyóiratunknak 1900. évi, egyszersmind a VI. évfolyamnak júliusi füzete a következő tartalommal jelent meg: 1. Második ős agyagedény-lelet Kis-Azarban. Irta: Péter Mihály. — 2. Zemplén-vármegye történelmi földrajza (XXIII. közi.) Irta: Dongó Gy. Géza. — 3. Zemplén-vármegye politikai és helyrajzi ös- mertetése. (53. folyt.) Latinból: Matolai Etele. — 4. Történeti jegyzetek Zemplén-vármegyéről. (53. folyt.) Latinból: Dongó Gy. Géza. — 5. Babotsay Izsák, Tarczal város nótáriusának naplója. (7. folyt.) Közli: Hubay Kálmán. — 6. Szirmay András naplója. (50. folyt.) Közli: Karsa Ferenc. — 7. Adatok a sárospataki ref. kollégium történetéhez. (II. közi.) Közli: Lojda József. — 8. Sepsi Laczkó Máté krónikájából. (Tokaj ostroma 1606-ban.) Közli: Doby Antal. — — 9. Levelesláda : Ferenc király birtokadományozó levele Szirmay Antalnak. Közli: Dongó Gy. Géza. — 10. A br. ’Sennyey-család levelesládájából. (X.) Közli: Lojda József. — 11. Az 1831 ik parasztlázadás Zemplénben. (I.) Közli: Kussinszky Arnold dr. — 12. Irodalom : Magyarország monográfiája. (Magyaror szág Vármegyéi és Városai.) — 13. Tárca: S.-A.-Ujhely Minervája (Molnár Borbála.) Irta: Kovács ev. János. — 14. A szerkesztő postája. — 15. Függelék: A szalai és tavarnai Barkóczy- család (gróf, báró és nemes) nemzedékrendi táblázata. (VI. és VII.) Összeállította: Doby Antal. — A havonkint 2—2 ivén megjelenő „Adalékok“ előfizetése egész évre (12 füzetre) csak 4 korona 80 fillér. — Melegen ajánljuk mindenkinek, a kit vármegyénk viszontagságos történet érdekel; főképp pedig ajánljuk a községek figyelmébe, már csak azért is, mert ebben az évfolyamunkban folytatódik a vármegyebeli községeknek külön-külön történeti és helyrajzi ösmertetése. A .Vasárnapi Újság« július 8-iki száma 27 képpel S a következő tartalommal jelent meg: ,Az európaiak Kínában.« Irta Cholnoky Jenő (képekkel Pekingböl és Tiencinból). — ,A gyár előtt.* Költemény, Versónyi Györgytől. — Regónytár: „Karr Katalin.* Elbeszélés. Irta Mary L. Wilkins. Angolból fordította S. A. (képekkel). — ,(Cou- gourdan Márius.* Regény. Irta Monton Jenő. Francziából torditotta Sárossy Bella. (A párisi kiadás eredeti rajzaival.) — „A szentelt gyertyák.* Elbeszélés. Irta Abonyi Árpád. — „Két Cbotek.* — .A reichstadti kastély* géppel) — „A Belvedere-palota és a konopisti kastély" (képekkel). — „Benedek Ferenc, az elhunyt jászói prépost“ (arcképpel). — ,A magyar vadászati kiállítás Párisban« (.képekkel). — ,Egy király mint orvos.“ — .Egy új regény“ Sziiry Dánostól. — „Hegedűs miniszter Kolozsvárt és a Székely- földön.* — ,A kinai zavarok“ (Ketteler meggyilkolt német nagykövet arcképével). — Irodalom és művészet, Köz- intézetek és Egyesületek Sakkjátók, Képtalány, Egyve'eg, (Stb. rendes heti rovatok, A Vasárnapi Újság előfizetőse negyedévre négy kor., »Politikai Újdonságokkal és Világ- krónikáival együtt hat korona. .Megrendelhető a Franklin- Társulat kiadóhivatalában (Budapest IV. kér. Egyetem-utca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap«, legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 kor 80 üli. A róka út. Suderman Herman, a kiváló német iró e cimü regénye bizonyosan az első helyet foglalja el, nemcsak az ö müvei között, hanem az egész német regényirodalomban. >A rókaút“ a német regények fejedelme. Sudermann ebben a regényében a napóleoni csatákat követő korszakot mutatja be az olvasónak. Meséje felette érdekes, a melynek forrása a hazaárulás az emberiség legundokabb bűne. Ezért a bűnért kell megbünhődnie a regény hősének, Schranden Boleszláv bárónak. Holott a bűnt nem is ö, hanem az apja követte el. „Mert a ki a hazája ellen vétkezik, megátkozza a gyormekoit 1* A furditás nem könnyű munkáját Kálnoki Izidor végezte, kiváló gonddal ós kifogástalan magyarsággal. A szép piros vászonkötésü két kötetes mű Singer és Wolfner kiadó cégnél (Budapesten, Andrássy-út 10.) jolent meg. Ára mind a két kötetnek 2 korona, Két hasznos könyv. I. „ A kendertőlmelós ós ázta- tás“. II. „A szarvasmarha tenyésztése és hasznosítása“ cimü művekre, melyok közűi az utóbbi két kötetből áll s különös tekintettel van a tejgazdaságra, felhívjuk a „Zemplén* t. közönségének ügyeimét. .A rendkívül hasznos s minden gazdára nélkülözhetetlen, ábrákkal gazdagon ellátott müveket a Franklin-Társulat (Budapest, IV., Egyetem- utca 4) a „Falusi könyvtáriban adta ki s minden könyvkereskedés utján megrendelhető. „A kendertermelós ós áztatás“ ára 1 korona. „A szarvasmarha tenyésztése és hasznosítása“ két kötetben 2 korona (Széndsy, (Hoffmann és Qársa párisi és lyoni selyemgyári raktára Budapest, IV, Bécsi utca 4 Raktárunkon található a legs/.ehb és legnagyobb választék divatos selyemkelmék, csipkék és szalagok, va'amint gyöngytülldis ek point- lace-ruilák és pointlace-'telmékből. Fekete, fehér és színes selyemkelmék 85 krtól 14 frtig. Foulard-Pongis és Satin-Liberly-selymek 65 krtól kezdve. Angol mosó selyem 80 cm. szélességben 1.25 krtól kezdve. Mintákkal kívánatra készséggel szolgálunk. Egyesületi élet. A a. a -újhelyi városi kaszinó, saját alaptőkéjének gyarapítására, f. hó 21-én a Bock- fóle kerthelyiség tánctermében, zártkörű nyári táncmulatságot rendez. A táncmulatságot kedvezőtlen idő esetén is megtartják. Belépődíj: személyenként 2 korona. — Családjegy 4 korona. Kezdete délután 6 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. A „Zempléni Egyetemi Ifjak Köre“ Homonnán, f. évi augusztus 14-én, a „Szirtalja“ nevű nyári mulatóhelyen, részben saját segítő alapja, részben a homonnni közkórház-alap javára, ő nagyméltósága Andrássy Aladár gróf pártfogása és Haraszthy Miklós a „Ferenc Jó- zsef-rend“ lovagja és járási főszolgabíró disz- elnöksége alatt zártkörű táncmulatságot rendez. A táncmulatságot, — melyen a már mostanáig tanúsított nagy érdeklődésnél fogva előre láthatóan ott lesz a város és környékének ösz- szes elit-közönsége — kedvezőtlen időjárás esetén — a „Stefánia“-szálló összes termeiben tartják meg. rl. Nyilvános nyugtató. Az 1900-ban érettségizett ifjak táncmulatságán felülfizetett urak névsorát itt közöljük. Felülfizettek : Fried Lajos dr., Knopfler Adolf (N.- Kövesd), Landesmann Miksa, Markovits Miksa 5—5 koronát; — Biró Pál, Reichard Dénes, Szilvássy Matild, Zinner Adolf 4—4 koronát; — Bognár János. Somogyi István 3—3 koronát; — Adametz Illés, Bartizek László, Friss Herman, Gyulai Lajos, Osváth Ferenc, Saláta Károly, Steidl József, Szemere Emil, Vandruska Antal, Wilhelm Henrik, Weisz Antal 2—2 koronát;— Ármágyi Kálmán, Bettelheim Mór, Dolozselek Albert, Rosznáky Gyula, Tomasovszky Lajos 1—1 koronát. Fogadják a jószivü felülfízetők a szegénysorsu tanulók nevében őszinte és hálás köszönetünket! A rendezőség. A közönség köréből. — Alak és tartalomért a beküldő felelős. — Tekintetes szerkesztő ur ! Becses lapjának f. évi 26-iki számában egy közlemény jelent meg, mely a nyilvánosság elölt arról ad számot, hogy a Bodrog-Szerda- hely és vidéke községi hitelszövetkezet, mint az országos központi hitelszövetkezet, tagja f. évi június hó 29-én tartván rendes közgyűlését: ez alkalommal az igazgatósági elnöknek és a könyvelőnek jegyzőkönyvi elismerés szavaztatott. Eltekintve attól, hogy a gyűlés lefolyásáról felvett jegyzőkönyvben ez elismerésről említés nem tétetik, anélkül, hogy az igazgatósági elnök „bokros“ érdemeit kicsinyelnénk, mi mint a fentnevezett hitelszövetkezet igazgatóságának tagjai, — nehogy hallgatásunk úgy tűnjék fel, mintha a levelező ur közleményét ily alakban magunkévá tennők s a nyilvánosság előtt éppen ftdő Damjanovich Ágoston b.-szerdahelyi gkat. lelkész úrtól vonnánk el a megérdemlett elismerést, ki hitelszövetkezetünk megalkotásától kezdve, — mint pénztáros — a tagok teljes és rendíthetetlen bizalmából hűségesen és ernyedet- lenül működik, a nép bizalmának letéteményese, — mi a hitelszövetkezet részvényeseinek nevében ez utón mondunk neki köszönetét. Ezt az igazság érdekében szükségésnek tartottuk kijelenteni. A midőn is szerkesztő urat kérjük ezen pár sor közzétételére s azért előre is köszönetét mondunk, maradtunk kiváló tisztelettel. B.-Szerdahelyen, 1900. júl. 8. Gajdos Mihály, Tóth János, Kovács Mihály, Hegedűs János, Miglécz András, Jarecsni János, Csór ősz János, Varga János, Kis János, igazgatósági tagok. CSARNOK Sepsi Laczkó Máté krónikájából.*) (Tokaj várának ostroma 1606-ban.) Egy régi krónika jutott a kezembe, melynek eredetije a gróf Teleky család marosvásárhelyi gazdag levelestárában őriztetik. írója a krónikának Sepsi Laczkó Máté, protestáns papi ember, előbb — mint maga említi — „ama nemzetes és nevezetes“ Lorántífy Mihály udvari concionatora, kinek 1614-ben történt halála után erdő-bónyei lelkész lett. 1606- ban e cim alatt: „A németeknek Tokaj várában iszonyatos hallatlan éhségek“ leírja azt a rendkívüli nyomorúságot, melybe a német zsoldosok jutottak, a mely mesének is borzasztó. Midőn Básta György megsegitötte volna Tokajban a nemetöket — beszéli Szepsi Laczkó Máté — az elmúlt felső 1605. esztendőben, és a várat az egész környéknek javával megtakarította és töltötte volna: Básta Györgyben veték reménységeket és elhivék magokat. Ez okáért örülni kezűének, hogy ők híven megtartván a romai császárnak Tokaj várát, nagyuraságra jutnának ’s vitézségüknek is hire örökben fönn maradna. Ez reménységtől viseltetvén és a várban minden jókkal bövölköd- vén, házasulni, vendégeskedni, lakoskodni, menyegzőzni kezűének sok szegénységnek siralmas verítékéből, melyet Básta György Tokajba takarított vala az egész tartományból. De azjember- ben való bizodalom és a magok reménysége igen megcsaló őket. Mert elfogyván a közönsé ges rendtartás szerint való húsféle eleség, úgymint szalonna,tehénhus, juhhus, tyuk, hid sat., először a lóhusra szorulónak, és két lónál több nem marada a várban, mind megevék. Másodszor elfogyván a lóhus, az ebhusra szondának, és valamennyi ebek leve, a húsát mind megevék. Harmadszor az ebek után a macskahusra szorulónak, és valamenyi macska a várban volt, mind egyiglen megevék. Negyedszer az egerekre szondának, és mint jó macska az vala főbbmester, a ki hamarábban és több egeret foghat vala, mert az lakhatik vala jobban. Ötödször a puszta város helyre kijővén, mivel az előtt a várost magok megégették vala, ha az udvarhelyeken régi hitván megrothadott torkolt találhatnak vala, nagy rettegéssel lopva a várba beviszik vala, megmossák, szárasztják, vagdalják, őrlik vala és pogácsát sütnek vala belőle, korpával elegyítvén azt eszik vala. Hatodszor valamennyi ökörbőr, lóbőr, juh és kecskebőr volt a várban, megfőzvén, mind megötték — a lenyírott szőrrel rakva volt a vár a megadáskor. Hetedszer, midőn ez is elfogyott, azután valamennyi hitván sarujok és cipellőjük volt, megfőzték ós megötték. Nyolcadszor, a szemetekből és rakás ganéjokból a hitván sarutalpat és egyéb dirib-darab régi hitván rothat faladt bö- röcskéket felkeresgették, megmosták, megfőzték és megették. Mert hogy megatták a várat, sehol az egész várban a szemetekben csak egy ujjnyi hitván bőrt sem találhattak volna. Kilencedszer, az ökör, tehén, kecske és juh szarvát, lókörmöt, ökörkörmöt és egyébb oktalan állatok körmeit a tüzbe hányták, meglágyították a tűzön, és valamig meglágyula, mind elrágták — még a fogok helye is mind ott maradott a harapás után a meglágyult szarvakon és lókörmökön — a mint a vár föladáskor a külső várpiacon minden ember látta és egymásnak mutogatták. Tizedzer, gyermeket sütöttek meg. Tizenegyedszer harmadnapi eltemetet hóit testet a földből kiástanak és megötték. Emberi állat soha az ég alatt vajuttabb és elkampadottabb népet azoknál nem láthat a világon. Mert midnyájan mintha esztendeig phtysisben1 feküdtek volna, oly igen elapadta- nak testökben. Ha a fejedelem2 kegyetlenséget akart volna űzni, kevés ideig mind éhei meg*) Mutatvány az „Adalékok Zemplén-vármegye Történetéhez* e. havi folyóiratunknak most megjelent júliusi füzetéből. 1 Fiirdősorvadásban' ! T. i. Bocskay István. Szerk
