Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1900-07-15 / 28. szám
ölethette volna őket a várban, mert egy jó félmarokni lenmagot három ezüst talléron adtának. De kegyelmesen cselekedék a fejedelem vélek. 1606. 11. Mártii. Sok halogatás és várakozás után Ruber György kényszerittetik Tokaj várát megadni a fejedelemnek 10 órakor reggel. A fejedelem comissariusi voltak Czobor Mihály és Simoni György, a sárospataki kapitány. Először bémenének a várba a fejedelem (olvashatatlan) kék zászlóival, és a belső vár kapuja eleibe állának két renddel, a tárogató sípot örömmel fújják Vala és dobolnak vala. Azután bémenének a eommissariusok és azokkal együtt az egyházi rend. Ruber György a külső kapun belül két rendben állatta volt a beteges, vájutt láncokat fegyveresen, maga pedig a porkoláb- bokkal és egyébb tisztviselő főemberekkel elől áll vala; az orálása és a comissáriusok replicá- lása után a várat a fejedelemnek és az országnak resignálá3 melynek bizonyságára a főporkolábtól a várkulcsait előkérvén, azokat Czobor Mihálynak a fő commissáriusnak kezébe adá. Azután a belső várba bémenének, az várt „Te Deum Laudamus“-sal és imádsággal consecrá- lák4 és inventálának5 a várban. 1606 22. Mártii 11 órakor reggel Ruber György Tokaj várából kiméne, és mihelyst Ruber ő maga a Bodrogon átkelvén, a pázsitra kihága, ottan a magyarok a várban az ágyukkal örömet lövének.0 A németek bírták Svendi Lázár megvételétől fogva negyvenegy esztendeig, egy holnapig és mintegy két hétig. _________ Közli: Doby Antal. 3 Átadta. * Megáldották. 5 Leltározának. 6 A >salve-lövós< szép magyarosítása. Szeri Közgazdaság. A műtiágyák jelentősége. Örömmel tapasztalhatja manapság minden igyekező magyar gazda, hogy a műtrágyák alkalmazása hazánkban kicsike magból egy már már óriási terebélyes fává nőtte ki magát, vele ha ladt műtrágya gyártásunk és iparunk is, s a tömérdek pénz, mit műtrágyáért adunk, nem megy többé külföldre, hanem a jövedelmet hajtó adó most már jórészt itthon marad. Csodálatra ragadja a haladás a gazdát, a mely haladást a külföldi gazdatársaink által elért jó eredményeknek és gazdatársaink ügybuzgó lelkiismeretes és szakszerű kísérleteinek köszönhetjük, mert gázdaközönségünk meggyőződött arról hogy: 1. a műtrágyáknak alkalmazása által neki lehetővé van téve az, hogy a kultúrnövényeket még azok legigényesebb félszegeit is a legmagasabb fejlődési fokra hozhat a és olyan terméstöbbletet állíthat elő, a melyet csupán istálló trágyázással nem érhetne el, továbbá lehetővé van neki téve az, hogy olyan növényeket is termelhet lehető rövid időszakon belül egy és ugyan azon táblán a termés csökkenése és a talaj kimerülésének veszélye nélkül, a melyek a talajt nagyon kizsarolják. 2 A műtrágyákkal a kultur növények táplálkozását a talaj, kiima és időjárási viszonyokhoz annyira módosítani lehet, hogy a viszonyok elő nyös oldala lehetőleg kihasználtatik, hitrányos oldala pedig csökkentetik. 3. A műtrágyák segélyével a fülterjes gazdaságban a talajt a légköri nitrogon gyűjtésére jól ki lehet használni, igy pl. kalifoszfát trágyákkal nagyon elő lehet mozdítani, a herefélék fej ő- dését, melyek igen sok nitrogént kötnek meg és gyűjtenek össze a levegőből a talajban, és ez által annak termőképességét tetemes n fokozzák Mindezek a tapasztalatok a gazdaközönséget meggyőzték arról, hogy nem csak lehet terméstöbbletet műtrágyázással előállítani, a mely terméstöbblet a műtrágyára kiadott költségeket nem csak meghozza, de még az előállott jövedelemmel meg is hálálja, épen ezért láthatjuk az egész or szágban, hogy a műtrágya kereskedelem a közlekedési eszközök tökéletessége és sokfélesége folytán nagyon szépen megindult és halad, mely haladásnak a főoka az a sok szép eredmény, melyet a gazdaközönség műtrágyázással elért, mindazonáltal ezen eredmények behatása alatt sem merném azt állítani, hogy a szántóföldeken a termelést oly módon fokozzuk, miszerint a hiányzó három fő tápanyagot mindig műtrágya alakjában adjuk meg, vagyis hogy kizárólag műtrágyára szorítkozzunk és p:dig azért nem, mert a mi szárazságra hajló kiimánknál nemcsak a tápanyag, hanem a víznek a növeléséről is gondoskodnunk kell, különben az aránylag csekély vízkészletet a trágyázás folytán bujábban fejlődő növényzet gyorsan elfogyasztja és ekkor a szárazság alkalmával többet szenved a trágyázott növényzet, mint a trágyázatlan, ezért vigyázni kell, hogy a szántóföldi növények műtrágyázásával együtt járjon a talaj vizfoghatóságának a növelése, ^ mi legsikeresebben a talaj humusAartalmának növelése által istálló trágyának alkalmazá a által érhető el, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy csakis ott fizeti ki legjobban magát a műtrágyá zás, a hol az istálló trágyázás által a növények által felvett tápanyagok pótoltatnak rövid idő- közönkint, a hol t. i. a talaj tápanyagai tökéletesen ki nem zsarol'attak, a hol a talajban meglevő nehezen oldható tápanyagok a műtrágyáknak alkalmazása által könnyen felvehetőkké tétetnek. Az ország különböző v dékein végzett műtrágyázás'! kísérletek a mezőgazdasági kultúrnövények termelésénél bebizonyították azt, hogy okszerűen végezve a műtrágyázást a műtrágya féleségnek megválasztása által nem c->ak fokozni o o lehet a termést, hanem a minőségét javítani és az érést előmozdítani is lehet. Manapság különösen jóformán csak két műtrágyaféleség képezi a keskedelem és forgalom tárgyát. A szuperíoszfát és Thomas-salak, mely két trágyaféleség a növényzet által felvett és felhasznált foszfort van hivatva a talajnak visszapótolni épenn ezért kell a gazdaközknségnek ezen műtrágyaféleségek foszforsav tartalmára vigyázn'. A gazdák az országos növénytermelési kísérleti állomáshoz nagyon sokszor intézik azt a kérdést, hogy a szuperfosztátnak, vagy a Thomas- salaknak használata célszerűbb e ? E kérdésre csakis a talajviszonyok és a termesztendő növény figyelembe vételével lehet a feleletet megadni, mert vannak esetek, a mikor hol az egyik, hol a másiknak használata lesz célszerűbb, igy pl cukorrépa alá, tavaszi vetemények alá célszerűbbnek mutatkozik a szuperfoszfát felhasználása ellenben lucerna, lóhere és rét trágyázására a Thomas- salaknak alkalmazása lesz helyén való. Sokszor azonban nem lehet határozottan megmondani, hogy melyeknek az alkalmazása célszerűbb, igy pl őszi gabona trágyázásánál középkötött, és kötött talajokon sok esetben úgy az egyik, mint a másik trágyának az alkalmazása lesz helyén való. A növénytermelési kísérleti állomás kísérleteiből kitűnt, hogy szuperfoszfáttal egymagában i< lehet terméstöbbletet előállítani és viszont a Thoma -salakkal is, meiyből azután a gazdára azon előny származik, hogy mindenkor azon trágyafélét alkalmazza, a melyikbe a foszforsav kilo percentje neki kevesebbe kerül, a mi által meggátolja lega'ább bizonyos mértékig, kogy a műtrágya gyárosok az egyik vagy másik trágyafélék árát felverjék. Nagyon ke 1 tellát minden gazdának a maga érdekében arra vigyázni, hogy mit vesz, ebben a tekintetben pedig nagyon meg van könnyítve gazdaközönségünk helyzete a m. kir. vegykisér- leti állomások felállítása által, mely állomás hivatva van a műtrágyák szavatolt és tényleges ható alkatrész tartalmát meghatározni. Vármegyénknek, különösen felvidékén azt tapasztaljuk hogy alig van gazda, a ki műtrágyát gazdaságában ne használna és épen ez bírta arra az elhatározásra gazdasági egyesületünket, hogy egy műtrágya bizományi raktárt állítson fel, me y bői a kisgazdák is műtrágya szükségleteiket könnyen beszerezhetik és megvannak védve műtrágya bevásárlások alkalmával mindenféle becsapásoktól, mivel a műtrágyaféleségekben szavatolt foszfortartalom a m kir. vegykisérleti állomások által meg van bírálva. Az itt leirottakkal célom volt a ga'daközön- séget egyes dolgokról tájékoztatni és főleg figyelmüket a műtrágyák mindenkori ellenőrzésére felhívni és gazdasági egyesületünknek felállított műtrágya bizományi raktárát a gazdaközönség jó indulatába ajánlani. Fedák István. Uj szer a filoxera ellen. A párisi tudományos akadémia utolsó ülésén egy a filoxera elleni új és hathatós szert mutatott be Lautreey fráncia vegyész. Szerinte, ha egy kilo pikrinsavat feloldanak 90 liter vizben, oly oldatot kapunk, a minek literje csak 4 fillérbe kerül és ez olcsóság dacára a leghathatósabb szer, a filoxera pusztításainak E folyadék, nevezett vegyész állítása szerint, nemcsak a filoxerat pusztítja el, hanem mind azon apró állatkákat, melyek a szőlő gyökerein élősködnek. Június augusztus hónapokban használják oly módon, hogy befecskendezik vele a szőlőtőkéket. Lau’rey szerint a pikrinsav a gyümö’csfák kártevőit is elő i. Városi és községi ügyek. * Elek-napja. S.-A.-Ujhely rt. v. polgár- mestere, Székely Elek, szabolcsi birtokán, Bogdán községben, hol most szabadságát élvezi, holnap tartja névestéjét. Erre az alkalomra Uj- helyből is nagyobb társaság utazik Bogdánba. * A borsii Mária-jelenés titokzatosságát töviről-hegyire kinyomozta a járás főszolga- birája. Immár napnál világosabb a dolog, hogy a Mária-jelenések látománya nem egyébb, mint egy-két borsii vénasszonynak3 körmön font ravaszsággal kigondolt hazudozása. Kostatáit tény az is, hogy a Mária-jelenésnek első szintere Szőllőskén az urasági gyümölcsösnek érett cseresznyétől mosolygó egyik fa-alja volt, honnan az egyik vénasszonyt, a ki éppen nem Mária-tisztelő érzések közt tekintgetett ott a cseresznyefa alól az egek felé, a gyümölcsösből elriasztották. Hanem azért időbe telik, mig az ész nélkül bolonduló s most már a szőilőski erdőnek egyik tölgyfájához éjjel-nappal sürü csapatokban zarándokoló nép szánalomra méltó dőreségéből, a Mária- jelenés látományának beteges képzeletéből, kigyógyul és kiábrándul. A legtömegesebb búcsújáról jul. 19-én lesz, mert akkor, mint a borsii Mária-jelenés vénasszonyai profetizálják „csoda“ fog történni, a mi liivésre buzdítja majd a papokat is, kik eddig a borsii Mária ellen prédikáltak.*) * Kivételes nősülési engedély. Khon Vilmos b.-váraljai, Turcsik János f.-szitnyiczei, Szabó András tisza-luezi, Csákán János kis-do- másai, Karch József, zsalobinai, Karch János zsalobinal, Hudák János zsalobinai, Maczkó Mi- gálszécsi végre Matyi János kőporubai lakosok és hadköteles egyéneknek kivételes nősülés megengedéséért benyújtott folyamodásaik a vármegyétől pártfogó véleménynyel felterjesztettek a honvódelemügyi kir. ministerhez. * Sztára községből azt adták hírül valamelyik zempléni újságban, hogy a közbátorlét ottan ázsiai és pedig az állapotnak kínai kiadásában, vagyis hogy Sztárón lépten-nyomon leütéssel fenyegetik az embert holmi gézengúz boxer- alakok. A nagy-mihályi járás főszolgabírója most jelenti, hogy az a hírlapi közlemény nem egyéb, mint a jóhiszemű újságolvasónak lehetetlen dolgok előadásával történt alapos becsapása. * Nagy-Polena községnek megengedte a kereskedelemügyi kir . minister, hogy postahivatalt nyithasson. * Karád község közlekedési közútjainak S.-A.-Ujhely és S.-Satak irányában tervezett kiépítését tanulmány tárgyává tette a kir. ál- lam-épitészeti hivatal * Iskolaépítés céljára a m.-jesztrebi és a szomotori hitközségeknek egyenkint 300 K. a szacsuri hitközségnek pedig 400 K. segedelem szavaztatott meg a közmivelődés érdekeit szolgáló vármegyei alapból. * Kutyazárlat. S.-A.-Ujhely ^polgármestere, tekintettel arra, hogy igen gyanús körülmények közt az ebmarásnak újabb esetei adódtak elő, a kutyazárlatnak még le sem járt határidejét újabb 40 napra meghosszabbította. * Állami anyakönyvi statisztika. A sátorai; a-újhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1900. július 14-től 1900. júl. 21-íg a) házasságot kötött: 1 pár; b) kihirdettetett: 5 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 12 esetben; d) elhalálozott: 11 egyén. *) A papság egy része (örömmel jegyezzük meg, hogy itt vau a nagy többség) állást foglalt a Borsi községből elhíresztelt Mária-jelenés ellen, mert azt tartja .non sunt facienda mala, ut eveniant bona“, a másik rósz azonban rokonszenvez a képzelgőkkel, mert a végcélt, t. i. a hitbuzgésag ápolását tartja szeme előtt. Beleszólhatna biz’ ebbe a dologba már a püspöki kormány is! Szerk. Vármegyei Hivatalos Rész 14, 46. sz. T. Zempllénvdrmegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak és S.-A.-Ujhely r. t. város polgármesterének. A faiskolákról és fásításról 480,24390/99. szám alatt alkotott vármegyei szabályrendeletet a földmivelésügyi m. kir. minister 0 nagyméltósága folyó évi február hó 8-án 86472. szám alatt jóváhagyván, annak életbeléptetésére, illetve áz abbani foglalt intézkedések pótlására a következő intézkedéseket teszem. A szabályrendelet 1. § ában megjelölt egy évi határidő végső napját a meddig a vármegye egyes községei, illetve S.-A -Ujhely rendezett tanácsú város a faiskolára szükséges területet megszerezni, illetve azt berendezni tartoznak; 1901. évi július hó elsejével állapítom meg. Figyelmeztetvén az I. fokú hatóságokat, hogy teljes erejükből működjenek közre, hogy a vármegye minden egyes községe a kitűzött határidőre a faiskolára szükséges területet nemcsak beszerezze, de azt a szabályrendeletben előírtak szerint be is rendezze, s a szabályrendeletben faiskola fentartása tekintetéből egyesített községeket következtessen. Megjegyzem itt, hogy miután a szabályrendelet a szinnai, varannói, homonnai és sztropkói járás összes községeit a faiskola létesítése alól egyelőre felmentette: jelen felhívásomba foglaltak e járásokra nem vonatkoznak, felhívom azonban a járások íőszolgabiráit, hogy a mennyiben e járások egyes községei faiskolával bírnának, kötelezze ezen községeket, hogy faiskolájokat, ha nem is lejleszteni, de jelenlegi állapotukban fen- tartani erkölcsi kötelességüknek tartsák. Egyidejűleg ezen járások összes járási faiskolai felügyelőit viselt tisztségöktől ezennel "felmentem. A 2. §. kiegészítéséül utasítom az I. fokú hatóságokat, miszerint Bezerutj Pál selyemtenyész
