Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1900-07-15 / 28. szám

Melléklet a „Zemplén1* 28. számához. — A nagymihályi választó-kerületből. Egy helyi lap nem régiben azt a hírt közölte, hogy Andrássy Géza gf. a legközelebbi országos n.-mihályi képviselő-választás alkalmával mandá­tumot a kerületben nem vállal. E hírrel szemben a F. Z. f. hó 12-én megjelent számában leghatáro­zottabban kijelenti, miszerint ez idő szerint sem vissza-, sem fellépésről egyáltalán szó sem volt és az irányadó körök arról mit sem tudnak. — Hibaigazítás. A „Zemplén“ ma egy hetes számában „A magyar kultúra“ egyik sorát hibásan szedték. Helyesen igy hangzik : „J/eg- ifjodt szellemem sasként már fönt szárnyal“ (16. versszak, 4. sor.) — Huszonöt éves jubileom. Őrmezőről írja alkalmi tudósítónk : Folyó hó 8-án ünne­pelte meg Joós János, özv. Széchenyi Im- réné grófné, szül. Sztáray-Szirmay Alexandra grófnő őnagyméltósága őrmezei uradalmának intéző-tisztje, működésének 25 éves fordulóját, rokonai, tiszttársai, jó borátai s tisztelői köré­ben. Az ünnepelt férfiú reászolgált a tisztelet, az elismerés s a szeretet nyilvánításaira, a me­lyek őt, úgy az uraság, miként tisztelőinek ré­széről is, e napon érték. Működését, melyből az uradalom sopromvármegyei horpácsi birtokán 18 évet töltött, Őrmező községben pedig most már a 8-ikat tölti, a fáradhatatlan tevékenység mellett, különösen az a bölcs tapintat jellemzi, a melylyel az uradalom érdekeit a közérdekkel, alkalmazottainak, a cselédségnek s a munkás népnek igényeivel mindenha oly szép összhang­zásba tudja hozni. Munkásnépünk minden kö­rülményei iránt a legmelegebben érdeklődik, s ha baj, betegség éri egyik másikát, benne s s általa az uraságban gondoskodó atyára, biz­tos gyámolitóra talál. Ennek tulajdonítható, hogy bár az agrár-szocializmus a közelmúltban vármegyénkben is nagy, s mondhatjuk hogy szennyes hullámokat vetett: itt még csak ár­nyéka sem mutatkozott annak. Az ő érdeméül tudandó be, továbbá, az is, hogy bár várme­gyénknek e részén az Amerikába való kiván­dorlás felette nagy arányokat öltött: az őrmezei uradalom mindemellett a munkás kéz hiányát nem érzi.. Melegen érdeklődik az ünnepelt az uradalom, mint kegyuraság területén lévő kul­turális intézmények: a templomok s iskolák iránt; rokonérzéssel van a nép vezetői és taní­tói iránt, jól tudván azt, hogy az embert csakis a tanítás s nevelés teszi emberré, s hogy e nélkül a társadalomban rend nem képzelhető. Szóval, az ünnepelt röviden érintett tevékeny működésén beigazolva látjuk Jókai Mór eme szavait: „Minden egyes életpálya,, melyet ész­szel, erővel, szorgalommal valaki magának ki­vívott, egy épületkő hazánk nagyságához.“ Az ünneplésen elhangzott jókivánatokat ez utón is megismételjük, kívánva az ünnepeltnek: érje el működésének 50 éves évfordulóját is, eddigi tevékenységben, erőben és egészségben. (Éljen — szerk.) Egy jelen volt. — Nagy jégzivatar. Jul. 7-iki kelettel jelentik nekünk Varannóról: Ma nagy jégziva­tar dühöngött itten d. u. félhat körül.*) Galamb­tojás nagyságú jegek estek és a földet egé­szen betakarta a jég. Felhőszakadásszerü zápor két ízben is ömlött. A gabonanemüekben nagy a kár, nemkülönben a kapásnövényokben is. rl. — Részeg embert az isten is őrzi! Hogy mégis csak van igazság ebben a közmon­dásban, bebizonyosodott a múlt héten, a mikor Ujhely és Mihályi között a robogó vonat egyik harmadosztályú kocsijából a tökrészeg Vaszi- lecskó János sztrppkó-olykai tót legény kibukott. Az istenadta tótjának mi baja sem esett és fütyö- részve gyalogolt be Ujhelybe. — Öngyilkosság. Farkas Mihály valaha jobb napokat élt alsó regmeczi gazda, a korhely­ségre adta árva fejét, úgy hogy a miatt aztán teljesen elzüllött sehonnai csavargó lett belőle s jól ismert alakja volt a rendőrségek tolonc- házainak. Utóvégre aztán beleunt a nagy nyo­morúságba és O.-Liszkán nehány pakli gyújtó­nak a fejét megitta. Úgy hozták betegen az újhelyi közkórházba, a hol harmadnapra meg­halt. — A sárospataki ref. főiskola jövő­jére nagy fontosságú egy indítványt tett a fő­iskolai Igazgató-tanács legutóbb tartott ülésén Főjes István egyházi algondnok. Kiindulva ab­ból a tényből, hegy a sárospataki ref főiskolá­ban — úgy az akadémiában, mint a gimnáziom- ban — ez idő szerint oly csekélyek a tanári fizetések, hogy, a hasonlórangu állami taninté­zetekről nem is szólva, már a legtöbb feleke­zeti iskola is túlszárnyalta főiskolánkat tanári fizetések tekintetében, minek következménye a *] Ugyanaz nap, d. u. 2—3 óra közt, Ujhely felett is tornyosodul kezdettek a jeges fellegek, hanem a vihar­ágyuk bömbölése végre is elkergette innen Hanem az orkán erejével fújt szél, a mi ellen eddig nincs védeke­zésmód, igen nagy károkat, nem egy helyütt pusztulást is pkózott szőlőhegyeinken. Szerk. főiskola magas szellemi színvonalának átszál­lásában s más kisebb tanintézetek részéről való túlszárnyalásában rövid idő múlva okvetetlenül érezhető lesz; s kiindulva abból a tényből, hogy a konvent már fel is szólította főiskolánk elöljáróságát a tanári fizetések rendezésére, va­lamint a május 16 án Miskolczon tartott egyház­kerületi közgyűlés és utasította az igazgató- tanácsot arra, hogy az akadémiai tanárok tör­vényszerű fizetését illeszsze be a jövő évi költ­ségvetésbe : mindezek alapján azt az indítványt terjesztette az Igazgató-tanács elé, hogy a ta­nári fizetések korszerű reformálását haladékta­lanul munkába kell venni s erre nézve a tanári kartól javaslatot kérni. Az Igazgató-tanács Fejes István indítványát elfogadta s kimondotta, hogy a tanári kar készítsen szept. 1-ére javaslatot arra nézve, hogy — tekintettel az állami s a legkiválóbb felekezeti (pl. debreczeni, nagy- enyedi) tanintézetekre — mi módon s mily el­vek szerint lennének rendezendők a tanári fi­zetések a főiskola mindkét szakában ? E hatá­rozat s annak keresztülvitele — kapcsolatban más, szükséges belső reformokkal — újra vissza fogja adni e főiskolának régi hírnevét, verseny- képességét, újra kívánatossá fogja tenni minden ambiciósus fiatal emberre a főiskola körében való működését, s útját fogja állani annak, hogy a főiskola legkitűnőbb erői, a fizetések elégtelensége miatt, innen más, jobb helyekre eltávozzanak, a mi a legközelebbi múltban, saj­nos, többször meggyöngitette főiskolánkat. Ha a múlt dicső hagyományai, szent emlékei, a hagyományokban, példákban rejlő erők egyesülni fognak a modern kor kifejlett eszközeivel, a jelen kor előhaladótt igényeit kielégítő ténye­zőkkel : akkor e főiskola egy újabb, dicső vi- rulásnak néz elébe, s elmúlt századaihoz újabb, fényes századok fognak csatlakozni! — Nyilvános köszönet. Abodrog-olaszi- tüzkárosultak részére méltóságos LónyayJ Ele­mér gróf cs. és kir. kamarás ur 1000 kor.-t és fenséges neje, Stefánia kir. hercegnő 500 kor.-t összesen" 1500 K. azaz ezerötszáz koronát vol­tak kegyesek adományozni. — Fogadják a leg­nemesebb szivü adakozók úgy a tüzkárosultak, valamint a község lakossíga részéről is leghá- lásabb köszönetünk nyilvánítását. Bodrog-Olaszi, 1900. július 12. A községi elöljáróság. — Ebmarás halottja. A gálszécsi plé­bános veszett kutyájától a múltkor megmart két fiú közül az egyik, dacára hogy a Ilőgyes-féle intézetben beoltatott, gyanús tünetek közt meg­halt. r. 1. — Szomorú aratás Gálszécsen és vidé­kén — írja levelezőnk — szomorú aratás van, sőt némely helyen egyáltalán nincs is aratás, mert a jég, a zivatarok és rossz időjárás tönkre tettek mindent. Valóságos Ítéletidők voltak azok, melyeket legközelebb átéltünk. A rossz időjárás a múlt heti kánikulai hőség után csütörtökről péntekre való éjjel kezdődött, mikor is oly bor­zasztó dörgés, villámlás, sőt villámcsapás volt, hogy az emberek ijedtökben kiugráltak ágyaik­ból. Péntekről szombatra való éjjel ismét oly zivatar volt, mely fákat tört ki s felforgatott minden növényzetet. Gyümölcs alig maradt a fákon. Szombaton d. u. diónagyságu jég s felhőszakadásszerű többszöri zápor volt, me­lyek Gálszées, Bixcskó, Kohány, Gerenda, Vis- nyó, Polyánka stb. határait teljesen tönkre tették. Azóta is folytonosan szakad az eső, fű a szél. mezei munkához fogni nem lehet; tehát a mi még megmaradt, a szalma, azt sem lehet fölszedni, s mivel a földön fekszik, tehát meg fog rothadni. Egyszóval: nagy nyomorúságnak s drágaságnak nézünk elébe, mert nemcsak az aratás rossz, de a kapásnövények is tönkre van­nak téve. — Megkerült tolvaj. Még január havá­ban történt, hogy Waldman Izidor órásnak, a Széchenyi téri Ivorinkó-íéle emeletes ház kapuja mellé kifüggesztett kirakatos szekrényét, a mely­ben hét ezüst óra és vagy harminc arany gyűrű volt, ellopták. A rendőrség akkoriban a tettest nem tudta kézrekeriteni és az ellopott tárgyakat körözte minden felé. A múlt héten végre a tet­test a nyíregyházi rendőrség elfogta, épp akkor a mikor egy korcsmában órát és gyűrűt árul- gatott. A tolvaj Recsák László, a ki Kossuth János dr. nál mint vincellér állott szolgálatban s lopásért már büntetve volt Az ékszerek nagyobb részét megtalálták nála. Nyíregyházáról az ügyészséghez kisérték s most a börtönben várja további sorsát. — Kóbor cigányok garázdálkodása. A minap az újhelyi csendőrség három kóbor cigányt kísért a rendőrségre, a hol éjjelre egy zárkába helyezték el őket. Éjnek idején, a mi­kor a kulcsár elaludt, a pries egyik kitört lábá­val kifeszitették az ablak vasrácsát és szekerü­ket hátrahagyva megszöktek. És hogy gaz mun­kájukat tetőzzék, még azon éjjel feltörték a „Gyilkos“ korcsma ajtaját és a söntés fiókjából a mi pénzt ott találtak, lehetett vagy 30 korona, ellopták. Innen a némahegyi korcsma felé men­tek, egy hol a pincét törtek fel, a melyből 15—20 üveg sört és pálinkát loptak. A zsiványok mun­kájának kedvezett a viharos sötét éjjel. Kézre- keritésük iránt a lehető intézkedéseket megtet­ték. Értesülésünk szerint a megszökött cigányo­kat az üldöző csendőrség Kenézlőn elfogta. Tokár Czene Peti, Tokár Káli és Tokár Hus- tállónak nevezik magukat. Tokár Hustálló O.- Liszkán a csendőrök elől megszökött, Káló ci­gány is tett szökési kísérletet, ezt azonban az egyik csendőr tomporán megszurta. Ma már ez a kettő Ujhelyben s folyik ellenük a nyomozás, a megszököttnek pedig nyomán vannak. — A „Zemplén“ 1901. évi naptára már szedés alatt van s legkésőbb a f. évi. szept. hó 1-ére megjelenik, a mit naptár-vevőinknek, úgyszintén hirdettető feleinknek is szives figyel­mébe ajánlunk. A kiadóhivatal. — Az öt forintos államjegyek bevo­nása. A pénzügyminister elrendelte, hogy az állami pénztárakba kerülő öt forintos bank­jegyeket többé forgalomba ne bocsássák, hanem azokat öt koronás ezüst érmekkel helyettesítsék. Kívánatos lenne, hogy a bevont papírpénzek helyett a koronás államjegyeket is mielőbb for­galomba hozzák, mert a nagy és nehéz öt ko­ronás ezüst érmek kezelése terhes dolog. — Meteorológia A viharágyuk el lehet­nek készülve arra — Írja egy hazai meteoroló­gus — hogy a napfoltok elváltozásából és e vál­tozások gyöngébb-erősebb hullámzásából úgyne­vezett „kritikus napok“ lesznek még e hó folya­mán 15—19, úgyszintén 26 és 31-ike között. Azért a gazdák jól teszik, ha legalább egy tá­bori messzelátó segítségével megfigyelik a nap­foltok viselkedését. Ha azt látják, hogy a foltok nyugtalanok, vagyis hogy összébb jönnek, vagy széjjelebb válnak, ha feketességük szürke lesz, el­homályosulnak, ha közülök egyik-másik eltűnik vagy újak keletkeznek : akkor 24-48 óra múlva erős zivataros idő fog bekövetkezni az ország egy vagy több helyén. Nagy változások esetén felhőszakadás is várható és igy jól teszik, ha idejében intézkedést tesznek. A nagyfoltoknak e változásai biztosan hoznak kritikus időt, csak az nem határozható még meg, hogy mely he­lyen, a mi azonban szintén csak időkérdése, s a megfigyelések kellő száma ezt is meg fogja fejteni. A napfoltoknak messzelátó segítségével való megfigyelésénél, természetesen, annak szem­lencséje elé olyan sötét üveg alkalmazandó, hogy a nap fénye szemünket ne sértse. A fentebb megjelöltük csomópontok (dátumok) körül kü­lönösen szorgalmasan vizsgálandó a Nap képe, mivel ekkor lesznek a foltok legnyughatatla­nabbak. — Ki tud róla többet ? Szirmay Ba- lamér Bpestről kérdezi a „Zemplén“ t. olvasó- közönségétől: „ Szirmay János született 1760— 1780 közt. Szülei voltak: Szirmay Sándor és Ottlyk Krisztina, kik Cziróka-Hosszumező köz­ségben éltek. Szirmay Jánosnak fiai voltak, Szirmay Miklós született 1800. és idősbb. Szir­may Pál 1804-ben, Szirmay Miklós és Oszkár szintén Cziróka-Hosszumezőn laktak.“ (Addig is, mig közelebbi útbaigazítást nyer, értesítjük a t. tudakozót, hogy a Szirmay-család nemzedék- rendje, melyet Antal, a történetiró állított egybe, megvan Kassán s az ifj. Kemény Lajos városi levéltáros ur birtokában. Szerk.) — Iglófüreden, Szepes vármegyében, a hol 126 kényelmes szoba várja a vendégeket, a f. évi máj. 15-tői júl. 4-ig, 137 volt-a vendégek száma. Zempléni jó ösmerőseink közül ott van a vendégek névsorában Stépán Lajosné kir. jbiró neje Helmeczről, Nádas Árpád kir. jbiró és családja Iglóróf, Koch Jolán Gálszécsből, Szabó Endre szerkesztő és családja Bpestről saját villájában és Bernáth Aladárné S.-A.-Uj- helyből. — Uj politikai napilap. Folyó hó 1-ével Budapesten „Magyarság“ címmel uj napilap indult meg; a lapnak Bartók Lajos a főszer­kesztője és Fényes Lajos oki. gyógyszerész ös- mert nevű publicista a felelős szerkesztője. — Jégverés. Szacsur községből, a va- rannai járásból, Írja tudósítónk. F. évi július 8-án d. u. 4 órakor határunknak egy részét a jégvihar teljesen tönkretette. A vetés aratása, különösen a határ éjszaki részén elmarad, mert csnpán egyes szalmaszálak látszanak a ter­mésből. Különösen súlyos kárt szenvedtek a róm. és a gör. kát. tanító. Mindkettőnek amúgy is csekély földilletménye határunk éjszaki ré­szén lévén, a tyúktojás nagyságú jég földig verte le termésüket. Hogy miből fog megélni a két családos tanító, az valóban reájuk nézve a kétségbeeséssel határos állapot. Ha rendkívüli sogedelmet nem kapnak a mindennapi kenye­ret is nélkülözniük kell! — Gombamérgezés. Varannóról Írja le­velezőnk júl. 12-ikí kelettel: Ma reggel itt ki­szenvedett egy 7 éves kis leányka, ki család­jával együtt egy nappal ez előtt mérges gom-

Next

/
Oldalképek
Tartalom