Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1900-11-04 / 44. szám

Takarékpénztár, Klein Mérné, Psépy István, Ber- náth Béla, Bernáth Aladár, Lepesch Jakab, Elek Sándor, Reichard Gyula, Reichard Mór és fia, özv. I’sépy Gyuláné, Sátoralja-ujhelyi izr. sta- tusquo hitk., Róth Jőzsef, Horváth Endre, Amb- rózy Nándor, Widder Gyula, Rose József, Lővy Adolf, Nagy Lajos Béláné, özv. Schmoczer Pé- terné, Barthos Tivadarné, Korinko János, Lef- kovics Mór, Magyar Állam Vasutak, Schvarcz Farkas, id. Nyeviczkey József cs. alapit, özv. Sza- kácsy Józsefné, Rose Salamon, Osváth Ferenc, Lipsitz Adolf, ifj. Nyeviczkey József, és Oláh Béla. Póttagok: özv. Weinberger Bencéné, Szent- Györgyi Lajosné, Markovits Miksa, Nyomárkay Paulin, Suszter János, Szent-Györgyi Józsefné, Weinberger Márkusz és József, Szedlák János, Károlyi János, Olchváry Ferdinánd örök., özv. Háber Gyuláné, özv. Vályi Istvánné, Teitelbaum Lipót, özv- Adriányi Gyuláné, Csaszlovszky Jánosné örök., Róth Izrael örök., Cseley Péter, özv. Nagy Jenőné, Gottlieb Heiman és Fieiszneri Frigyes. — Sch ön Vilmos dr.-nak a köztemető szabályrendelet egyes szakaszainak módosítása iránt beadott indítványát véleményes előterjesz­tés céljából kiadták a közigazgatási és pénz­ügyi bizottságnak. — A polgármesternek a vá­rosi, házi és gyámpénztárak megvizsgálására vonatkozó jelentését, mely szerint a pénztárak kifogástalan rendben találtattak, tudomásul vet­ték. — Ezeknek az ügyeknek elintézése után a közgyűlés véget ért. Referens. * Költségvetés. Sátoralja-Ujhely város 1901. évi költségvetése, mint értesülünk, ismét javulást mutat, mert az újabb befektetések és beruházások dacára polgármesterünk a pótadó­val 30 azaz: harminc °/o-ra szállt le. Biztosan állíthatjuk, hogy a városok történetében az újabb korban elő nem fordult, hogy a pótadóval lefele és nem felfele menjenek- Polgármesterünknek ehhez a vívmányához szívesen gratulál a „Zem­plén“ referense. * Színházunk építése befejeztetvén, most már a belső díszítéssel és berendezéssel gyor­sabban haladnak. A légfűtés teljesen készen van és a készülék jól funkcionál. * Diána gőzfürdő megnyitása bizonyos ünnepi színezettel mára terveztetett. Minthogy azonban a gőzgépek és vízszivattyúk működését ben némi zavar állt elő, a fürdő megnyitását 8—10 napra elhalasztották. * Parkírozás. A Diána-kert és Torna- csarnok körül lévő terület parkírozását megkez­dették. * Állami anyakönyvi statisztika. A sá­toralja-ujhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1900. okt. 27-től 1900. nov. 3-ig a) házasságot kötött: 3 pár; b) kihirdettetett: 4 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 14 eset­ben ; d) elhalálozott: 11 egyén. Vármegyei Hivatalos Rész T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizott­ságának Sátoralja-Ujhelyben 1900. szeptem­ber 27-én tartott közgyűlésében 335/22082 kgy. sz. O vastatott a nagymél­tóságú kereskedelemügyi ministeriumnak 54869. sz. alatt kelt intézvénye, mellyel az 1890. évii. t.-c. III. részében foglalt büntető határozatok egy- némelyikének a községi közlekedési és községi közdüíő utakat érdeklőleg hatályon kívül helye­zése, kiegészítése és módosítása iránt alkotott vármegyei szabályrendeletet jóváhagyta. A szabályrendelet a »Zemplén« hivatalos lap utján meghirdettetni, s az alispánnak, főjegy­zőnek, főügyésznek, főszo’gabiráknak és polgár- mesternek mihez tartás végett kiadatni határoz- tatott. Kmft, 29/4327, sz. Jegyzetté és kiadta: Dókus Gyula, főjegyző Szabályrendelet az 1890. évi I. t. c, 153. §. 1 p. értelmében a bün­tető határozatoknak a községi közlekedési (vici­nális) és községi közútaknak (közdűlő) megvál toztatásáról, alkalmazásáról, módosításáról és ha­tályon kívül leendő helyezéséről. 1. 5- Az 1890. évi I-ső t.-c. 107 § ának d, pontja a következőképen egészittetik ki. Ott a hol hófúvás miatt egy nyomra lett az út kihány­va, mielőtt abba betérne a fogat, vezetője köte­les meggyőződni, hogy nem jön-e szembe más fogat s csak azután hajthat be. Ha a hófúvás hosszan tart és kitérők készíttettek, azon fogat köteles a kitérőbe behajtani, mely terhelve nin­csen; egyenlő minőségű jármüvek közül az tar­tozik a kitérőben a másik elmenetelét bevárni a melyik közelebb ér a kitérőhöz. 2. §. A 108. §. következőleg pótlandó : Ha az építés alatt álló hid a község belterületén van, a vállalkozó által, vagy ha házilag kezeltetik a kö­zség által éjjel lámpával kivilágítandó. 3. A 109. §. azon in.ézkedése, hogy egyes állatok féken vagy pányván vezetendők, a községi közutakat (dülőútakat) illetőleg hatályon kívül helyeztetik. 4. A 110. § bekezdése a községi köz- útakat (közdűlő útakat) illetőleg oda módosittatik, hogy gazdasági célból a fogat azután egész napon állhat, de az állatok kifogand ^k, s a jármű és az állatok úgy helyezendök el az úttest szélén, hogy a közlekedésre elegendő hely maradjon, s a gya­log közlekedők biztonsága az állatok által ne­veszélyeztessék. 5. §.110 $ következőképp pótoltatik : »Az úton megállóit fogatról minden oly tárgy, mely a szél által mozgásba hozva az állatok riadalmát okozhatná, eltávolitandó. 6. §. A 101. §. rendelkezései alól kivételnek helye nine- ; sőt ez a pont kibővittetik azzal, hogy a szarvasmarhák által vont szekereken, ha csak hosszú iékkel nem vezettetnek, a vezetőnek fenn ülni nem szabad. A bivalyok szekérbe fog­va, vagy befogatlanúl is — mindig kézben tar­tott féken vezetendők, 7. $ A 114. § hatályon kívül helyeztetik. 8. $. A 118. §. következőkép bővíttetik: »A 118, §. 2:ik bekezdésében meghatározzott bünte- tás alá esik azon egyén is, ki az élet és közleke­dés biztonsága érdekében tett hatósági intézke­déseket a révtulajdonos vagy révész tudta, aka­rata vagy tiltakozása ellenére megszegi. 9. $• A 121 §. következőkg bővíttetik: »Hasonlóan tilos az úttestre vagy annak tarto­zékaira oly tárgyakat elhe'yezni, melyektől a sza­badon hajtott vagy járműbe fogo't állatok meg ijednek. 10 §. A 129. §. d, pontja olykép módo- sittatik : hogy lejtőkön a kerekek megkötése súrló vagy alabor nélkül is meg engedtetik. 11. $ A 130. §. oda módosittatik, hogy az építési anyagoknak az útra való rakhatásához a főszolgabíró engedélye eszközlendő ki, a mely eng délyben megállapítandó az e foglalható terület határa és az idő, mely alatt a tárgyak elhordan- dók és az út eltisztitandó. 12. §. A 135 5- oda módosittatik, hogy az ezen §-ban meghatározott engedélyt a főszolga­bíró adja ki. 13- § A 136. §. módosittatik olyképen, hogy a községi közút sánca a mezei múnka idején az átfuvározás végett betömhető, de minden egyes munka után kitisztítandó és a padka feltöltendő. 14. §. A 147. §. azzal bővíttetik, hogy »kö­zségi közlekedési és községi közúton útrendészeti közeg a községi biró s a község által e célra felfogadott és a főszolgabírónak is bejelentett egyén.* Az útrendőri kihágás tárgyalásához az út- rendőrségi közeg mindig beidézendő. 15 $. A 148 §-ban megállapított esküminta községi útkaparókra is érvényes. 16. §. A 149. $ hatálya kiterjesztetik a kö zségi útbiztosok és útkaparókra, s a község által az ú'ak felügyeletével megbízott egyénekre is. 17. A községi köz'ekedási és dűlő útakon előfordúlt közlekedési akadályokról és kihágások­ról a községi bírák a főszolgabírónak kötelesek jelentést tenni. 18 §. Az 1890. évii. t. c. III. részében lévő azon szakaszok a melyek ezen szabályrendelettel hatályon kívül helyezve, mődositva, vagy kiegé szitve nem lettek, a községi közlekedési (viciná­lis) és községi közútakat (közdűlő) illetőleg ér­vényben hagyatnak. 19. § Az ezen szabá'yrendet, 1 2 3. 4. 5 és 6 §-ai ellen vétők 40 koronáig a 8. §. ellen vétők 100 korongig visszaetés esetén 200 koro­náig, a 9. §. ellen vétők 15 napig terjedhető el­zárással és 20 koroná'g terjedhető pénzbírsággal büntettetnek. Kelt Zemplén-vármegye törvényhatósági bb zottságának Sátoralja-Ujhelyben, 1900 évi február hó 27-én tartott rendes közgyűlésében, jegyzetté és kiadta: Dókus Gyula sk. főjegyző. Kereskedelemügyi m. kir. minister 54869/1. szám. Jóváhagyom azzal, hogy 19. §-ban »15 napig terjedhető elzárás« szavakat töröltem. Budapesten, 1900. évi szeptember hó 18 án A minister helyett Csörgeö sk. államtitkár sk. P. H. T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizott­ságának Sátoralja-Ujhelyben 1900. szeptember 27-én tartott közgyűléséből. 336/20247. kgysz. A nagyméltóság belügyi ministerium az országgyűlési képviselő választások alkalmá­val a választók beszállításához szükséges fo gatok díjazásáról alkotott vármegyei szabály­rendeletet jóváhagyási záradékkal ellátva le- küldi. A szabályrendelet a „Zemplén“ hivatalos lap utján meghirdettetni* az alispánnak, mint a központi választmány elnökének, továbbá megfelelő eljárás végett a főjegyzőnek, főügyész­* A szabály-rendelet szóról szóra, a fuvardíj is tó- telröl-tételre oly tartalommal hagyatott jóvá, mint az a »Zemplén« f. évi -ik számának Hivatalos Részében meghirdettetett. Szerk. nek, főszolgabiráknak, polgármesternek, a kör­jegyzőknek és a nagy községek elöljáróinak miheztartás végett kiadatni határoztatott. A vármegye főjegyzője megbizatik, hogy az általa összegyűjtött vármegyei szabályren­deletek közrebocsátása óta jóváhagyott szabály­rendeleteket összegyűjtve, azok kinyomatása iránt intézkedjék. Jegyzetté és kiadta: Dókus Gyula, főjegyző. T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizott­ságának Sátoralja-Ujhelyben 1900. szeptem­ber 27-én tartott közgyűléséből. 333/21623. kgy. sz. Olvastatott a nagy- méltóságu kereskedelemügyi ministeriumnak 47224. sz. alatt kelt intézvénye, mellyel a vár­megye által az 1900. évi I. t.-c. 24. §-a alap­ján alkotott Szabályrendelet 3. és 4. §-ának módosítását jóváhagyta. A módosított szabályrendelet a „Zemplén“ hivatalos lap utján meghirdettetni 3 alkalmaz­kodás végett az alispánnak, főjegyzőnek, fő­ügyésznek, m. kir. államépitészeti hivatalnak, a főszolgabiráknak és a polgármesternek kia­datni határoztatott. Kmft. Jegyzetté és kiadta: Dókus Gyula, főjegyző. 30/4468 szám. Szabályrendelet az 1890. évi I. t.-c. 24. §. alapján az útadó egy részének természetbeni leszoigáltatása tár­gyában alkotott XLII. számú szabályrendelet 3. és 4. §§-ainak módosításáról. 1- §• A szabályrendelet 3 §-ának c) pontja ha­tályon kívül helyeztetik s ezen szakaszhoz kö­vetkező intézkedés lép hatályba. 1. Ha a kézi munkás kőgarmada töréshez használtatik, tartozik egy nap alatt: 1. Bazalt gránit, trachyt, porphir kőből V? m2, 2. Kemény mészkőből.........................1 m2, 3. Puha mészkőből és szedett patak kőből IV2 m2 követ szabályszerűen apróra törni és garmadába vis&zarakni. 2- §. A 4. §. hatályon kívül helyeztetik, s he­lyébe következő intézkedés lép hatályba. A természetbeni igás közmunka a törvény 24. §. alapján sommás arányban következőképp lesz leszolgáltatandó. a) A kifuvarozás a vármegye által kijelölt bányából (termelőhely) történik oly formán, hogy ha a bányától (termelőhely) 2 kilo méterre esik, akkor köteles a közmunkás 5 m3 követ fuvarozni. b) Ha a távolság 2—5 kim. közzé esik, akkor köteles 4 m3 követ fuvarozni. c) 5—7 klméter távolságig kifuvarozandó 3 m3 kő. d) 7—10 klméter távolságra kifuvarozandó 2 m3 kő. c) 10—15 klméter távolsága pedig 1 in3 kő lesz kifuvarozandó és minden esetben gar­madába rakandó. Kelt Zemplén-vármegye thatósági bizott­ságának Sátoralja-Ujhelyben 1900. február 28-án tartott közgyűlésében. Jegyzetté és kiadta: Dókus Gyula s. k., 47234/1. főjegyző. Jóváhagyom. Budapesten, 1900. szeptember 14-én. A minister helyett Csörgeő s k. államtitkár. (P. H.) T. Zemplén-vármegye törvényhatóságának Sátoralja-Ujhelyben 1900. szeptember 27-én tartott közgyűlésében. 332/21782 kgy. sz. Olvastatott a nagyméltó- ságu földmivelésügyi minisztériumnak 73963 sz. alatt kelt intézvénye mellyel a birtokhatár meg­jelöléséről alkatott vármegyei szabályrendeletet jóváhagyta. A szabályrendelet a »Zemplén« hivatalos lap útján m g hirdettetni, s az alispánnak főjegy­zőnek, főszolgabiráknak és polgármesternek végre­hajtás végett kiadatni határoztatott. Kmf. Jegyzetté és kiadta Dókus Gyula, 28/4048 szám. főjegyző Szabályrendelet a birtok-határ megjelöléséről. 1. §. Zemplén-vármegye területén lévő bir­tokok, árkok élőfák, kerítések a földbe szilárdan behelyezendő kő vagy faoszlopokkal, az illető tulajdonos által megjelölendők. Ha a határjelét árok képezi, annak fene-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom