Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1900-09-30 / 39. szám

1900. szeptember 30.

II. Melléklet a „Zemplén“ 39. számához.

zönségnél kintlevő osztrák értékű régi frankójegyeket és egyéb régi értékcikkeket, ha azok valódiak, épek és használatlanok, a posta és táv. hivatalok f. évi október hó 1-től bezárólag december hó 31-ig terjedő három havi határidő folyama alatt a bemutató kívánsága szerint uj kibocsátású (fillér értékjelzésü) frankójegyekre és egyéb értékcikkekre becserélik. F. évi december hó 31-én túl az osztrákértékü régi frankójegyek és egyéb régi értékcikkek becserélésre többé el nem fogadtatnak.

— Az élelmi és iparcikkek ára száz év előtt. Azt hisszük, érdekes lesz felsorolni mily ára volt száz év előtt az élelmi és iparcikkeknek. Ha ezt látjuk, megítélhetjük, mily könnyű volt abban a boldog korban nemcsak olcsón és jól élni, de meg is gazdagodni. Egy pozsonyi mérő búza 34 kr., az árpa 18 kr., a a tengeri 20 kr., a zab 20 kr., egy címeres ökör ökör 30 ft, két éves tinó 10 ft, egy birka 4 ft 50 kr., egy ökörszekér ekével együtt 12 ft, egy közönséges kocsi 16 ft, egy falusi paraszt ház 50 v. ft volt. Egy font marhahús 21U kr., a borjúhús 3V2 kr., a sertéshús 3 kr., a bárányhus 2 kr. Egy viaszgyertyát 9, a fagygyugyertyát 7 kron adtak. Első minőségű bor itcéje 2Va kr., 9 latos zsemle 1 kr., 1 nagy tyuk 4 kr., középnagyságú kakas 3 kr., nagy pulyka 42 kr., 1 font irósvaj 6 kr., egy itce tej IV2 kr., 1 itce tejfel 5 kr. A legszebb tehén ára 22 váltóforint volt. A férfi-napszám 17, a női 15 kr., vendéglőben egy adag leves 2 kr., egy adag hús hoz- závalóyal 6 kr., főzelék 7 kr., tésztás étel 16 kr. A pecsenyéhez a korcsmáros salátát is tartozott adni, ha pedig többen ettek egy társaságban, minden személy fizetett 3 tál érelért 12 krt. A vendéglőben nagy utcai szobáért 48 órára 24 krt fizettek. Egy pár kordovány-. vagy zsinóro- zott csizma 4 v. ft 30 kr., női sarkos csizma 3 v. ft, női cipő 1 v. ft 30 kr. Egy bélelt, zsinóros bekecs

3 v. ft, egy szépen varrott kaput, irakk, vagy gyalog katonatiszti uniformis 2 v. ft 30 kr., női disz- magyar(gála)-öltöny, dupla csipkével kiprémezve

4 v. ft,német ünneplő garnirozva 3 v. ft,három szeg- letü, legmagasabb karimáju kalap (schabesztekh)

1 v. ft, jóféle magyar, fekete fodros süveg 2 v. ft. Nyolcas és tizes vászonnak rőfe 3 kr. és igy tovább.

— A perzsa sah Budapesten. Mint jó hivő muzulmánok a perzsák szeszes italokat nem isznak s igy az udvari ebéden a perzsa sah és kísérete csak „Kristály“ Szerit-Lukács- fürdői ásványvizet ittak. Ez azonban igen Ízlett nékik és a díszes „Hungária“ szállóban, a hol budapesti tartózkodásuk alatt laktak, sem kívántak más vizet, mint a melyet az udvari ebéden megismertek. A Hungária szálló igazgatóját megbizta Emine Sultane Sadzazani nagyvezér, hogy a Szt.-Lukácsfürdő kutvállalatnál egy na gyobb küldemény Kristály ásványvizet megrendeljen.

— Állatfelhajtásos hetivásár. Az érdekfődő közönség tudomására kozzuk, hogy az első állatfelhajtásos heti vásárt Ujhelyben okt.

2 án fogják megtartani.

Henneberg-selyem

— csak akkor valódi, ha közvetlen gyáraimból rendeltetnek. — fekete, fehér és színes, 45 krtől 14 ft 65 krig méterenként. Mindenkinek póstabér és vámmentesen valamint házhoz szállítva, — mintákat pedig póstafordultá- val küldenek Ildi lieberg Cií. (cs. és k. udvari szállító) Nelyeaigyiirai Zürichben.

— Magyar levelezés Svájczba kétszeres levélbélyeg ragasztandó — 1.

Irodalom.

Az „Adalékok Zemplén-vármegye Történetéhez“ c. havi folyóiratunknak 1900. évi, egyszersmind a YI. évfolyamnak októberi füzete a következő tartalommal jelent meg: 1. Árpád- kori sírleletek Zemplén-vármegyében. (3. folyt.). Irta: Dókus Gyula. — 2. Ös ember-nyomok a kis-azari hegyek lábainál. Irta: Berecz Károly ifj. — 3. Zemplén-vármegye történelmi földrajza (XXVII. közi.) Irta: Dongó Gy. Géza. — 4. Zemplén-vármegye politikai és helyrajzi ösmertetése. (58. folyt.) Latinból: Dongó Gy. Géza. — 5. Történeti jegyzetek Zemplén-vármegyéről. (58. folyt.) Latinból: Dongó Gy. Géza. — 6. Babotsay Izsák naplója. (9. folyt.) Közli: Hubay Kálmán. —

7. Szirmay András naplója. (52. folyt.) Közli: Karsa Ferenc. — 8. Adatok a sárospataki ref. kollégiom történetéhez. (V.) Közli: Lojda József. — 9. Levelesláda: Egy határjáró osztály-levél 1337-ből (I.) Közli: Dongó Gy. Géza. —

10. Zemplén Rendei Mészáros br. generális ellen. Közli: Dongó Gy. Géza. — 11. Tárca : Az 1831 iki parasztlázadás történetéhez. (A mer- nyiki vérengzés.) Közli: Dongó Gy. Géza. —

12. Zemplén a forradalom után. (Vadnay György naplójából. Közli: Dongó Gy. Géza. — 13. A „bodrogközi püspök.“ (Vadnay György naplójából.) Közli; Dongó Gy. Géza. — 14. A szerkesztő postája. — 15. Felhívás előfizetésre. — — A havonkint 2—2 ivén megjelenő „Adalékok“ előfizetése egész évre (12 füzetre) csak 4 korona 80 fillér. — Melegen ajánljuk mindenkinek, a kit vármegyénk viszontagságos története érdekel; főképp pedig ajánljak a vármegyebeli községek figyelmébe, már csak azért is, mert ebben az évfolyamunkban folytatódik községeinknek külön-külön történeti és helyrajzi ösmertetése. — Az előző évfolyamokhoz díszes könyvtáblákkal folyton szolgálhatunk.

A „Magyar Hírlap1 jelenti, hogy Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Bródy Sándor, Bársony István, Herczeg Ferenc, Georges Ohnet, Emile Zola, Marcel Prevost, Ridder Haggard, Loo Tolstoj egy-egy kötet uj regényét, tehát tiz kötet regényt kapnak előfizetői karácsonyi ajándékul teljesen ingyen, azok t. i., a kik félévre előfizetnek. A negyedéves előfizető öt kötetet kap e regényekből. A ki pedig hónapról-hónapra küldi be az előfizetés diját, annak két kötet regényt küld a karácsonyt megelőző napokban, legkésőbb december 20-ikáig a »Magyar Hirlap* kiadó- hivatala.

Egyesületi élet.

Felhívás.

A s.-a.-ujhelyi ügyvédi kar értekezlete elhatározta, hogy a kartársi szellem ápolása, az ügyvédi kar tekintélyének érvényesülése, az ügyvédi miseriák egyöntetű orvoslása céljából minden hónap első szombatján a kartársak egy értekezletre gyűlnek össze S.-Á.-Ujhelyben, a Boek-szálló egy külön helyiségében, mely értekezlet után társas vacsorát tartanak.

Elhatároztuk, hogy felhívást intézünk a zemplén-megyei járásbíróságok területén levő összes kartárs urakhoz, hogy ezen üdvös mozgalomhoz mindnyájan hozzájárulni méltóztassa- nak. — Tekintve azonban, hogy a vidéki kartárs urak minden hónapban el nem jöhetnek, felkérjük, hogy legalább minden negyed év, vagyis január, ápril, július és október hónap első szombatján, tehát legközelebb október 6 án, minden külön meghívás nélkül este 6 órakor szíveskedjenek mentői többen eljönni s ezen ivén becses aláírásukkal jelezni azt, hogy ezen mozgalomhoz csatlakoznak.

Egyedül képtelenek vagyunk megküzdeni azon számos nehézséggel, mely az ügyvédi kar erkölcsi tekintélyére bénitólag hat; tömörülnünk kell, létezésünkről mint karról tudomást kell szerezni mindazoknak, akiket illet, s úgy erkölcsileg, mint anyagilag meg kell védelmeznünk a hozzánk tartozók jogos érdekeit. Boykottálni fogjuk azokat, kik a kar kebelén belül mutatkozó egyes egészségtelen irányzatokat követnek, és a kartársi szellemet, a testvériséget, a barátságot istápolni és erősíteni nem akarják.

Az értekezleten előadjuk panaszainkat és akik személyesen megjelenni akadályozva vannak, az előforduló panaszokat szívesek lesznek valamelyik helybeli kartársunknak megírni, hogy azokat az értekezleten előadják, és a kartársak összesége erkölcsi kötelességének fogja tartani minden tőle telhelő módon orvoslást keresni és nyerni.

A helybeli kartárs urak kötelességükké tették, hogy ha az értekezlet és társas estén bármi okból meg nem jelenhetnek, azt az értekezletnek bejelenteni fogják.

A vidéki tisztelt kartárs urakat pedig felkérjük, hogy akik a negyedévenkint megtartandó értekezlet és estélyre elszándékoznak jőni, szíveskedjenek arról Izsépy István kartársunkat értesiteni, kihez jelen iv is visszaküldendő lesz, ha a résztvevő urak azt aláírták.

Kérve ezen iv mielőbbi visszaküldését, maradtunk

S.-A.-Ujhelyben, 1900. szeptember 18-án. kartársi szeretettel:

Dr. Szirmay István, \Dr. Székely Albert, Dr. Tátray Dezső, Dr. Róth József, Krasznapolszky Ferenc, Dr. Reichard Salamon, Dr. Gross Dezső, Isépy István, Dr. Kellner Soma, Somogyi Bertalan, Dr. Thuránszky Zoltán

TANÜGY.

í Zemplén vármegyei Mó-EpM hivatalos rovata

— A rovatért felelés: A szerkesztő-bizottság. —

A népiskolai nyelvtani oktatás.

(Folyt, és vége.)

Nyelvtani kézikönyveink nagy része az egyes nyelvtörvények megvilágítására felveszen ugyan u. n. példánymondatokat, de ezek leg- többnyire póriasak, mondhatni mondvacsináltak. Ezért van, hogy sok iskolában ilyen mondatokat hallunk: „A tehén bőg. Az ökör döf. A

disznó röfög.“ Ezért van, hogy midőn a gyermekekkel valamely nyelvtönyre alkalmas példákat iratunk, azok a könyvben levő mondatok mintájára alakilag talán megfelelő, de tartalmilag teljesen rósz, sokszor komikus mondatokat szerkesztenek. Egyáltalán semmi értéket nem tudok tulajdonítani egyik-másik kézikönyvben található azon gyakorlatoknak, melyekben a hiányzó mondatrész gondolatjellel van kifejezve s a gyermeknek a gondolatjel helyére oda kell Írnia a hiányzó részt. Ezek az értelmet egyáltalán nem fejlesztik, sőt bizonyos gépiességhez szoktatják a gyermeket; már pédig minden nyelvtani tanításnál lelki szemeink előtt lebegjen az, hogy midőn a gyermek beszédbeli ügyességének fejlesztését célozzuk, ugyanakkor értelmét, gondolkodó erejét is kell, hogy fej- leszszük.

A magyar nyelvtannak kézikönyv nélkül való tanítása természetesen fáradságosabb a tanítóra nézve, de ha a módszertannak ide vonatkozó utasításait szigorúan követi, fáradsága kárpótolva leend a nem remélt eredmény által. Több iskolát láttam, melyekben kézikönyv nélkül tanittatik a magyar nyelvtan s mindegyikben azon módszert láttam alkalmazni, melylyel vármegyénk tanítóképzőjének nagytudományu igazgatója ismerteti meg növendékeit évről-évre. Remélem, meg fogja engedni szeretett Meste rém, Dezső Lajos ur, ha e módszert, lehetőleg az ő előadásához liiven, rovatunkban közzéteszem.

Az egyes nyelvtörvények kifejtésénél kiindulási pontul célszerűen egy beállított mondatcsoportok alkalmazandók. E mondatok példabeszédekből, közmondásokból, a népies irók jeles mondásaiból választandók, melyek — Erdélyi János szerint — nem üres szólásokkal, köznapi beszéddel tartják a gyermeket, mint a gyártott mondatok, hanem a nemzeti szellem édes tejével erősitik annak lelkét. Az egyes nyelvtörvények levezetéséhez és megvilágításához szükséges mondatokat minden tanító önmaga állíthatja össze, ügyelvén arra, hogy azok a gyermek értelmi fejlettségét felül ne haladják s hogy bizonyos fokon alkalmazott mondatok a gyermek előtt ismeretlen nyelvtényeket az ismertetendőn kívül ne tartalmazzanak.

Az igy összeállított mondatcsoportok alapján az egyes órai tanítás fokozatai a következők :

1. A táblára felirt mondatok elemzése közben a közös nyelvtónyek a) megállapítása, b) összehasonlítása. — 2. A nyelvtörvény felállítása — ha csak lehetséges — a gyermekek által kérdvekifejtő tanalak segélyével. — 3. Begyakorlás, mely kétféle, u. m. szóbeli és írásbeli.

A szóbeli begyakorlás vonatkozik a szabálynak karban, majd egyenkint való elmondására, továbbá a tanult szabályra alkalmas mondatok mondatására.

Az írásbeli begyakorlás az egyes fokozatokon különböző; a II. oszt.-ban a nyelvtörvény kifejtése után nyert ismétlési kérdéseket Írja fel a tanító a fekete táblára, a III., IV. oszt,-ban pedig a szabály kifejtése s szóbeli begyakorlása után vizsgálati kérdéseket, melyekre a gyermekek a palatáblán megfelelnek s azt kijavítás után a nyelvgyakorló füzetekbe Írják.

A szabálynak ily módon való begyakorlása után a gyermekek az illető szabályra alkalmas példákat Írnak. E célra legalkalmasabb az olvasókönyvből választani egyes darabokat s azokból kerestetni ki az alkalmas mondatokat. E mondatok kijavítás után szintén a nyelvgyakorló füzetekbe Írandók.

A nyelvtannak ilyeténképen való kezelése mellett teljesen fölöslegessé válik a kézikönyv használata. Mindenesetre a tanítóra nézve kényelmesebb a nyelvtani oktatás, ha segítségére van a tankönyv, de hogy a gyermekekre nézve könnyebb és eredményesebb, azt elhinni nem tudom. Láttam iskolákat, melyekben kézikönyv alapján tanítják a nyelvtant s láttam és ismerek olyanokat, hoi a kézikönyv mellőzésével, a fentebb leirt kezelés szerint történik a magyar nyelvtan tanítása. Ha ugyan hivatott vagyok arra, hogy e kétféle iskolákban a nyelvtani oktatásnál tapasztalt eredményről véleményt mondjak, őszintén mondhatom, hogy mig az első iskolákban hallottam az eredményt, mely a szabályoknak kitűnő elmondásában állott s láttam az eredménytelenséget, melyet a nyelvgyakorló füzetekbe Írott néhány gyakorlat elárult, addig az utóbbi iskolákban a gyermekek értelmes feleletei, fogalmazási s nyelvgyakorló füzetei bizonyítók, hogy a népiskolai nyelvtan-oktatásnál nagyobb eredményt érünk el, ha a kézikönyvet teljesen mellőzzük.

Gardos Miklós. Uj irány.

Az 1868. évi 38. t.-c. szelleme nem a múló idők számára dolgozott, midőn az ismétlő iskola eszméjét az elemi oktatás keretébe fölvette. Fö-