Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-01-14 / 2. szám

Különfélék. — Királyi adományok. Őfelsége a király, kabinet-irodája utján és főispánunk közbenjárá­sával, Szkiba Mihály kőporubai, Kornics Miksa kolcs-hosszumezei és Prokopovics Mihály felső- jablonkai tanítóknak egyenkint 30 korona, — végre özv. Szoha Endréné szül. Jesztrebényi Er­zsébet mernyiki lakos tanító özvegyének 20 kor. legkegyesebb adományt küldött. — Személyi hir. Őszinte részvéttel ér­tesülünk, hogy Dókus József, kir. tanácsos, Zemplén-vármegye ny. főispánja, kinek érdemes vállaira immár a nyolcadik kereszt súlya nehe­zedik, aggasztóan megbetegedett. Adja az ég, hogy mielőbb nyerje vissza testi erejét és egész­ségét a legteljesebb mértékben — aggódó hoz­zátartozói, barátai, tisztelői és a vármegye kö­zönségének őszinte és igaz örömére! — Eljegyzések. Gnädig Lipót, a Zemp- lén-vármegyei államépitészeti hivatal jeles kép­zettségű kir. mérnöke, társadalmi életünknek ki­válóan kedvelt tagja, barátunk és munkatársunk, e hó 11-én jegyezte el Nagy Ilonka kisasszonyt, néhai Nagy Béla és özvegye: Szent-Györgyi Juliska úrnő bájos szép leányát. A tiszta szere­lemből fakadt szép frigyet állandó szerencse és boldogság kisérje! — Lenhardt Imre s.-a.-uj- helyi lakos, építész, eljegyezte Zombory Janos építész-vállalkozónak és nejének kedves leányát, Annuskát. Gratulálunk ! — Esküvő. Fejes Ernő nyírbátori aljá- rásbiró, Fejes István újhelyi ref. esp.-lelkész fia, e hó 11-én lépett házasságra Székely Rózsika kisaszonynyal, Székely Sándor szászvárosi vá­rosi tanácsos és neje Márkus Anna kedves, szép leányával. Gratulálunk ! — Dalosok estéje. Az újhelyi „dalárda“, a mint azt már jeleztük, ma egy hete tartotta dalos estéjét a „Magyar Király“ vendéglő ét­kező termében. Szép és nagy közönség gyűlt össze erre az alkalomra a kibővített teremben és lelki gyönyörűséggel hallgatta a Vágó Gyula jeles karmestertől vezetett dalosoknak, kifogásta­lan precizitással előadott lelkes énekeit és dalait. Minden egyes ének-számukat taps és zajos él­jenzés jutalmazta. Az előadás és pompás vacsora után, melyet dikciók is fűszereztek, a fiatalság táncra kerekedett s igy ez a jósikerü mulatság csak a hajnali órákban ért véget. A jelen volt hölgyek névsora ez. Asszonyok: Bottka Ist­vánná, Bock Imrénó, Csizy Ferencné, Főnyi Árpádné, Gáthy Gézáné, Glück Samuné, Hericz Sándorné, Izsépy Istvánná, Jurcsó Ágostonná, Kádár Gyuláné, Királyfalvy Ti vadamé, Krasz- napolszky Ferencné, Kleinman Simonné, Mol- doványi Gézáné, Rooz Adolfné, Rein Istvánná, Szánky Nándorné, Stépán Gézáné, Schneider Jakabné, Szepessy Imréné, Schweiger Áronná, Várady Józsefné, és Wiedeny Edéné. — Leá­nyok: Danczinger Lenke, Jassik Ida, Főnyi Ilonka, Főnyi Irénke, Novák Irma, Székely Róza, Szepessy Mariska és Strump Honor. — Helyreigazítás. Lapunk múlt számából, ott, a hol nyilyánosan nyugtattuk és megköszön­tük mindazokat az adományokat, melyeket jó­szívű úrasszonyok és urak nyújtottak és aján­lottak föl a s.-a.-ujhelyi árvaház karácsonfájára, az adományozók névsorából a Dolozsclek Albeit neve véletlenül kimaradt. Azért szives adomá nyáért az árvák nevében utólagosan vegye kö- szönetünket. — Kubelik-hangverseny. Ünnepi mű­élvezetben részesítette Kubelik hegedűművész Ujhely és környéke közönségét f. hó 10-én megtartott hangversenyével. A fiata alig 18—19 éves hegedü-müvész már is oly nagy hirre-névre tett szert, hogy nemcsak városunk de a környé­künkben közönség is nagy számban sereglett össze és zsúfolásig töltötte meg a vármegyeház díszes nagytermét. Elsőnek lépett fel Kubelik, ez a rendkívül kellemes, szimpátikus fiatal mű­vész-ember és rendkívül könnyed játékával, min­den képzeletet fölülmúló leknikájával ámulatba ejtette a közönséget. Már első számának befe­jeztével kitört a falrengető tapsvihar s éljenzés úgy hogy aztán minden egyes játéka után 5— 6-szor kellett a tribünön megjelennie. A leg­hosszabb klasszikus zeneszerzeményeket minden megerőltetés nélkül s ami a szakembereket is bámulatba ejtette, kotta nélkül játszotta végig. Utólszor lépett fel Paganini szerzeményében s ekkor érte el tetőpontját bravúrjainak, oly akkordokat, változatokat és futamokat csalt ki hegedűjéből, a minők, hogy hegedűben létezhet­nék, csak az Ő hangversenyéből tudtuk meg. Érdekes volt midőn programjának utolsó pontját lejátszotta: figyelni az élvezet mámorától itasult közönséget és látni, hogy helyéből mozdulni nem birt és nem akart. Várt percekig és tapsolt és éljenezett, hogy hátha hallhatna még valamit, hallhatna abból az isteni szép hegedűszóból. És csakugyan Kubelik programját még egy ponttal megtoldotta. — A hangverseny másik szereplője Liehtenstein Dóra operaénekesnő volt, különö­sen első számában tűnt fel szép alt-hangjával. Még kétszer énekelt azután ilyen szépen s a közönség neki is lelkesen tapsolt. A program következő volt és a következőképpen változott: I. Ernst, fis moll hangversenye előadja: Kube­lik. II. a) Lully Bous Epais, b) Thomó Les Porles d’Or énekli: Liehtenstein Dóra opera­énekesnő. III. a) Godard Berceuse, b) Bazzini La Rende des Lutins, előadja Kubelik. IV. a) Mihálovics Tündérarcod, b) Schubert Ungeduld, c) Grieg, Ich liebe Dich, énekli Lichtenstein Dóra. V. Paganini God save the Gueen változa­tok előadja : Kubelik. Az összes számokat Sváb József prágai zenetanár kisérte zongorán. Mint hallottuk az ifjú hegedü-virtnozt a Rózsavölgyi zene-társaság még több vidéki városban fogja felléptetni. Kívánatos is, hogy a kontinensnek ma ezt a legelső hegedü-müvészét sokan ismer­jék és bámulják meg hazánkban is. A lelkese­dés melyet Kubelik páratlan játékával elért le­írhatatlan s mindenki aki hallotta, abban a vé­leményben van, hogy S -A.-Ujhelyben olyan sikerült hangverseny, beleértve s Reményi Éde- fóléket is, még nem volt. Általános a vágy, hogy Kubelik mielőbb beváltsa Ígéretét, a mit tett.: a viszontlátásra! É. — Az izr. nőegyesület által f. hó 20-án tartandó táncest iránt általános élénk érdeklődés mutatkozik társadalmunk minden rétegében. A lelkes rendezőnők most írják és szedik össze az étel- és italnemüeket, melyek ősi szokás szierint adományképp lesznek S.-A.-Ujhely közönségé­től kikérve. A nagyközönségis hálás a múltból is előnyösen ismert kedélyes táncmulatság iránt, s szívesen járul annak anyagi és erkölcsi sike­réhez. A meghívók már szétküldettek, ha mind­amellett valaki ilyet tévedésből nem kapott volna, forduljon a nőegyesület titkárához. Egyben an­nak kijelentésére is felkérettünk, hogy az átél­és italnemüeket a rendezőség a mulatság nap­ján délután 2 órától 5 óráig veszi át.. E. — Időjárásunk. A héten beállott erős fagyoktól nagyot könnyebbedett a vendéglősök, korcsmárosok és a többi hasonló halandók, szive, mert jó alkalmunk adódott arra, hogy nagyobb részében mind máig üres vermeiket jóféle, úgy­nevezett gyémánt-jéggel megtöltethessék. Nem igy a mezei gazdák, kiknek szivét nagy ag­godalom tartja megszállva, mivel hogy a földek, lent a sikon is fent a hegyeken is hóta­karó nélkül sinylenek. A szőlős gazdák azzal vigasztalják magukat, hogy a föld nedves ál­lapotban fagyott a szőlőtövekre, a miből annyi­mennyi tápláló erő mégis csak jut a gyökereknek. Különben a hőmérő 24 órai időközökben mínusz 8 és a plusz 8 fok között ingadozik, a korcsolyázók nagy szomorúságára, kiknek ebben a szezonban még alig volt egy-egy kedvük szerint sikerült és kitartó jó hetük. — A főgimnáziom koncertje. Említet­tük már, hogy az újhelyi főgimnáziom ifjú­sága a farsang folyamán hangversenyt szándé­kozik rendezni. Most arról értesülünk, hogy a hangversenyt, mely táncmulatsággal lesz egybe­kötve, február 21-én a színházban fogják meg­tartani. A jövedelmet a főgimnáziomnak „Ko­vács János“-féle segítő-alapjához csatolják. — Temetés. Ma egy hete délután három órakor temették el Korinkó Jánosnét, Korinkó János vendéglős és háztulajdonos váratlanul elhalt nejét az Andrássy-utcai gyászos házból. A temetés szertartását két káplán segédletével Katinszky Geyza rk. plébános végezte. A teme­tésen a fájdalomtól megtört férjen zokogó leányán és rokonokon kívül a tisztelők és barátok nagy száma és igen nagy közönség vettek részt. Á koszorúktól borított drága érckoporsóban nyugvó halottat a rk. temetőben tették nyugalomra. Ny. b. — Halálozás. Duka Albertné, szül. Mar- schalko Anna a maga és gyermekei, úgyszintén a számos rokonság nevében is megtört szívvel je­lenti forrón szeretett férjének: dukafalvi és ku- csini Duka Albert urnák, a felső-bodrogi viz- szabályozó társulat pénztárosának, élete 63-ik, boldog házasságának 37-ik évében, rövid szen­vedés után január 8-án reggel 7 órakor Tőke- Terobesen történt gyászos elhunyták A. boldc- gultnak földi maradványait f. hó 10-én d. u. 3 órakor helyezték örök nyugalomra, közrészvét mellett és a helvéthitvallásu szertartás szerint, a t.-terebesi sirkertben. Áldás és béke poraira! Duka Tivadar dr. ángol-bengáliai ny. törzsorvos édes testvérét gyászolja az elhunytban. — Vivótanfolyam megnyitás. Chappon Károly br. akadémiai vivótanár, tanfolyamát, szombaton a „Magyar Király“ szálló helyiség­ben megnyitotta. Beiratkozások ugyanott történ nek d. e. 10—12-ig és délután 5—8-ig. — Öngyilkos honvéd. Gaál Gábor tisza- szadai származású honvéd, tegnap hajnalban, a honvédségi laktanya egyik félre eső helyén, fel­akasztotta magát. Mire észrevették meg volt halva. A szerencsétlen csöndes, magába zárkó­zott, beteges fiú volt, a kinek sehogy se tetszett a katonai szubordináció s talán azért dobta el magától fiatal életét. — A 25 éves „Bereg“. A „Beregi cimü jelesen szerkesztett lapkollegánk uj év első nap­jával a huszonhatodik évfolyamába lépett. Szép idő ez egy vidéki lap életében. Ez alkalommal Janka Sándor főgimn. tanár a mostani jeles szerkesztő, igen tisztelt barátunk, érdekes visz- szapillantást irt a „Pereg“ huszonöt éves, vi­szontagsággal teli, ámde dicsőséggel végződött múltjáról. — Az öreg, XXXII-ik évfolyamába lépett „Zemplén“ részéről a legszívesebb üdvöz­letét küldjük a jubiláns „Bereg“-nek, kívánva, hogy még sok-sok jubileomot érjen meg, to­vábbra is fennlobogtatva zászlóját, melyen a haladás, a közművelődés szép eszméi voltak és vannak felírva a jelenben is. — Magyar liturgia. Novák Sándor, a görög katolikus magyarok országos bizottságá­nak titkára, f. hó 10-én S.-A.-Ujhelybe érkez­vén, az országos bizottság megbízásából s ennek nevében a hitközség intelligens részét értekez­letre hívta meg és őket a magyar liturgia lé­tesítése érdekében vármegyénkre nézve helyi bizottság alakítására kérte fel. A jelen voltak, áthatva a cél fontosságától, nyomban bizott­sággá alakultak azzal, hogy e bizottság magát a szükséghez képest zemplén-vármegyei vidéki tagokkal kiegészítheti. A bizottság elnökévé Talapkovics László kir. tanácsos pónzügyigaz- gató, titkárául pedig Kaulich Mihály pénzügyi számellenőr választatott meg. Ezzel az ügygyei kapcsolatban megemlítjük azt is, hogy a görög katolikus magyarok országos bizottsága köze­lebb Talapkovics László kir. tanácsos pénz­ügyigazgatót és Pataky Miklós városi tanácsost egyakarattal tagjaivá választotta. — A miskolozi első bálról írja leve­lezőnk : Az „első“ bál természetesen a fillér-bál volt. Nemcsak időrendben, de látogatottságban és előkelőségben is első. Vay Elemér báró fő­ispán védte, Bottlik József rendezte, Pataky- Szathmáry Anna ő kegyelmessége csinálta. A hölgyeknek és uraknak egész sora lelkesedett érte. Hasznát vette pedig az is, a ki ott volt, mert jól mulatott; az is, a ki nem volt ott, t. i: a filléregyesület iskolás szegény árva gyer­mekeinek egész hada, mert az ő csizmácskájuk telik ki a bálnak tiszta jövedelméből. Január hatodikén volt, a mikor hét vármegye legszebb leányai indultak szivet hódító útjukra, melyre az ifjú emberek epekedése szeldelte a rózsabim­bót. Szép volt, zajos volt, fényes volt. Minden „egészséges“ úri ember ott volt abban az óriási teremben, hol újra kihajtottak Scheridán tündér- kertjének azaleái és narancsvirágai. Ott volt„Pán- cél-vármegyé“-nek egész tisztikara a főispántól lefelé a számvevő-jelöltig. Ott volt „Burkus- vármegyé“-nek minden-szép asszonya s minden szép asszonynak tündér szép leánya. „Csaba- vármegye“ pedig a kora érett ifjakkal, a regi­ment csalfa pillangó-tisztjeivel s az agylegények egyesületének tiszteletbeli disztagjaival képvi­seltette magát. „Görbeh-vármegye“ társadalmá­nak ifjú hajtásai pedig a Szilveszter-esti mulat­ságon határozták el, hogy „Csaba-vármegye“ agylegényegeit mind becsalogatják abba a pom­pás hajóba, mely a farsang végén a házasság csendes kikötőjébe érkezik. Ügy is történt. „Vi­téz-vármegyédnek csak a főispánnéja volt ott, de olyan ragyogó szépségű két leánynyal, a kik már a pesti protestáns-bálra is királynőknek vannak kiszemelve. A „magyar parlament“ is mozgolódott. Nem kevesebb, mint három képvi­selő üdvözölte Karneval ő hercegségét, a mindig mosolygó ifjút, a miskolezi „fillér-bál“-on, a mely dacára zártkörű voltának, annyiban volt inter- naeionális, hogy több nyelven suttogták a keringő forgatagában a bóditó revelációt; I love you ! I alsó! — lé t’ aime. Moi aussi — Ich liebe dich. Ich auch, — Szeretlek! Én is Téged Drága virágszálam, (esetleg igy: Én is magát angyaloknak kvintesszenciája). Kinek, hogy tet­szett. Kinek, hogy Ízlett. Kinek, hogy esett jól. Mind e sok fény, édesség, pompa, zaj és ragyogás pedig a könyörület szent nevében elegyedett össze. így akarta ezt Tíba nagyasszonya, a „Fii­egyesület“ agilis elnöke: Patay-Szatlimáry Anna. Egyébként itt közöljük a „Zemplén“-t éédeklő díszes névsort. Ott (helyesebben: itt) voltak Zemplénből; úrasszonyok: Kazinczy Arturné, Kóczán Miklósné, Mauks Arpádné, Pintérné-Hoyos Lilly grófnő, Puttyné-Hoyos Mici grófnő, Sissáry Gyuláné, Waldbott Frigyesné báróné, — urhölgyelc : Kazinczy Ottilia, Kóczán Lilla, Mauks Juliska, Metzner Ilona, Waldbott Miletta és Mary baronessek, — urak: Dókus Gyula cs. és kir. kamarás, Tzemere Emil, Wald­bott Ödön br. dr. — A hatóságok figyelmébe. A „Buko­vina“ cimü, Cernowitzban megjelenő napilapból, egyebek közt, a következőket olvasom: „Ma­gyarok verbuválása Transválba. Az ángol ágen­sek Magyarországban mindent megkisérlenek arra nézve, hogy Árpád erős és egészséges fiait az ángol hadsereg megerősítésére Transválba szállítsák. A verbuváltak közül mindegyik a zsoldon felül azonnal 100 forintot kap. Súlyos sebesülés vagy halálozás esetére a verbuváltnak családja 2000. kétezer forint végkielégítést kap.“ Tisztelettelfelhivom a cikkely tartamára a hatóság figyelmét. Máthé Miklós lasztoméri g. kát, lelkész. Folytatás a IX. mslléklstsa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom