Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-02-18 / 7. szám

Az osztatlan iskola tanterve.

(Folyt, és vége.)

II.

Az osztatlan iskola külön tanitástervének szükségtelen voltát az előbbeni fejezetben bebizonyítottam. Áttérek már most azon kérdés fejtegetésére, hogy t. i. mi módon lehetne az általános tantervben kitűzött célt ugyanegy közös tanterv által biztosítani ?

Az eszközök, melyek itt a „siker“ szolgálatában állanak kétfélék. Elnevezem azokat közvetlen és közvetett eszközöknek.

Ezen eszközök közül mindenesetre legfontosabbak az általam „közvetlenének keresztelt eszközök; ezekben rejlik ugyszólva a „siker titka.“

Ide fogom beosztani a tantárgy- és osz- tálycsoportositást és a tankönyveket.

A) Tantárgy- és osztálycsoportositás.

Az osztott és osztatlan iskolai tanítók munkássága között nézetem szerint csupán a külső viszonyokban lehet különbség. Lényegben azonban a két iskolának munkássága azonos. Más szavakkal: csak a munka kivitelében szabad különbségnek lenni, nem azonban az ismeretek mennyisége tekintetében is. Ép ezért fontosnak tartjuk, hogy a tanító (az osztatlan iskola tanítóját értem) a tantárgyakat, az időt, a tananyagot, a tanulókat, feladatokat szerencsésen tudja felosztani.

Tantárgy- és osztálycsoportositás nézetem szerint a következő esetben lehetséges :

a) A magyar olvasásnál a III. IV. osztály, úgyszintén az V. VI. osztály.

b) A mennyiségtannál ugyan igy: a III.

IV. s az V. VI. osztályt együvé.

c) A beszéd- és értelemgyakorlatoknál a tisztán magyar gyermekekkel biró iskolában az

I. II. osztályok összevonhatók; ellenben a vegyes ajkú növendékekkel biró iskolában a két osztály külön tanítandó. A tisztán idegen ajkú iskolában pedig még a III. osztályban is veendő fel heti két fél óra a beszéd- és értelemgyakorlatok részére.

d) A földrajznál összevonható az V. VI. o.

e) A történelemnél a hazai történet tanítása már a IV. osztályban kezdendő meg: a vegyes házbeli királyokig haladva. Az V. VI. osztályok pedig együtt tanitandók.

fj A természetrajz felosztandó a IV. és V. osztályai között és együtt tanítandó.

g) A természettan tanayaga felosztandó az

V. és VI. osztályok között és együtt tanítandó a két osztály.

h) Az éneknél az I. II. III. osztályok együtt, a IV. V. VI. osztályok pedig szintén együtt.

i) A rajznál összevonhatók a III. IV. s az

V. VI. osztályok.

j) A kézimunka tanításánál: I. II. III. IV. és V. VI. osztály együtt.

k) A gazdasági ismeretek tanításánál az V. VI. osztályok.

l) A testgyakorlatok tanításánál pedig mind a hat osztály összevonható.

Ilyen tantárgy- és osztálycsoportositás mel ■ lett gondolom én legkönnyebben elérhetni az általános tantervben kitűzött célt.

A csoportosításnál a tantárgy azonos célját, az összevont tanayag könnyű, vagy épen hasonlatos voltát vettem irányadóul.

B) Tan- és vezérkönyvek.

A tankönyvekre áttérve, megjegyzem, hogy csupán olvasókönyveket kívánok az osztatlan iskolában mást, mint az osztottban. És pedig miután a III. IV. osztályok egy csoportba vonattak össze, ezen osztályok olvasási anyaga egy közös olvasókönyvbe vonandó össze. Az ilyen olvasókönyvek szerkesztésénél pedig szem- előtt kell tartani, hogy minden lényeges az olvasókönyvbe felvétessék, minden lényegtelen kihagyassék. Ugyan ez teendő az V. VI. osztály olvasókönyvének a szerkesztésénél.

A többi tankönyvek lehetnek ugyanazok, melyek az osztott iskolák részére szerkesztettek.

Ellenben minden tantárgy részére gondosan megszerkesztett, jó „vezérkönyveket“ látnék szükségesnek, melyeknek módszeres utasításai a gyenge tanítót is útbaigazítsák.

Ennyit a közvetlen eszközökről.

Az úgynevezett közvetett eszközök látszólag nem, de tényleg mégis jelen cikkem keretébe illenek, mert mig egyrészt népiskoláink mizériáit hárítják el, addig másrészt a tanítást megkönnyítik s a kellő sikert biztosítják.

A közvetett eszközök a következők:

1. A népiskolának kisdedóval való ellátása.

2. Helyes, szakszerű tanítóképzés.

3 Szakszerű tanfelügyelet a járási tanfelügyelet megalkotásával.

4. Iskolák államosítása5. Általános tandij mentesség.

6. Egy tanítóra a gyermekek maximális számának hatvan- (60)-ra redukálása.

7. Alkalmas iskolai épületek.

8. Az összes tankönyveknek az iskola- fentartó által s a kellő időben való megszerzése.

9. Az iskolai gondnokság intézményének revidiálása.

10. Az iskola ügyeknek a közigazgatás által való hathatósabb támogatása.

11. A tanitói fizetések oly módon való rendezése, hogy a tanító m:gszabadulva az anyagi gondoktól, ne legyen kénytelen más jövedelmi források után járni s csupán tanitói hivatásának élhessen.

12. A szorgalmas és kiváló eredményt felmutató tanító kitüntetése.

Ezek a siker szolgálatában álló s „közvetettének nevezett eszközök.

A gúnyos mosolyra, melylyel ezek elsorolásával egyik-másik szives olvasónál találkoznám, azzal felelek, hogy bár ezeket tanfér- fiaink a külön tanterv kérdésével egyáltalában nem akarták megbolygatni, de nekem a kérdés érdekében ezekre is ki kellett térnem. Másrészt meg vagyok győződve, hogy mindenki, a kit hivatása a tanitói munkásság megfigyelésére utal, vagy épen gyakorlatilag működik e pályán, igazat fog adni azon állításomnak, miszerint a fent elősorolt módok és eszközök sokkal inkább fogják biztositani a tanításnak kellő eredményét, mint akár egy féltucat tantervnek a készítése. Iftene Gyula,

áll. isk. igazgató.

^ szerkesztő Toiz. postája.

I Gy. Teles Dolgozatát örömmel tettük közzé s szép tevetsögótöl ügyünk javára még sokat reményiünk és várunk.

Többeknek. A beérkezett dolgozatokat átvettük, de azok elolvasására még időnk nem volt. — Rövid időn azonban sor kerül azokra is.

CSARNOK.

Bálban.

N.-Mihály, febr. 11.

A „Barnai-szálló“ termei réges-régen láttak oly szép s illusztris társaságot, mint a múlt szombaton rendezett zártkörű táncestén, mikorra S.-A.-Ujhely s Nagymihály táncoló ifjúsága egymásnak találkát adott.

A rendezőség mindent elkövetett, hogy ezt az estét fényessé tegye, találkozásra hivott vendégeit inpozánsul fogadja. A táncterem, melyben három óriási csillár s 400 gyertyaláng vakító fényt árasztott, vörös-fehér posztóval, fe- nyőgalylyal meg rózsákkal volt igen Ízlésesen díszítve; a terem egyik sarkában fenyőből, rózsákkal ékesített sátor állott, hol a mamák kényelmes zsölyéken s pamlagokon foglaltak helyet; terem oldalfalánál levő emelvényen, szeccesziós voltánál érdekes, remek kivitelű táncrend volt a elhelyezve, — mig a terem többi sarkát szebbnél- szebb virágcsoportok töltötték ki, emelvén a gazdag pompát; csinos kis munka volt a termek miségét (tánc, ruhatár, öltöző, étkező) jelző táblácskák, melyeket az Ujhelyben is ismert bájos „Rococo“ parányi kezei művésziesen alkottak.

Féltizre járt az idő, midőn Lányi ungvári bandája ráhúzta a „keringőt“. Evvel valamit mondtam, ugy-e kitalálják? . . . persze, hogy kevés volt a táncos, pedig ezeknek megjelele- nése is csak a rendezőség előrelátó éber figyelmének köszönhető. A jelenvolt táncosok egytől- egyig lankadhatatlan kitartással járták a táncot, de elvégre is kétszer annyi táncosnőt foglalkoztatni 3em tréfa dolog, — vállalkoztak hát az öregek is, élükön az „örökifjú nagyapáival s bizony versenyt táncoltak ők is a késő hajnalig, vissza-visszagoondolván a múltakra; „másképp volt az hajdan.“

A keringőt csárdás, ezt körtánc, majd négyes követte, mit egy újhelyi vendégnek magas elegánciával adott parancsszavára 40 pár lejtett, ezt csárdás s végre a „szünóra“ követett.

A szünet órája alatt két hosszú asztalnál foglaltunk helyet és víg poharazás, kedves csevegés között elhallgattuk Samu gordonkás inélabus nótáit. Éjfél után két óra volt, mikor a szupé-esár- dásra került a sor; a másfél óráig tartott „hogy- volt“-ozás után négyes, majd keringő járta addig, miglen táncosaink észreveszik, hogy a függönyök mögül bekandikáló nap mint igyekszik a teremben még pislogó gyertyafényt elhomályosítani.

A mulatságon ott voltak. Asszonyok: Bar- tus Boldizsárné, Bodjánszky Alajosné (fekete selyem ruha vörös betéttel), Bodnár Ferencnó (sárga selyem ezüst gázzal), Dienes Istvánná (Azar), Fröhlich Gyuláné (fekete selyem csipke diszszel), Fuchs Samu dr.-né (halvány lila selyem), Éüzesséry Tamásné, Glück Samuné dr.-né (sötét kék selyem fehér pettyek), Horváth Sán- dorné (fekete selyem), Kerekes Pálné dr.-né (vadgalamb szinü selyem), Marikovszky Pálné dr.-né (T.-Terebes), Mattyasovszky Kálmánná (S.-A.-Ujhely, fekete selyem), Matyasovszky Mórné (fehér selyem vadrózsa virág-diszszel), Özv. Nemthy Ödönné (Butka), Nyeviczkey Pálné (Butka, fekete selyem), Pilissy Lászlóné (S.-A.Ujhely, fekete selyem, rózsaszín betét), Pogány Gerőné dr.-né (rózsaszín selyem), Polányi Gé- záné (fekete selyem), Róth Mihályné dr.-né (fekete selyem, krém betéttel), Spiegel Samuné, Szerdahelyi Vincéné (Bodrogköz), Tarnovszky Istvánné dr.-né (fekete selyem fehér betét), Thu- ránszky Lászlóné (S.-A.-Ujhely, fekete selyem bordó betét), Todt Antalné, Widder Samuné (Gatály, fekete selyem gyöngy diszszel.)

Leányok: Baján Éti (fehér selyem kék csikkal), Baján Mariska (fekete selyem gyöngyökkel), Bartus Elza (rózsaszín selyem fehér csikkal), Buday Margit (fehér gáz vadrózsa virág-diszszel), Dercsényi Tekla (fekete selyem), Dezső Mariska (krém kék csikkal félselyem, élő rózsa virág disz), Dienes Mariska és Rózsika (Azar, rózsaszín selyem, nyakban fekete gyöngysor), Fröhlich Cory és Ilonka (rózsaszín selyem), Füzesséry Emma (lazac selymem), Füzesséry Ilma (fehér selyem szalagdiszszel, kicsiny labdarózsa virágokkal), Gara Gizella (halvány lila selyem), Karczub Emma (fekete selyem), Marikovszky Gizella (T.-Terebes, halovány kékbe szőtt virágcsokrok selyem), Mattyasovszky Sárika (szép kék gáz), Mihalcsik Teréz (fehér fél- selyem rózsaszín betét), Nyeviczkey Mariska (fehér selyem), Nyeviczkey Ella (rózsaszín selyem), Nemthy Mariska, Anna (rózsaszín gáz), Ülcsváry Gizella (barna félselyem), Polányi Rózsa (S.-A.-Ujhely, fehér gáz, rózsaszín diszszel), Szirmay Gabi (Kohány, fehér félselyem, szalag diszszel), Szerdahelyi Adrienné (Bodrogköz, kék selyem), Tholvay Jolán (fekete selyem, fehér gáz diszszel), Todt Angella (rózsaszín selyem).

Az est sikerének biztosítása körül szerzett érdemből az oroszlánrész Füzesséry Dezsőt illeti, ki partnerjével, Pogány Gerő dr.-ral, remekelt a terem feldíszítésben is. Hiszem, hogy a jelenvoltak kellemesen eltöltött est emlékét vitték magukkal, hiszen igaz is az egyik rendezőnek mondása: „Noch nicht da gewehsen!“ — (Báró.)

Közgazdaság.

A méhekkel való bánás

tavaszi kibontástól pörgetésig.

Irta : Rózsa János, méhész v. szaktanár.

(Folytatás)

A főhordás beállta előtt különös gondja legyen a méhésznek arra is, hogy családjait, akár keretes kaptárban, akár közönséges kasokban legyenek is azok, kiegyenlítse. — Keretes kaptároknál irányadó szabály, hogy az erőstől sok fiasitást ne vegyen el, mert azzal azt meggyengítené ; a gyengének pedig sokat ne adjon ; mert ha egy gyenge törzsnek 4—5 keret fiasitást adnánk be egyszerre, ezzel vesztét okoznánk, mivel a kevés számú nép a sok fiasitást nem tudván befedni, azok a fejlődésükhöz szükségelt meleg hiányában megzápulnának s igy nemcsak hasznavahetetlenekkó válnak, hanem a családnak, sőt az egész állománynak végpusztulását idézheti elő a költés senyvbe átmenő ragadós betegség miatt. Közönséges kasoknál a kiegyenlítést helycsere által eszközölhetjük d. e. 11 órától d. u. 1 óráig.

A főhordás beálltával a méhek faj fenntartó ösztöne is előtérbe lép, vagyis minden törzs rajzás útján megoszlik.

Ha méheinket a gondozásban idáig részesítettük, most itt az ideje, hogy az öreg, vagy hibás anyákat fiatalokkal kicseréljük és ha szükség van reá, mürajoknt készítsünk és egyúttal anyanevelő kis kaptárainkat is a főmézhordás előtt benépesítsük.

Bármennyi méhtörzsünk legyen is, a főhordás előtt már előre el kell határozni: melyik törzszsel akarunk szaporítani, vagyis rajoztatni s melyikkel mézet hordatni.

Ha szaporítani akarunk, vagy természetes rajt engedünk, — s a kezdőknek ezt ajánlom — vagy pedig magunk készítjük, a mikor mű- raj-nak nevezzük azt.

Keretes kaptárukból mürajt következőképp készítünk:

Legelőször is az anyát keressük. Egy 60—65 ezerből álló, vagy bármilyen népes törzsnél is az anyát 2—3 perc alatt megtaláljuk, ha előző két nap reggelén két fiasitásos keret közé egy szép üres dolgozó sejtet helyezünk. Másnap az anya az üres kereten petézik. így tudhatjuk meg azt is, hogy egy anya 1 nap alatt hányat petézik. — A megtalált anyát 3—4—5 keret fedett fiasitással már e célra előre elkészített s a nrütét alattitól jó messze eső kaptárba helyezzük. Viszünk 1 keret mézes és 4—5 üres dolgozó, vagy ennek hiányában mülépet vagy kez- detes keretet úgy, hogy 10—12 kerettel legyen a müraj ellátva. Ézután 5—6 fiasitásos keretről (ezeken vannak a fiatal méhek) a népet a műrajhoz seperjük s az ablakot a keretekig betoljuk s kész a müraj. Esteleié a mürajt megetetjük, a mikor az öreg kijáró méhek az etetés következeiében tartott előjáték alkalmával régi