Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1900-02-18 / 7. szám
Sátoralja-Ujhely, 1SOO. február 18. 7. (2043.) Harmincegyedik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁRA: Egész évre . . 12 kor. Félévre . . 6 „ Negyedévre . . 3 „ Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 30 fill. A nyilttérben minden garmond sor dijja 40 fill. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. SEMPLÉN-VÁRMEGYE KÖZÖNSÉGÉNEK ÉS A ZEMPLÉN-VÁRMEGYEI „TANÍTÓ-EGYESÜLETINEK HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK MINDENT SÁENAP. HIRDETÉS DIJJA hivatalos hirdetéseknél: Minden szó után 2 fill. Azonfelül bélyeg 60 fill. Petitnél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden négyszög centim, után 6 fill, számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések és pénzküldemények a kiadóhivatalhoz intézendők. • • Udv az esküdteknek! Nagy és nevezetes esemény az, a mi febr. hó 21-én nemes Zempléu-vármegye székházában fog történni. Nemcsak igazságügyi, de történeti esemény az, melyet a jelen kor talán nem is tud eléggé méltatni, de a jövendő nemzedékek mint korszakot alkotó nagy momentumról fognak arról megemlékezni. E lapok hasábjai harmincegy év óta gondosan gyűjtik össze Zemplén-vármegye minden nevezetes napi eseményeit és lehetetlen, hogy a jelen pillanatban bizonyos meghatottság és ünuepiesség ue venne erőt rajtunk, a midőn látjuk, hogy egy ezred- évi küzdelem után ünnepiesen megnyílnak az igazságszolgáltatás kapui s belép Justitia csarnokába a magyar nép, mint Ítélő biró — ezt a történelmi eseményt nekünk félvállról vennünk nem szabad. A múltak homályába visszatekintve, ott látjuk kacagányos, párducos őseinket, a mint körülállják saját választotta vezérüket a végtelen pusztaságon, vagy a harcmezőkön s a nép elébe járul, hogy szolgáltasson igazságot. — Aztán látjuk a sötét középkort, a midőn a piros kabátos biró elé zajongva jön a tömeg igazságot, isten- Ítéletet követelni s a delikvens mesztelen lábakkal fut végig a tüzes, vagy pirosra festett vason, a vagy gúzsba kötve bedobják a bűnöst a vízbe s a nép ordítva, kiabálva várja: elmerül-e, vagy sem? Bölcs „könyves“ Kálmán király igazságérzete azonban, épp vármegyénk ege alatt, ott a tarczali országgyűlésen, tiltakozik ez istenkisértés ellen s törvényt hoz a „boszorkányperek“ ellen is. Aztán látjuk az „igazságos“ Mátyás királyt, a mint bejárja az országot, saját TAKCA. 'Teu^CLpi passatL 1869—1900. — A „Zemplén* eredeti tárcája. — Irta: Szabó Kálmán. (5. folyt, és vége.) Orbán József. A matematikai csoport tanára volt. Fel- nyujtott nyakkal járt, mint mindenki, a ki erkölcsi értékének tudatában van. Derült kedv és bizonyos fokú bohém vonás jellemezték. Kitűnő tanár volt nemcsak az ismeretek nyújtásában, hanem általában a nevelésben is, amennyiben a szeretet, a bizalom felkeltése voltak nevetésbeli eszközei. Az ifjúság mindég úgy tekintette, mint kordiális barátját. Most Budapesten van, szintén agglegényi állapotban, mint én. Együtt fogyasztjuk Janich Alajos mű-szűzpecsenyéjét. Különben mindketten idült urunk színváltozásában szenvedünk, mindketten fakulunk, kopunk, mint az esőverte csatakos szűr. Szováthi Lajos. Örököse Orbánnak a matematikai tanszéken és prezumtiv igazgató ibi-ubi, aminthogy az is lett. Egész az Ízléstelenségig skatulya-ember. Haja erősen ki van pomádézva, mint a legelső frizőré a Váci-utcában. Szakáía egész az aggodalmasságig gondozott. Arcbőre is túlságosan ápolt, a mi azt a gyanút kelté bennünk, hogy púderrel él. Egyébiránt ruhája sok jobb személyében osztva igazságot, jutalmazva és büntetve érdem szerint a népet. Valóban a magyar nép jogérzetére és példátlan igazságszeretetére vall, hogy szeretett királyát „igazságos“ melléknévvel ruházta fel. Később aztán a vármegyék közigazgatási hatóságai szolgáltatják a népuek az igazságot, tnig végre az újabb kor diadala, hogy az igazságszolgáltatásnak a közigazgatástól való elkülönítését tűzte ki a bírói hatalom gyakorlásának alapelvéül az igazságügyi politika. Az idő azouban túlszárnyalja a régi intézményeket, a humanizmus és a civilizáció újabb diadalokat arat és Magyarország népe megérett arra, hogy mint biró ítéljen saját embertársa fölött. A világ két legalkotmányosabb népe a magyar és az ángol. Mikor még Európa többi népei mit sem törődtek a nép alkotmányával, a közszabadsággal, a törvények tiszteletben tartásával: a magyar és az ángol nép már a XIII. században törvénybiz- tositotta alkotmánynyal bírtak. r Angliában már évszázadok óta gyakorol a nép bírói funkciót. S mit látunk ott? Az ángol népet annyira áthatja az igazságérzet, a törvénytisztelet, hogy az ángol bírót úgy tiszteli és becsüli, mint Isten szolgáját, a papot. Az ángol biró a társadalomban az első helyet foglalja el s nincs nagyobb vagyoni, rangbeli állás és tekintély Angliában, mint a törvény „őrzője és hirdetője“ a — biró. Angliától Eránciaország vette át először az eszmét, hogy a nép kezébe tétessék bizonyos bírói hatalom, de csak a nagy fráncia forradalom volt képes ezt az eszmét megvalósítani. Végtelen öröm tölti be kebelünket, sorsra érdemes kefének rövidité meg életét. A milyen a külseje, olyan a belseje is: csupa forma, csupa feszesség. Ha nevet, azt magának csak a szája szögletéig engedi meg. Szemei 35 foknál nagyobb szögre sohasem fordulnak. Beszéde is úgy van szabályozva, hogy az csak az utolsó pádig hat el. Előadás közben egy helyen áll, mint Nepomuki Szent-János szobra a hid pillérén. Egyszóval kinos életet él. Hogy hol tanulta el ezeket a külső és belső allűröket: nem tudni. Sárospatakon semmi esetre sem, mert hiszen ott ilyen portékának még idáig nincsen piaca. Ha volna is vevő, azt hiszem, alig akadna rája, mert, Sárospatak dicséretére legyen mondva, még mindig a 48-as években él. Szováthit közönségesen csak „pagát“-nak neveztük. Két cimen szolgált erre. Először, mert roppant kicsi volt. Alig volt nagyobb a „nagy“ Gyulai Pálnál. Sőt ha összemérkőztek volna, azt hiszem Gyulai nyerte volna el a méteres és kilos babért Másodszor azért érdemié ki a „pagát“ nevet, mert a tanárok közül ő volt az, ki a tanításra következetesen mindég legutoljára jött el. Ügyességére vall, hogy az „ulti- mot“ sohasem fogták el. Különben, dacára kimért természetének, mindnyájan szerettük, mert volt benne valami szeretetreméltó a macska dorombolásából és mosakodásából, a galamb szelídségéből és a marabu ön kénytelen, mosoly tkeltő komolyságából. Jó tanár volt. De ezt a kvalitását nem mint cselekvő, hanem mint a passzivitás embere érte el. Ritkán kérvén főiünk számot a tanulhogy csendes, békés időben az igazság és jogérzet eszméjétől áthatott magyar törvényhozás végre törvényerőre emelte nálunk is, hogy a magyar nép, mint „esküdt- birák“ beléphetnek a törvénykezés csarnokába, ítélni polgártársaik fölött, kimondani a perdöntő véleményt: „bűnös“ vagy „nem bűnös,“ iMagyar esküdtek! kik f. hó 21-én megkezditek Zemplén-vármegye székházának ősi termeiben müködésteket, legyetek üdvözölve Isten és emberek nevében! Élet és halál hatalma van a kezetekbe letéve! Azt mondják a hitetlenek, hogy beláthatatlanok azok a jogi következmények, a miket a ti itólkezéstek okozni fog. Az én meggyőződésem az, hogy egy jogász-nemzet, mint a magyar; egy művelt, már természettől fogva egészséges gondolkodással, épp észszel biró faj, mint a magyar, csak egészséges jó magvakat fog elhinteni az igazságügy zöldülő kertjében s hogy e magvak ki fognak kellni, üdítő cserjékké, terebélyes fákká fognak nőni, az igazságügy terén uj ágakat fog hajtani s az a gyümölcs, melyet e fák teremui fognak, éltető elemévé fog válni nemzetünknek, hazánknak. Mert erősbödui fog a nép jog- és igazságérzete annak tudatában, hogy azt neki kell terjesztenie és hirdetnie; érdeklődni fog a jog terén előforduló mindén mozzanat iránt és ezáltal a nemzeti összetarto- zandóság, az alaptörvények, az alkotmáuy iránt való szeretet ki fog fejlődni a nép minden rétegében. A magyar bírói kar — melylyel úgyszólván, mint birótárssal folyton érintkezésben lesznek az esküdtek — nagy tekintélye csak fokozódni fog és erre nagy szükségünk van. fákról: mindenki igyekezett, hogy mikor a végválasztó ütközethez ér, a kérdések özönére megfelelő ekviválensekkel feleljen, ügy is lett. Az egzámenen mindenki megállotta a helyét és pozícióját előbbre tolhatta a Spion-kophoz, az élet meredek bércéhez. Kapitány János. A gyakorló iskola tanítója volt. Alapos tanítói kápzettség, jó tanitás-modor voltak tulajdonai. Sokat profitiroztam tőle. Ha Magyar- országnak mind ilyen tanítói volnának: nem kellene még most is holmi kétes értékű vezérkönyvekről, didaktikai Baedekekekről beszélni. Zombori [Ernőd. Papnak tanult, tanár lett belőle, a mi úgy hisszük legfényesebben bizonyítja,„hogy a gyertyát nem lehet véka alá rejteni. Üt is felfedezték, mint Amerikát. N-et a marhavásárban nézték ki a y-i atyafiak papnak : őt az iskolapad skiccei tették meg rajztanárnak. Csendes ember, a ki nagyobb lelki ekzcesszusokra nem képes, tehát a legszerencsésebb temperámentom. Inkább szemlélődő, mint beszédes, azért főképp előmutató, mint előadó tanárnak való. És ebben ekszcelláit is. Nekem a II. évfolyamon „elégtelen“-! adott, mert rajzomat sohsem látta. Mit adott volna még, ha látta volna? Az én életemben annyiban játszik szerepet, mert a tanképesitő vizsgálat alkalmával a tanári kar őt küldte el hozzám megkérdezni, vájjon írásbeli dolgozatomat én kószitettem-e, avagy nem. Becsületemre fogadtam, hogy én és nem más. Kaptam „elégséges“-t. Azt hiszem, MT A Zemplén mai száma tizenkét oldal.
