Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-06-03 / 22. szám

1900. június 3.

III. Melléklet a „Zemplén'* 22. számához.

Végül tárgyaltatott a gálszécsi járás főszolgabírójának indítványa, melyszerint a Gálszécsen rendezendő szarvasmarha dija zással kapcsolatosan lótenyésztő i jutalom dijosztást is kíván réndeztetni. Élénk vita után az indítvány elfogadtatott akképen, hogy ezen tervbe vett szarvasmarha és ló- tenyésztési díjazás nem Gálszécsen, hanem Tőke-Terebesen lesz megtartva, melyeknek anyagi támogatására az egyesület a föld- mivelési kormánytól úgy a lótenyésztési bizottmány utján, mint a kerületi állattenyésztési felügyelő utján segélyt kér, valamint maga az egyesület és erejéhezképest segélyezi ezen állat díjazásokat.

Városi és községi ügyek.

* Pünkösti ajándék Ujhelynek. Polgármesterünk fáradhatatlansága újabb babért aratott. Valóságos pünkösti örömet képez annak ujságolása, hogy a vallás és közokt. ügyi minister, polgármesterünk előterjesztésére, áz5°lo-os iskolai adót, egyelőre 10 évre, a polgári iskola építésére a városnak átengedte. A ininistertől ekként kapott pünkösti ajándék, számításunk szerint, megér legalább is 80—100,000. koronát, amihez szívesen gratulálunk Ujhely polgármesterének.

* Esküdtek. Az u. n. esküdtképes egyének 1900. évi összeírásának alap-lajstromát a város képviselete részéről kiküldött bizottság elkészítvén június 1-től közszemlére kitétetett a városházánál, a 8. számú szobában. A kik felszólalásukkal élni kivannak, 15 nap alatt érvényesíthetik.

* Egységes hegyközség. S.-A.-Ujhely város egységes hegyközségének szabályrendeletét a kiküldött bizottság elkészítvén, a polgár- mesterhez beterjesztette.

* Kutya-zárlat. Ujhelyben a múlt héten egy veszett eb kóborolt, a mely, mint mondják, több kutyát megmart. És miután a veszettséget az állatorvos megállapította, a polgárméster az állategészségügyi törvény értelmében a város összes kutyáira 40 napi zárlatot rendelt el. A rendelet szerint ez alatt az idő alatt a kutyák őrizetben megkötve tartandók, vagy pedig szájkosárral ellátva pórázon vezetendők. A ki ez ellen vét: 2Q0 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel fog büntettetni s a szabadon kóborló kutyák ki fognak irtatni.

* Elöljáróság-választás Monokon. Alkalmi tudósítónk írja: Közös érzésünk szerint a sajtó a közönség eszének, szivének, gondolkozásának külső orgánuma, de egyszersmind a cselekedetek legfőbb itélőbirája lévén, engedje szívesen jeleznem a „Zemplén“ olvasó nagyközönsége előtt, hogy a monoki elöljáróság választása, mely három évvel ezelőtt a közönség rakoncátlan viselete miatt sajnálatra méltóan dugába dőlt s helyettesítéssel pótoltatott, most május 29-én megtörtént. Nem tudom, a nyugodt, tisztességes viselkedés volt-e szebb, vagy a főszolgabíró Pintér István tapintatos eljárása dicséretre méltóbb; de a ragaszkodás, mit fenti főszolgabíró ur annyiszor s most oly kellemesen tapasztalni volt szerencsés, úgy láttam, nemcsak az állásnak, hanem a müveit és eljárásában mindig korrekt és finom embernek szólt.

* Jegyzőválasztás. Ond községből írja alkalmi tudósítónk: Múlt hó 25-én választottuk meg az ondi uj körjegyzőt. Pályázó volt összesen 6; a főszolgabíró, ki a választást személyesen vezette, mind a hat okleveles jegyzőt kandidálta, kik közül Groszmann Adolf h. körjegyző nyert általános szavazattöbbséget és igy ő a megválasztott. A választás példás rendben folyt le.

* állami anyakönyvi statisztika. A sátoralj a-ujhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1900. máj. 26-tól 1900. jun. 2-ig a) házasságot kötött: 4 pár; b) kihirdettetett: 3 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 10 esetben; d) elhalálozott: 10 egyén.

Vármegyei Hivatalos Rész.

9055/900. sz. T. Zemplén-vdrmegye alispánjától.

A 10 főszolgabírónak és S.-A.-Ujhely r t. város polgármesterének.

A földmivelésügyi m. kir. minister őnagy- méltóságának 34194 számú intézvényót az abban foglaltak értelmében leendő eljárás végett másolatban azzal adom ki, hogy annak pontos végrehajtása tekintetében tekintetességedet személyesen fogom felelőssé tenni.

S.-A.-Ujhelyben, 1900. évi április hó 27-én.

Matolai Etele, alispán.

34194/III—1. 1900. sz.

M. kir. földmivelésügyi minister.

Valamennyi törvényhatóságnak.

Azon kedvező helyzetből folyólag, mely szerint az ország területén a sertésvész az előző években mutatkozott négymérvü elterjedéséhez képest tetemesen csökkent, úgy hogy e betegséggel ma már csak 244 község van fertőzve, szükségesnek tartom a törvényhatóságokat újabban is felhívni, hogy a sertésvész fellépése esetén teendő hatósági intézkedések tárgyában 1898. február 8-án 9300 sz. alatt kiadott rendeletemet, a rendelkezésükre álló minden törvényes eszközzel és kellő szigorral hajtsák végre, s hogy az abban előirt óvó és elfojtó, intézkedéseknek a fertőzött községekben való erélyes alkalmazására állategészségügyi hatóságaikat és azok szakközegeit annál inkább utasítsák, mert az eddigi tapasztalatok meggyőznek arról, hogy e betegség ellen csak az óvóintézkedések szigorú betartásával lehet sikeresen védekezni.

Egyúttal újból is hirdettesse ki a törvény- hatóság minden egyes községében, hogyja házi állatok birtokosai, pásztorok, gyepmesterek, mészárosok, vágatási biztosok és mindazok, kik háziállatok gondozásával vannak megbízva, a birtokukban levő, illetőleg gondozásuk alatt álló sertések minden belső megbetegülését vagy azok elhullását a községi elöljáróságnak azonnal bejelenteni tartoznak, s hogy ennek elmulasztásáért a legszigoruabban fognak büntettetni, azon esetre pedig, ha a beteg vagy beteggyanus állat kiirtása válik szükségessé, kártalanítási igényeiket is elvesztik.

Hirdettesse ki továbbá minden egyes községben, hogy sertésvészszel fertőzött községeken át más községből származó sertéseket lábon áthajtani; fertőzött községből származó sertéseket hatósági engedelem nélkül, más községbe szállítani ; fertőzött községekben sertésvásárt tartani tilos s hogy különösen tiltva van az ország minden községében a sertésekkel való házalás és sertéshulláknak folyókba, patakokba és tavakba való dobása.

A fentebbieken kívül, a sertésvész ellen való hathatós védekezés s ennek utján a szomszéd államokba irányuló sertéskivitelüuk lehető biztosítása érdekében még a következőkre hívom fel a törvényhatóságokat:

1. Ha a sertésvész valamely községben, különösen élénk sertéstenyésztést és sertéskereskedelmet folytató helyeken járványszerüen lép fel (9300/898. számú rendelet 9. §.), avagy onnan a szomszédos községek területére is átterjed, az esetre a törvényhatóság első tisztviselője és az illetékes állami állatorvos előzetesen kikérendő véleményéhez képest ás az érdekelt gazda- és ser- tóskereskedő körök, valamint az érdekelt községek elöljáróságának, I. fokú állategészségügyi hatóságának és szakközegeinek meghallgatása mellett, az 1888: VII. t.-c. 36. §-a alapján egy, a betegség mérve, elterjedése és a helyi viszo- nyak szerint szükségesnek mutatkozó bizonyos terjedelmű, t. i. több községre kiterjedő vészkerület alakítása iránt intézkedni, s a tárgyalások eredményének megfelelően alakított vészkerületet elzárni, abban az állandó felügyelettel az illetékes I. fokujhatóságok egyikét és egy, vagy a szükséghez képest több szakközeget megbízni a sertésekre szóló marhaleveleket pedig bevonatni tartozik.

A vészkerület megalakítása ellen az érdekeltek hozzám folyamodhatnak, a zárlat foganatosítását azonban a folyamodás benyújtása meg nem akadályozhatja.

Ha a vészkerületbe bevonandó községek más törvényhatósághoz tartoznak, az esetre az érdekelt törvényhatóságok első tisztviselői is meghallgatandók, s a mennyiben a megindítandó tárgyalások során megegyezés nem jönne létre, az ügyiratok végérvényes határozathozatal végett a tárgyalást folyamatba tett első tisztviselő által hozzám terjesztendők fel.

A vészkerületben levő összes sertések, azok netáni szaporodása vagy apadása az állandó felügyelettel megbízott hatósági állatorvos által pontosan nyilvántartandók, s a vészkerület területéről a sertéseknek más községekbe leendő elszállítása csakis a 9300/898. számú rendelet

6—8. §§-ainak szigora betartása mellett s az állandó felügyelettel megbízott hatósági állatorvos kedvező eredményű vizsgálata után engedhető meg.

A Kőbányára, Győrbe s egyáltalán valamelyik állategészségügyi hivatal felügyelete alá tartozó szállásokba, valamint Budapest-Ferencváros állomásra, s végül Horvát-Szlavon-Dalmát- országokba és külföldre (Ausztriába) irányuló sertésszállitások feltételeit az érvényben levő külön rendeletek szabályozzákA vészkerületen belül a sertésvásárok tartása még akkor is tilos, habár a vészkerülethez tartozó, vásártartásra jogosult község vészmentes. Hogy ez alól mennyiben van kivételnek helye, azt az 1888: VII. t.-c. 38. §-a alapján eset- ről-esetre magam Ítélem meg, mivégből a vészkerület megállapítására vonatkozó tárgyalási iratok az állami állatorvos Írásbeli véleménye és a határozat hozzám még akkor fel terjesztendők, habár a határozatban az érdekeltek megnyugodtak illetőleg az érdekelt törvényhatóságok első, tisztviselői között megegyezés jött létre,

A már megalakított vészkerület határainak a változott viszonyokhoz képest, szükség által, megokolt kiterjesztése vagy kisebbítése iránt — a fent említett érdekeltek meghallgatása mellett — szintén a törvényhatóság első tisztviselője intézkedik, valamint a 9300/898. sz. rendelet 17- -ik §-ában említett feltételek fenforgása esetén a vészkerületre elrendelt zárlat feloldására is a törvényhatóság első tisztviselője illetékes.

A vészkerület kiterjesztése, kisebbítése vagy a zárlat feloldása hozzám haladéktalanul bejelentendő.

A magam részéről megjegyzem, miszerint nem kívánom a vészkerületnek nagy területekre való kiterjesztését, hanem az csakis olyan területekből alakittassék, melyeknek elzárása a betegség elfojtása érdekében okvetetlen szükségesnek mutatkozik.

2, A vészmentes községekben tartandó heti és országos sertésvásárok a legszigorúbb hatósági ellenőrzés és állatorvosi felügyelet alá helye ■ zendők, s e célból az I. fokú állategészségügyi hatóságok a 40000/888 sz. földmivelési-, ipar- és kereskedelmi min. rendelet 32. §-ának pontos betartására, a mennyiben pedig a vásárjog tulajdonosa, vagy bérlője állatorvosokról a heti vagy országos sertésvásárokon nem gondoskodik, a hiv. rend. 33. §-a] értelmében leendő eljárásra, valamint az állatvásárterek minden egyes vásár után történő pontos fertőtlenítésének ellenőrzésére is utasitandók.

A heti vagy országos sertósvásárokon állatorvosról nem gondoskodó vásárjog-tulajdonos, illetve bérlő ellen az I. fokú hatóság az 1888. VII. t.-c, 153. §-ának a) pontjába ütköző kihágás miatt, a mindenkori fertőtlenítés elmulasztása esetén pedig a 60.832/893 sz. m. kir. földmivelésügyi min. rendeletbe ütköző kihágás miatt az eljárást haladéktalanul megindítani és a vásártér fertőtlenítését a mulasztó terhére hivatalból eszközöltetni köteles.

Heti és országos sertésvásárokat a kijelölt és a 40000/888 sz. földmivelési, ipar- és kereskedelmi ministeri rendelet 31. §-ának megfelelően berendezett vásártéren kívül, avagy ellenőrző állatorvos jelenléte nélkül tartani nem szabad és oda fertőzött községekből származott sertéseket felhajtani feltétlenül tilos. A mennyiben az ellenőrző állatorvos a felhajtott s az állatvásártér bejárójánál lelkiismeretesen megvizsgálandó sertések között fertőzött községből származó sertéseket talál, avagy a felhajtott sertések valamelyikén sertésvészt vagy annak gyanúját állapítja meg, az esetre a fertőzött községből származó sertéseknek, illetőleg a beteg, beteggyanus és az azzal együtt egy csoportban felhajtott, tehát fertőzés gyanújában álló összes sertéseknek az e célra berendezett helyen leendő szigorú elkülönítéséről az I, fokú hatóság jelenlevő közege azonnal gondoskodni s azokat a 9300/898. sz. rendeletben megállapított bánásmódnak alávetni tartozik.

Az őrizet alá vett fertőzésgyanus sertések a 2786/898 sz, rendelet értelmében Budapest— Ferencvárosba illetőleg a 9300/898 sz. rend. 6. §-sa értelmében azonnali levágás céljából sertés- közvágóhídakra vagy hentesek saját ipartelepére más községbe is elszállíthatok.

Az a vásártartásra jogosult község (város), melyben az idegen helyről felhajtott beteg, beteggyanus és fertőzésgyanus sertések a fentebb előirt eljárásnak vettettek alá, fertőzöttnek nem tekintendő s annak területén a 9300/898 sz. rendeletben előirt óvóintézkedéseket mindaddig, mig a sertésvész magában a község (város) sertés- állományában fel nem lép, foganatosítani nem szükséges.

3. A sertések vételével és eladásával, azok felhizlalása nélkül Üzletszerűen foglalkozó sertéskereskedők u. n. kupecek sertésszállásai az egész országban hatósági felügyelet alá helyezendők s az ily szállásokban levő sertéseket az I. fokú hatóság a hatósági (törvényhatósági, városi, községi kör) állatorvos által a kupec költségére hetenként egyszer megvizsgálni tartozik.

A felügyelő állatorvos a szállásban elhelyezett sertéseket, azok származási helyét és korábbi tálajdonosát pontosan nyilvántartani és a sertésekre vonatkozó marhaleveleket őrizetbe venni köteles.

A megfigyelés alá vett sertések, a Buda- pest-Ferencvárosba avagy sertésközvágóhidakra, vagy hentesek saját ipartelepére szállítandó sertések kivételével csak 14 napi időtartam letelte után és akkor kerülhetnek szabad forgalomba, ha azokat a felügyelő hatósági állatorvos megvizsgálta és teljesen egészségesnek találta, s