Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-05-06 / 18. szám

legújabb felébredésünknek e remek óda a pacsirta-dala. Pólányi szépen, a tárgyhoz teljesen hozzá illő komolysággal adta elő a költeményt.

Somogyi Bertalan III. o tanuló Pósa Lajosnak „A hazáért“ cimü költeményét szavalta. Örömmel láttuk az ügyes fiút az ión oszlopcsarnok lépcsőjén. Temperamentuma, hangja, bátorsága egyaránt magára vonta a figyelmet. Ügyesen és lelkesen beszélt társainak a haza szeretetéről, s az ünnep sikerének ő az egyik fő tényezője.

Az ünnepi beszédet Lakatos Dezső VIII.

o. tanuló, az ifj. önképzőkör elnöke tartotta. Tanulmányon alapuló biztos tudással fejében, a komoly gondolkodás higgadt logikájával, szivében a nagy iró iránt érzett lelkesedéssel, az ifjú ajak nemes szavával méltatta Kazinczyt. A mit mondott, e főgimnáziom derék ifjúságához méltó elnöki beszéd volt.

Hám Sándor dr. főgimn. tanár t. barátunk szintén megemlékezett a nagy tudósról; iránybeszédét lapunk mai számában vezércikkely gyanánt közöljük. — Az ünnepen városunk intelligenciájából sokan vettek részt. A hölgyek között ott láttuk|Boronka^y Farkasnét, Führer Ignácnét, Matolay Bélánét, Spotkovszky Ká- rolynét, Pataky Miklósnét, Rosznáky, Gyulánét Wisnyey Zoltánnét, Dongó Jujókát és Mariskát, Szép Ilonka k. a.-okat stb. De a vármegye és]város férflai is érdeklődtek az ünnepség iránt. Jelen voltak: Ferneczy Elek m. kir. állami anyakönyvi felügyelő, Matolay Béla, Székely Elek, Rosznáki Gyula, Somogyi Bertalan és még többen, közöttük a „Zemplén“ szerkesetője és Kazinczy Ferenc ny. p. ü. számtiszt is, a ,,szent öreg“-nek egyik hű onokája.

Végül még egy szót. Üdvözöljük a nemes vármegye alispánját, ki az ősi székház árbocára felhuzatta a nemzeti trikolort, — és köszöne- tünk Bányácska község hazafias, derék bitójának, ki a főgimn. ifjúság ünnepének tiszteletére a magyar nemzeti lobogót kitűzte házára.

Közgazdaság.

Az Első Magyar Általános BiztosítóTársaság tegnap tartotta közgyűlését Cseko- nics Endre gróf elnöklése mellett. Az igazgatóság jelentése szerint a biztositási üzlet általában nyereséggel záródott. Az elemi biztositási ágak közül ezúttal a tűz- és szállitmány-biztositó üzlet lefolyása volt kevésbbé kedvező. De, valamint a biztositó-üzlet egész vonalán folytonos volt a társaság fejlődése, ebben az üzlet-ágban is örvendetes mozzanat az, hogy tűz- és szállit- mányi díjbevételek az 1899-iki 12.866,869 kor. 90 fillérről 1899-ben 13.503,409 kor. 7 fillérre emelkedett, vagyis 636.539 kor. 17 fillér összegű gyarapodást mutat. A jégbiztositó-üzlet, amely évtizedeken át nagy bajként sulyosult a mérlegre, végre az 1898. évben kivételesen kedvező jégkár viszonyok között, nyereséget hozott; ez azonban csakis annak köszönhető, hogy 1899- ben rendkívül csekély volt a jégverések száma. Az életbiztositó-üzletág a ráfordított gondot és munkát kielégítő módon jutalmazta. Az uj szerzemény 1899-ben 41,760 204 kor. 61 fii. volt; a biztosított tőke állománya pedig 253,652.080 kor. 34 fillérre emelkedett, vagyis 12,013.671 kor. összeggel haladta túl az előző évi állományt. Bőséges tartalékolás mellett, az 1899-ik évi tiszta nyereségül az életbiztosító üzlet-ágban 977,833 korona 52 fillér összeget sikerült elérni. Javasolja az igazgatóság, hogy az elért 996,786 korona 18 fillér tiszta nyereségből fizessenek ki az életbiztositottak nyereményéül 435,135 korona 92 fillért, az igazgatósági nyereményosztalékra 59,807 korona 17 fillért, a tisztviselők nyeremény-osztalékára 29,903 korona 58 fillért, a tisztviselők nyugdíjalapjára 19,995 korona 72 fillért, osztalékul részvényenként 150 koronát. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette s a fölmentvényt megadta. Az elnök meleg hangon emlékezett meg az elhunyt tagokról. Végül megválasztotta a közgyűlés választmányi tagokul Korniss Károly grófot és Thuróczy Györgyöt, a felügyelő-bizottságba pedig Burhard-Bélaváry Konrádot és Németh Tituszt.

Városi és községi ügyek.

* A Kossuth-szobor-bizottság első ülését f. hó 4-én délután tartotta a S.-A.-L'jhely város közgyüléstermében. A bizottság elhatározta, hogy a nagy hazafi emlékére S.-A.-Ujhelyben felállítandó szobor mielőbbi létesítése céljából és a társadalmi utón megindítandó gyűjtés érdekében szükebb körű bizottságot küld ki, melynek elnöke: Hornyay Béla dr., tagjai: Fejes István, Ka- tinszky Géza, Miklóssy István, Schön Vilmos dr., Meczner Béla, Widder Gyula és Pataky Miklós.

* Városi színház. S.-A.-Ujhely rt. város rozoga színházának újjáalakítására április 30-án tartották a versenytárgyalást, melyen legkedvezőbb ajánlattal (mintegy 6000 korona) árengedménynyel Zombory János és Lenhardt Imre helybeli társvállalkozók lettek a győztesek. Már hozzá is fogtak a külső munkálatok megkezdéséhez.

* Villanyvilágítás. A „s -a.-ujhelyi vil- lanyvilágitási és erőátviteli részvénytársaság“ a város területén felállítani kötelezett uj lángokat bealkalamzván, május 1-én adta át a városnak. Május 1-étől tehát 250 izzó és 12 ivlámpa világítja városunkat alkonyadtól viradatig.

* Marhalevelek. Ma egy hetes számunkban megírtuk, hogy az uj marhalevél-űrlapok máj. hó 1-től forgalomba kerültek. A régi bé- lyegzésüek, mig a kiadott készlet győzi, érvényben maradnak.

* Biróválasztás Homonnán. A Kérésztessy István elhalálozásával megüresedett vá- rosbirói szék betöltése f. hó 8-án fog választás utján megejtetni. Mindenesetre kívánatos volna, hogy Homonna város polgársága nagyon megfontolva adná le vótumát, mert a mai állapotok mellett szükséges hogy az uj biró referendá- kat is végezzen s ne csak, mint aláíró automata működjék. Hiszen közszükség az, hogy becsületes, munkaszerető jegyzőnk mellé szakértelmes és a községi adminisztrációt személyesen intézni tudó biró kerüljön. A bírói székre eddig két pályázó van, Katzer Ferenc és Frank István polgártársaink, ügy az egyik, mint a másik pályázó megválasztása nyereséges dolog lesz a közjó érdekében. W.

* Állami anyakönyvi statisztika. A sátoralja -újhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1900. ápr. 28-tól 1900. máj. 5-ig a) házasságot kötött: 5 pár; b) kihirdettetett: 4 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 15 esetben ; d) elhalálozott: 10 egyén.

Vármegyei Hivatalos Rész. ~

101. ein. sz.

T. Zemplén-vármegye alispánjától.

Elnöki körlevél.

A tekintetes törvényhatósági bizottság tisztelt tagjait S.-A.-Ujhelyben 1900. évi május hó 15-én d. e. 9 órakor kezdetét veendő

rendes közgyűlésre van szerencsém meghívni.

A közgyűlés nevezetesebb tárgyai:

1. A leköszönés folytán megüresedett V-ik aljegyzői állás választás utján leendő betöltése.

2. A Ludovika Akadémiába a Gróf Buttler János alapítványára egy VIII. osztályú*) ifjú választás általi ajánlása.

3. A központi választmányba két üresedésben levő hely választás által letudó betöltése.

4. A szegényalapra ügyelő választmányba egy üresédésben levő hely, választás által leendő betöltése.

5. Az állandó választn ányba 3 üresedésbe jött hely választás által leendő betöltése.

6. Az alispán évnegyedes jelentése.

7. A nagyméltóságu belügyi ministe* rium 35036. szám alatt kelt bűnvádi per- rendtartás életbeléptetése folytán a szolga- birói állások szaporítása tárgyában kiadott intézvénye.

8. A Nagyméltóságu Belügyi minister intézvénye a Bencsik István főszolgabíró által fizetésének kétharmadrészben leendő kiadatását kérő folyamodványa tárgyában.

9. A Nagyméltóságu Belügyrainister intézvénye a 8 heti fegyvergyakorlatra bevonuló állami alkalmazottak fizetésének kiadatása tárgyában.

10. Az állandó választmány véletné- nyes jelentése a vármegye házipénztárának 1899. évi zárszámadása tárgyában.

11. A vármegye tiszti, segéd, kezelő és szolgaszemélyzet fizetésének emelésére megszavazott 2°/o pótadóból befolyt összeg felhasználása iránti bizottsági jelentés.

12. Ugocsa-vármegye átirata Br. Pe- rényi Zsigmondnak emelendő szoborra gyűjtés tárgyában.

13. A vármegyei közkórház választmányának jelentése az építeni elhatározott közkórház tárgyában.

*) A múlt számban sajtóhiba volt a IV. s pedig

VIII. helyett. Szcrk.

14. A vármegye főjegyzőjének jelentése a közigazgatás újjászervezése tárgyában.

15. Az államépitészeti hivatal előterjesztése a vármegyei utmesterek lakpénze tárgyában.

16. A községek költségelőirányzatainak és zárszámadásainak jóváhagyása.

17. A már beérkezett és még beérkezendő, a közgyűlés hatáskörébe utalt összes ügyek.

Az állandó választmány tisztelt tagjait felkérem, hogy a május hó 14-ének délelőtt 9 órájára a vármegyeháza kistermébe kitűzött ülésen megjelenni szíveskedjenek. S.-A.-Ujhely, 1900. évi április hó 30.

Matolai (gtele, alispán.

Zemplén-vdrmegye központi választmányától. 103/kpv. sz.

Hirdetmény

Zemplén-vármegye központi választmánya ezennel közhírré teszi, hogy az országgyűlési képviselő-választóknak 1901. évre érvénynyel bírandó ideiglenes névjegyzéke az 1899. évi XV. t.-c. 146. §-a alapján az összes kerületekre nézve Zemplén-vármegye székházának kistermében az egyes községekre vonatkozó névjegyzék pedig S.-A.-Ujhely r- t. városban, minden nagyközségben és körjegyzőségekben közszemlére kitétetik.

A névjegyzékek fi. 1900. évi május 5-től május hó 25 ig tartatnak közszemlére kitéve s az azok kiigazítására irányuló kérvények,a fi. évi május 5-től 15-ig adhatók be, az ezekre tett észrevételek pedig május hó 16-tól május hó 25-ig fogadtatnak el, és pedig S.-A.-Ujhelyt ér- deklőleg a polgármesternél, az illető nagyközség elöljáróságánál, vagy az illető körjegyzőségeknél.

Az elöljáróságok, illetőleg körjegyzők az írásban beadott felszólamlásokat és ellenészrevételeket az iktató-könyv kivonatával és a megküldött id. névjegyzékkel együtt fi. évi május hó 26-án a központi választmány elnökéhez azonnal bemutatni kötelesek.

Fel hívatnak azon választók, kik több kerületben vétettek fel a névjegyzékbe, hogy azon választó-kerületet, melyben jogukat 1901, évben gyakorolni szándékoznak, ugyanazon határidő alatt jelöljék meg, mert ellenesetben csakis azon kerületben szavazhatnának, a melyben állandó lakásuk van.

Az 1874. évi XXXIII. t.-c. 43., 44., 45., 46. és 47. szakaszai, továbbá az 1899. évi XV. t.-c. 147. szakasza tájékozásul közöltetnek :

43. §. Az elöljáróság köteles ezen hirdetményt minden községben a szokásos módon közzététetni, a névjegyzékeket pedig, valamint a beadott felszólalásokat a kitűzött napokon reggeli 8 órától déli 12 óráig, városokban és nagyközségekben a községházán, kis községekre nézve a körjegyzőség székhelyén közszemlére kitenni, mely idő alatt azokat a községi elöljáróság egy tagjának jelenlétében mindenki megtekintheti és délutáni 2 órától 6 óráig lemásolhatja.

44. §. A névjegyzék ellen saját személyét illetőleg bárki felszólalhat.

Ezenkívül mindenkinek jogában áll azon választó kerületben, melyhez tartozó valamely község névjegyzékébe felvétetett, bármely jogtalan felvétel, vagy kihagyás miatt a névjegyzék ellen felszólalni.

A felszólalások Írásban adandók be és egy beadványba több egyénre vonatkozó felszólalás is foglalható.

A felszólalónak kívánságára beadványáról téritvény adandó.

Ezen felszólalások beadásának határideje a névjegyzék nyilvános kitételét követő tizenöt nap (1899. XV. t.-c 147. §.)

45. §. A felszólalásokat mindenki megtekintheti s azokra a névjegyzék kitételének napját követő 20 nap alatt mindenki, ki a 44. §. szerint felszólalni jogosítva van, Írásban észrevételeket nyújthat be, Az észrevétel minden beadványhoz külön adandó be.

46. §. A felszólalások és az azokra tett észrevételek a központi választmányhoz intézen- dők és a szükséges okiratokkal felszerelve azon város vagy község elöljáróságánál, melynek névjegyzéke ellen a felszólalás történt, kisközségekben pedig az ille-tű körjegyzőnél nyújtandók be.

47. §, Az elöljáróság köteles a felszólalásokat és észrevételeket külön sorrendben beiktatni s a záros határidő leteltével az iktatókönyvvel együtt a központi választmánynak azonnal megküldeni, vagy az, hogy felszólalás nem adatott be, jelentendő.

Végnl, minthogy az összeírásnál, mint az id. névjegyzékek leírásánál is,tévedések fordulhattak elő, a központi választmány figyelmessé teszi az érdekelteket, hogy a közszemlére kitett