Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-05-06 / 18. szám

id. névjegyzékeket saját érdekükben megtekinteni el ne mulaszszák.

S.-A.-Ujhely, 1900. évi május 2.

Matolai Etele sk., Staut József sk.

alispán, mint a kp. vál. elnöke, a kp. vál. jegyzője.

ad. 6669/1900. sz. T. Zemplén-vdrmegye alispánjától.

Hirdetmény.

A „Zemplén“ múlt számában fenti szám alatt közzétett honvéd Ludovika-Akadkmiai pályázati hirdetmény kiegészítéséül ezennel közhírré teszem, hogy a pályázni kívánóktól a magyar honosság és a testi alkalmasság igazolásán kívül valamely középiskolába (főgimnázium, reáliskola) VIII. osztályának elvégzése vagy látogatása kívántatik meg; — közhírré teszem továbbá, hogy a pályázni kívánok szabályszerűen felszerelt folyamodványaikat a május hóban tartandó bizottsági közgyűlést megelőző napig, május 14-ének délutáni 5 órájáig, hozzám nyújtsák be.

Sátoraija-Ujhely, 1900. évi május 2-án.

Matolai Etele, alispán.

T. Zemplén-vármegye tliatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben 1900. ápril hó 19-én tartott rendkívüli közgyűléséből.

164/6999. Olvastatott az állandó választmánynak az országgyűlési képviselő választások alkalmával a választók szállításához szükséges fogatok díjazásáról alkotott szabályrendelet tárgyában beadott határozati javaslata.

A határozati javaslat elfogadásáról a bemutatott szabályrendelet tervezet helyesnek találtatván módosítás nélkül jóváhagyatik.

Az ekként megalkotott szabályrendelet a „Zemplén“ hivatalos lap utján a főszolgabirák és S.-A.-Ujhely rendezett tanácsú város polgármestere által meghirdettetni s a hirdetési bizonylatok beérkezése után a netaláni fellebbezésekkel a nmságu belügyi ministeriomhoz felterjesztetni határoztatott.

Kmft. Jegyzetté és kiadta :

Dókus Gyula, főjegyző.

164/6999.

SzabáJyrendelet

az országgyűlési képviselő választások alkalmával a választók beszállításához szükséges fogatok dijjazásáról.

1) Az ugyanazon választó kerülethez tartozó választásra jogosult és fogattal rendelkező lakosok, valamint ezeknek egy háztartásban élő hozzátartozóik (1899. évi XV. t.-c. 7. §-a) ha a választóknak a választás székhelyére és vissza leendő szállítására a képviselő jelölt, vagy megbízottja által felfogadtatnak, — az alant meghatározott fuvardijjaknál magasabb összeget el nem fogadhatnak és nem követelhetnek.

2) Egy kétfogatu szekér fuvardíjjá a kocsison kívül 3 választónak a székhelyre és visz- sza való szállításáért egy napra, vagyis éjjeli 12 órától másnap éjjeli 12 óráig. Következőleg állapittatik meg:___________________________

A község neve.

A választási | székhelytől ] való távolsága

A megá

ÍUVfi

Okt. 1-től ápr. 1-ig.

llapitott

irdij

Ápr. 1-től Okt. 1-ig

k o r o n a

I. S.-a.-ujhelyi vál a

sztó kéri

ilet (35

község)

Ruda-Bányácska

5-2

4

5

Barancs

20-9

6

7

Kis-Bári

8-5

4

5

Nagy-Bári

9-5

4

5

Borsi

5-7

4

5

Alsó-Bereczki

8-5

4

5

Felső-Bereczki

10-4

5

6

Csarnahó

Hű

5

6

Csörgő

7-6

4

r?

0

Czéke

13’3

5

6

Garany

25'g

6

7

Gercsely

17-i

5

6

Hosszuláz

5-7

4

5

Imreg

17-i

5

6

Jesztreb

17-i

5

6

Kásó

20-9

6

7

Kiszte

19-o

5

6

Ladmócz

10-4

5

6

Legenye

12-3

5

6

Mátyásháza

12-3

5

6

Mikóháza

10-4

5

6

Alsó-Regmecz

9-5

4

5

Felső-Regmecz

11-4

5

6

Széphalom

5*7

4

5

Bodrog-Szög

13'3

o

6

Szőllőske

7-o

4

5

Szürnyeg

20-s

6

„ 7

Kis-Toronya

9-5

4

5

Sátoralj a-Uj hely

—

—

—

Bodzás-Ujlak

20-9

6

7

Vajdácska

19'0

5

6

Velejte

I5'2

5

6

Vily

15'2

5

6

Vitány

14-2

5

6

Zemplén

13-9

5

6

‘53 ,

ss 2 -i ■pro N Xs > ^

A megállapított fuvardíj

A község neve.

03 ® -2 bű ■“2 43 -c8

> *© *3

Okt. 1-től Ápr. 1-től ápr 1-ig 1 okt. 1-ig-etj CQ >*

korona

II. Olasz-liszkai választó kerület (21 község)

Vég-Ardó

15-2

5

6

Erdő-Bénye

9ü

4

5

Bodrog-Halász

8-8

4

5

Erdő-Horváti

9-9

4

5

Makkos-Hotyka

16-i

5

6

Regéczi-Huta

17-9

5

6

Józseffalva

10-5

5

6

Károlyfalva

18 0

5

6

Bodrog-Keresztur

15'2

5

6

Bodrog-Kisfalud

11-4

5

6

Komlóska

14-1

5

6

Olasz-Liszka

—

—

—

Szegi-Long

6-6

4

5

Bodrog-Olaszi

5-7

4

5

Bodrog -Sára

3-8

4

5

Sárospatak

11-4

5

6

Szegi

Tolcsva

9-5

4

5

5-7

4

5

Trauczonfalva

15-0

5

6

Vámos-Újfalu

1-9

4

5

Bodrog-Zsadány

4-7

4

7

III. Mádi választó kerület (12 község)

Bekecs

11 *6

5

6

Legyes-Bényo

13-5

5

6

Alsó-Golop

13-7

5

6

Felső-Golop

14-7

5

6

Mád

—

5

___

Ond

8-9

5

5

Rátka

5-6

4

5

Szerencs

8 8

4

5

Tállya

15 4

5

6

Tarczal

8*5

4

5

Tokaj

13*3

5

6

Mező-Zombor

4*9

4

5

(Folytatjuk-)

7061/900. sz. T. Zemplén-vdrmcgye alispánjától.

Hivatalos hirdetmény.

A hazai iparnak állami kedvezményekben való részesítéséről szóló 1899. évi XXIX. t.-c. végrehajtása tárgyában a kereskedelemügyi m. kir. minister ő nagyméltósága által f. évi 15885 szám alatt kiadott Utasitás-t a közönség tájékoztatása céljából egész terjedelmében közzé teszem

S.-A.-Ujhely, 1900. április 4.

Alispán helyett: Dókus, főjegyző.

15885. IX/1900. Kereskedelemügyi m. kir. minister.

Utasítás

a hazai iparnak állami kedvezményekben való részesítéséről szóló 1899. évi XLIX. t.-c. végrehajtása tárgyában.

(2. folytatás.)

II. FEJEZET.

3. §.

A törvény 2. §-ának a) és d) pontjaiban vannak felsorolva a törvény 1. §-ában említett gyáraknak, illetőleg ipartelepeknek adható adó- kedvezménynek.

Igényük van ezeknek a gyáraknak, illetőleg ipartelepeknek az 1870. évi LI. t.-c. 2. §-ában megadott házadómentességre.

Az 1870. évi LI. t.-c. 2. szakaszában engedélyezett állandó adómentesség a házadón kívül kiterjed az ezen adó után járó általános jövedelmi pótadóra, az orsz. betegápolási pótadóra és egyéb a házadó után kivethető köz- vagy községi terhekre is.

Állandó adómentességben részesittetnek a gyáros tulajdonát képező gyári és az ehhez hasonló ipari épületek, valamint a munkásoknak bérfizetés nélkül átengedett gyári munkáslakások.

Gyári épületnek — adózási szempontból — csak a gyári telken emelt épületek tekintendők.

Ezen épületek ama részei, melyek lakásul szolgálnak, valamint a gyári telken, illetve telepen kívül — bár ennek céljaira — emelt épületek nem adómentesek.

Úgyszintén a gyárhoz tartozó oly raktárak, melyek az illető gyártól elkülönítve más épületekben vannak elhelyezve, az esetben sem adómentesek, ha azokban kizárólag az illető gyár saját gyártmányai tartatnak.

Szeszfőzdék marhahizlaló épületeire azonban az adómentesség még akkor is kiterjed, ha ezek az épületek a tulajdonképeni gyári épületekkel nincsenek egybekötve, hanem azoktól távolabb, esetleg más telken állanak, de a bekötött marha az illető gyár termelvényein hiz- laltatik.

Haja gyári, vagy ipari épület bármily célra bérbeadatik, az 1870. évi LI. t.-c. 2. §-ban megállapított adómentesség megszűnik.

A bérbeadott mezőgazdasági szeszfőzdékre tehát ez az adómentesség még abban az esetben sem terjed ki. ha ily gyárra nézve az állami kedvezmény a bérlőnek adatik meg.

Az állami kedvezményekben részesülő gyári és ipar-vállalatok részére a törvény 2. §-ának a) és d) pontjaiban biztosított adómentesség kiterjed a keresetadóra, a bányaadóra, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyesületek adójára, valamint az ezen adók után járó útadóra, községi adóra, s kereskedelmi és iparkamarai illetékekre, az általános jövedelmi pótadóra, valamint az országos betegápolási pótadóra.

Ha valamely mezőgazdasági szeszfőzdére nézve az állami kedvezmények bérlőnek adatnak meg, ezek a kedvezmények csakis a szeszfőzésből és marhahizlalásból eredő jövedelmet illetik és semmi esetre sincsenek csökkentő hatással a földbérletből eredő jövedelem után a minimális kulcs, vagy más adatok alapján megállapítandó III. oszt. keresetadó mérvére nézve.

A törvény a törvényhatósági adó alól mentességet nem állapit meg. A törvényhatóságok azonban fel vannak jogosítva, az állami kedvezményekben részesülő gyárak és ipartelepek tulajdonosait a törvényhatósági adó alól is fölmenteni, sőt a törvényhatóságok és községek (városok) oly újonnan létesiténdő gyárakat és ipartelepeket is fölmenthetnek a törvényhatósági, illetőleg községi adó alól, a melyek az állami kedvezményekre igényt nem tarthatnak.

A törvényhatóságok és községek (városok) részére a törvény 9. §-ában adott ez a felhatalmazás azonban fogyasztási adókra nem terjed ki, minélfogva a törvényhatósági és községi fogyasztási adók és fogyasztási adó természetű egyéb szolgáltatások fizetése alól semminemű gyárak és ipartelepek fel nem menthetők.

A törvény 9. §-a alapján a rendezett tanácsú város vagy község képviselőtestülete által hozott határozat a 15 napi törvényszerű feleb- bezési határidő leltelte után a netalán beérkezett felebbezésekkel együtt jóváhagyás végett a törvényhatósághoz, a törvényhatósági bizottság jóváhagyó határozata pedig jogerőre emelkedés után a képviselőtestület határozatával együtt a belügyministerhez terjesztendő fel, ki, ha a képviselőtestületnek a kedvezmény megszavazását tartalmazó határozatát vagyonfelügyeleti szempontból érvényre emelhetőnek tartja, az iratokat a kereskedelmi ministerhez teszi át.

Vármegyék vagy törvényhatósági városok által a törvény 9. §-a alapján hozott határozat a felebbezési határidő lejárta után vagyonfelügyeleti szempontból leendő jóváhagyás végett a belügyministerhez terjesztendő fel, a belügymi- nister pedig, ha a határozatot vagyonfelügyeleti szempontból jóváhagyhatónak tartja, azt a kereskedelmi ministerhez teszi át.

Horvát-Szlavonországokban az erre vonatkozó határozatok a horvát-szlavon-dalmátországi bánhoz terjesztendők fel, a ki ezek tekintetében a kereskedelemügyi ministerrel egyetértve dönt.

(Folytatjuk:)

4- §•'

2696 I. 1900. A bodrogközi járás főszolgabirájától.

Körözvény.

A f. évi április hó 30-án megtartott leleszi vásárról — Spigel József csékei lakos kárára egy darab 4 éves, fehér szőrű, fennálló szarvú, hátsó sódarán M. bélyeggel jegyezett ökör-tinó elszökött és azóta fel nem található.

Körözését elrendelem azzal, hogy feltalálás esetén hivatalomhoz bejelentés teendő.

K. Helmecz, 1900. május 1.

Isépy Zoltán, h. főszolgabíró.

5160/900. I. sz. S.-A.-Ujhely város polgármesterétől.

Hivatalos hirdetmény.

S.-A.-Ujhely város polgármestere ezennel közhírré teszi, hogy a város képviselőtestülete folyó évi április hó 5-ik napján tartott közgyűlésében 27. sz. a. kelt határozatával, az országos és hetivásárok megtartási módjára nézve szabályrendeletet alkotott, mely szabályrendelet a közgyűlésben nyomban, azon felől mai napon kihirdettetvén, ugyancsak a mai naptól számítandó 30 napon át a városi kiadóhivatalban közszemlére kitétetett.

Felhívom minél fogva mind azokat, a kik a szabályrendelet ellen fellebbezéssel élni akarnak, hogy fellebbezéseiket a mai naptól számítandó 30 nap alatt az iktató hivatalban adják be.

S.-A.-Ujhely, 1900. április 26.

Székely, polgármester.

1734/IV. 900. sz. A s.-a. újhelyi j. főszolgabirájától.

Körözvény.

Gercsely községében f. évi ápril hó 26-án ottani lakos Balogh György lucernás kertjében ösmeretlen 2 csikó találtatott.

Az egyik 3—3 éves zömök termetű, fekete kanca-csikó hosszú farkkal, oldalain a lószerszámtól régi dörzsölések láthatók.

A másik 2 éves, fakó-pej, sovány csődör- csikó, nyírott sörénynyel és farkkal.