Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-04-29 / 17. szám

1900. április 29

III. Melléklet a „Zemplén“ 17. számához.

* Községi közgyám. K.-Helmeczröl Írja alkalmi tudósítónk : Egry Elek járási közgyá- mot f. hó 21-én Kir.-Helmecz nagyközség választóközönsége nagy lelkesedéssel és közakarattal közgyámmá választotta. Két ellenfele egyetlen egy szavazatot sem kapott.

* A fillér-jegyes marhalevelek kiadása megkezdetett; a mire oly hozzáadással figyelmeztetjük a közönséget, hzgy régi bélyegzésü járlatok május hó 1-től kezdve érvénytelenek lesznek.

* Fősorozás N.-Mihályon. A 66-ik gy. ezred hadkiegészítő sorozó bizottsága f. hó 25-én kezdte meg N.-Mihályban a fősorozást.

* Állami anyakönyvi statisztika. A sátoralja -újhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1900. ápr. 21-től 1900. ápr. 28-ig a) házasságot kötött: 4 pár; b) kihirdettetett: 4 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 15 esetben; d) elhalálozott: 11 egyén.

Yármegyei Hivatalos Rész.

6669 sz. T. Zemplén-vdrmegye alispánjától.

Hirdetmény

Gróf Buttler János Ludovika alapítványi helyeinek egyike, melyre nézve a bemutatási jogot Zemplén-vármegye közönsége van hivatva gyakorolni, s az 1897. évi XXIII. t.-c. értelmében szervezett honvéd Ludovika-Akadémia I. évfolyamában az 1900/1001. tanév kezdetén betöltendő lesz.

Az ide vonatkozó 20441. számú honvédelmi ministeri intéz vényt a nagyérdemű közönség tájékoztatása végett azon figyelmeztetéssel teszem közhírré, hogy a pályázni kívánó s valamely középiskola (főgymnasium, reáliskola)

IV. osztályát végzett ifjak, a vármegye levéltá rában megtekinthető pályázati hirdetmény értelmében felszerelt folyamodványaikat a május havában tartandó közgyűlést megelőző napig hozzám mutassák be.

S.-A.-Ujhely, 1900. április 20.

Matolai Etele, alispán.

7470/1900. sz. T. Zemplén-vdrmegye alispánjától.

A 10 főszolgabírónak és S.-A.-Ujhely r. t. város p olgárm esterének.

A cs. és kir. közös hadseregbeli hadapród iskolákba az 1900/1901. tanévre való felvétel tárgyában kiadott, a „Budapesti Közlöny“- ben is közzétett pályázati hirdetményt oly felhívással adom ki, hogy annak saját területén minél szélesebb körben leendő közhirrététele iránt intézkedjék.*

S.-A.-Ujhely, 1900. április 5.

Matolai Etele, alispán.

Másolat

Magyar kir. honvédelmi minister 20715/XII. sz. Zemplén-vármegye közönségének. A cs. és kir. közös hadseregbeli hadapródiskolákba az 1900/1901-ik tanévre való felvétel tárgyában kiadott és a „Budapesti Közlönyében is közzétett pályázati hirdetményt, oly felhívással küldöm meg a törvényhatóságnak, hogy annak saját területén és minél szélesebb körben leendő köz- hirrététel iránt intézkedjék. — Budapesten, 1900. évi március hó 22-én. A minister helyett: Sro- mon s. k. államtitkár.

7064/900. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától.

Hivatalos hirdetmény.

A hazai iparnak állami kedvezményekben való részesítéséről szóló 1899. évi XXIX. t.-c. végrehajtása tárgyában a kereskedelemügyi m. kir. minister ő nagyméltósága által f. évi Í5885 szám alatt kiadott Utasitás-t a közönség tájékoztatása céljából egész terjedelmében közzé teszem

S.-A.-Ujhely, 1900. április 4.

Álispán helyett: Dókus, főjegyző.

15885. IX/1900. Kereskedelemügyi m. kir. minister.

Utasítás

a hazai iparnak állami kedvezményekben való részesítéséről szoló 1899. évi XL1X t.-c. végrehajtása tárgyában.

A hazai iparnak állami kedvezményekben való részesítéséről szóló 1899. évi XLIX t.-c. végrehajtására a földmivelésügyi, pénzügyi és belügyi minister urakkal, illetőleg Horvát-Szla- vonországokra nézve a horvát-szlavon-dalmát- országi bán úrral egyetértőleg a következőket rendelem:

' A terjedelmes hirdetmény áttanulmányozható a szolgabirói hivatalokban, a polgármesternél, a közig, irattárban, úgyszintén szerkesztőségünknél is.

1. FEJEZET.

1- §•

A törvény 1. §-ának 1. pontja szerint állami kedvezményekben rőszesittetnek a technika fejlődése szerint berendezett azon gyárak, a melyek a magyar szent korona országaiban a jelen törvény hatályba lépte előtt gyárilag elő nem állított iparcikkeket, készítenek. A törvény ezen rendelkezéséből kifolyólag szükségesnek mutatkozván annak megállapítása, hogy mely ipartelepek tekinthetők gyáraknak, irányadó szempontokul a gyári jelleg megállapításánál a következők veendők figyelembe:

Gyáraknak tekinthetők azok az ipartelepek, melyeken legalább 20 munkás foglalkoztatása mellett, zárt helyiségekben, rendszerint gépek igénybevételével és munkamegosztással iparcikkeket állítanak elő vagy dolgoznak föl és a melyeken alkalmazott munkások a munkamegosztás, valamint az ipartelep vezetéséhez szükséges magasabb képzettség folytán rendszerint huzamosabb alkalmazás mellett sem sajátítják el azon ismereteket, melyek őket hasonnemü ipartelepek vezetésére képesítik.

Ezen ismérvek alól kivételnek csak abban az esetben van helye, ha ezt az illető iparág természete követeli. (Pl. mezőgazdasági szeszfőzdék, tejet ipari cikkekké feldolgozó telepek stb.)

Valamely iparczikk gyárilag előállítottnak akkor tekintendő, ha olyan telepen készül, melyre a fentebb megállapított ismérvek illenek.

2. §.

Minthogy a törvény 1. §-ában fölsorolt iparágak fogalomkörébe oly üzemágak is bevonhatók, melyeknek az állami kedvezmények engedélyezése utján történendő támogatását a törvény nem célozza, félreértések elkerülése céljából a törvény intencióinak megfelelően, egyes iparágak ismérvei gyanánt következők szolgálnak:

1. A törvény 1. §-ának 2 a) pontjában említett kőedény alatt (megkülömböztetésül az úgynevezett fazekas áruktól) oly fehéres törésű agyagáruk értendők, melyek kiégetése közben a máz az áruk anyagával összeolvadt és ez utóbbitól meg nem külömböztethető.

2. Ugyancsak a törvény 1. §-ának 2. a) pontjában említett palacküveg alatt kizárólag boros, sörös, pezsgős és ásványvizes palackok értetnek; mig márványfejtéssel és megmunkálással foglalkozó vállalatok alatt azok az ipartelepek értendők, melyek egyrészt hazai márvány fejtésével foglalkoznak, másrészt természetes hazai, nem pedig műúton készült márványnak iparcikkekké való feldolgozását eszközük, mindkét esetben természetesen a technika fejlődésének megfelelő gépberendezés mellett. A törvény 1. §-ának 3. a) pontja alá azonban nem tartoznak azok az ipartelepek, melyek a márványnak vegyi gyárak számára való előkészítésével (például zúzásával) foglalkoznak.

3. A törvény 1. § ának 2. b) pontjában említett szerszámgépek alatt a fúró-, gyalu-, eszterga-, maró-, csiszoló-, vágó-, lyukasztó-, hajlító-, sajtoló- és kalapácsoló-, vagyis olyan gé- peg értendők, melyek segélyével az egyes iparcikkek alakíttatnak, mig a többi gép (pl. szövőszék, simítógép stb.) az ipari anyagmegmunkáló gépek csoportjába tartozik.

4. A törvény 1. §-ának 2. e) pontjában említett és vegyi készítményeket előállító gyárak alatt oly ipartelepek értendők, a melyeken az egyes vegyi termények előállítására alkalmazott eljárások közben vegyi anyagcserebomlások mennek végbe ; azok az ipartelepek tehát, melyek csupán egyes anyagok keverésével foglalkoznak, vagy a melyeknél vegyfolyamatok az egyes eljárások alapját nem képezik és ezek, ha elő is fordulnak, csupán alárendelt jelentőséggel bírnak, egyáltalán nem esnek a törvény határozmányai alá.

5. A törvény 1. §-ának 2. e) pontjában em litett és vegyi készítményeket előállító gyárak közé tartoznak a mezőgazdasági szeszfőzdék is, vagyis azok a szeszfőzdék, melyeknél a következő feltételek együttesen megvannak:

a) az illető szeszfőzdének valamely mező gazdasággal akként kell összekötve lennie, hogy kizárólag, vagy legnagyobb részben a mezőgazdaság terményeiből nyerje a szertermeléshez szükséges anyagokat, viszont a szesztermelésnél nyert moslékot, mint takarmányt, vagy legalább is az e moslékon hizlalt márhától származó trágyát ennek a mezőgazdaságnak szolgáltassa;

b) a szeszfőzdének üzletterjedelme az egyes havi bejelentési időszakokban naponként átlag hét hektoliter alkohol termelését meg nem haladhatja és annak a mezőgazdasághoz tartozó szántóföldek, rétek és legelők területéhez olyan arányban kell állania, hogy a havi bejelentési időszak egy-egy üzleti napjára eső átlagos alko- holterraelés hektáronként három liter alkoholt meg ne haladjon;

c) az egy-egy termelési időszakban termelt

alkohol összes mennyisége 1680 hektoliter alkoholt meg nem haladhat.

Ha valamely mezőgazdasági szeszfőzdénél utólagosan kitűnnék, hogy a mezőgazdaságiak közé való sorozás iránt az a) pontban megszabott feltétel már eredetileg hiányzott vagy hiánya utólagosan állított be, vagy a szeszfőzdének üzletterjedelme az üzleti időszak bármely egyes havi bejelentési időszakában a b) pontban megszabott legmagasabb naponkénti alkoholtermelést meghaladta, vagy végre, ha a c) pontban megszabott legnagyobb termelés be nem tarta- tik: a szeszfőzde mezőgazdasági jellegét és a nyert állami kedvezményeket elveszti.

Á törvény idézett határozmánya alá tartoznak és az illető mezőgazdasági szeszfőzdével együttesen állami kedvezményekben részesittet- nek azok a kapcsolatos szeszfinomitók is, melyek mezőgazdasági szeszfőzdékben léteznek és csakis a saját nyers szeszüknek finomítását eszközük.

Azok a szeszfinomitók ellenben, melyek mezőgazdasági szeszfőzdékkel helyi összeköttetésben állanak ugyan, de az illető szeszfőzdékben termelt nyers szesz finomításán kívül még idegen termelésű nyers szesz finomításával is foglalkoznak, melyből szabad raktárrá nyilváníttatnak, a kapcsolatos mezőgazdasági szeszfőzde részére engedélyezett állami kedvezményeket csakis a saját termelésű nyers szeszre nézve igényelhetik.

A törvény most tárgyalt határozmányainak megfelelő alkalmazhatása érdekében is kötelessége a szeszadó ellenőrzésével megbízott pénzügyi közegeknek a felett őrködni, hogy a mező- gazdasági szeszfőzdék közé való soroz tatás ösz- szes feltételei meglegyenek.

6. A törvény 1. §-ának 2. g) pontjában említett azon bányászati vállalatok alatt, a melyek fémeket lúgzás, foncsorozás vagy villamosság alkalmazása mellett termelnek, oly művek értendők, melyek akár a bányából vagy zúzóból közvetlenül kikerülő bányatermények és marékből, akár az előzetesen pörkölt kohósitott félter- ményekből választják ki a fémeket nedves utón lúgzással, foncsoritással, avagy a villamosságnak vegybontó tulajdonsága segélyével.

7. A törvény 1. §-ának 2. h) pontjában említett műtrágyagyárak alatt oly ipari vállalatok értendők, melyek az egyes trágyázásra használt anyagoknak nem csupán fölaprózásával vagy őrlésével foglalkoznak, hanem az egyes műtrágyákat rendszerint vegyfolyamatok segélyével elő is állítják. Nem tartoznak a törvény ezen határozmánya, alá azon gipszgyárak, melyek trágyázási czélokra való gipszet állítanak elő.

8. A törvény 1. §-ának 2. t) pontjában említett cognacgyárak közé kizárólag azon cog- nacgyárak tartoznak, melyek a cognacot borból vagy törkölyborból kizárólag lepárolás utján állítják elő. Ezek a gyárak a következő feltételek alatt részesittetnek a törvényben meghatározott állami kedvezményekben :

a) Az állami kedvezményekben részesülő cognacgyárak állandó pénzügyőri felügyelet alá helyeztetnek. E végből köteles a vállalkozó a vállalat közvetlen és állandó felügyeletére kirendelt pénzügyőri közegek számára, arra alkalmas füthető helyiségeket, mint lakást és irodát átengedni és a lakóhelyiségek, valamint az iroda számára a fűtéshez és világításhoz szükséges anyagot szolgáltatni és az államkincstárnak az állandó felügyelettel felmerült költségeket megteríteni.

b) A cognacgyár zárt területére szeszt és mesterséges cognac gyártására alkalmas esszenciákat vagy szagositó anyagokat bevinni nem szabad.

c) Az állandó felügyeletre kirendelt pénzügyőri közeg tartozik a gyártelepre érkezett minden bor- vagy törkölybor-szállitmányból, a szállítmány mennyiségének feljegyzése mellett mintát venni, izlelés által megállapítani, vájjon a szállítmány tényleg bor-e, nemkülönben ennek szesztartalmát megállapítani. Tartozik továbbá a mintának egy részét lepecsételve és a szükséges jelzésekkel ellátva, utólagos ellenőrzés céljából visszatartani és gondosan megőrizni.

d) Minden bor- vagy törkölybor-szállitmány, mielőbb a gyár szabad rendelkezésére bocsáttatnék az állandó felügyeletre kirendelt pénzügyőri közeg által, hektoliterenkint két kilogramm konyhasóval denaturálandó.

Olyan esetekben, a mikor kétely merül fel az iránt, vájjon a szállítmány tényleg bor, vagy törkölybor-e, vagy ha a bor vagy türkölybor szesztartalma 15 százalékot meghalad, köteles az állandó felügyelettel megbízott pénzügyőri közeg a szállítmányból vett minta egyik részét azonnal a legközelebbi állami vegykisérleti állomáshoz abból a célból megküldeni, hogy meg- állapittassék, vájjon a tényleg bornak vagy törkölybornak tekintliető-e ? Mindaddig, mig a vegykisérleti állomástól a válasz be nem érkezik, a szállítmány hivatalos ellenzár alatt tartandó