Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-04-29 / 17. szám

és tagadó válasz esetén a szállítmány a gyár szabad rendelkezésére nem bocsátandó és a tény­állásról a gyártelepre nézve illetékes m. kir. pénzügyigazgatósághoz azonnal jelentés teendő. f) A gyártelepről kiszállítandó minden egyes cognacküldemény alkohol foktartalma és a küldemény mennyisége az állandó felügyeletre kirendelt pénzügyőri közeg által megállapítandó és egy erre a célra vezetendő előjegyzésbe be­vezetendő. Az állandó felügyeletnek miként leendő teljesítésére vonatkozó részletes utasítás esetről- esetre külön fog kiadatni. g) Állami kedvezményekben csak azok a cognacgyárak részíthetők, melyek tulajdonosai­nak a magyar állam területén nincs egyszers­mind olyan más cognacgyáruk is, a mely a fenti a)—f) pontok alatt körülirt ellenőrzés alatt nem áll. 9. A törvény 1. §-ának 2 j) pontjában em­lített ásványolaj-gyárak alatt az ásványolaj finomításával foglalkozó oly vállalatok értendők, a melyekre nézve az ásványolaj-vám felemelé­séről és az ásványolaj-adóról szóló 1882. évi XVIII. törvénycikk 6. §-ában felsorolt iratok az illetékes m. kir. pénzügy igazgatóságnál sza­bályszerűen bemutattattak. Az ugyanezen pontban említett és ásvány­olajat, továbbá kálisókat kutató vállalatok a törvényben meghatározott állami kedvezmények végleges megadását csak akkor igényelhetik, ha a kutatási munkálatok már annyira előhaladtak, hogy a vállalkozás komoly volta iránt kétség fel nem merülhet. 10. A törvény 1. §-ának 4. pontja szerint állami kedvezményekben részesittetnek a tör­vény hatályba lépte után felállított mindazon vállalatok, melyek nagyobb számú háziiparosok rendszeres foglalkoztatására vannak alapítva. Az esetről-esetre történendő külön elbírálását fen- tartva, háziipar alatt az ipari mnnka azon faja értendő, mely önmagában véve kizárólagos ke­reseti forrásul rendszerint nem szolgál és a melylyel foglalkozók rendszerint mezőgazdaságot is folytatnak s egyes iparcikkeket, főleg a me­zőgazdasági munka szünetelése alkalmával, ren­des ipari munkások igénybe vétele nélkül vagy egymagok, vagy pedig háznépök segítsége mel­lett állítanak elő. 11. A törvény 1. §-ának 3. pontjában em­lített szövetkezetek és 5. pontjában említett tele­pek közül is csak azok részesíthetők a törvény­ben foglalt kedvezményekben, melyek a törvény hatályba lépte után keletkeznek. (Folytatjuk:) T. Zemplén-v ár megye törvényhatósági bizott­ságának S.-A.-Ujhelyben, 1900. évi április hó 19-én tartott közgyűléséből. 282/6497. Olvastatott az állandó választ­mánynak a vármegye tiszti, segéd, kezelő- és szolgaszemélyzet fizetésének emelésére ki­vetendő 2o/o vármegyei pótadóból befolyó ösz- szeg felhasználása iránti határozati javaslata. A határozati javaslatnak szavazat többség­gel lett mellőzésével a thatóság közgyűlése a 2°/o vármegyei pótadóból befolyandó, a számve­vőség által 37206 koronára számított összegnek a tiszti, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet fize­tésének javítására való felhasználása iránti ja­vaslat elkészítésére az alispán elnöklete alatt Fejes István, Hönsch Dezső, Meczner Béla, id. Meczner Gyula, Katinszky Géza, Staut József, Spillenberg József és Szerviczky Ödön tagok­ból álló küldöttséget, javaslataiknak a május hóban tartandó thatósági bizottsági közgyűlésre leendő bevárásával, kiküldeni elhatározta. Miről az alispán és a küldöttség tagjai jegyzőkönyvi kivonattal értesittetni rendeltettek. Kmft. Jegyzete és kiadta: Dókus Gyula, főjegyző. T. Zemplén-vármegye thatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben 1900. február hó 28-án tar­tott közgyűléséből. 11/2506. Olvastatott gróf Zay Imre és Eber- wein bapt. Jánosnak, mint a t.-terebesii helyi érdekű vasút előengedélyeseinek kérvénye a t.-terebes-varannó-csemernyei vasúti vonal léte­sítéséhez a vármegye útfenntartási alapjából 50.000. ft. hozzájárulás iránt. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó helyi érdekű vasút nem a mint először tervezve volt a vármegye határán át Kapiig, hanem csak Varannó-Csemernyéig terveztetik kiépíttetni, a vármegye thatósági bizottsága, az állandó választ­mány határozati javaslatának elfogadásával, a szóban forgó vasúti vonalhoz való hozzájárulás­ként törzsrészvények jegyzése által 80 000 ko­ronát, szóval nyolczvanezer koronát megszavaz a a vármegye útfenntartási alapja terhére, akként hogy ez összeg 50 éven át, évenkint 4000 korona annuitással, törlesztessék. A vármegye thatósági bizottsága felhívja az összes járási főszolgabirákat és S.-A.-Ujhely rend. tan. város polgármesterét, hogy e közér­dekű határozatot megfelelően hirdessék ki és a kihirdetést igazoló, bizonylatokat valamint az esetleg beérkező fellebbezéseket a vármegye al­ispánjának 30 nap alatt mutassák be, — uta- sittatván a vármegye alispánja hogy a kihirde­tést igazoló bizonylatok beérkezése után a ha­tározatot jóváhagyás végett a kihirdetési bizony­latokkal és az esetleg beérkező fellebbezésekkel együtt terjeszsze fel a kereskedelmi ügyi m. kir. minister őnmlgához. Kmft. Jegyzetté tb. főjegyző, kiadta: Dókus Gyula, főjegyző. 166/723. kb. Zemplén-vármegye közig, bizottságától. Az állami erdőhivatal főnöke előterjesztést tesz az erdőőrök által feljelentett erdei kihágá­sok után, a becsérték és kártérítési összegek V3-ad részének, mint feljelentői résznek, részükre leendő megállapítása tárgyában. Áz előterjesztés azon hozzáadással fogad- tatik el, miszerint jelen határozatról az érdekelt, s állami kezelés alatt álló erdők birtokosai a megyei hivatalos közlöny utján azon felhívással értesittetnek, hogy esetleg felszólalásaikat, e ha­tározat megjelenésétől számított 30 nap alatt a megyei közigazgatási erdészeti bizottsághoz benyújtani el ne mulasszák. Kelt T. Zemplén-vármegye közigazgatási erdészeti bizottságának S. A.-Ujhelyben, 1900. évi február hó 22—én tartott ülésében. Meczner Gyula, közig. érd. biz. elnök, 1437. I—900. A homonnai j. főszolgabirájától. Körözvény. Izbugya-Hosszumező községben április hó 12-én 1 drb. egy éves, vörös szőrű üsző gaz­dátlan állapotban találtatván, gondoztatik, ha tulajdonosa 14 nap alatt nem jelentkezik el fog adatni. Homonnán, 1900. április 25. Haraszthy Miklós, főszolgabíró. 57 B. ü/900. A szerencsi járás főszolgabirá]ától. Körözés. Szerencsi járás Kesznyéten községében f. évi április hó 18—19. közti éjjelen ismeretlen tettesek Szabó Lajos kárára egy darab 5 éves pej-kanca, csillagos; egy db. 6 éves sötét pej, heréit, hátulsó bal lábán kesely, bal combján M. G. jegyű lovat; 2. Bikki kárára pedig egy db. 2 éves pej, heréit, jobb hátulsó lábára kesely ; és egy db. 5 éves pej, heréit, csillagos első bal és hátulsó jobb lábára kesely lovat az istállóból eltolvajlottak. Körözését elrendelem azzal, hogy feltalálás esetén hozzám jelentés, illetőleg értesítés kül­dendő. Szerencs, 1900. ápril 21. Bárczy Gusztáv, szolgabiró. 2401 I. 1900. A bodrogközi járás főszolgabirájától. Körözvény. Folyó évi április hó 13-án 1 darab szopós bikaborju találtatott B.-Szerdahely községben a „Zompod és Nagymező“ határában bitangságban és a községi biró által vétetett gondozásba. Iga­zolt tulajdonosa felhivatik, hogy ezen körözvény megjelenésétől számított 15 nap alatt a község birájánál annál is inkább jelentkezzék, mivel ellenesetben a bikaborju, mint gazdátlan jószág, az 1894 évi XII. t.-c. 105. §-a értelmében el fog árvereztetni. Kir.-Helmez, 1900. április 20. Izsépy h. főszolgabíró. 1967. 11/900. 8z. A tokaji j. főszolgabirájától. Körözvény. Spisák Gyula e -bényei lakos uradalmi erdész f. évi április hó 15 én egy fekete, veres­tarka keselylábu, homlokán és nyakán fehér fol­tos kopó kutyát felfogott, s az jelenleg is nála őriztetik. Jogos és igazolt tulajdonosa a tartási dij lefizetése után E.-Bényén átveheti, ellenesetben pedig 30 nap eltelte után nyilvános árverésen el fog adatni. Füzesséry Ödön, főszolgabíró. 2526 1/900. sz. A bodrogközi j. főszolgabirájától. Körözés. Ugrai László nagyrozvágyi lakos, 3 éves zsemlye szinü nőstény agár kutyája f. hó 21-én udvarából elszökött. Körözését azon megjegy­zéssel kérem, hogy megtalálója 10 korona juta­lomban fog részesülni. K.-Helmeczen, 1900. április 23. Isépy Zoltán, h. főszolgabíró. Nyilt-tér. *) Van szerencsém a n. é. közönség b. tudomására hozni, hogy lakásomat a me- gyekuttal szemben lévő Kálniczky-féle házba — az emeletre tettem át. 35 r. IFaried Sasm. *) Az e rovatban közlöttekért a beküldő feielŐs. Szerk. _A. szerkssztő póstája. D. Merczifalva. Mindkét irányban intézkedtünk. A római utazás befejezése után következik a .szőke* Duna. G F. urnák — Varannó. Azt a szép holmit küldje be a „Singer és Wolfner“ cégnek Bpestre. (Andrássy-út.) B. E. — New-York. Megrendelését a lapra és az „Akk“ I—V. évfolyamára, átküldöttük a kiadóhoz. A fo­lyóirat után várnia kell, mert a kiadónál elfogyott. Hon­fiúi üdvözletünk ! • Homonnai Arról a »fuziós-ról mitsem tudunk. Önt be­csapták. Tűz és viz nem fuzionálhatnak. Ft elfls szerkesztő : Dongó Gyárfás Géza. KiadA-tulajdonos : ÉHlart Gryn’a. Rózsák legnemesebb fajokból álló oltványok, más­fél méternyi alanytökével, kaphatók Ud- ván Szír may Pál uraságí kertészénél, a hol a rendelések is eszközölhetök. — Darabja egy korona Készlet 300 darab. A sztropkói körjegyzőségnél (Zemplén m.) a jegyzői teendőkben teljesen jártas, jó viseletű, nőtlen fiatal ember azonnal al­kalmazást nyerhet. — Javadalma: havi 20 korona készpénz, mosás és ágynemű nélkül, lakás és teljes ellátás, szorgalmá­hoz képest némi mellékjövedelemre is számíthat. — Ajánlatok okmányolandók. Tomka László, körjegyző. Tk. 3043/1900. szám. Hirdetmény. Topolya község telekkönyve birtoksza- bályozás következtében az 1869. évi 2579. számú szabályrendelethez képest átalakittatik és ezzel egyidejűleg mindazon ingatlanokra nézve, a me­lyekre az 1886. évi 29., az 1889. évi 38-, és az 1891. évi 16. t.-czikkek a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését rendelik, az 1892. évi 29. t.-czikkben szabályozott eljárás a telek­könyvi bejegyzések helyesbítésével kapcsolatban foganatosittatik. E czélból az átalakítási előmunkálat hite­lesítése és a helyszíni eljárás a nevezett község­ben 1900. évi május hó 28-án fog kezdődni. Ennélfogva felhivatnak: 1) Az összes érdekeltek, hogy a hitelesítési tárgyaláson személyesen vagy meghatalmazott által jelenjenek meg és az uj telekkönyvi ter­vezet ellen netaláni észrevételeiket annál bizo- nyosobban adják elő, mert a régi telekkönyv végleges átalakítása után a téves átvezetésből eredhető kifogásokat jóhiszemű harmadik sze­mélyek irányában többé nem érvényesíthetik. 2) Mindazok, a kik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, de telekkönyvi bekebe­lezésre alkalmas okirataik nincsenek, hogy az átalakításra az 1886. évi 29. t.-cz. 15—18. és az 1889. évi 38. t. ez. 5. 6. 7. és 9.§-ai értelmében szükséges adatokat megszerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldött bizottság előtt igazolják, avagy odahassanak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdonos az átruházás létre jöttét a kiküldött bizottság előtt élőszóval ismerje el és a tulajdonjog bekebelezésére engedélyét nyil­vánítsa, mert különben jogaikat ezen az utón, nem érvényesíthetik és a bélyeg és illeték elen­gedési kedvezménytől is elesnek; 3) azok, kiknek javára tényleg már meg­szűnt követelésre vonatkozó zálogjog, vagy meg­szűnt egyéb jog van nyilvánkönyvileg beje­gyezve, úgyszintén az ily bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jog­nak törlését kérelmezzék, illetve, hogy törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött bizott­ság előtt jelenjenek meg, mert elleneseiben a bélyegmentesség kedvezményétől elesnek. Kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatósága Homonnán, 1900. évi április hó 23-án. Dr. Oláh, kir. albiró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom