Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1900-03-25 / 12. szám
Sátoralja-Ujhely, 1900. március 25. 12 (2048.) Harmincegye ük évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁRA: Egész évre . . 12 kor. Félévre .... 6 „ Negyedévre . . 3 „ Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak ▼issza. Egyes szám ára 30 fill. A nyilttérben minden garmond sor dijja 40 fill. Zemplén Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉ 1ST-VÁEMEGYE KÖZÖNSÉGÉNEK ÉS A ZEMPLÉN-VÁRMEGYEI „TANÍTÓ-EGYESÜLETINEK HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK MINDEN VA S .A. ES 1ST IP. HIRDETÉS DÍJJÁ hivatalos hirdetéseknél: Minden szó után 2 fill. Azonfelül bélyeg 60 fill. Petitnél nagyobb, avagy diszbetiikkel, vagy körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden négyszög centim, után 6 fill, számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyuj tátik. Hirdetések és pénzküldemények a kiadóhivatalhoz intézendők. Merre zúgó Márvány-tenger habja Hótajtékét parti szirtre csapja, Kék olajfák halványszürke árnya Ráborul egy száműzött lakára . . . Holdas éjjel minden olyan néma Csak habok moraja zendül néha. Karcsú pálmák álmadozva néznek Kék ködébe csillagteljes éjnek. Száműzött lakának pisla mécse Fel-fellobban . . . Nem nyugodhat mégse ? Majd pihenhet ott lent . . . nemsokára . .. Nem derül rá több hajnal sugára. Kis szobában bujdosók csapatja Száműzött vezér álmát virrasztja. Oly nehéz és hosszú volt ez álom; — Folytatása lesz a túlvilágon. Felriad . . . Csatára! Itt az óra! Harci kürt riadjon támadóra! Halljátok Rákóczi indulóját? — Künn habok a partot ostromolják. r Agy fejénél istenanyja képe — Tör van ütve vérező szivébe, Könyborított bús szemekkel nézi, Mint zokognak magyarhon vitézi. Sirva néz a gyászos haldoklóra: Jöszte, jó vitézem, itt az óra! Jöszte vélem egy szabad hazába Jöjj, arany kapuja, nézd, kitárva! * II. Rákóczi Ferenc fejodelem születésének 242-ik évfordulója alkalmából a „Jlárc. 27.“ iránt órzett móly kegyelettel és a költó engedőimével igtattuk a „Zemplén“ mai számába. Szerk. Ott, az ősök csillagos körében Trónülésed elfoglalva, fényben Újra látod, úgy mint egykor láttad: Nagy- s szabadnak édes szép hazádat! Kiderül a haldoklónak arca, Csillapulván szörnyű lelki harca; S megtörő szemével ott a képen: „Oh vezess!“ ... ezt súgja véglehében. Künn a tenger dörgő hadcsapása Zúg, mikép egy nemzet zokogása, S mig a szirtre dördül: mintha benne Hős Rákóczi indulója zengne. Váradi Antal dr. Jt Iparpártolas. Már hónapokkal ezelőtt megindult a nagy mozgalom az iparpártolás érdekében. S napról- napra aktuálisabb lesz ez a felette fontos és az egész országra kiható akció. Mert csak úgy számíthatunk üdvös eredményre, tartósabb sikerre, ha folytatjuk a megkezdett agitációt, igaz lelkesedéssel, nemes ambícióval, nagy munkakedvvel és erős akarattal. Ha azonban futótűz, szalmaláng volt fel- lobbanásunk, lelohadt az érdeklődésünk, megcsappant a buzgalmunk; közönynyel, fásult egykedvűséggel várva, hogy a továbbiakat majd mások intézik el, mi eleget dolgoztunk, fáradoztunk az ügy érdekében: akkor nem juthatunk soha diadalra! Nem uraim, százszor nem ! Igen ferde gondolkodásra vall az ilyesmi. Hathatós támogatásban kell ragaszkodnunk hozzá, hogy tettekben fölbuzduljanak mások is, a rideg keblek fölmelegedjenek, életerőt öntsön beléjük az önzetlen, áldozatkész példa. Nem lehet tehát az iparpártolás nemes ügyétől egy rövid cikkely keretében, avagy néhány hatalmas, nagyhangú szónoklat elmondásával elbúcsúzni, egy-kettőre befejezni, a mit még meg sem kezdtünk, hogy aztán végeredményképp mondhassuk: „Volt, van és nincs.“ ' Céltudatosan, észszerűen, fokozatosan kell útját egyengetni helyes csapáson, állandóan kell foglalkoznunk ezzel, hogy a közérdeklődés meg ne szűnjék, sőt mindinkább emelkedjék, egyre terjeszkedjék, nagyobb mederben hömpölyögjön e szép akció; minél több arra hivatott vezetője legyen a mozgalomnak, kik fényes tudással, nagy szakértelemmel és elvitázhatatlan buzgalommal odahatni törekedjenek, hogy minél több lelkes, rajongó hívet nyerjenek meg igazán hazafias missziójuknak. A kezdet eléggé biztató és ha ily irányban haladunk tovább, akkor kétségkívül megfelelően kedvező eredményeket érünk el. Ipari fejlődésünkre óriási fontosságú az Országos Iparegyesület égisze alatt megindított mozgalom s már azért is várhatunk ettől valamit, mert az akció ólén olyan férfiú áll, kinek neve egész garancia arra nézve, hogy tisztán hazafiasságból, önzetlen lelkesedéssel karolja föl e nemes ügyet. Gelléri Mór kir. tanácsosnak, az orsz. ipar egyesület igazgatójának e tekintetben elévülhetetlen érdemei vannak. Az Országos Iparegyesület igazgatósága részletes programmal állott elő, hogy miképp volna lehetséges az eszmét megvalósítani. Elsősorban a magyar ipartermelés törzskönyvét kell összeállítani, melyben az országban termelt iparcikkek sorozatát kell egybefoglalni és az egyes cikkeknél a termelő nevét és lakását is felsorolni. Ebben a jegyzékben az egyes iparcikkek termelői és készítői, nemkülönben elárusítói áruikat állandóan hirdetik s kívánatra ez a jegyzék az érdeklődőknek díjmentesen megküldetik. Céljuk továbbá a kereskedelmi és iparkamarák révén minden városban és községben állandó bizottságot szervezni, a melynek első gondja legyen a magyar ipar pártolása iránt való eszméletet terjeszteni s folyton folyvást ébren tarTÁRCA. Rómáig — meg vissza. (A magyar görög katolikusok római zarándokúba) A ,Zemplén* eredeti tárcája. Irta: Bihary Emil Idestova két éve már, hogy egy a mily hithű görög katolikus, épp oly jó magyar hazafi : méltóságos szabó Jenő főrendiházi tag egy nagy eszme megtestesülésének kiviteléhez fogott. — Ugyanis Öméltósága látván s tapasztalván azt, hogy édes magyar hazánkban igen sok, körülbelül egyszázötvenezer (150,000) oly görög katolikus magyar lakik, a kik csak is a magyar nyelvet értik s beszélik s mégis egyházi szertartásaikban, istentiszteleteiken az általuk érthetetlen ó-szláv, vagy román nyelvet kénytelenek használni: azért nem tekintve a roppant nagy anyagi áldozatokat, nem tekintve a még nagyobb egyházkormányzati akadályokat, feltette magában, hogy mozgalmat indít az egész magyar hazában elszórtan levő magyar ajkú gör. kát. hittestvérek között, miszerint az illetékes helyen kérelmezzék azt, hogy a keleti görög szertartásu egyház istentiszteleti szokása s szelleme értelmében a magyar ajkú g. katolikusok magyar nyelven végezhessék istentiszteleteiket és hogy magyar nyelven dicsérhessék a magya- rok istenét, — előre is kijelentvén a kezdeményező Öméltósága, hogy sem a szláv, sem a román ajkú hittestvérek istentiszteleti nyelvét megbolygatni nem akarja, sem pedig a magyar oltárnyelvvel nemzeti politikát csinálni nem óhajt. Az eszme kimondhatatlan s leirhatatlan nagy lelkesedést keltett A haza minden részéből jelentkeztek magyar ajkú gör. kát. hittestvérek s csatlakozásukat jelentették be. Igazán csak akkor láttuk, mily sok, igen intelligens és magas rangú magyar ajkú gör. kát. hittestvéreink is vannak ! A magyar nyelvű liturgia mintegy varázsütésre felébresztette a magyar gör. katolikusokat s a kik eddig a magyar hazában elszórtan éltek és gör. kát. hitükről nagyon ritkán, vagy tán sohse tettek vallomást, sőt még hollétükről sem volt tudomásunk, mintegy szálerdő egymás mellé sorakoztak, tömörültek s önérzettel, sőt egy kis tiszteletreméltó magyar büszkeséggel hangoztatni kezdték, hogy „gör. kát. magyarok vagyunk“ és hogy a magyar liturgia eszméje teslte váljék, megfogadták, hogy egy szívvel egy lélekkel közreműködnek. Mihelyt a jelentkezésekből kitűnt, hogy van a kikkel munkához fogni lehet, rögtön hozzáfogtak s megalakitották „a görögszertartásu katolikus magyarok országos bizottságát.“ Az országos bizottságban, a mely Budapest főszékvárosi s vidéki mintegy 150 tagból áll, sok országszerte ismert név van, mint például: Szabó Jenő főrendiházi tag, Leővey Sándor dr. ministeri tanácsos, közigazgatási biró, Pásztély János és Illés Jenő kúriai bírák, Hedvig Mi- hály kir. táblai tanácselnök, Andor Gyula képviselőházi elnöki tanácsos, Roskovies Ignác festőművész, Demko Kálmán dr. iró és főgirn. tanár, Garancsy Mihály min. oszt. tanácsos, Ta- lapkovics László kir. tanácsos, zemplén-várme- gyei kir. pénzügyigagató stb. stb. Van továbbá sok szőlőbirtokos, államhivatalnok, mérnök, tanár, pap, vármegyei s városi hivatalnokok. (Éljenek — Szerk.) Ily tagokból álló testület ok- vetetlen kell, hogy célt érjen, kivált ha egy magas, egy szent célt tűzött ki magának, a milyen a gör. kát. magyar liturgia. Az országos bizottság roppant buzgóságot fejtett ki s nagy munkát végzett. Aláírásokkal összegyűjtötte a magyar ajkú gk. hívek számát, kipuhatolta, mely vármegyékben, mely paró- khiákon beszélnek s részben végzik is már magyar nyelven a szertartást, megszerkesztett egy remek emlékiratot a „Szent Szék“-hez, a mozgalomba belevonta az eperjesi s munkácsi egyházmegyék általánosan tisztelt és szeretett főpásztorait : Vályi János dr. és Firczák Gyula Öméltóságáikat, a kik készséggel kijelentették hozzájárulásokat, sőt az eperjesi egyházmegye nagy s már is hervadhatatlan érdemeket szerzett főpásztora, Vályi János dr. Öméltósága, mint rangidősb püspök, a zarándoklat egyházi vezérletét is magára vállalta. Mindenki utrakészen volt már a múlt év őszén, a midőn egyelőre elháríthatatlan akadályok miatt (miként a beavatottaktól hallottuk politikai s egyházi szempontból voltak nagy akadályok) a zarándoklat el- halasztatott a folyó évi jubiláns szent esztendőre. No de azt mondják, hogy „a mi késik, az A Zemplén mai B*»ma tizenkét oldal.