Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-03-04 / 9. szám

Egyesületi élet. A zemplén-vármegyei gazdasági egye­sület igazgató-választmánya m. hó 28-án d. e. Andrássy Sándor gróf elnöklete alatt a rendes évi közgyűlés előtt ülést tartott, melyen több fontos, a gazdaközönséget érdeklő ügyet beszél­tek meg. — Elhatározták, hogy ez év folyamán az egyesület Szinnán és Gálszécsen tenyészállat- dijazást rendez a kormány segedelmével. A jég ellen védekező rajvonalak kitűzése céljából Tállyán már a f. hó 17-én tartandó helyszíni szemlére és a 18-án ugyanott tartandó előadásra Kun Frigyes e. alelnök kéretett fel az egyesü­let képviseletére. — A szociális mozgalmak tár­sadalmi utón való orvoslásához hozzájárult az egyesület akként, hogy a „Néplap“-ra a f. évben is 163 példányért előfizetett. — Megelégedéssel vette tudomásul a választmány, hogv az e rész­ről a m. hó folyamán Lelesz, N.-Kemencze Lasztomér, Varannó és Sárospatak községek­ben rendezett gazdasági előadások igen jól si­kerülték. — Dókus László és Czellár János az e. rendes tagjaiul felvétettek. — Végül az e. múlt évi működéséről szóló jelentést, számadást és az 1900. évi költségvetési előirányzatot tárgyal­ták. — Az igazgató-választmányi ülés befeje­zése után az ez évi rendes közgyűlés követ­kezett, a melyen az e. múlt évi működéséről szóló jelentés felolvastatott és általános helyes­léssel tudomásul vétetett. — Barthos József e. tag indítványára az elnök, alelnök és titkár munkálkodásáért jegyzőkönyvi köszönet szavaz­tatott — Végre a közgyűlés az elnökséget, hogy a tavaszszal kiosztandó gyümölcsoltvá­nyok szállításainak költségeire 200 koronát utalványozhasson abból a célból, hogy a sze­gény sorsú kisgazdák teljesen díjtalanul kapják a nemes gyümölcsfaoltványokat. A s.-a.-újhelyi villany világítási és erő­átviteli részvénytársaság ma egy hete tar­tott évzáró közgyűlésén számadásának és üzleti mérlegének jóváhagyásával foglalkozott, Dókus Gyula cs. és kir. kamarás elnöklete mellett. A mér­leg illetve az igazgatóság javaslata szerint, az 1899. évi tiszta nyereményből felosztásra került a részvényesek között 10,000 korona, vagyis a részvénytőkének 5°/o-je. — A villanyvilágitási és erőátviteli részvénytársaság közgyűlése, azért a fáradságért, hogy Dókus Gyula elnök az egész üzletet 1895-től sok fáradtsággal vezeti, elösme- résül 1000 korona Jtiszteletdijat szavazott meg, a mit az elnök, kijelentve, hogy legszebb jutalma az az elösmerés, melyben a közgyűlés részesíti a megszavazott tiszteletdijat a részvénytársa­ságnak visszaadta s kérte, hogy az is épp úgy, mint az igazgatósági jelentésben javasolja, az 1900. évi számla javára vitessék át. — Tudó­sítónk felemlíti még, hogy az igazgatóságban megüresedett, egy helyet Székely Elek polgár- mesterrel töltötték be, a felügyelő bizottságba pedig uj tagul Arnótfalvy Tivadar vármegyei főpénztárost választották be. A Zemplén vm. orvos gyógysz. egyesü let febr. hó 27-én tartott gyűlésében elhatározta hogy a tagsági dij évenként ismét 2 koronában állapittatik meg. Továbbá: Waldbath Frigyes br. meghívásból a májusi gyűlését, mely felolva­sásokkal lesz egybekötve, Erdő-Bényén tartja, — e felolvasás és kirándulás rendezésére 3 tagú bi­zottságot választott é. p. Hornyay Béla dr., Widder Gyuta és Ehlert Gyula egyesületi tagokat. Végül az orvosi szövetség részéről a belügyministerhez felterjesztendő és a magyarországi orvosok mos­toha viszonyait ismertető memorandunot olvas­ták fel, mely felölelte mindazokat a szomorú viszonyokat, a mikkel a hazai, legkivált pedig a“vidéki körorvosoknak küzdeniük kell. A me- moranrumot remek stílusáért is az egyesület szives örömest tette magáévá. Betegsegélyző pénztár vizsgálata. Staut József főispáni titkár iparhatósági biztos, mint értesültünk, f. hó 2-án a kassai kereske­delmi és iparkamarai tag kiküldött kebelbeli szakközegével váratlanul megjelent a s.-a.-uj- helyi általános ipartestület kebelében fenálló betegsegélyző-pénztárban s ott a pénztárt s ügy­kezelését szigorú vizsgálat tárgyává tette. A vizsgálat teljesen megnyugtató eredményre ve­zetett a szakközeg az iparhatósági biztoshoz intézett jelentésében a pénztár s ügy viselt praktikus rendszereivel jobban kezeltnek állí­totta, mint a kassai betegsegélyző pénztárak egy némelyikénél kezeltetik. Az iparhatósági biztos ennélfogva Bánóczy Kálmán elnöknek s a pénztári személyzetnek elismerését fejezte ki. Nyilvános köszönet és nyugtató. A s.-a.-ujhelyi rk. főgimnáziom igazga­tósága tudomásunkra juttatta s lapunk múlt yasárnapi száma közölte is a szép anyagi ered­ményt, mely az ifjúság hangversenye és tánc- mulatsága alkalmából a szegény tanulók „Se­gély-egyesülete“ javára befolyt. A főgimnáziom igazgatósága most meleg köszönetét mond mind- zoknak, kik a nemes ügyet magukévá tették és a szegény tanulókat adományaikkal felkarolták. Különösen pedig azoknak jelenti háláját, a kik felülfízetés cimén összesen kétszáztizenhét koronával és negyven fillérrel járultak a se­gítő alap gyarapításához. Mi is üdvözöljük vá­rosunk közönségét lelki nemességének eme szép megnyilatkozása alkalmából! A felülfizetők névsora a kővetkező: Wal­lis Gyuláné grófné 40 kor, — Fornszek Béla 26 kor, — Molnár Pál főgimn. igazgató, Szla- dek Károly, Frisch Heiman, Láczay Elekné, Róth József 10—10 kor., —■ Ambrózy Nándor 8 kor., — Szepesi Arnold dr. 6 kor., — Fried Lajos dr., Grünbaum Simon 5—5 kor., — Ro­senthal Sándorné, özv. Malártsik Györgyné, Schön Yilmosné dr.-né, Jurcsó Ágoston, Haas Bernát dr., Róth N, Jónász Izidor, Szánky Nándor tábornok, Reichard Dénes, Reichard Mór, Ehlert Gyula 4—4 kor., — Vass József, Weisz Antal 3—3 kor., —- Hvozdovits Antal, Weisz Kálmán főrabbi, Mihalovits J., Zombory János, Alexander Vilmos, Schmidt Lajos, Bo­kor József, Arnótfalvy Tivadar, Haas Adolf, Szakács J.-né, Vágó Gyula, Staudt József, Ma- rikovszky Pál dr., Biró Pál 2—2 kor., — Róth Gyula, Róth Jenő, Diószeghy György, Schvei- ger Áron, Demeter János 1—1 kor., — Kiszely József 40 fillér. — Felülfizettek összesen 217 kor. 40 fillért. A homonnai polgári és felsőkereske­delmi iskola ifjúsági k rei saját pénztáraik javára február hó 24-én hangversenyt rendeztek a melyen közreműködtek Haraszthy Ida és Sztlav- kál Irma úrhölgyek, Durcsinszky Gyula, Mosso- lyi Ödön és Steinbach Vilmos urak. A hangverseny összes bevétele volt 573 K. 50 f. Kiadás ............................................ 245 K. 48 f A hangverseny tiszta jövedelme . 328 K. 02 f. Felülfízettek: 20 kor. Andrássy Aladár gróf, — 8 kor. Kovaliczky Elek dr., — 6 kor. Haraszthy Miklós, — 4—4 kor. Kováts József, Kómár Adolf, Rohrbacher Károly, Sándor Mór, Debreczeni Áron, Hossza József, Ugray Lajos, — 2—2 kor. Révész Emil, Marossy Béla, Sza­mosi József, Matolay Károly dr., Kerekes György (Kassa), Gojdits Ágoston, Halasi Pál (Mező- Laborcz), Toronszky Elek dr.. Gojdits Antal (Grozócz), Vojnár Béla (Radvány), Vas József (Nagy-Mihály,) Hellinger Bernát, Ordódy Ala­dár, Rónay Károly, Strömpl Gábor (Nagymi- mihály), Szánthó Mihály, Dezső Sándor, Pólá- nyi Dezső, Prunyi János, Friedman Markus, Moskovics Leó, Kula István, — 1—1 kor. Grűn- Wald Ignác dr., Punday János, Lengyel Samu, Persenszky Lajos, Propper Fülöp, Buzay Gusz­táv (Nagy-Mihály), Ligeti Albert dr., és Speiser Márk. Mind a fent említett szives közreműködők, mind a felülfizetők, hogy az ifjúsági egyesüle­teket erkölcsi és anyagi támogatásban részesí­teni s ezáltal céljaik elérésében elősegíteni szí­vesek voltak, fogadják az ifjúság és a tanári kar szives köszönetét. Homonnán, 1900. febr. 28. Révész Emil, Biró Jenő, tanár. ifj pónztáros. „E. K. E.-pezsgő.“ Az Erdélyi Kárpát- Egyesület (E K. E.) hazafias készségei csatla­kozott ahhoz a mozgalomhoz, mely a hazai ipar felvirágzását és a külföldi ipar termékeinek ki­szorítását tűzte ki célul. E csatlakozásuknak egyik eredménye, hogy Belatini Braun A. velen­cei (Fejér-m.) magyar pezsgőgyárának megen­gedte, hogy „E. K. EJ jelzéssel hozhassa for­galomba Ízletes és tisztán kezelt pezsgőit. —- Tá­mogassuk tehát ezt a magyar terméket. Banke­teken, ünnepies alkalmakkor és minden körül­mények között, mikor viszonyaink megengedik, hogy pezsgőt igyunk, az „E. K. EJ pezsgőt kérjük, mert ezzel egyfelől egy tisztán magyar vállalatot támogatunk, másfelől lehetővé tesszük, hogy a befolyó jövedelemből minél több jusson annak a kulturális és közgazdasági jótékony cél­nak is, melynek szolgálatában az Erdélyi Kárpát Egyesület áll és mely célra a hazafias cég a bevétel 5°/o-át ajánlotta fel. A gyárat az egye­sület szigorúan ellenőrizteti. „A nagymihályi önsegélyző egyesü­let, mint szövetkezet“ folyó évi február hó 25-én délután tartotta második évi rendes köz­gyűlését a nagymihályi városháza tanácstermé­ben a tagok óriási érdeklődése mellett, elannyira, hogy a nagy és tágas terem csak alig volt ké­pes befogadni a megjelenteket. Természetesen választásról volt szó és ez okozta a nagy ér­deklődést ; ugyaniß a szövetkezet alkotója, Gál Vilmos, saját kérelmére Iglóra helyeztetvén, le­mondott intéző igazgatói állásáról. — Különben az érdekes közgyűlés lefolyása a következő volt. Gál Vilmos üdvözölte a megjelenteket és miután konstatáltatott, hogy a közgyűlés határozatképes, megjelölte a jegyzőkönyvhitelesitőket. Az igaz­gatósági és felügyelő-bizottsági jelentéseket a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette és meg­adta a fölmentvényt; ezután megállapittatott a könyvelő és pénztáros fizetése az 1900. évre. Most következett a közgyűlés legérdekesebb ré­sze : az intéző igazgató lemondásának bejelen­tése és az uj intéző igazgató megválasztása. Gál Vilmos a midőn lemondását bejelentette, alkal­mat vett magának arra, hogy szép és átgondolt búcsúbeszédében kiterjeszkedjék az Önsegélyző egyesület két éves múltjára, mely ugyan elég rövid idő idő egy intézmény életében, de éppen azért volt jó azzal foglalkozni, mert ennek az üdvös intézménynek e rövid idő alatt sikerűit oly népszerűvé lenni, mely igazán ritkaság szám­ba megy. — A búcsúbeszéd elhangzása után Olchváry Bertalan állt föl és ékes szavakkal méltatta Gál Vilmos hervadhatatlan érdemeit és indítványozta, hogy a közgyűlés mély hálá­jának kifejezése mellett szavazzon jegyzőkönyvi köszönetét; majd Kolozsváry Ödön az említett indítványt azzal toldotta meg, hogy a távozó intéző igazgatót válaszsza meg az egyesület tisz­teletbeli igazgatóvá örök időkre. Mindkét indít­vány nagy lelkesedéssel egyhangúlag fogadta­tott el. — Ezután Gál Vilmos fölhívta a köz­gyűlést, hogy válaszsza meg az új intéző igaz­gatót, egyben pedig az igazgatóság és felügyelő bizottság megbízásából indítványozta, hogy erre az állásra az egész vidéken nagy népszerűség­nek és általános szeretetnek örvendő Glück Samu dr. választassák meg. — Dörgő éljen volt a felelet erre az indítványra és igy csakhamar ki lehetett jelenteni, hogy az önsegélyző új ve­zére Glück dr. lett, akit Kellner Mihály dr., Barnai Andor, Malatinszky László s több tag­ból álló küldöttség hozott a közgyűlésbe és a kit Gál Vilmos, melegen üdvözölt. — A meg­választott megköszönte a belé helyezett bizal­mat s ígérte, hogy az oly nagy virágzásnak indult szövetkezetei minden erejével tovább akarja fejleszteni; beszédje fonalán megemlité Gál Vilmosnak Nagy-Mihályban rövid időzése alatt sikerült munkásságát, ezek közül a „Felső- Zemplén“ hetilap megalapítását is. Ezzel a köz­gyűlés véget ért. A szövetkezetnek vagyona a két év alatt meghaladta a 60,000 koronát. L. A s.-pataki főiskola ifjúsága f. évi márcios 15-én, a „március 15-iki alap“ lavára a városháza termében zártkörű táncmulatságot rendez. Az iparosok önképző és önsegélyző egyesülete, Írja Varannóról levelezőnk, m. hó 18-án tartá meg ez idei farsangi táncmulatságát. A mulatságon részt vett az iparos osztály igen tekintélyes száma, úgyszintén az intelligens osz­tály is. A mulatság sikerültnek mondható, mert a reggeli órákig tartott. TAN ÜGY. 1 Zemplén vármegyei Tanító-Épület hivatalos rovat*. — A rovatért felelős: A szerkesztő-bizottság. — Minden kézirat Beregszászy István, szerk. biz. elnökhöz küldendő S.-A.-Ujheiybe. A könyvek és az olvasás. A mai kor intelligens gyermekének egyik legszükségesebb szellemi életföltétele: a könyv. Elképzelni sem tudom, hogy mi is volna ma a müveit társadalom egyes tagjaiból, ha egyszerre elzáratnának előlük az ismeretek forrásai: a könyvek. — Mint a csecsemő anyja emlőin, úgy nő fel az emberi lélek a tudományok és közismeretek forrásain : a könyvek lapjain. On­nan szívja magába ama sokféle ismeretet, a lé­lek és szívnek ama nemességét, mit tőle a mű­velt tarsudalmi élet, a szakpálya igényei joggal megkövetelhetnek. Ezért a müveit ember úgy rendezi be könyvtárát, hogy abban ama két irány anyagi körülményeihez mérten lehetőleg képviselve legyen. Ma már olvasni kell mindenkinek, ha tár­sadalmi műveltségét és saját énje becsét gya­rapítani óhajtja, jdes kevés az, mit e tekintet­ben az iskolából hozunk magunkkal, nem azért, mintha az iskola nem nyújtana elég ismeret- anyagot, hanem azért, mert az ifjú nem bir még a messze jövőbe látó lelki szemekkel, me­lyek segélyével fölismerné a tananyagban a sok kincset, mit az életben majd értékesíthet; nem bir elég lelki erővel és megfontolással arra, Folytatás az III mellékleten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom