Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1898-10-23 / 43. szám
1898. október 23. II. Melléklet a ,,Zemplén“ 43. számához. Egyesületi élet. A Bodrogközi-Jótékonysági-Egyesület nevében Mailáth]Józseí grófné, egyesületi elnök, lapunk utján is tudatja, hogy az egyesület a f. év szeptember havában tervbe vett, de az országos gyász miatt elmaradt bazár helyett a begyült tárgyakat kisorsolás utján értékesíti. A sorsjáték terve szerint a nagyobbára értékes tárgyakból minden 6 ik sorsjegyre esik egy nyeremény s a sorsjegyre kiadott összeg a nyerőknek sokszorosan vissza fog kerülni. — A sorsjegyek ára az egyesületi elnökhöz Perbenyik (Zemplén-vár- megye) küldendők. A kisorsolandó tárgyak Kir- Helmeczen a Bodrogközi Tiszaszab.Társulat egyik hivatali helyiségében f. é. nov. 6-áig vannak közszemlére kitéve. Akik sorsjegyet óhajtanak venni, azok Oláh Ignác segédmérnökhöz forduljanak. A magyarországi nőegyesületek „Er- zsébet-királyné alapjának központi-bizottsága“ Teich Zsigmondné, szül. Tliomán Antónia úrnőt, a s.-a.-ujhelyi izr. nőegyesület elnökét, egyik alelnökévé választotta és elnöki müködéskörében pénzbeli adományok gyűjtésére fölkérte. Adakozások Ö cs. és kir. Felsége Erzsébet királyné Budapesten emelendő emlékszobrára. I. A s.-a.-ujhelyi általános ipartestület gyűjtése. 50 koronát: a s.-a.-ujhelyi ált. ipartestület, 2—2 koronát: Bánóczy Kálmán, Matterny József, Móré Dániel, Gáthy Géza, Zombory János, Pernál Jakab, Wessely Mór, özv. Caszlof- szky Jánosné, Klein Izidor, özv. Fuchs Istvánná. 1—1 koronát: Zinner Bernát, Jenik Béla, Lenhárt Imre, Armágyi János, Bauer Antal, Bokor Nándor, Mendik János, Kovács Sámuel, Mráz Antal, Heritz Sándor, Klein Jakab dr., Szabó Sándor, Herschkovits Jakab, Klein Ármin pék, Haniesák Andrásné, Székely Mihály, Bacs- kovszky Bertalan, Szabó, Mihály, Bretz Gusztáv, Laszács János, Fehér Ede, Szabó János, Klein- man Farkas, Jozefovits József, Lomniczer József, Klein Izsák, Bolman Sámuel, Tóth András, Schiller Samu, Langerman Károly, Fixier Herman, Bukovszky Sándor, Orosz Mihály, Lefko- vits Móric, Berkovits Zsigmond, Hercz Kálmán fia, Morgenstern Emánuel, Jaczkó István, Ko- vaícsik János, Bobik Mihály, Büchler Ferenc, Klein Jakab, Schön Mór, Csernyiczky István, Zboray Károly. 60 fillért: Schvartz Sámuel asztalos, Frey Miksa, Weisz Emil. 50 fillért: Merkli Károly, Kopacsek Vencel,, Bettelheim Sándor, Pásztor Mihály, Dudics György, Zselinszky József, Hegedűs Károly, Kresinszky Ferenc, Plott Ignácz, Deutsch Adolf, Pancskó János, Klein Vilmos. 40 fillért : Kulcsár István, Zsihovits Bertalan, Komendovits Ágost, Nagy Sándor, Tóth János, Tatárkó Pál, Demeter István, ifj. Szabó János, Soltész József, Varga Ferenc, Kaskó András, Homer Gyula, Tarpay László, Vincze János, Vaszily József, Matirkó Jáános, Bukovszky J., Stark Bernát, Mózses Áron, Sole Adolf, Székely László, Kosis István, Lócsa András, Takács György, Király István, Toronyi Dániel, Kapczi Gáborné, Simik Sándor, Altman Mór, Bodeczky Gyula. 30 fillért: Gyukovits Ödön, Gyulai Ignác, Kriszt István, Turay János, Vindt Jakab, Lip- sitz Bernát, Keller Sámuel, Majorovits József, Rotter Markusz, Trattner Leopold, Rollny Adolf, Lefkovits Herman, N. N. Zubay György. 20 fillért: Éliás Ábrahám, Herschkovits Izsák, Ozabiner István, Hanulla Gusztáv, Pogány Jenő, Marczinkóné, Takács Ferenc, Troszka Mihály, Pekáry Lajos, Hornyák János, Laczkó Mihály, Szafkó András, Balkó Mihály, Tóth István, Sipos Péter, Főző József, csizm.Griinberger József, Ecker Dávid, Odre Rubin, Deutsch Salamon, Horovitz Salamon, Kulcsár L, Fried Ignác, W. K., Kohn Henrik, Szakácsy Károly, Fränkel Lipót, BobikPál, Z. S., N. N., Schvartz Ignác, Klein Gyula pereces, Brüttnek Adolf, Sermer Abrahám, Klein József, Zicherman Ignác, Kru- czik Imre, Altman Dávid, Orbán Zsigmond, Schvartc Bernát, Schleiss Imre, Sepitkó József, Bájer János, Kracsony János, Gajtkó András, Bodnár János, Lábik János. Nagy János, Kovács József, Prisztás János, Lábik József, Sivák József, Kacsordi János, Kopcsó György, Keller Simon, Friedman Lajos, Engel Ferenc, Kollár, Bendik Mária, Károlyi János, Moskovils Mihály, Alter Herman, N. N. Szabó György, Pál József, H. András, Kiss György, Főző Bertalan, Bájer Béla, Páles Károly, Tímár András, ifj. Czimbal- mos József, Linder Dávid, Hedrik József, Rosenwasser, Kóhn Herman. Gutman Heim, Gottlieb Heiman, Klein Éliás, Bloch Májer, Cz H., Fried Mór, Neuman Adolf, Eiseuberger B., Szűcs József. 10 fillért: Lichtman Manó, Délczeg János, Csomós Bertalan, Csordás János, Szeginkóné, Demeter Hermin, Majoros András,, ids Czimbal- mos J. Dudás Gyula.*) Összesen 157 korona 10 fillér, mely összeg f. évi októeer hó 19-ilcén a pesti magyar kereskedelmi bank pénztárába, posta- utalványon beküldetett. S.-A.-Ujhely, 1898 október 19-én. Gáthy Géza. Bánóczy Kálmán, titkár. einök. II. Alsó-bereczkii körjegyző gyűjtőivén : 4 koronát: Boronkay Farkas. — 2—2 koronát: Olchváry Miklós, Meczner András, Guttman Mór. — 1—1 koronát: Erdélyi József, Beszter- czey Béla, Kuti Mihály, Reich Lipót, Kurucz János, Mók Ferenc, Kellner Manó, Magyar János. — 80 fillért: Schön Mór. — 60 fillért: Főnyi Károly. — 40—40 fillért: Szőcs Ábrahám, Feke András, Veres János, Pollák Jakab. — 24 fillért: Székely István. —- 22 fillért: Horváth Ferenc. — 20—20 fillért: Nagyiczki János, Kocsis János, Urbán Mihály, Iski István, Dimon István, Szakái István, Beszter András, Mikla Mihály, Uhrin Mihály, Szabó András, Veres József, Kónya Istvánná, Máté Mihály, Szakái Jánosné, Tóth András, ifj. Zeher János, Hubai András, Szaver János, Gelvanics Mihály, Mitál Jánosné, Szűcs János, Bányácsky András, Holo- venko János, Ornstein Mórnó, Ornstein Herman, Feke Sámuel, Tóth József k. — 10—10 fillért: Zeher János, Tóth János, Soltész Pál, Soltész András, Halász Jánosné, Butki Ferenc, Dudás István, Tóth Pál, Fábián Andrásné, Tóth István János, Orosz Imre, Horváth János, Sütő József, Orosz József. —-8—8 fillért: Tóth András, Végső János. — 6—6 fillért: Kanász József, Orosz János, Kassai János, Balog György. Összesen: 28 korona 66 fii., azaz huszonnyolc korona és hatvanhat fillér mely összeg a tekintetes megyei alispán úrhoz e hó 18-án beterjesztetett. Kelt Alsó-Bercczkiben, 1898. okt. 20. Olchváry, körjegyző. III. Mihályi község részéről, Molnár János községi bíró gyűjtő-ivén — 2—2 koronával: Mihályi község, Református Egyház, M. Mir. csen-dőrség. — 1—1 koronával: Molnár János, Fedák Andor, Weisz Lipót, Kassai József. — 60 fillért: Kálniczki János. — 40—40 fillért: Ehrenfeld Mór, Kohn Mór, Klein Henrik, Weisz Antal. — 32 fillért: Glück Ignác. — 30 fillért: Friedmann Juda. — 20—20 fillért: Fischer Adolf, Perlmutter Márk, Koscsák Jánosné. — 8—8 fillért : Tóth Karolina Babinszky György,. Vadászi Pál. — 6 fillért: Grünwald Lipót. Összesen: 14 korona 32 fillér. *) Fölkérjük a t. gyűjtőket, hogy hozzánk beküldendő kimutatásaikat ehhez hasonló formában szíveskedjenek összeállítani. TAN ÜGY. I Zemplén vármegyei Tani-EjpOlet Malus rovata — Rovatvezető : Schneider Jakab, — Kéziratok a rovatvezetőhöz S. A.-Ujhelybe küldendők. Felkérjük mindazokat t. tanító-egyesületi tag urakat, kik lapunkért előfizetéssel hátralékban vannak, szíveskedjenek azt hozzánk mielőbb beküldeni. Tiszteettel: a kiadóhivatal. Hogyan lett Varannónak kisdedóvóiskolája? A célnak teljesen megfelelő népoktatási intézetet létesíteni nagyobb és vagyonos községnek is nagy dolog, hát még oly kicsi és szegény városkának mint Varannó, mily óriási feladat! Ezért tartom méltónak azt az igazán hazafias munkát itt, a nyilvánosság előtt bár halvány vonásokkal is ecsetelni, hogy például szolgáljon sok nagyobb városnak e téren, miként kell szerény fillérekből évek folyama alatt összehozni oly tőkét, mely alapját, magvát képezze egy a nép igazi érdekeinek megfelelő in tézetnek; miként lehet nemzeti nyelvünknek oltárt emelni ott is, hol kevés az eszköz, de van lángbuzgalom; miként lehet felváltani az igazi ügyszeretet a magasztos célnak kamatozó csengő pénzzé. íme tehát! A tót ajkú vidék közepén fekvő városka a nemzeti és kulturális cél iránti nemes törekvése tulajdonképen nem uj, mert e század közepe táján ébredt már ama sürgős szükség tudatára, hogy magyar tannyelvű iskolával tán vissza lehetne hódítani az egykor magyar várost ismét igazi anyanyelvének. E törekvés szülte 1875-ben a magyar tannyelvű községi iskolát, mely azóta derekasan megfelelt az eléje szabott feladatnak, mert hiszen már ma nem idegen a nemzeti nyelv a lakosok ajkain Ez intézetet, mely ily sikerrel működik harmadfél évtizeden át, ma már a magas kormány államivá tette, mert a kis város nem bírta tovább fen- tartani saját erejéből s a közérdek fentartandónak ítélte, mint a magyarság egyik végvárát. A magyar nyelvű községi iskola létrejöttével el nem múló érdemei vannak a Barkóczy grófi családnak, mely nemes alapítvány létesítésével tette lehetővé fenállását s azonkívül sok éven át dajkálta a fejlődő intézetet. Később a város vezető-férfiai, az iskolaszék buzgó tagjai ama meggyződést merítették az iskola szép reményekkel kecsegtető munkájából, hogy mily ha- sonlithatlan gyorsabb tempóban haladhatna a népiskola az eléje szabott hazafias utón, ha az első osztályba felkerülő növendékek már némi magyar nyelvi ismerettel bírnának. A gondolatot követte a tett, mert 1884. farsangján a „menyecskebál“ tiszta jövedelmét Gaál Sándor, városunk tettrekész gyógyszerésze, a takarékba tette oly intencióval, hogy ez összeg (43 ft 50 kr.) egy létesítendő óvóintézet céljaira kamatozzék. Áz első lépés tehát meg volt téve ezelőtt 14 évvel s az elültetett mag gyorsan kelt ki a tanügyet odaadással munkáló férfiak hazafias lelkületében, mert már 1885. júniusában Pereszlényi István iskolaszéki elnök felhívást intézett a lakosokhoz, hogy tegyen ki-ki annyit a közügy hazafias oltárára, mennyit vagyoni állása megenged és tanügyért hevülő lelke sugal! S az ihletett felhívásnak, melybe saját lángbuz- galmu lelkét önté, csodálatos eredménye lett: 634 ft 18 krt irt alá a közügyért lelkesedők kis csoportja. Ez aztán második lépésnek óriási volt, mert igy már komolyan reménykedni lehetett a nemes cél megvalósítása iránt. E kis csoportban nagyobb összegeket (100 ft) áldoztak: Pereszlényi István, Cséri Herman, a varannai takarékpénztár, néhai Friedman Lázár örökösei és Gaál Sándor (50 ft.) A lelkesedés szent célja azonbnn gyorsan tüzelte tovább a lelkeket, mert már ugyanezen év szeptembér havában néhai Balassa István br., továbbá a magasztos feladatok munkásai közt mindenha volt található Vladár Emil és a zászlót magasan lobogtató Pereszlényi István közreműködésével táncmulatság jött létre, melynél a gyengéd női kezek alkotta tárgyak kisorsolásából egyetemben 602 ft 20 kr. lett a szent célra bevételezve. S igy már számbavehető ősz- szeg volt együtt, — midőn jött megyénk minden nemesért buzduló és kész örömmel tenni kész főispánja Molnár István Öméltósága s felbáto- ritá a közügyért faradokat, hogy csak nyissák meg az óvóiskolát, majd menni fog a többi. S hála nemes lelkének, az óvó 1888. március havában tényleg meg is nyílt egy kicsi bérelt helyiségben, a milyenre a kezdet nehézségével küzdő alapnak éppen kis kamatja volt. Megtette természetesen a község is azt, a mit csak tehetett s a kevésből juttatott annyit a nemes célra, a mennyit csak birt. De megtette azt a mit ígért Öméltósága és a vmegyei kir. tanfelügyelő is, Nemes Lajos őnagysága, mert a vmegyei „Magyar nyelvet és népnevelést terjesztő egyesület“ pártfogásába vette a csecsemő intézetet és saját magzataként dajkálta. És, hogy a cél úgy lett elérve, mint az manapság itt szemünk előtt van, ez másodsorban az egyesület fenkölt gondolkodásának az érdeme, mely máig ötezer ftnál többet áldozott reá. 1894. évben a felügyelő-bizottság telket vásárolt s azon a célnak megfelelő díszes épületet emeltetett, mi 11 ezer ftba került. A városka e legszebb épülete a felső végen, ablakaival és az épület homlokzatával az utcára néz, előtte egy diszkért, megette játéktér és kert van. Berendezése a célnak teljesen megfelelő. Van két nagy tanterme, az egyik játék-, a másik foglalkoztató terem. A játékterem 150 gyermeket fogadhat be, mindkettő nagy magas ablakokkal. Ezenkívül az óvónő lakása is ben van kis szobával és konyhával. A célnak tehát teljesen megfelelő épület emeltetett, melyben a kisdedek 1894. december havában foglalták el helyeiket először. A megnyitáskor, midőn a két nagy terem zsúfolásig megtelt ki- csinynyel és nagygyal, a felügyelő-bizottsági elnök, Pereszlényi István, elmondta a jelenlevőknek egy hosszabb lendületes beszédben, hogy milyen az az ut, a mely eddig vezetett, mennyi nehézséggel és fáradalommal volt az teli és mi minden van még hátra, hogy a feladat teljesen befejezett legyen. Azóta már idestova négy év múlt el, de az épület költségeit még mindig nem sikerült teljesen törleszteni, mert még mindig valami 5000 ft adósság terheli. Városunk vezetősége azonban mindent meg tesz, hogy ez mihamarább sikerüljön s
