Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1898-10-09 / 41. szám

1898. október 9. I. Melléklet a „Zemplén“ 41. számához. Különfélék. — A harminc napos mély gy ász, mely imádásig szeretett Erzsébet király­nénk elvesztésének hírével reá borult a nemzetre és a mely mély gyászt Zemplén- vármegye Közgyűlése épp úgy, mint a székváros Sátoralja-Ujhely Képviselőtestü­lete szept. 10-töl okt. 10-éig viselni kí­vánt, holnapután lejár. A vármegye szék­házának árbocáról, mint oromzatáról s erkélyéről is, nemkülönben a városházáról eltávolítják a fekete zászlókat és gyászos drapériákat. A vármegye székháza és a városháza példáját követni fogják a ma­gánházak is, melyeken a halálhír vétele óta éjjel-nappal ott lobognak a mély gyász hirdetői, a fekete zászlók. A harmincnapos gyász idejének leteltével a gyász szimbo lumát mához egy hétre következő számá­val leteszi a „Zemplén“ is. Ámde sziveink­ben a gyászos érzet gyökeret vert, a mit el nem távolíthatunk; lelkünk a gyá­szos hangulat néma borongásától fogva marad; szemünkben a fájdalom könyei föl- csillámlanak. Erzsébet-királynénk emlékét fokozódó kegyelettel őrizzük mindétig és firól-fira általadjuk szent kötelesség gya­nánt a jövendő emberöltőknek! Mert illő, s úgy is lesz, hogy évröl-évre egy napon, szept. 10-én, Erzsébet királyasszonyunk kimúlása napján, elveszszen minden más gondolat és csak egy maradjon meg: az Ő kegyeletes emlékezete! — A király nevenapja. F. hó 4-én ün­nepeltük dicsőségesen uralkodó Urunk Királyunk Ferenc Józse f őfelségének nevenapját. Az ün­nep ezúttal csöndesebb volt, mint máskor, nem került föl a ragyogó szinpompás trikolor az épü­letek ormára, mert még ma is a fekete zászlót lengeti az őszi szél, a mi nem múló gyászunk szomorú hirdetőjét. Azért egész csöndben tartot­ták meg a r. k. templomban, a vármegyei, állami és városi, valamint a honvéd tisztikar és a fő- gimnáziomi tanárkar és tanulóifjúság, úgyszin­tén nagyközönség jelenlétében a hálaadó isten­tiszteletet, a melyen egy szivből és lélekből szállott fohászunk az egek felé: Isten tartsa, Isten óvja szeretett királyunkat! — Meghívó. A sárospataki ev. ref. főiskola hazánk megdicsőült Nagyasszonyának, örökre feledhetetlen Erzsébet királynénknak áldott emlékét ma délelőtt 10 órakor kegyeletes ün­nepléssel óhajtván megtisztelni, erre a kegyelet érzései iránt fogékony honfiakat és honleányokat tisztelettel meghívja : Az igazgatóság. — Személyi hírek. Fornszek Béla, az újhelyi törvényszék uj elnöke holnap városunkba érkezik. — Hönsch Dezső kir. főmérnök kül­földi hivatalos tanulmány útjáról hazaérkezett. — Kinevezés. A vall. és közokt. magy. kir. minister a m.-szigeti ev. ref liceomlioz a német nyelv és filozófia tanszékére Glass Ferenc okleveles tanárt, ki pár évvel ezelőtt az újhelyi főgimnáziomban is tanárkodott, nevezte ki. — Rendezett tanács. Ujhely rendezett tanácsú város szervezkedő és a gyámhatósági ügykör megállapítását tárgyazó szabályrendele­tének megvitatását a város képviselői f. hó 6-án Dőkus Gyula főjegyző mint alispán helyettes elnöklése alatt megkezdették. A tárgyalás, mely mindenkor a képviselők nagy részének élénk ér­deklődése mellett folyik, előreláthatóan még egy-két napig eltart. — Nők gyűlése. A Budapesten létesült „Erzsébet Királyné alap“ felkérésére Ujfalusy Endre főbíró városunk hölgy közönségét e hó 3-án d. u. 3 órára a városháza termébe gyűlésre egybe­hívta. A gyűlésen (bizony nagyon csekély szám­ban !) résztvett hölgyek elhatározták, hogy a központi bizottság körlevele szellemében albi­zottsággá nem alakulnak (! ?) s a város elül- járóságát kérték fel a gyűjtés eszközlésére. — Halálozások. Városunk előkelő társas életében mély meghatottságot keltett f. hó 3-án az özv. Spóner Gusztávné szül. márkus- és batizfal- vi Máriássy Amália úrnőnek nem várt halálhíre. Az előkelő műveltségű úrnő, vejének, Szunyoghy Dezső kir. kér. felügyelőnek házánál, szerető családi körben s egészen váratlanul hunyt el. Bzivszélütés okozta halálát. Aránylag is szép kort ért, 66 éves múlt; de anyai, nagyanya! és szép­anyai viszonylatok szerint is igen szép életkor jutott számára osztályrészül, melyet minden izé­ben megédesített övéi részéről a legodaadóbb sze­retet. — A halottas szoba, hol a díszes ravatal volt felállítva, ez alkalommal teljesen feketével voit bevonva, melyeknek díszítését Schön Sán­dor helybeli jónevii és előkelő kereskedőcég újon­nan berendezett temetkezés-vállalata kiváló műizléssel és pompával végzett. A kiterjedt családi körön kívül s egyéni kiváló tulajdonai­nál fogva is köztiszteletben részesült boldogult úrnőnek hült tetemeit impozáns részvét közt végbement gyászszertartással, Fejes István ev. ref. esperes-lelkész megható gyászbeszéde és imája után, f. hó 4-én d. u. 4 órakor helyezték koporsóba s azután Sátoralja-Ujhelyből Roz- gonyba szállították, hol is a sirkertben fekvő férje koporsója mellé,helyezték örök nyugalomra a családi sírboltban Áldás és béke lengjen drága hamvai felett! — Thomán Imre dr., a bécsi cs. és kir. közkórház és Rudolf-kórház volt aszisztens or­vosa, ny. m. kir. honvéd törzsorvos és 1848—49-iki honvéd tüzérhadnagy, Sátoralja-Ujhelyben, f. hó 4-én, a tudomány és emberiség önzetlen szolgá­latára szentelt életének 72. évében, hosszas szenvedés után, elhunyt. A boldognltnak hült te­temeit f. hó 6-án d. u. 2 órakor helyezték örök nyugalomra S.-A.-Ujhelyben izr. szertartás sze­rint. A megható szép gyászbeszédet Singer Ber- nát dr., tapolczai kerületi rabbi tartotta, akit sürgünynyel hívtak el, hogy a halott fölött bú­csúztatót mondjon. A szépen kidolgozott és el­mondott gyászbeszéd, melyben a halottnak jel­leme, úgyis mint tudósé, úgyis mint jeles hazafié és hű hitsorsosé igen találóan volt kidomborítva, mély hatást gyakorolt valláskülönbsége nélkül a díszes gyászoló gyülekezetre s egyszersmind alkalmid szolgált arra, hogy az ifjú jeles rabbit, városunk szülöttjét, újabban is beajánlja mind­nyájunk rokonszenvébe. (A beszédből töredéket közlünk a „Csarnokiban. Szerk.) —Úgyszintén mindenkire mélyen megható volt az Eibuscliütz „status-<pio“ izr. hitközségi kántor előóneklése mellett szerepelt énekkarnak a Sivisi és Omar Hadonaj c. gyászénekek remek előadása. — A gyászkiséretben, mint a temetés alatt is, ott volt az 1848.49-iki honvédbaj társaknak bizony már kis számra leapadt csapata is Jakovics Sándor 48-as honvéd-százados vezetése alatt. — Búcsúz­tató után a halottat volt kollégái, az orvosdok­torok, vették karjaikra s úgy vitték ki és tették föl a halottszállító kocsira az egészen egyszerű, testetlen és koszorúzatlan fenyődeszka-koporsót. A gyászmenet hosszú széles sorban, a hölgykö­zönség kocsikon, kisérte ki a halottas kocsit az izraelita temetőbe, hol a rokonok nevében Singer Izrael nyug. tanító mondott rövid búcsúztatót. — Azután az egyházi énekkar gyászénekei közben és a széleskörű rokonság igaz könyeitől megszen­telve helyezték a tudós orvost, a jó hazafit és rendületlen hitsorsost övéi mellé a békéltető sir ölében. — Béke hamvaira ! — Jótékonyság. Wallis Gyuláné grófné, sz. Somogyi Ilona grófnő, a károlyfalusi uj ha­rang beszerzésének költségeire 100 koronát ado­mányozott. — Szenzációk. Már csak nem lehet el­vitatni, hogy rohamosan városiasodunk, mert, ha másban nem is, hát, hogy úgy mondjuk, szenzációs dolgokban hétről-hétre annyit halla­tunk magunkról, hogy e tekintetben akárhány nagyobb városon is túl teszünk. Ezek az ese­mények ugyan nem mind olyanok, hogy lapunk keretébe lennének beilleszthetők; mert példáid a múlt hét krónikájából is egy szép asszony megszöktetésének regényes történetét — lévén az egy megcsalt férj vagy család baja — nem lehetett feladatunk közre adni; de meg minek is örökitenők meg az olyan „ehronique scanda- leuse“-t, mely a pletyka szárnyán minden lapnál és minden telegráfnál gyorsabban eljut bárhová. Elég az hozzá, hogy az ilyen történetet leszá­mítva, ismét van valami, nevezetesen: egy asz­talossegéd öngyilkossága. Gyuris Mihálynak hív­ták a boldogtalant, aki 45 éves korába, mert meg­unta a munkát s jobban szerette a pálinkát, mint az életet, munkaadójának, Büchler Ferenc asz­talosnak Korona-utcai műhelye padján felakasz­totta magát. — Esküvők. Karsa Kálmán m kir. hon­véd-főhadnagy városunkban tegnap esküdött örök hűséget Farkas írén kisasszonynak, lázi Farkas Dezső ny. árvaszóki ülnök kedves szép leányá­nak. A szerető fiataloknak szivből gratulálunk ! — Nagytállyai Szép Sándor magyar királyi honvéd-főhadnagy hadbíró, kedves földiák, Szép Gedeon köz- és váltóügyvédő bátyánknak derék fia, Kassán f. hó 6-án d. e 11 órakor ve­zette oltárhoz az ág. hitv, ev. templomban Dun­kel Ella kisasszonyt, özv. Danke 1 Vilmosné ked­ves és szeretetreméltó művelt leányát. Tanuk voltak : a menyasszony részéről Boronkay Farkas fölbbirtokos, a vőlegény részéről Rombauer Emil főreáliskolai igazgató. Nyoszolyóleányok : Dunkel Janka, Szép Zsuzsika, Szép Ilonka, Majerszky Nelli és Gruber Mici kisasszonyok. Vőfélyek : Walter A. főhadnagy hadbíró, Smitz Sándor, Szandtner Aladár, Maiéter István és Dnnkeí Károly. — Tartós boldogságot az ifjú házas­párnak ! — Neuwirth Béla, Andrássy Géza gróf gazdatisztje, tartalékos cs. és kir. hadnagy, Gálszécsen f. hó 4-én esküdött örök hűséget Sárkány Etelkának, Sárkány Imre ev. ref es­peres-lelkész és neje Makay Etelka kedves le­ányának. A polgári kötést az anyakönyvi hiva­talban d. e. 11 órakor Pékáry Géza gálszécsi anyakönyvvezető, az egyházit pedig V2 12-kor Péter Mihály k.-azari ref. lelkész teljesítette. Délben az örömszülők lakásán gazdag ebéd volt. Zene, tekintettel az országos gyászra, nem volt és azért a lakodalmat is csak családi szűk kör­ben tartották meg. r. 1. — Hogy a posta mily óriási feladat megoldására képes, az kitűnik, ha rövid fi­gyelemre méltatjuk azokat a hivatalos jegyzé­keket, a melyekkel a Budapesti Uj ságirák Egye­sületének sorsjátékkezelősége a sorsjegyeket az országban szétküldte. Ezekből kitűnik, hogy f. hó 4-én 4680, — 5-én 2640, — 6-án 4320, tehát három nap alatt 11646 ajánlott levelet adtak föl a budapesti főpostahivatalnál, mely leveleket még aznap továbbították. Ezek az ajánlott levelek újságíró sorsjegyeket tartal­maznak, a melyeket megrendelés folytán kül­dött a kezelőség az egyes helységekbe. Hogy mily óriási érdeklődést tanúsít a közönség az ujságitók sorsjátéka iránt, az ebből is fényesen kiviláglik. — Az év áldásáról írják lapunknak a Sajó—Tisza közéről: Őszi vetéseink 7—8 magot, az árpa 8—9 magot, a kukorica 3—4 magot adott holdanként. A tehénrépa, krumpli szép és bőtermést nyújtott. Széna bőven, de sarju em litést is alig érdemeslő mennyiségben és minőség­ben termett. Határainkat a jég elkerülte, de az egész nyáron alig esett eső, most is nagy szá­razság van, a marhák a réten legelnek. — A marha és sertésvész egész környékünkön tel­jesen megszűnt. Most őszi szántással és vetéssel foglalkozik a nép. — A . Kazinczi kör Kassán ma délelőtt 11 órakor, a városháza nagytermében tartja alakuló közgyűlését. — Névváltoztatások. Winterstein Aladár, a tok aj-hegy aljai konyakgyár r. t. tisztviselője, vezetéknevét „Vas“ra, —úgyszintén Leitner Sá­muel, homonnai lakos, vezetéknevét „LengyePve változtatta át, mindketten belügyministeri en- gedelemmel, — Vicinális töltés. Kesznyétenből Írja tudósítónk: A vicinális töltésnek első munkála­tát, vagyis a homokolást, már letudta a mi jó népünk, bizonyítékául annak, hogy csak akarni kell és lesz jó útja minden községnek s nem kell ehez sem pénzkirovás, se pénztáros, se mér­nök, csak egy kis jóakarat és hatósági felügye­let. (Ez mind igen szép, de hogy merre megyen az a vicinális töltés, s mely községek közmun­kájával épül: tudósítónk elfeledte fölemlíteni. Szerk.) — Budapestre szóló megbízások pon­tos elintézésére vállalkozik egy vármegyénkben is előnyösen ösmert úrnő, ki nemcsak hivatalos ügyekben szerez és küld tudósításokat, de a főváros legelőkelőbb kereskedő cégeivel 1‘enálló öszeköttetései révén előnyös bevásárlásokat esz­közöl. Bizalommal kéri tehát mindazokat, kiknek elintézendő ügyleteik vannak Bpesten, fordulja­nak hozzá, ki szerény jutalék mellett a legpon­tosabban és leglelkiösmeretesebben jár el min­den megbízatásában. Cime: kiadóhivatalunkban megtudható. ' A t. hölgyek figyelmébe. Gartner, Hol- vay és társa női divattormébe (Budapest, Szer­vita-tér 5) megérkeztek a legremekebb őszi és téli ruha, pongyola és felöltő modellek. A leg­újabb és legdivatosabb francia, angol kelmék, úgy szintén lyoni selyemszövetek nagy válasz­tékban tartatnak raktáron. A szebbnál szebb angol és francia szabású toilettek pedig mérsé­kelt ár mellett a saját műhelyben készülnek, úgy hogy a hölgyek saját érdeküket védik, ha toilettjüket Gartner, Holvay és társánál szerzikbe. — Mire tanítsuk leányainkat ? Erre a kérdésre egy amerikai lap igy felel: Adjatok nekik jó tanácsot. Tanítsátok meg, hogy jó ételt tudjanak főzni. Tanítsátok meg mosni, vasalni, foltozni, varrni, hogy maguk készítsék maguk­nak a ruhát Tanítsátok meg kenyeret sütni. Oktassátok ki, hogy a jó konyha megóv a patiká­tól. Tanítsátok ki, hogy csak az gazdálkodik jól, a ki kevesebbet költ, mint amennyit bevett, mert a ki többet költ, az okvetetleniil elszegényedik. Tanítsátok ki, hogy egy-egy kifizetett perkál-ruha többet ér, mint egy ki nem fizetett selyemruha. Tanítsátok ki, hogy mindig többet ér egy ke- vésbbé szép, de telt, egészséges arc, mint tiz szép, de beteges küísejii. Tanítsátok ki, hogy gondosan vásároljanak és mindig vezessenek számadást. Tanítsátok ki önbizalomra és önálló­ságra. Adjátok tudtukra, hogy egy becsületes mesterember, ha nincs is vagyona, érdemesebb, mint egy tucat flaszterkoptató, ha bármily dí­szesen öltözködik is. Tanítsátok kertészkedésre és a szabadban való foglalatoskodásra. Ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom