Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1898-10-09 / 41. szám
módotokban áll, tanítsátok ki zenére, festészetre, s más hasonló művészetre, de ne feledjétek el őket figyelmeztetni, hogy mindezek csak másodsorban veendők figyelembe. Tanítsátok ki, hogy a gyalogjárás egészségesebb, mint a kocsikázás és hogy a vad virágok is szépek azoknak, kik megtekintésre érdemesítik őket. Ha mindezeket megtanulják és betartják, akkor bátran férjhez mehetnek, mert bizonyosan boldogok is lesznek. — A magánvállalatok képes levelezőlapjai, amint ezt a kir. posta- és táviró vezér- igazgatóság lapunk utján is tudatja, a levelezőlapokra érvényes díjkedvezményben nem fognak részesittetni, ha a „Levelezőlap“ felirásonkivül még a magyar kir. posta vagy az ország címerének rányomásával is elvannak látva. Azonkívül a mamar korona területén postára adott levelezőlapoknak magyar nyelven „Levelezőlap“ feliratot kell- viselniök, tehát aCorrespodenskarte, avagy más- nyelvü hasonló feliratok nincsenek megengedve. Megjegyzendő még az is, hogy illem- vagy be- esületsértő, avagy büntetendő cselekményt involváló képet, ábrát vagy közleményt tartalmazó magán levelezőlapot a posta egyáltalán nem fog szállítani. — Egy gazdasági gépész, ki szakmájában teljes jártassággal és szakképzettséggel bir, jövő évi jannár hó l-étől hasonminőség- benajánlkozik nagyobb gazdaságokhoz, esetleg kovácsmunkákat is elvállal. Ajánlatok e lap kiadóhivatalához intézendők. — Bérbeadó egy jó forgalmú helyen egy bor-, vagy sörcsarnoknak, kávéháznak, vagy esetleg kisebb szállónak is igen alkalmas helyiség. Hol ? megmondja a kiadóhivatal. — Állást keres uradalomban, avagy gőzmalomban egy szakmájában teljesen jártas géplakatos. Hol? megmondja e lap kiadóhivatala. — Eladó. Igen finom minőségű és kü- lömböző fajú alma, — bővebb felvilágosítást ad szívességből a kiadóhivatal. Sel3rerr^.-d.a,m.^st 75 krlAl 14 Irt 65 krigmélerenként, — valaminsfe- kete, fehér színes Henneberg-selyem 45 krtól 14 frt 65 krig méterenként, — a legdivatosabb szövés szín és mintázatban. Privát-fogyasztóknak postabér és vámmentesen valamint házhoz szállítva, — mintákat pedig pósta fordultával küldenek, Hennelierg G. (cs és kir. udvar szállító) selyomgyArui Zürchben. — Magyar levelezés. Svájczba kétszeres levélbélyeg ragasztandó. — 5. Irodalom. Az „Adalékok Zemplén-vármegye Történetéhez" c. havi folyóiratunknak ez évi 10-ik (októberi.) füzete a következő tartalommal jelent meg: 1 • Zemplén-vármegye népessége a XVI. század végén. (II. közi.) Irta: Nagy Gyula. — 2. Zemplén-vármegye politikai és helyrajzi üs- mertetése. (34. folyt.) Fordította : Matolai Etele. — 3. Történeti jegyzetek Zemplén vármegyéről. (34. folyt.) Ford : Kapás L. Aurél. — 4. Zemplén főispánjainak(comitum) sorrendje. (3. folyt.) Ford. Dongó Gy. Géza. — 5. Sárospatak város és vára történetéhez. (5. folyt, és vége).Irta: Soós Elemér. — ö.Szirmay András naplója. (30. folyt.) Közli: Karsa Ferenc. — 7. A piaristák Zem- plén-vármegyében. (8. folyt.) Irta : Hudra János. — 8. A homonnai Drugeth-gimnáziomról. Irta: Doby Antal. — 9. A Bukócz-hegyí monostor története. (2. folyt ) Irta: Unghváry Ede. — Levelesláda : — 10. Erdély folyamodása Zemplénhez 1013 ból. Közli: Haraszthy Miklós. — Tárca : — 11. A sajó-körömi országgyűlésről. Irta: Dongó Gy. Géza. — 12. A szerkesztő postája. — 13, A kiadó postája. — Függelék : 14. Az Andrássy-rokoncsaládok táblázata. Összeállította: Doby Antal. — Az „Adalékok“ előfizetése 1 évre (12 füzetre) csak 2 ft 40 kr. Melegen ajánljuk mindenkinek, akit vármegyénk viszontagságos története érdekel, főképpen pedig ajánljuk a községek ügyeimébe, annyival is inkább, mert ebben az évfolyamban kezdetét vette az egyes községeknek külön-külön történeti és helyrajzi ösmertetése is. Kövessék e tekintetben a t. jegy- zőségek N.-Azar, Bánócz, Bély, A.-Bereczki, Czigánd, Gálszécs, B.-Kisfalud, Lelesz, O.-Liszka, B.-Szentes, Sajó-Hidvég, Mád, M.-Zombor, Erdő- Bénye, Tokaj, T.-Szada, H.-Németi, Homonna, Ond, Rátka, Golop városok és községek példáját, kik a képviselőtestületek elhatározásából megrendelték az „Adalékok“-at és már be is léptek t. előfizetőink sorába. A megsürgetett helytörténeti adatok mielőbbi beküldését e helyen is kérjük az illető jegyző uraktól. A Jlagyar Hírlap szépirodalmi tekintetben olvan lesz, amilyen soha semmi magyar napilap nem volt még. Néhány nap múlva megkezdjük a világirodalom egyik legnagyobb alakjának, az első regényírónak, a Magyar Hírlap legbensóbb munkatársának: Jókai Mór uj regényét, melyet (számunkra irt. Jókai regényének cime: Gyász-orgiák, a tárgya maga is érdekfeszitó és a legmodernebb a szó nemes értelmében. Ugyancsak a téli szezonban lesz alkalmunk közreadni Bródy Sándornak hosszabb munkáját: A kómives című realisztikus szerelmi történetet. Munkatársaink díszes gárdája, kik szépirodalmi munkákkal, tárcákkal, regényekkel látták el lapunkat a múltban, ezek túlnyomó részéhez lesz szerencsénk a jövőben is. A tisztán szépirodalmi tartalom mellett nem hanyagoljuk el e lapok társadalmi és művészeti részét. A Magyar Hírlap a mellett, hogy a legterjedelmesebb napilap, módot keres arra is, hogy olvasóit külön, ingyenes kedvezményekkel örvendeztesse meg. Ilyen a rendes Karácsonyi Album is, amelynek arányai, tartalma nagyobbszabásu lesz az idén, mint akár- mely előző óvbon. Ezúttal nemcsak díszes és szórakoztató, de minden müveit olvasóra nézve szükséges munkát adunk minden régi és uj előfizetőnk kezébe, minden külön dij nélkül, bórmentve. Előfizetőinknek negyedóvenkint 50 krajcárért küldjük meg a »Kis Világ“ cimii képes gyermeklapot, a mely a legjobb gyermeklap mai napság. Az .Évszak“ című gyönyörű divatlapot is potomságért mindössze 80 krajcárért kapják a Magyar Hírlap előfizetői évnegyedre. A .Magyar Szalon’“, e kitűnő havi folyóiratot, szintén kedvezményes áron kapják a Magyar Hírlap előfizetői. A Magyar Hírlap és a Magyar Szalon együttesen előfizetve, egész évre 24 ft helyett 20 ft, fél évre 12 ft helyett 10 ft, negyedévre 6 ft helyett 5 ft A lapunkban most könyvalakban megjelenő órdekfeszitö regény ed'digi folytatásait díjmentesen küldjük az újonnan belépő előfizetőknek A Magyar Hírlap előfizetése: Negyedévre 3 ft 50 kr. Egy hónapra 1 ft 20 kr. Előfizetni bármely naptól kezdve lehet. Mutatványszámot 2—3 napig szívesen küld: a Magyar Hírlap kiadóhivatala. A „Zenélő Magyarország“ zongora és hegedű zenemű folyóirat épp most megjelent XVIII. füzete tartalmazza a következő zenemüujdonságokat: 1. „Én utánnam ne ugasson a kutyád“ és „Özvegy asszony lánya vagyok“ két szép magyar nótát. II. Greizinger Iván „Pastorale“ szalondarabját. III. Ikarlat M. „Csókolnám most is lábaid nyomát“ cimü most rendkívüli divatosá vált román dalt mely a német címén ismert „Mein Elend“ és „Verlorenes Glück“ dalokkal azonos, itt magyar és német szöveggel adatik. IV. Eilenber Reichard. „Szellők szárnyán“ cimü snájdig gyorspolkáját. I y rendkívül gazdag tartalommal jelenik meg a „Zenélő Magyarország“ minden egyes 2o. kros füzete, miért is minden zongorázó és hegedűsnek ki a legjobb magyar dal, müdal kupié szalon tánczenót s hegedű újdonságokat bírni óhajtja, figyelmébe ajánlhatók e zenemű folyóiratnak havonként kétszer 10—10 oldalt tartalmazó füzetei. Egy negyedévben 6 füzet 60 oldal tartalommal 1 ft előfizetésért kapható s a mostani számmal lejárt III évnegyed füzetei együttesen kaphatók, vagy a most meginduló IV. évnegyedre előfizetések intézendők a „Zenélő Magyarország“ (Klökner Ede) zenemükiadóhivatalába, Bpest, VI. Csengery-utca 92/a honnan megismerésre mutatványszámot ingyen és bérmentve küldenek. A magyar nép története. A magyar népnek ezer esztendős küzdelmeit, miket szabadsága kivívásáért folytatott, o küzdelem hatalmas és órdokfeszitő fordulataival együtt, nagy művészettel Írja le Benedek Elek „A magyar nép múltja ős jelene, cimü munkájának első kötetében, mely épp most jelent meg. Benedek Elek egész Írói pá lyája tulajdonképp nem volt egyéb, mint előtanulmány e műhöz, s valóban szivéből irta meg a könyvét. Az egész könyvön végighúzódik tárgya iránt érzett forró szeretote Ez különbözteti meg munkáját a tudákoskodó történetiró munkájától. Képeket rajzol, melyeket lelki szemeivel szinte látott, annyira belemerült a múltnak tanulmányozásába, s az előtérben ott áll mindig a nép, mely egybeforr az ország sorsával, érez, szenved, fejlődik és hanyatlik akként, amint változik a sorsa az édes hazának, melyhez hű marad, melynek eszméje mellett mindvégig kitart s ha fellázad is keserves terhei alatt, nem teszi azt soha a haza eszméje, hanem a nemesség elnyomói ellen. A könyv utolsó képe, mely a nemes és paraszt kézfogását ábrázolja, a kö tét eszmevilágát szimbolizálja: itt a szabadság 1 A magyar nép szabadságának ötvenéves születésnapját jubiláltuk ez évben Ennek az emlékére alkotta meg Benedek Elek ezt a szép könyvet, melyet az Athenaeum r -társaság, mint kiadó, szebbnél szebb képekkel diszitett, amelyek nyomon kísérik a szöveget, értelmezik, megviiágitják, szemléletessé teszik azt. Különösen ki kell emelnünk a színes műmel- lókleteket, melyek hírneves művészek történeti jeleneteket ábrázoló festményeit pompásan sikerült színes fónyomatok- ban mutatják be. Az első kötet ára diszkötósben 8 ft. — Megrendelhető Lőwy Adolf könyvkereskedósáben Sátoraljaújhelyt. A kuruc háborúk története. Az Athenaeum r. társaság kiadásában megjelenő „A magyar nemzet története* cimü tiz kötetes nagy munka (millóniomi kiadás! gyorsan közeledik a befejezés felé. A kerek kétszáz füzetre tervezett vállalatból most jelentek meg a 174, 175, 176., 177. füzetek, melyek az utolsóolőttinek hagyott hetedik kötethez tartoznak, miután a nyolcadik, kilencedik kötetek már megjelentek, az utolsó húsz füzettel pedig a tizedik kötet nyer befejezést még ebben az esztendőben. Ez a hetedik kötet, mely Acsády Ignác jeles tollából került ki, és a mely történeti kútfői között sűrűn idézi az „Adalékok“-at is, főképp pedig a Szirmay András naplóját, az „l. Lipót és I. József kora (1657 — 1711)“ elmet viseli. Ennek a magyarországi függetlenségi harcok klasszikus korszakának egyik legérdekesebb, legvonzóbb epizódját képezik az úgynevezett kuruc háborúk, II. Rákóczi Ferenc alatt A törökök kiűzetése után a bécsi udvari politika mindent elkövetett, hogy a török hatalom jelvénye, az elűzött félhold helyébe mindenüvé a kétfejű sas fészkelje be magát. Magyarországgal a törökök kiűzetése után mint valami hódi tott országgal kezdtek bánni a bécsi udvari politika emberei. A várakat, a magyar törvények világos megszegésével, idegen zsoldos katonasággal rakták meg. A magyar elem gyengítése céljából idegen, ellenséges érzelmű bevándorlókat telepítettek le az ország lakatlan vidékein. Az uratlan földeket külföldi nemeseknek ajándékozták, kik a bécsi udvari politika szolgálatába szegődtek. Mindent elkövettek a politikai magyar nemzet, a magyar állam függetlenségének meggyöngitése céljából. Hogy az előre látható elégületlensóget elfojtsák, a rémuralom rettenetes eszközeihez folyamodtak. Az ország némely városaiban vésztörvónyszékeket állítottak fel. Eperjesen, Pozsonyban, Kassán csak úgy patakzott a magyar hazafiak, a bécsi politika szemében politikai bűnösök vére. Ekkor emelte fel zászlóját, az elégületlenek élére állva, II. Rákóczi Ferenc és erre a zászlóra ez a jelszó volt Írva „Pro Libertate“. A világtörténelem egyik legvonzóbb, legszebb jellemei közé tartozik II. Rákóczi Ferenc, ki életét, egy királysággal felérő óriási vagyonát, családi boldogságát tette kockára a magyar nemzet, a magyar haza függetlensége, szabadsága megmentése céljából és midőn a magyar szabadsággal együtt mindenét elvesztette, a nagy lélek óriási erejére valló lemondással és önmegadással, híveinek épületes ragaszkodásától övezve, fejezte be életét mint bujdosó, török földön, hogy az önfeláldozó hazaszeretet ragyogó példája ma adjon mindörökké! Ezeknek a változatos szerencsével folytatott kuruc-háboruknak megragadó leírását találjuk ezekben a füzetekben, amelyek tele vannak számos szövegkópekkel, ezen kívül igen díszes mű- mellékletek vannak azokhoz csatolva. Minden füzet ára 30 kr. Kapható Lőwy Adolf s -a.-ujhelyi könyvkereskedésben* TAN ÜGY. 1 Zemplén fáraiípp Tanitú-Egyesület Iwatalos rovata — Rovatvezető: Schneider Jakab, — Kéziratok a rovatvezetőhöz S. A.-Ujhelybe küldendők. A dadogásról. Midőn a dadogok és hebegők oktatására képesítő tanfolyam véget ért, Ígéretet tettünk a tanfolyam vezetőjének, Roboz Józsefnek, ki a váezi orsz. siket-néma intézet igazgatója, hogy ott szerzett ismereteinket és tapasztalatainkat minél szélesebb körben fogjuk értékesíteni s különösen föl fogjuk hívni kartársaink érdeklődését szerencsétlen dadogóinkra s miután tudtommal e vármegyéből eddig csak én hallgattam e .kurzust, szolgálatot vélek tenni kartársaimnak, ha fölhívom figyelműket e szerencsétlenekre, kik dadogásban, vagy hebegésben szenvednek s némi utbaigazitást adok, miként akadályozhatjuk meg mi tanítók az iskolában a dadogás terjedését s mit tehetünk szerencsétlen dadogóink kigyógyitása érdekében *) Ki is .hát az a dadogó? A dadogó egyén vagy egyáltalában nem tud, vagy néha fél óra hosszáig is eltartó kínos erőlködés után tud csak a beszédbe belekezdeni. Ez idő alatt beszélőszerveiben iszonyú görcs áll be, mely majdnem megfulladással fenyegeti; elkékül, elzöldül, levegő után kapkod, hadonáz, mig végre pár szót ki tud ejteni, hogy pár perc múlva ismét beálljon e paroxysmus. Más dadogó egyes betűk előtt akadozik, pl. a k, p, t, d, b, g mássalhangzók előtt, ezeknél a többé vagy kevésbé görcsös állapot az ily mássalhangzói) kezdődő szók előtt áll be. Elképzelhetjük már most egy ily szerencsétlen dadogónak a lelki állapotát. Annak is ép úgy meg van a maga belvilága, az is érzékkel bir minden szép és jó iránt, mint a normális ember; az is szükségét érzi, hogy embertársaival érintkezzék, gondolatait szavakba foglalja. Igen, de ha beszélni akar s kezd, — ellepi az az iszonyú görcs s nem tud szólani, csak azt látja, különösen, ha a szerencsétlen még együttmozgásokkal is bir, mint pl. kezeivel, vagy lábaival hadonáz s tombol; szaladgál, ugrál — némelyike ugatáshoz, vagy kukoriko- láshoz hasonló hangot hallat — csak azt látja, hogy környezete neveti, sőt gyakran csúfolja is. Az ily egyén inkább hallgat, önkéntés némaságra kárhoztatja magát. Mikor belátja, hogy e baja miatt még választott életpályáján is folytonosan mellőzik, nem boldogul, végre annyira elkeseredik, hogy vagy öngyilkossá, vagy ha ahhoz bátorsága nincs elég, embergyülőlővé lesz; meghasonlik végre önmagával s az Istennel, elzüllik végkép s a társadalom fekélyévé növi ki magát. Hazánkban e szerencsétlenekkel egyáltalában nem foglalkoztak, mig egy nemesleikü férfin, Roboz József felkarolta e szerencsétleneket s fáradtságot nem kiméivé, oly tökélyre vitte a dadogok gyógyítását, hogy ma már nemcsak ő maga gyógyít a legnagyobb sikerrel, de e tudását a tanítókkal is közli, kik leginkább vannak hivatva e bajt még mielőtt ez psychikussá lesz kigyógyitani, mert mint tudjukí a gyermekeknél a legtöbb baj könnyebben gyógyítható. Mindenekelőtt kérdezze ki a tanító a szülőktől mióta tart a baj, hogy megtudhassa váljon veleszületett, átöröklött, vagy átragadt-e a baj. Továbbá figyelje meg a gyermek vérmérsékletét, mert a heves vérmérséklet disponál e bajra, vagy nem-e külső psychikai behatások: mint félelem, ijedtség következtében kapta a bajt s ha körülbelül tisztában van a dadogás eredetével, akkor lásson munkájához. Figyelmeztesse a szülőt, hogy a gyermekkel ne bánjék rosszul eszédhibája miatt, mert ő lefogja a gyermeket szoktatni e hibájáról. — Különös gondja legyen reá, hogy tanulótársai ne gúnyolják a szerintök „makkogó“ gyermeket. Persze, hogy az ily gyermekkel módszeresen órákig foglalkozzunk, ahhoz hiányzik nekünk az idő, különösen, ha egy tanító, mint én is V. VI. osztályt vezet, de egy kis jóakarattal s ügybuz- gósággal mégis szakíthat annyi időt, hogy a következő eljárást követheti. Lehetőleg közel maga elé ültesse a gyermeket, gyakran feleltesse, figyelmeztesse a gyermeket, hogy mielőtt beszélni kezd, vegyen mélyen lélegzetet, beszéljen lassan, az első szótagot erősebben hangsúlyozva, igy elejét vesz- szük annak, hogy a hangszallagok egymásra ne csapódhassanak s ne következzék be a beszédet akadályozó glottis görcs. Karban gyakran beszéltesse őket a tanító, ez az I. és II. osztályban könnyen megy. Ilyenkor beszéljen a többi gyermek halkabban, a dadogó erősebben, (mert *) A legszivesebben adunk helyet múlt számunkról lekésett e jeles és fölötte tanulságos cikkelynek. Ez utón sokszorosítjuk ismereteinket, ez utón válunk mások tanítójává. R.-vezető. Folytatás a II. mellékleten.
