Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1898-08-07 / 32. szám

létül e füzet V. Ferdinand arcképót adja. A szöveg illusztrációk a következők: Batthány Lajos gr. V. Ferdinánd aláírása. Jellasich József báró. Ferenc Károly főherceg. Az 1 «48-iki országgyűlés megnyitása. Lamberg Ferencz gróf altábornagy. Magyar népfölkelők. A jeles munka részletfizetésre is beszerezhető úgy Lampel Róbert könyvkereskedő kiadóhivatalánál, mint minden hazai könyvkereskedésben.

A „Magyar Könyvtár*, melynek számai már meghaladták a fólszázat, most küldi szót júliusi füzeteit. A sort Cavallottinak, a nemrég oly tragikus módon elhalt nagy olasz,költőnek legszebb és leghíresebb munkája nyitja meg, az ,Énekek Éneke* c. bájos verses dramolett, meiy Radó Antal magyarításában bizonynyal ami szinpadainkon és hosszú életű lesz. — Követi ezt Fáy Andrásnak válogatott meséi, melyeket, kivált az iskolára való figyelemmel, Badies Ferenc, a kiváló irodalomtörténész válogatott össze és látott el magyar bevezetéssel. — Az 55. szám Szalagubnak, a nagy orosz elbeszélőnek, egy kis regényét tartalmazza. — „A medve“ — oz a cime az Ambrozovics Dezsőtől kitünően fordított munkának — egy a társadalmi formáktól idegenkedő, érdekes karakternek megkapó szerelmi történetét mondja el. — A magyar elbeszélő irodalmat e sorozatban Ambrus Zoltán képviseli, ez a mélyen érző, finom megflgye- lósü novellistánk, aki „Hajótöröttek“ címmel nyolc legszebb elbeszélését adja itt ki. — Végre az 57. szám egy nagy modern német Írónak, a nálunk már ismert Meyer Kon- rádnak egy kis remekművét nyújtja, melyet úgy a lelki élet analízisénél, mint a megkapóan festett történeti háttérnél fogva mindenki gyönyörrel fog o’vasni. — Mind e füzetek 15 kr.-jával kaphatók a kiadó cégnél: Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai, Andrássy-ut 21.) és minden könyvkereskedésben. — Az eddig megjelent füzetek teljes jegyzékét a kiadók kívánatra bárkinek ingyen küldik meg.

A „Zmélö Magyarország“ zongora és hegedű zenemű folyóirat augusztus 1-ei 15 füzete különösen érdekes zen mű tartalommal jelent meg. Tartalmazza : 1. „Szomorúan szól a harang.* II. »Csendes eső őszi eső.* Magyar dalokat. 111. Rose Gy. .Mézeshetek* cimü népszerű indulóját. IV. Mendelssohn B. Fólia sSzót nyargalt a tarmezőn, Műdal duettet. V. Bargiel Valdemar „Emléklap“ szalondarabját. Ily gazdag választékát és a legújabb müveket találja meg a zongorázó közönség a „Zenélő Magyarország“ minden főzetében. Minden füzet 10—10 oldal zenét ad. Előfizetése a most folyó III évnegyedben 6 hasonló gazdag tartalmú füzetre 60 oldal zene tartalommal 1 ft. Elő lehet fizetni a „Zenélő Magyarország“ kiadóhivatalában Budapesten, VI. Csengery utca 62/a honnan mutatvány- számot bárhova ingyen és bórmentve küldenek

Egyesületi élet.

A szerencsi kerékpár egyesület or* száguti versenyt rendezett július hó 31-én, ma egy hete. A modern sport hívei mind nagyobb népszerűséget csináltak a biciklinek. Még egy pár esztendővel ezelőtt ámulattal nézték ezt az ördöngös masinát, ma már elegáns dreszekben és bájos női kosztümökben mindenfelé feltünedezik a biciklizők vidám és eleven képe, kerékpár-egyesületek alakulnak és versenyeket rendeznek.

A Szerencsen lefolyt versenyről tudósításunk a következő:

A versenyzők d. e. V29 órakor találkoztak a szerencsi Nagy-Szállóban. Innen zeneszó mellett indultak a szerencsi országúira, hol a versenyzőket már nagyszámú nézőközönség várta. Az idő kedvezett, gyönyörű nyári nap ragyogott le az égről a hölgyek színes napernyőire és kalapjaikra. Az első távolság-verseny 9 órakor kezdődött 30 km. távolságra a Szerencs- Szegimalom között vezető utón és vissza. A versenyzők sport-szenvedelemtől dagadó kebellel állottak föl. Feszült figyelemmel és kíváncsisággal lesett a közönség minden mozdulatot Hirtelen jeladásra megtörtént az indítás és mint a villám tört előre négy „bajnok.“ A közönség előre tódult és nézte őket addig, mig a porfellegben el nem tűntek Szegimalom irányában, hogy mihamar visszatérjenek győzedelmesen vagy leveretve.

Az első verseny eredményeként Balezer Rezső 64,n, Kellner Adolf 68'13, Lang Gusztáv 71-21 Friss Herman 73 perc alatt futották be a nagy pályát. A győzőket, zeneszóval és üdvrivalgással fogadták. Ezután a Nagy-Szálló kertjében zeneszó mellett villásreggeli volt. Az ebéd is a legkedélyesebb hangulatban folyt le, melynek befejeztével a szerencsi cukorgyár gyönyörű parkhelyiségében kugliztak d. u. 5 óráig.

Innen kivonultak a zombori közútra, hol már óriási közönség várta a versenyző „bajnokok“-at az ott megtartandó versenyekre.

Elsőben a vendégek versenye, keltette fel az érdeklődést 5000 méter távolságra forduló ponttal. Neveztek kilencen. Győztesek lettek: Balezer Rezső 9 perc, Veisz Miksa 9'50, Friss Hermann S.-A.-I’jhely 10-20 perccel.

Azután következett az egyesület bajnok- sági versenye 5000 méter forduló ponttal, melyben öt versenyző közül Lang Gusztáv 10-10, Gutt- man Izor 10'4“ perccel győzött.

Az utolsó junior versenyben 2000 méter távolságra forduló ponttal Rósent'eld Elek 3-40 percért ezüstéremmel és Novák József 3-41 percért bronzéremmel lettt kitüntetve. Az egyes versenyek végén zeneszó és üdvrivalgás fogadta a győzőket.

A hölgyek előre nyújtották virágos fejüket és kendőket lobogtatva biztatták és üdvözölték őket.

A versenyek befejezése után közös bevonulás volt zeneszó mellett a „Nagy-Szálló“-ba. Tdmbolajáték után a vacsorát a legvigabb kedélyhangulatban fogyasztották az éhes sportférfiak. De a fáradhatatlan „bicikli-bajnokok“

nem az asztal mellett, hanem a parketten voltak ismét elemükben. Itt is versenyre keltek és cigány-zene mellett egészen kivilágos kivi- radtig rakták a csárdást, mintha az előző napon semmi sem történt volna. Pedig hát megtörtént az a különös eset, hogy a vármegye székvárosát megelőzték a modern sportversenyben. F.

A közönség köréből.

— Alak és tartalomért a beküldő felelős. —

Sztropkó, augusztus 4.

Tekintetes szerkesztő ur!

Majd mindennap olvasom a hírlapokban a galicziai és a sztropkai zsidókra vonatkozó alap- talanabbnál-alaptalanabb híreszteléseket, mely hírlapi közlemények nemcsak hogy a közönséget, de a hatóságot is félrevezetik. A sok légből kapott közlemény közzül legutóbb a „Pesti Hírlap “-ban a galicziai zsidók bevándorlására vonatkozó közlemény jelent meg, melyben az illető zugirász, a zsidók ellen érzett elkeseredésében, siralmas hangon panaszt emel, hogy a galicziai zsidó bevándorlást a vármegye részéről arra hivatott hatóságok nem akadályozzák meg és a Dukla-szoroson át (amely szoros csak a mesében létezhet) Magyarországba özönleni engedik. Nem szándékom az ily utcán összeszedett hírek tudósítójával foglalkozni, de mégis röviden vele szemben kijelentem, hogy közle- méynei alaptalanok és légből kapottak.

Az illető zugirász támadja a hatóságokat, s őket nembánomsággal vádolja, holott e tekintetben éppen ami vármegyénk fő kormányhatósága, és járásunk főszolgabirája minden intézkedést megtett, hogyha tényleg letelepedés szempontjából bevándorlás történnék,-az megakadá- lyoztassék.

Tény az, hogy a mint ezelőtt, úgy most is jönnek Galicziából be szegény zsidók Magyar- országba, de nem betelepedni, hanem igazolványnyal ellátva munkakeresés címén koldulni, de ezekkel szemben a hatóság mit sem tehet- mert ha arra kerülne a dolog, hogy ezekkel a hatóság el akarna bánni, mint koldusokkal, a zsidók maguk lennének azok, kik eltagadnák, hogy ezek az emberek koldulnak. Az ily kolduszsidó azonban rövid pár nap múltán egytől- egyig visszamegy hazájába.

TAN ÜGY.

II Zemplén- vármegyei Taití-Epftt iatalos rovata.

— Rovatvezető: Schneider Jakab, —

Kéziratok a rovatvezetőhöz S.A.-Ujhelybe küldendők.

Könyvismertetés.

Zemplén-megye földrajza, Magyarország általános megismertetésével a megyei népiskolák 3 osztálya részére. Irta Liebermann Samu. Ara 15 kr. A szerző sajátja.

Haladás: ez korunk jelszava. És haladunk is. Aki életének delén áll, sőt a fiatal ember is, ha figyel, szemlél, emlékezik a letűnt időkre, bizonyára észre fogja venni az óriás külömbsé- get, mely az uj és a régi, azaz dehogy a régi, csak a 20—25 éves múlt idő között fennáll. Óriási a változás az anyagi és szellemi téren egyiránt. A szaporodó igények kielégítése nagyobb tudást kíván, a munkakör intenzivebb betöltését követeli a létért való küzdelem harcosaitól — A népiskola is tudatában van annak a nehéz feladatnak, hogy a jövő nemzedék számára túlterhelés nélkül nyújtsa a műveltségnek azon alapját, melyen állva, hasznosan élhet hivatásának, mind saját maga, mind az emberi társaság érdekében. Jól mondta Wlassics minister: „Ne éljünk csalódásban, tudni mindig többet kell és nem kevesebbet, jó tanító és jó módszer, és hozzáteszem, a jó tankönyv az igazi ellenszere az úgynevezett túlterhelésnek. Ismétlem tehát, hogy bármily súlyt helyezzek különben a jó tantervre, mégis az okos tanítón, az okos módszeren és módszer-utasításokon és a tankönyv tökéletességén fordul meg a túlterhelés megakadályozása és az egész tanítási eredmény kérdése is.“

Jó módszer, jó tankönyv, jó tanító! Ez az a háromság, mely az iskola életének külső kellékei mellett — rendes iskolalátogatás, jó tanterem, kellő felszerelés, túl nem zsúfolt osztályok stb. — biztosítja a célhoz jutást, az eredményt. — Mik azok a tulajdonságok, melyeknek egy jó tankönyvben meg kell lenniük ? Mig e kérdésre megfelelnénk, vizsgáljuk meg a célt, melyet a könyv használatával elérni akarunk, mi a célja jelen speciális esetünkben — a földrajz-oktatásnak általában és a 3. osztályban különösen? A földrajzi oktatás célja: Tájékozás a földnek, mint az emberiség lakóhelyének, története színhelyének ismeretében. Értelmes térképolvasásra való bevezetés. Tájékozás a vi?

lágtestek ismeretében. A hazai föld megismertetése utján hazaszeretetre való nevelés. (Dezső Lajos). A földrajztanítás célja, mondja Kehr, ösztönözni az észlelési tehetséget, fokozni a fi- gyelmezést, éleszteni az értelmet, erősíteni az emlékezetet, felébreszteni a természet szépségei iránt való érzéket, egészséges táplálékot nyújtani a képzeletnek, s ápolni’az előadásbeli ügyességet is, — szóban és Írásban. — Kehr mondja azt is, hogy „országok, melyek ezelőtt jó formán semmi érintkezésben sem voltak egymással, most mintegy közelebb tolattak egymáshoz. Ez oknál fogva a gyermekek sokszor már a szülői házban hallanak Francziaországról, Angolországról, Párisról, Londonról stb. beszélni. Ez a gyakorlati szempont is kívánja az elemi iskolában a földrajz tanítását.“

Ha ilyen fontos az általános földrajz tanítása, még talán fontosabb, szükségesebb a szülőhely ismertetése, melynek célja Dezső Lajosként a lakóhely részletes ismerete, általános ismeret a vármegyéről. — Gyönyörűen jellemzi Felméri Neveléstudományának 87. lapján a szülőföld nevelő hatását: „Egy kis gyémánt kiadása az a darab föld, az a darab társadalom, a nemzet múlt és jelen életének, legszentebb törekvésének. Az egy helyhez szorítkozó eme nevelés tehát nem szükségképp szűkkörü s éppen ezekből a kis helyhez kötött nagy emlékekből, avagy kis, de becses emlékek hosszú sorozatából magyarázható, hogy Szokrates soha sem kívánkozott ki Athénből és Kant soh sem járt kívül Königsbergen. Valóban neveltségünknek igen nevezetes részét alkotják a helyi befolyások; vagy nem érzik-e meg Petőfi költészetén és szabadságszeretetén az Alföld végtelen rónája, mely dajkája dalával van tele? Arany versein is megérezzük a hazai föld levegőjét. Ha a legnagyobb szellemek is ily szorosan fűződnek a szülőföldhöz, mint a gyermek az emlőhöz, még inkább hozzá kell fűződniük a kisebb szellemeknek, kik mindig rászorulnak a szülőföld ölelő karjaira. Soha sem szerencse, ha valakiről letörlődik a szülőföld hatásának zománca, ha valaki magyar létére kozmopolitának kíván látszani ; az ilyen nemcsak nemzeti karakterében csorbul meg, hanem egyéni jellemében is.“

Ily magas szempontokból tekintve a dolgot, nagy tökéletességgel kell bírnia azon eszköznek (könyvnek) is, mely ilyen nemes, sokoldalú cél elérésében kíván az iskola szolgálatában állani. — Az ilyen könyv legyen a) a tananyag kiválasztásában gondosan körültekintő, ne nyújtson többet, mint amennyi elkerülhetetlenül szükséges, b) legyen lehető tekintettel arra, hogy minő iskolában fogják használni, osztottban-e, vagy osztatlanban, s e szerint szabja ki az elvégzendő tananyagot, c) a kiválasztott anyag tárgyalásánál tartsa meg a kellő fokozatot, ismert dolgokon kezdve haladjon az ismeretlenre, stílusa legyen világos és mindenekfelett magyaros, d) tanítson szeretni a természet szépségeit, a szülőföld, a lakóhely természeti tárgyait és ezek révén az imádott hazát, e) legyen szerkezete olyan, mely alkalmat adjon a tanulónak a szerzett ismeretek alapos begyakorlására, — a szó- és Írásbeli előadásban a kellő ügyesség megszerzésére.

Sok kiváló pedagógus ellene mond ugyan annak, hogy a földrajztanítás e fokán tankönyv adassék a gyermek kezébe, igy Dezső Lajos, Gyertyánffy-Kis Áron; — de nemcsak egy út vezet Rómába, a helyesen szerkesztett tankönyv, helyes használat mellett, káros semmi esetre sem lehet, sőt ellenkezően. Alkalma van a gyermeknek tárgyával több oldaluan, tehát behatóbban foglalkozni és igy ismereteit állandósítani, kétséget eleveníteni. Én részemről a földrajz s egyéb féle tankönyv okos használatát az elemi iskolában szükségesnek tartom.

Ezek után lássuk e cikkely címében érintett könyvet, Liebermannak Zemplén megye földrajzát.

Előre is jó lélekkel állíthatom, hogy e könyvecske, ha nem úttörő is e téren, de mindenesetre hézagpótló, ennélfogva nem fölösleges. Az osztatlan iskolák tanítói régtől fogva érezték már egy ily kis könyv szükségét, mely a 25—30 félórai évi tanitásidő mellett a tananyag helyes beosztására biztos Útmutatóul szolgáljon. A 3. osztály tananyaga e műben 2 részből áll, az első fejezet földrajzi előismereteket nyújt, helyes módszertani alapon (1. tanterem, ház, épület, 2. magán- és középület, 3 útca, út, tér, helység, 4. szülőhely, szülőföld, lakóhely, 5. látáskor, látáshatár, 6. égtájak, 7. útak elnevezései, 8. szárazföldek elnevezése, 9. vizek elnevezései, 10. a határról és környékről, 11. a családról és községről, 12. a községek fajairól, 13. a helység leírása, 14. a helység alaprajza és a térkép.) A második fejezet tartalmazza a vármegye járásainak és az egész vármegyének általános ismertetését.

Hogy szerző azt az anyagot is felvette mü- vecskéjébe, mely a minist, tanterv értelmében a beszéd- és értelemgyakorlatok alapján már az 1. és 2. osztályban tárgyalandó, szerintem nem hiba és nem fölösleges; mert az ismétlés, ííj-