Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1898-08-07 / 32. szám
tése alól csak az igazolványos katonai altisztek mentetnek fel. — A tanfolyam szabályszerű le- végzése és az előirt szakvizsgálat letétele, után a hallgatók posta- és távirósegédtiszti állásra képesítést nyernek, illetve a posta és táviróse- gédtisztj elöltek létszámába fölvétetnek s magatartásukhoz és hasznavehetőségükhöz képest posta- és távirósegédtisztekké neveztetnek ki, a d) pont alatt emlitett hallgatók azonban kinevez- tetésre csak 18-ik életévük betöltése után számíthatnak. — A kik ebbe a tanfolyamokba be lépni óhajtanak sajátkezüleg irt, születési, orvosi, erkölcsi és iskolai bizonyítványokkal felszerelt kérvényüket f. évi augusztus 31-ig, éspedig a már közszolgálatban állók rendes elöljáróságuk utján, a többiek pedig az illető szol- gabirói, vagy polgármesteri hivatal útján a kassai posta- és táviróigazgatósághoz nyújtsák be. — A „Zemplén fekete táblája. Egy idegen Írja nekünk nagy megbotránkozással, hogy bámul Újhely város köztisztasági viszonyain, melyek a még egészen elemi követelményeke n is alúl maradnak. E napokban az úgynevezett „Magyar nemzeti csárdához“ c. korcsmából a szennyes vizet mozsdótálakkal hordta a tro- toárra s zúdította a közönség közé egy magyarúl nem tudó, korcsmáros-forma egyéniség s e pisz- kolás ellen tiltakozó közönségre a legéktelenebb zsidójargonban károgott. Ajánljuk ezt a szeny- nyező helyet a rendőrség figyelmébe ; gondoljuk megfigyeli s érdeme szerint nyaka közé legyint az utcaronditónak. Az ilyen korcsmát be kellene egyszerűen zárni. — A központi kávéház volt tulajdonosa, Mezei Mátyás, egészségi okokból megválik S.-A.-Ujhelytől. Sajnálattal emlékezünk a törekvő s a közönség igényeit mindenkor híven teljesítő előzékeny kávéháztulajdonosról s kívánjuk, hogy az élet legdrágább kincsét — egészségét — mielőbb nyerje vissza. — A lőcsei m. kir. áll. főreáliskola igazgatósága közhírré teszi, hogy őfelsége lőcsei látogatása alkalmával az intézet tantermeiben az ottani kir. törvényszéket helyezik el s igy a jövő tanévben a rendes tanítás csak szeptember 22-én kezdődik. Ezt megelőzően szept. 19-én lesznek a különféle vizsgálatok, a közbeeső napokon pedig a beírások. — A főreáliskola közelebbről átköltözik most épülő szép palotájába, hol az eddiginél jóval nagyobb számú növendéket fogadhat be. — Az igazgatóság. — Gyilkosság. Július 31-én éjjel Szegi- Longon Rácz József ottani illetőségű fiatal embert és besorozott újoncot Rulf József 35 éves szegi-longi lakos malom-munkás személyes bosszúból oly annyira összeszurkálta, hogy a boldogtalan fiatal ember még azon az éjjelen meghalt. Füzessérv Ödön a tokaji járás fő- szolgabirája aug. 1-én reggel Tolcsvára utaztá- ban Szegi-Longon értesült az esetről, és arról is, hogy a gyilkos, aki már egy Ízben követett el emberölést, hajnalban a Liszka felé vezető országúton megszökött. A főszolgabíró bérkocsiján azonnal utána hajtatott és Vámos-Újfalu közelében a gyilkost utói is érte és letartóztatván a liszkai csendőrőrsnek adta át. A tettest a s.-a.-uj- helyi kir. ügyészséghez bekísérték. — A kegyelet. Az a nép érdemli meg a jövőt, amely megbecsüli múltját A népek legnagyobb erénye a kegyelet, melylyel a múlt örömei és szenvedései, történeteik korszakos dicsőségei és megrázó katasztrófái, vezérlő nagyjaik iránt viselkednek. Az öröm vagy bánat, mely egy-egy nevezetes évfordulón kegyeletes visszaemlékezést ébreszt az utódokban, egy-egy bizonyítvány arról, hogy ez a nép megérdemelte a múlt dicsőségeit és okulni akar a hajdan csapásain. A monumentális, avagy a legkisebb emlék is, melyet az évfordulót ünneplő kegyelet emel, egy-egy diadaloszlopa annak a nemzedéknek is, mely az emlékre összeadta filléreit, rászentelte tudását, művészetét. Nevezetes évforduló a magyarnak a most folyó év is. S a nép nem volt érzéketlen, mikor ünnepelnie kellett félszázed előtt lefolyt küzdelmét és alkotmányos jogainak törvénynyé, élő valóvá váltát. Lelkesen és áldozattal ünnepelt a nemzet s itt és ott kisebb-nagyobb emlé keket emelt az évforduló örömére. — A kegyelet nyilatkozik meg mindez emlékekben, kegyeletre oktatják a jövő nemzedéket. — Leghatamasabb emléke ez évfordulónak az az óriási csatakép, melyen magyar és lengyel művészek jelesei dolgoztak egy esztendőn át. Ecsetjeiket a múlt szellemének ihletése vezette és a mű, melylyel megörökítették a szabadságharc egyik legszebb diadalát, amily kegyeletes célzatában, épp oly művészi a kivitelben, buzdító, lelkesítő, tanulságos. Az ország szivében, a fővárosban áll a kép, mielőtt külföldi vándorújában hirdetné dicsőségünket, jelképéül annak, hogy a kor neve, melynek emlékeztetője minden magyar szivének kellős közepén van bevésve. Idegen országok fiai németek, fránciák, olaszok s mind, kik átutaznak Budapesten, elragadtatással szólnak erről a képről s nem győzik dicsérni azt a nemzetet, mely szabadsága bajvívóinak már egy félszázad múltán is ilyen hatalmas emléket készít. Mennyivel főbbet [át e képen a magyar, melyen testvéreivel találkozik, aki tudja kije-mije volt a sok jeles, kik a képen megörökitvék. Bizony mindannyiunk dicsősége a Bem-Petőfí körkép, mert mindnyájunk nevében emléke a szabadságharcnak és a félszázados évfordulónak. — A sertésvész ellen igen jó hatásúnak bizonyult orvosságot talált fel Szer nyák János, a Széchenyi gróf és Társa abarai uradalmának intézője. Az orvosság, Írja tudósítónk, ha kellő időben veszik használatba, biztosan gyógyít. Az 1890. évben Abarán több száz darab sertés pusztult el sertésvészben, mig az uradalomnál — bár az állatorvos a sertésvész jelenlétét ott is konstatálta — egy sem esett el. A községben is már többen kipróbálták az orvosságot s mindenütt jó hatásúnak bizonyult. Aki a Szernyák János-féle orvosság hatásáról meggyőződni kíván, forduljon nevezetthez (Abara, u. p. Málcza), ki bárkinek és bárhová ingyen és portómentesen küld kellő mennyiséget, ha a sertések létszáma vele közöltetik s a sertésvészt az állatorvos megállapította. Használati utasítást a feltaláló az orvosság megküldésekor szívesen ad. rl. — Tűz. Tolcsváról Írja levelezőnk : F. hó lián a Lóger-utcán elhelyezett szalmakazlak egyike, valószínű hogy az ott futkározó gyermekek gondatlansága következtében, tüzet fogott, s mert segíteni nem lehetett, teljesen le is égett. A tűz tovaterjedését a tűzoltóság meggátolta. — Terjesztik-e a könyvek a fertőző betegségeket ? Lion, fráncia tudós, tett erre nézve legújabb vizsgálatokat, amikből kitűnik, hogy a könyvön levő fertőző csiráknak némelyike gyorsan, IV2 nap alatt, magától elpusztul. Idegen csirák, u. m. a kolera, influenza, tüdőgyuladás mikrobái ellenben s a gennyedést okozó baktériumok, valamint a tüdővész, tífusz, lépfene baeillusai a könyvön több héten át is életben maradnak és fertőző képességgel bírnak. A levélbélyegek bekent oldala valóságos bakteriumtenyésztő anyag, mert a ragasztó szeren bőségesen szaporodnak a legkülömbözőbb baktériumok. Célszerűtlen tehát az a rósz szokás, hogy sokan a nyelvükkel nedvesítik meg a levélbélyegeket. Hasonlóképpen nem ajánlatos a könyv lapjainak forgatásánál az ujjakat megnyálazni; célszerű továbbá piszkos könyvek olvasása után a kezeket mindjárt megmosni és egyáltalán óhajtandó a szennyes köny- ek kerülése. Óhajtandó lenne, hogy a könyvtárakban levő piszkos könyvek újakkal pótoltassanak, sőt Amerikában annyira mennek az óvóintézkedésekben, hogy a könyvtárakból kikölcsönzött könyveket nem teszik vissza addig a könyvtárba, mig fertőtlenítő eljárásnak nem vetik alá. — Az ungvári kir. bábaképzö-intézetben az őszi tanfolyam szeptember 1-én kezdődik s öt hónapig tart. Egy tanfolyamra 30 tanítványnál több nem vétetik fel. A felvétel a jelentkezés sorrendje szerint eszközöltetik. A felvételhez szükséges okmányok: a) keresztlevél, b) erkölcsi bizonyítvány. — Kisebb községekbe törekvő növendékek az illetékes közigazgatási hatóság előterjesztésére 20—30 ft. készpénzsegedelemben s esetleg tandíjmentességben is részesülhetnek. Ezenkívül használatra kaphatnak egy — az illetékes község tulajdonát képezendő — felszerelt bába-táskát. — Bővebb fölvilágositást nyújt, ha ez iránt megkerestetik, az ungvári bábáképző-iniézet igazgatósága. — Talált aranykarperecz. Egy arany karperec találtatott. Igazolt tulajdonosa Schmidt Lajos rendőrtanácsostól átveheti. — 30 évig fennálló cukrászda, egyedül álló egész környéken, családi viszonyok miatt összes berendezéssel azonnal eladó cim a kiadó- hivatalban. — Időjóslat augusztus 7-ére. Derült Százaz. Meleg. Nyersselyem básztruha 8 frl 05 krtöl 42 frt 75 krig teljes öltönyhöz valö kelme — Tussors és Shantung-Pongees, való mint fekete, f.hér és színes Henneberg-selyem 45 kral, 14 frt 65 krig méterenként — a legdivatosabb szövésszin és mintázatban. FriVÄt- fogy asz toknak postabér és vámmentesen valamint ház- ho szzállitva, mintákat pedig postafordultával kül-denek : llt'iiiielit'rg <». (cs. és k. udvari szállicó Helyem-gyttrai Zürichben. — Magyar levelezés Svájciba kétszeres levélbélyeg ragasztandó. — 3' Irodalom. Az „Adalékok Zemplén-vármegye Történetéhez" c. havi folyóiratunknak ez évi 8-ik (augusztusi) füzete a következő tartalommal jelent meg : 1. Zemplón-vármegye történelmi földrajza. (VII. közi.) Irta: Dongó Gy. Géza. — 2. Zem- plén-vármegye politikai és helyrajzi ösmertetése. (32. folyt.) Fordította: Matolai Etele. — Történeti jegyzetek Zemplén vármegyéről. (31. folyt.) Ford: Dongó Gy. Géza. — 4. Sárospatak város és vára történetéhez. (III. közi.) Irta: Soós Elemér. — 5. Zemplén főispánjainak sorrendje (I. közi.) Ford: Dongó Gy. Géza. — 6. Szirmay András naplója. (28. folyt.) Közli: Kacsa Ferenc. — 7. A piaristák Zemplén-vármegyében. (6. folyt.) Irta : Hudra János. — 8. Történeti és földrajzi adatok Csertész községről (3 folyt.) Irta: Sztavrovszky Gyula 9. Kossuth Lajos „ Jelentése.“ Irta: Paszlavszky Sándor. — 10. A Bukócz-hegyí monostor története. (I. közi) Irta : Unghváry Ede.— 1L. Vármegyénk 1801-ben a borhamisítók ellen. Közli: Kemechey János. — Levelesláda: 12. Árpádkori adatok Olasz- Liszka történetéhez. Ford Horváth K. Vince. — 13. Garay Miklós nádor itéletlevele Közli: Dongó Gy. Géza. — 14. Egy adat Tolesva történetéhez. Közli: Fodor Jenő. — Tárca: 15. II. József császár és a megyasszai pap. Irta: Zombory Gedő.*) —16. A szerkesztő postája. — Függelék: 17. A gróf Andrássy-esalád nemzedékrendi táblá- lázata. (I—III.) Összeállította : Doby Antal. — Az „Adalékok“ előfizetése egy évre (12 füzetre) csak 2 ft 40 kr. Melegen ajánljuk mindenkinek, akit vármegyénk viszontagságos története érdekel, főképpen pedig ajánljuk a községek figyelmébe, annyival is inkább, mert ebben az évfolyamban kezdetét vette az egyes községeknek külön-külön történeti és helyrajzi ösmertetése is. Kövessék e tekintetben a t. jegy- zőségek N.-Azar, Bánócz, Bély, A.-Bereezki, Czigánd, Gálszécs, B.-Kisfalud, Lelesz, O.-Liszka, B.-Szentes, Sajó-Hidvég, Mád, M.-Zombor, Erdő- Bénye, Tokaj, T.-Szada, H.-Németi, Homonna, Ond, Rátka, Golop városok és községek példáját, kik a képviselőtestületek elhatározásából megrendelték az „Adalékok“-at és már be is léptek t. előfizetőink sorába. „Magyar államszámviteltau“ címen Molnár István dr., budapesti józsefvárosi gimn. tanár s okleveles államszámvevő, két kötetes munkát irt, főképen a számtiszti szakvizsgálatra készülő magántanulók számára. Eddig nincs külön intézet, vagy tanfolyam az államszámvovők számára, a hol azok szakszerüleg kiképeztetnének, mint például a vasutasok, vagy postások. A leendő számtisztek a budapesti egyetemen hallgathatnak, ugyan számviteltant; de ott 650 jogászszal lévén összezsúfolva, a gyakorlati előkészülést igénylő tárgyban nem igen viszik sokra. A szerző ezeknek igényeihez szabta kézi könyvét, amely a nagy anyag útvesztőjében a jó iskolaköny világosságával tájékoztat. A könyv első része a bevetés, általánosan tájékoztató adatokat nyújt. A második része a köz- és államgazdaságban használatos számszéki fogalmakat írja körül, a harmadik és negyedik rósz a közjog, illetőleg a pénzügyi jog köréből közli a tárgyhoz vágó fogalmakat, végre az ötödik rész, a mü dereka, a vagyonkezelés és elszámolás módszerét közli világosan és részletesen. Ez a világosság és részletesség következménye annak, hogy a szerző azoktól a miniszterektől, a kiknek tárcája körében jejentősebb állami vagyonrészeket kezelnek, engedelme kért a kezelésnek s elszámolásnak a helyszínén való tanulmányozására és végig is járta az összes állami és törvényhátósági vagyonkezelő hivatalokat s igy csakugyan magából az élő gyakorlatból irta ki könyvét. Az állami számvevőszékhez is, hasonló engedelme nyerve, bejárt és kivált annak főkönyvét —- az egész állami gazdálkodás foglalatját — apróra megismerteti. Röviden, világosan, értelmesen ir; megérzik rajta, hogy tiszta Ítélettel és alapos tárgyismerettel dolgozott. De jogi definíciói nem mindig helytállók; kiérzik azokból a jogi alaposság hiánya; s bár viszont látszik, hogy a szerző igyekezett ebbeli szakképzettsége hiányait elkendőzni, még sem pótolhatja mindig a filozó- fíailag iskolázott tanári dialektika a jogi szaktudást. Ettől eltekintve, a szerző érdemes dolgot végzett, midőn ilyen világos módszerü s mindenre kiterjedő munkát adott a számtiszti pályára készülők kezébe. Hasznosan forgathatják meg e munkát mindazok, a kiket az állam gazdálkodása érdekel, vagy akik annak helyes fogásait a maguk körében alkalmazni s e végre megismerni óhajtják. A mü használatát betűrendes tárgymutató könnyíti s a könyvelési és számviteli példatár, mint egy térképgyűjtemény, a 2-ik kötetben van összegezve; az elsőben a hozzávaló elmélet olvasható. Említést érdemel még, hogy az állami főkönyv, a pénzügyminiszteri központi számvevőség és a számvitel tör- története cimü fejezetek egészen újak irodalmunkban. Zemplén-vármegye földrajza. Egy a tanitói körökben régen várt tankönyv jelent meg e napokban Liebermann Samu tokaji tanító megírta az elemi iskolák 3. osztálya részére Zemplén-vármegye földrajzát. E mű, mely úgy metodikai jó tulajdonságainál, mint olcsóságánál és csinos kiállításánál fogva hivatva van hasznos szolgálatokat tenni, méltó a tanítással foglalkozó férfiak figyelmére és pártfogására. Részletes ösmertetése mai számunk „Tanügy4 rovatában. Kapható a szerzőnél Tokajban. Ára kötve 15 kr. A Szalay-Baróti-féle »Magyar Nemzet történetéinek 83. füzete melylyel a becses munka utolsó kötete végéhez ért. Benne vagyunk már az 1848-as örökké emlékezetes óv eseményeiben, melyeket a szerző tömör erőteljes vonásokban ir le egészen a scbwecbáti csatáig. Külön mellék*) Lapunk mai tárcájából is olvasható. Szerk,