Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1898-07-31 / 31. szám
kaparni 1—lVa bécsi mázsánál, pedig a füka- szálás most foly nálunk javában. Az aratástól még távol vagyunk. Nagy a munkáshiány is, mert a munkabíró népség letakarodott községeinkből Hajdú- és Szabolcs-vármegyékbe aratásra. Habura községből magából 228 ember van oda aratni. Egyébként pedig az időjárás kedvezőre fordult. Volt esőnk s most ismét szép időnk van. — Zivatar felhőszakadás. Tegnapelőtt a nehány napig tartó kánikulai verőfónyes forróságot, váratlanul borús idő váltotta föl, úgy hogy a nehéz fellegekből kevés megszakítással egész délután sűrű eső zuhogott alá, ami később az esti órákban nem hogy alább hagyott volna, de mindinkább fokozódott, az ég minduntalan félelmetesen zengett, vakító villámok cikkáztak mindenfelé, a szél tombolt, süvítve tördelte a fák gályáit, zuhogott a zápor, szóval erős nyári zivatarunk volt, amely csak éjféltájban csillapult. — Este 8 óra tájban felhő- szakadásszerü eső volt, mely azonban, szerencsére, nem tartott tovább egy negyedóránál. Úgy ömlött, mintha dézsából öntötték volna. A pályaudvart úgy elbontotta a viz, hogy a sin- vasak nem látszottak ki belőle; az épülő uj állomásnak a város felől eső előtérségét pedig úgy elborította a vizáradat, hogy a fiakkereknek tengelyen felül ért s az utasokkal, akiket a városba hoztak, szinte át kellett usztatniok a hullámokon. A város utcáin, melyek a Ronyva felé vezetnek, még este 10 órakor is zuhogva hömpölygőit a szennyes áradat. A vihar erősen megrongálta szőlőket, megdézsmálta agyümölcsfákat és hátralökte az aratási munkát. Tegnapra már jobbra fordult az idő, de még mindig esős és borongós maradt, s csak időnkint sütött ki a napsugára, de azért folyton hűvös volt. — Nyári mulatság. Szépen sikerült mulatságot rendezett folyó hó 24-én Mező-Laborcz község és a vidék intelligenciája. Részt vettek e mulatságon, mely a zöldben kezdődött estefelé pedig a vasúti vendéglő nagytermében folytatódott. Mező-Laborcz vidéki kisiparosok, vasúti hivatalnokok, valamint a vidéki értelmiség is nagy számban voltak jelen. A talpalávalót a homon- nai cigány szolgáltatta. — Farkasok garázdálkodása. Habura vidékén ez évben is garázdálkodnak a farkasok. Minden héten lefognak egy-egy üszőt, tehenet, vagy csikót, de különösen a kecskékben tesznek sok kárt. Hasonló pusztítást végeznek e fenevadak a szomszédságban levő G-alicziában. Egyik héten ott, a másikon községünkben tesznek rabló látogatást. A szegény, kétségbeesett tót paraszt, hiába mondja a farkasnak, hogy Miatyánk ur isten — ő azt mondja: bárányláb! r. 1. — Eladó két db. uszodai részjegy a f. évi ingyen jegyekkel együtt. Hol — megmondja a kiadóhivatal. — Tűz. Gálszécsről Írja levelezőnk : F. hó 26-án nagy veszedelem fenyegette városunkat. Eddig ki nem derített okból, ugyanis, igen erős erős szélben kigyuladt az állami ishola udvarán volt ócska istálló, melytől csak 10 lépényire van az iskola, 15 lépépésnyire a tanítói lakás és mintegy 6 lépésnyire a szomszédos rk. isko lai ékiilet. Ha ezek bármelyike meggyűl a nagy szélben, abból óriási tűzvész származhatott volna. Hála azonban a gyorsan megjelent tűzoltóság emberi erőt meghaladó s kitartó munkájának, a tüzet sikerült lokalizálni. A tűzoltókon kívül nehány úri ember és köztük Molnár Béla dr. orsz. képviselő, Nemthv J. főszolgabíró, Fischer Lajos báró a tűzoltóság élén stb. igen odaadóan és sikeresen működött közre a tűzoltásnál. Dicséret illeti továbbá Kohány elüljáróságát is, hogy észrevóvén a veszedelmet, a község vizi- puskájával a tűz színhelyén termett. Az oltásban résztvevők fogadják mindnyájan forró kö- szönetünket! — Tűz a cséplésben. Magyar-Jesztreben Davidovics Adolf birtokos csűrös kertjében már ki volt csépelve mintegy 600 kereszt búza; mintegy 300 kereszt pedig asztagban volt a hatalmasan működő gép közelében, amidőn folyó julius hó 26-dikán délutáni 5 óra tájban a kazalrakó munkások alatt lángot vetett a szalma és azzal együtt menthetetlenül elpusztult a buza- asztag, egy' 50 szekeres szénaboglya, s az elevátoros gép is, mely szintén a birtokos tulajdona volt. A veszedelemből csak a kazán menekült meg épségben. A tüzet valószínű hogy valamely, a földön alkalmazott munkásnak ügyetlen pipára gyújtása okozta, mivelhogy azokban a percekben teljes szélcsend volt. — Eladó egy egész jókarban levő 3 szoba fűtésre alkalmas fehéren zománcozott 3 méter magas Meidlingi-kályha, — hol megmondja a kiadóhivatal — Legújabb. A polgári felsőbb leányiskolának még az 1899/900 tanév kezdetén leendő megnyitásuról a kultusz minister értesítette főispaunkat. Irodalom. Az „Adalékok Zemplén-vármegye Történetéhez“ c. havi folyóiratunknak ez évi 8-ik (augusztusi) fűz. a következő tartalommal jelent meg: 1. Zemplén-vármegye történelmi földrajza. (VII. közi.) Irta: Dongó Gy. Géza. — 2. Zemplén-vármegye politikai és helyrajzi ösmertetése. (32. folyt.) Fordította: Matolai Étele. — Történeti jegyzetek Zemplén vármegyéről. (31. folyt.) Ford: Dongó Gy. Géza. — 4. Sárospatak város és vára történetéhez. (III. közi.) Irta: Soós Elemér. — 5. Zemplén főispánjainak sorrendje (I. közi.) Ford: Dongó Gy. Géza — 6. Szirmay András naplója. (28. folyt.) Közli: Kársa Ferenc. — 7. A piariták Zempplén-vármegyében. (6. folyt.) Irta: Hudra János. — 8. Történeti és földrajzi adatok Csertész községről (3 folyt.) Irta : Sztavrovszky Gyula 9. Kossuth Lajos „Jelentése.“ Irta: Paszlovszky Sándor. — 10. A Bukóczhegyí monostor története. (I. közi) Irta : Unghváry Ede.—- II. Vármegyénk 1801-ben a borhamisítók ellen. Közli: Kemechey János. — Levelesláda: 12. Árpádkori adatok Olasz- Liszka történetéhez. Ford Horváth K. Vince. — 13. Gara Miklós nádor itéletlevele. Közli: Dongó Gy. Géza. — 14. Egy adat Tolcsva történetéhez. Közli: Fodor Jenő. — 15. Dézsma- levél 1629 -ből a koldusoknak Közli: Dongó Géza. Tárca: 16. II. József császár és a megyasszai pap. Irta: Zombory Gedő. — 17. A szerkesztő postája. — 18. A kiadó postája. — Függelék: 19. A gróf Andrássv-család nemzedékrendi táblá- lázata. (I—III.) Összeállította : Doby Antal. — Az „Adalékok“ előfizetése egy évre (12 füzetre) csak 2 ft 40 kr. Melegen ajánljuk mindenkinek, akit vármegyénk viszontagságos története érdekel, főképpen pedig ajánljuk a községek figyelmébe, annyival is inkább, mert ebben az évfolyamban kezdetét vette az egyes községeknek külön-külön történeti és helyrajzi ösmertetése is. Kövessék e tekintetben a t. jegy- zőségek N.-Azar, Bánócz, Bély, A.-Bereczki, Czigánd, Gálszécs, B.-Kisfalud, Lelesz, O.-Liszka, B.-Szentes, Sajóhidvég, Mád, M.-Zombor, Erdő- Bénye, Tokaj, T.-Szada, H.-Németi, Homonna, Ond, Rátka, Golop városok és községek példáját, kik a képviselőtestületek elhatározásából megrendelték az „Adalékok“-at és már be is léptek t. előfizetőink sorába. Menyaszonyruha-selyem 65 krtol 14 frt 65 krig méterenként, — valamint fekete, fehér és saincs Henneberg-selyem 45 krtól 14 frt 65 krig méterenként — a legdivatosabb szövés, szin és mintázatban. Privát-fogyasztóknak post ahér és vámmentesen valamint házhoz szállíts a, — mintákat pedig pósta- fordultával küldenek llenuebcrt; tJ.sely eins járni, (cs. és k. udvari szállító) Zürichben. 6 — Magyar levelezés. Svájczba kétszeres levélbélyeg ragasztandó. — CSARNOK.. J^-ö-rd-ő-leTrél. A.-Keked, jul. 2~>, „Igazolvány“ „Mely szerint alulírott hiteles készséggel „bizonyítom, miszerint Frisch Heiman, Hell Jenő „és Kornstein Jenő s-a.-njhelyi lakosok, foglalkozásukra nézve most biciklisták, a mai napon „irodámban megfelelő kosztümben megjelentek „és 8 órai itt tartózkodásra engedelmet nyertek. Kelt A.-Kéked, 1898. jul. 24. A fürdő igazgatóság.“ A személyazonosságot igazolják : Schön Miksa és László Béla. Szolgáljon ez igazolásul mindazoknak kik a „Mezei“ kávéházban kételkedni mertek Kéked világfürdői volta felett és az én kedves barátaim biciklizésben való jártassága és merészsége felett. Akár csak találkát adtak volna egymásnak a kassai és s.-a.-ujhelyi sport férfiúi, úgy özönlöttek el a kerékpárosok kis csendes fürdőcs- kénket, nem csekély bámulatára a falu ily látványhoz nem szokott lakosainak. A kassaiak 21-én voltak, igy nyert játékuk lett volna, ha Ujhely 3 kerékpárosa fucscsá nem teszi a já-, tékukat; ez még csak hagyján, de mikor evésre és ivásra került a dolog, az újhelyiek csúffá tették a kassáikat, végig ették az összes vendéglőket, megitták a roszbor minden készletét, közbe legyen mondva, a fürdőző közönségre valóságos jótétemény, és ha még soká tart, egy szál cigány se maradt volnak hírmondónak. így tesz ki egy rendezett tanács magáért. A rendezett tanácsról jut eszembe, hogy mig én itt a szünidő nagy semmittevését háborit- lanul élvezem, addig városom odahaza oly átalakuláson megy keresztül, hogy rá sem fogok ismerni mire haza érek és úgy fogok járni mint a lengyel zsidó, ki el volt ragadtatta Magyarország csodatevő hatásáról, ahol kis fiacskája, kivel Lengyel honban 12 és fél évig lakott Magyarországon egy fél év alatt 13 évos lett egyszerre. Bizony városunk is utóbbi nehány év alatt egy félszázad mulasztását pótolja majdnem. A hajdani sáros, sötét és rendezettlen nagy községből egy, minden tekintetben rendezett, a kor miuden követelményeinek megfelelő szép és csinos várost találunk ha ...............és itt a még megoldásra váró egy csomó kérdés tódul elénk, mely az uj tanácsra, de különösen az isteni gondviselés által rendelt polgármester bölcseségére lesz utalva. Ilyenek az egészségügyi, oktatásügyi és főleg az anyagi dolgok. Vízvezeték és árnyas népliget előteremtése, polgári fiú- és leányiskola létesítése; a jövedelmek szaporítása és a kiadások lehető megszorítása volnának városunk jövő boldogságának alapfeltételei. De mit is bocsátkozom én ilyen dologba, mik csak az ujonan megválasztott városatyákra tartoznak, majd fogják ők tudni mi a teendőjük. Mégis ilyen az ember, nagyobb bennem a lakhelyem iránti szeretet és érdeklődés mint a leírási hajlam, mert e fürdőző és vidékéről a mit lehetett már tavaly inegirtam, újabb dolog ily kis fürdőben úgy se adja magát elő és ebben áll fő előnye gyógyhatásán kívül. Aki nem vágyik szórakozásra és nincs sok fölösleges pénze, az csak Kékedre jöjjön,^ hol olcsón és jól lehet semmit se tenni. Annyira jól lehet itt henyélni, hogy alig jut az embernek ideje a napi lapokat olvasni, melyek ide is csak azt hozzák amit az ember untig olvas odahaza is! Ha az aradi de- fraudast küldték volna inkább az ürdögszigetro Dreyfus helyett, talánaz Amerikaispanyol háború is elmaradt volna; ebben üssepontosul a lapok érdekessége. A fürdőnek állandóan 60—80 vendége van, leszámítva a vasárnapi kirándulókat, akik százaival töltik meg a fürdőt. A vendégforgalom egy évadon át 300-at tesz ki. A tervezett építkezések és a tavaly javaslatba hozott újítások és javítások elmaradtak ugyan, de a bárónők vendégszeretete és a szegények iránti kifogyhatatlan könyörülete mindig fokozottabb mértékben gyakoroltatik. Aki magát szegénynek4, mondja, ingyen nyer fürdőt, lakást, sőt nehányan élelmezést is. És ha ma még közlöm, hogy a fürdő igazgatása ez idén is özv. Novelli Albertné úrnő kezében van, ki minden fürdő-vendég iránt nem csak a figyelmes hivatalnok, de szeretetre- méltósagával mindenkit megnyer és lekötelez : fürdőlevelemet az olvasó közönség nagy megnyugtatására már ez időre be is fejeztem. Schneider J. Unalom az élet megrontója. — Monolog. — Irta: Klär István. — En kérem aláson rendes körülmények között nem igen szoktam gondolkozni. Nem azért, mintha olyan kicsiny volna az agy velőm, hogy nem volnék képes rá. Nem, kérem aláson. Az ellen tiltakozom. Azt a feltevést hitelesen meg tudom cáfolni a kalaposommal, aki midőn a mértékvételnél először is, másodszor is, harmadszor is 60 centimétert olvasott le a mértékszalagról, hízelkedve jegyezte meg: No, az urnák körülbelül annyi agyveleje lehet, mint egy lónak, aminek én úgy megürültem, hogy két kalapot rendeltem nála egyszerre. — Amint méltóztatnak tehát látni, rendes körülmények között nem azért nem gondolkozom, mintha nem tudnék gondolkozni. Nem. Hanem pusztán csak azért nem gondolkozom, mert nincs rá szükségem. Az én foglalkozásom olyan, hogy amellett nem kell gondolkozni. En ugyanis orgonafujtató vagyok. — Eleinte bántotta az önérzetemet, hogy a sors olyan foglalkozást juttatott, amely mellett nem kell gondolkozni. De aztán kénytelen voltam beletörődni a változhatatlanba. Eleinte megpróbáltam feladatomat gondolkozva végezni és abból sokoldalú dolgot csinálni. De nem sikerült. A fizikai törvények és az orgonista meghiúsították szándékomat. Az én foglalkozásomban ugyanis kétféle változatosság van. Még pedig vagy fent van a fújtató rúd és akkor le kell nyomni, vagy lent van a fújtató rúd és akkor meg meg kell várni, mig feljön. — Én tehát eleinte,, hogy a dolgot sokol- dalusitsam, nem vártam meg, mig a fújtató rudja feljött, hanem majd a fél-, majd a negyedrész utjából, egyszóval mindig más és más magasságból nyomtam vissza, mig egyszer megpróbáltam éppenséggel fel nem ereszteni. Ez szegte aztán szárnyát nagyravágyásomnak. — Mikor ezt az utolsó sokoldalusítást keresztülviendő, a fújtató rudjára ültem, az orgona elnémult. A hívők megszűntek énekelni és ámulva néztek az orgonista felé, az orgonista pedig hátrafordult és úgy nyakoncselekedett, hogy lefordultam a fújtató rudról. Ennek a pofnak
