Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1898-11-06 / 45. szám
Vármegyei ügyek. Mezőgazdasági statisztika. Előttünk van a földmivelésügyi kir. ministernek a magyar korona országairól szóló „Mezőgazdasági Statisztikába; hatalmas egy mii, mely csak I. kötetében nem kevesebb, mint 765. lapon ad számot a magyar mezőgazdaság fejlődéséről. Az összehasonlító II. kötet ezután fog kiadatni. Érdekelni fogja a közönséget, ha a szóban levő ópusz I. kötetéből ide igtatjuk a következő táblázatot, mely a vármegyebeli tiz járásnak közgazdasági erőtényezőit szemlélteti a mezőgazdasági kultúrának tiz ágazata szerint: A gazdaságok területe művelési ágak szerint: ti p* tn Gazdaságok száma Szántóföld Kert Rét Sz beültetve őlő parlag Legelő Erdő Nádas nem termő terület Összesen k a t a s z t r á í i s h o Ida k b a n: Bodrogközi 5909 67607 2001 18211 537 254 25242 11421 280 11451 137004 Gálszécsi 4634 47094 1327 7343 75 3 6297 17403 29 2974 82545 Homonnai 5080 42817 1875 10145 12 6 31163 63016 — 5809 154843 Nagymihályi 6328 45017 1384 14093 186 30 10432 10693 2 4812 86649 Sátoralj a-Újhelyi || 5416 48191 1546 12030 236 1576 14727 22347 110 7047 107810 Szerencsi ii 7245 59928 1616 9346 627 2066 15469 8011 255 6800 104118 Szinnai 3792 32913 1833 17853 9 13 29603 82005 1 4525 168755 Sztropkai 2219 25863 1113 3306 — — 19741 35364 o 3332 88724 Tokaji 4584 18127 2550 9288 1090 2641 9255 24008 124 5351 71434 Yarannai 3890 35284 1565 4191 1 7 12307 28036 — 3929 85320 Vármegyei összeg | 49097 422841 15810 105806 2773 6596 174236'301304 806 56030 1087202 A földmivelésügyi m. kir. minister értesitette a gazdasági egyesületet, hogy az „országos szőlőoltványtelep részvénytársaság“ kezelése alatt volt paulis-barackai, lippa-barackai és csálai szőlőoltvány- és anyatelepeket állami kezelésbe átvette s azok kezelése végett Kosinsky Viktor vincellér-iskola igazgatót Tarczalról Aradra helyezte át. A tarczali m. kir. vinczellér-iskola s a XV. számú szőlészeti és borászati felügyelői kerület vezetéséhez Egey Szilárdot, az egri m. kir. vincellér-iskola vezetésével megbízott szőlőszeti és borászati felügyelőt helyezte át és bízta meg a tarczali m. kir. vinclérképző igazgatásával. — Végül értesitette az egyesületet, hogy a tarczali iskola, a Zemplén-vármegyei állami telepek és a to- kaj-hegyaljai szőlőfelujitás továbbfejlesztésének a megkezdett irányban leendő vezetése érdekében Kosinszky Viktor vincellér iskolai igazgatót — kinek, a legjobb lélekkel mondhatjuk, a tokaj-hegyaljai elpusztult szőlők újjáépítése körül elévülhetetlen érdemei vannak — Zemp- lén-vármegyében az összes állami szőlészeti intézményekre s a tokaj-hegyaljai szőlőfelujitására nézve főfelügyelettel bízta meg akként, hogy évenként a szükséghez képest 4—5-ször utazzék Tarczalra, illetőleg Tokaj-Hegyaljára, az irányra nézve a felügyeletet gyakorolja s a szükséges irányításokat adja meg. — Kosinszky Viktor, a tarczali vincellér-iskolának távozó igazgatója, most már kerületi főfelügyelő, új müködésköré- ben fogadja legjobb szerencsekivánatunk őszinte nyilvánítását! A földmivelésügyi kir. minister, mint annak idején már jelentettük, községi tanítók kiképzése céljából szőlőszeti tanfolyamot nyittatott á tarczali vincellér-képzőben. A tanfolyamon a következők vettek részt: Sulyok János (E.-Bénye), Persenszky Károly (Szerencs), Futó Lajos (Ilosva), Cservenyák János (Zom- bor), Lehóczki István (Szögliget), Tóth Bertalan (Perkupa), Kerekes Imre (Diós-Győr), Nagy akkor tekinthető csak vád alá helyezettnek, ha ebben 12 esküdt egyetért. Tehát itt az egyszerű szótöbbség elegendő. A vádjurynak magában Angliában is sok ellensége van. Alapos ugyanis ellene az a kifogás, hogy ítélete nem elég gyors, nem elég alapos, mert a vádjury előtti tárgyalás egyoldalú, csak a vádló és a vádló tanuk hallgattatnak ki, védelem nem engedtetik meg. így történik meg, hogy az Ítélő jury igen sokakat felment, a kiket a vádjury vád alá helyezett. Sokan tehát kényelmetlen tehernek tekintik a nagy juryt s 1849-ben az alsóház elé törvényjavaslat is lett beterjesztve annak eltörlése iránt, de a közvélemény nagy többsége nem akart megválni ily ősi intézménytől s így az ma is fennáll. A vádjury intézménye meg van Eszak-Amerikában is. Az Ítélő jury (petty jury) 12 tagból áll. Tagjai szintén összeiratnak a 21 életéven felüli s 10—20 font sterling évi jövedelemmel rendelkező polgárok közül. És pedig az esküdtek két lajstromba vezetetnek, ahoz képest a mint a rendes esküdtszéknek vagy a különös esküdtszéknek, az ú. n. special jurynak lesznek tagjai, mely utóbbi oly cselekmények felett Ítél, a melyek eldöntése valami szakismeretet igényel. A special juryban csak olyan esküdtek vehetnek részt, £ikik az illető szakismeretekkel rendelkeznek. Angliában e kétféle Ítélő juryn kívül még egy harmadik is létezik, az ú. n. jury per medietatem linguae, a mely kül- és belföldiek közt felmerült bűnügyekben Ítél; tagjainak fele belföldiekből, fele külföldiekből áll. Az ángol ítélő jury úgy a tény-, mint a Gyula (Miskolcz). Az okt. 28-án megtartott vizsgálaton jelen voltak Nemes Lajos kir. tan. tanfelügyelő, Gedeon János róm. kát. és Geesey Péter ev. ref. lelkész. Szőlőmunkavezetők. A földmivelésügyi miniszter a törvényhatóságok, községek, szövetkezetek és egyesületek által fentartott szőlőtelepek segítése s általában a társadalmi és magántevékenység támogatása és buzdítása érdekében ott, ahol ennek szükségét ismeri fel, a szükséges felvilágosítások és útbaigazítások megadása s a munkálatok közvetetlen vezetése céljából az érdekeltséghez képzett munkavezetőket fog kirendelni, esetleg hosszabb ideig való helyi működésre. Az utóbbi évek tapasztalatai ugyanis azt igazolják, hogy az ily munkavezetőknek nagyobb számban való alkalmazása nemcsak kívánatos, hanem szükséges is, A filokszera ellen való védekezés költségei. Az állami számvevőszék zárszámadási jelentésében az országgyűlés tudomására hozta, hogy a földmivelésügyi minister 1897-ben a tör- vényhozásilag megszavazott 239,000 fton felül további 107,392 ft 05 krt fordított a filokszera ellen való védekezés céljaira. E tulkiadás főoka a szőlők felújítása és fentartása körül az egész országban megindult nagyobb arányú mozgalom elősegítése volt, különösen a kellő mennyiségű szénkéneg rendelkezésre bocsátásával. Boszindulatu száj- és körömfájás esetei fordultak elő legutóbb Homonnán a szarvasmarhák között. Habár a homonnai járás főszolga- birája mindjárt a legelső esetek jelentkezése alkalmával elrendelte a marhák istállózását abból az érdekből, hogy a roszindulatu betegség fertőzésének lehetősége bizenyos korlátok közé szo- rittassék — mindazonáltal szüksége mutatkozott annak, hogy a m. kir. állategészségügyi felügyelő a vésztől lepett istállók ellenőrzése és a baj jogkérdés felett Ítél, vagy helyesebben mondva nincs is különbség téve a tény- és jogkérdés közt oly értelemben, hogy a jury csak a ténykérdés felett s a biró a jog kérdésében döntene. A jury csak azt dönti el, hogy a vádlevél szerint bűnös-e a vádlott? Ugy a vétkesség, mint a nem vétkesség kimondásához mind a 12 esküdt hozzájárulása szükséges. Az ítélet tehát csak egyhangú lehet. Vagy mind a 12 polgárnak a felmentésre kell szavaznia, hogy ezzel a vádlott rehabilitálva legyen, vagy mind a tizenkettőnek a vétkességét kell kimondania. Ha egyhangúságot nem tudnak elérni, az ügy uj esküdtszék elé terjesztetik.2 * II.) Az esküdtszék mellett működő biró, ki marasztaló verdict esetén a büntetés nagyságát állapítja meg, a nem vétkest kimondó verdictnél pedig a felmentést jelenti ki, nevezetes befolyással bir az esküdtszék ítéletére. Mindenekelőtt az esküdtekhez a tárgyalás befejezése után magyarázatot intéz s ebben úgy az esetről, mint a törvényekről felvilágosítja az esküdteket. Az esküdtek verdict- jének nyilvános kihirdetése után, ha úgy látja, hogy a jury Ítélete helytelen, ellenkezik a törvénynyel, vagy nem elég világos, joga van az esküdteket a tévedés felől felvilágosítani s felhívni őket, hogy még egyszer tanácskozzanak az eset felett s hozzanak újabb határozatot. Végre, ha az újabb határozatot is helytelennek vagy törvérytelennek találná, az ügyet eldöntés 2) Érdekes erre nézve megemlíteni, hogy az ó-kori zsidó büntető eljárás szerint az egyhangú határozat érvénytelennek; tekintetett, mert az ilyen Ítélet a bírák elfogultságát mutatta. Friedman B. id. m. 6—7. 1. valódi jellegének meghatározása céljából a helyszínére kiküldessék. Az állategészségügyi felügyelő főispánunk Öméltóságának f. hó 2-án jelentette, hogy a homonnai esetek az 1790-es évek elején Bajorországban pusztított esetekhez hasonlók, amely esetek szerint a gutaütéshez hasonló gyors halál következik be; a súlyos tünetek (légzés nehézsége, remegés, nagyfokú gyengeség stb.) hirtelen és váratlanul lépnek föl, s mindezek a száj- és körömfájás következtében. Azért jól felfogott érdekében álló dolog minden gazdának, hogy száj- és körömfájásban szenvedő szarvasmarháit késedelem nélkül fogja istállózásra és nagyobb szerencsétlenségek elhárítása érdekéből mindjárt a baj jelentkezése alkalmával forduljon tanácsért az állatorvosokhoz. Versenytárgyalás. Bereg-vármegye alispánja lapunk utján is tudatja, hogy a Bereg- vármegye területén átvonuló törvényhatósági 267'0 km. közútra 1899-től 1904. években szük- séglendő kavicsanyagok szállítására pályázati határidő 1898. évi november 28-ának délelőtti 10 órája. A kötelező koronaérték-számitásról törvényjavaslatot terjeszt a m. kir. pénzügymi- nister a törvényhozás elé. A javaslat értelmében az 1892. évi XVII. t.-cikkelylyel megállapított koronaérték 1899. évi január l-jétől kezdve, mint egyedüli és kizárólagos törvényes érték az 1867. évi XVI. t.-cikkelylyel megállapított és a későbbi törvénycikkelyekkel továbbra is fentartott ausztriai érték helyébe lép. — Minden előkészület megtétetett hát, hogy az 1899. évi január l-jétől kezdve az összes állami, törvényhatósági és községi bevételek és kiadások koronaértékben állapitandók meg, úgyszintén az ösz- szes állami, törvényhatósági s községi pénztárak és hivatalok számadásai, nemkülönben a külön közhatósági felügyelet alatt álló, vagy közcélokat szolgáló testületek, alapok, egyesületek, társaságok, szövetkezetek és intézetek könyvei s számadásai a koronaértékben vezetendők. — A koronaérték érméi helyett az ausztriai értékű ezüst egy-forintosok azonban mindaddig, mig a törvényhozás azokat forgalmon kívül nem helyezi, minden fizetésnél, az ezüst egy-forintost két koronával számítva, korlátlanul elfogadandók; azonban az 1868. évi VII. trv.-cikkely alapján vert u n. „körmöczi aranyakénak, illetve a 8- és 4-forintos aranyaknak, nemkülönben az 1892. évi XVII-ik t.-cikkely alapján kereskedelmi ér- mékül vert aranyaknak a koronaérték érméit helyettesitő fizetési ereje nincs. — A jogviszonyok tekintetében pedig kimondja a törvényjavaslat, hogy az 1899. évi január l-jétől kezdve kötött jogügyletek, ha meghatározott érték nincs megnevezve, a korona értékben megállapítottnak tekintendők. Minden, 1899. évi január 1-je előtt jogilag megállapított s ausztriai értékben teljesíthető fizetési kötelezettség a jelzett naptól kezdve a koronaértékben teljesítendő. Uj jegyzőség. A bodrogközi járás területén nagyközséggé átszervezkedett Karád nagyközség jegyzőjévé „lelkes egyhangúsággal“ Szép- kuthy Ede okleveles jegyzőt választották meg. A választás jogerőssé váíván, a hivatal átvétele is megtörtént. végett joga van a londoni főtörvényszék elé terjeszteni. Az ángol jury jellemvonása tehát az, hogy itt a polgári és a hivatalnoki elem nem áll egymással ellentétben, hanem egymást támogatva, egymás működését elősegítve igyekeznek a törvényt igazságosan alkalmazni. Sem az esküdtek, sem a biró nem helyezkedhetnek a törvény felibe, az esküdtek is nem pusztán lelkiismeretük, hanem a törvény szerint, is kötelesek ítélni. II. Fráncziaországban vádeskiidszék nincs. Annak szerepét az államügyészség mely itt fejlett ki legjobban s a vádtanács (chambre de mise en accusation) teljesitik. Az esküdtek tehát csak az itélőjuryben vesznek részt. Special jury és jury per medietatem lingvae szintén nincs. Az esküdtek lajstromának összeállítása és az esküdtképesség feltételei többször változtak. Az 1771-iki Code szerint a 25 éven felüli s némi csekély vagyonnal bírók közül a kerületi főnök választott ki 200 polgárt, a kik egy évben az esküdti szolgálatot teljesítették. Az 1808-iki Code d’instr. crim. szerint a departementekben a 300 legtöbb adót fizető közül a préfet 60 jó magaviseletüt választ ki egy évre. Az 1848. aug. 7-iki törvény pedig a vagyoni censust eltörli s minden 30 éves polgárt, a ki választóképességgel bjr, az esküdtek lajstromába felvétetni rendel. A lajstromba felvettek közül azután egy újabb 1853-iki törvény szernt a békebiró, a maire s néhány kinevezett hivatalnokból álló bizottság állítja össze minden kerületben az alaplajstromot, a mely lajstromból pedig a Folytatás az X. mellékleten..
