Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1898-10-09 / 41. szám

1898. október 9. II. Melléklet a „Zemplén“ 41. számához. a legsúlyosabb dadogó is karban hibátlanul be­szél) hogy a dadogó saját hangját hallva báto­rodjék a beszédben. A beszéd- és értelem gya­korlatok szintén igen jó alkalom a beszédhibá­ban szenvedők észrevétlen kigyógyitására. Az olvasás tanításnál a felsőbb osztályokban szin­ten fordíthatunk erre elég gondot. Ugyanis figyelmeztetjük, hogy a többinél lassabban olvasson s minden Írásjelnél vegyen mély lélegzetet. Azonkívül a 10 percnyi szüne­tekben tartasson pár légzési gyakorlatot a gyer­mekekkel, nem árt az a többinek sem. A gyer­mekek vegyenek mélyen lélekzetet s ez titeny- szavakra 1, 2, 3, emeljék karjaikat fejük felé, azután tartsák vissza a lélegzetet 3—10—15 másodpercig s akkor leheljenek ki a karok lassú lehanyatlása közben. Ha a dadogó a rendes szabályos lélegzést megszokja, dadogása önként elmúlik. Ha a dadogást a fent említett együtt­mozgások kisérik, akkor, pl. tanítás után, ha a többi haza megy, beszéltessük kissé a dadogó gyermeket a tükör előtt. A dadogó látva torz mozgásait, igyekezni fog róluk leszokni. Ha a baj mái- psychikussá vagyis öntudatossá lett, akkor sokkal nehezebb a gyógyítás. Az ily egyéneknél főként az akaratot kell erősíteni s az önbizalmat felkölteni. Ily eljárás mellett se­gíthetünk a szerencsétlen dadogón s ezáltal nemcsak tanítói kötelességünknek feleltünk, meg, hanem büszke önérzettel mondhatjuk ma­gunknak, hogy egy, esetleg több embert adtunk vissza a társadalomnak, saját emberi mivoltá­nak s büszke önérzet s öröm tölti el lelkün­ket, bőségesen kárpótol bennünket, fáradságos pályánkon ugyancsak sürün.s gyakran előforduló fájó tövisekért. S hogy e szerencsétlenekkel kedves kar­társaim annál szakavatottakban tudjanak fog­lalkozni, ajánlom : igyekezzenek az állam által rendezett szünidei kurzusokon minél többen résztvenni. — Higyjók el, ha feláldozzák is kedves kartársaim szünidejüket, meg lesz érte a jutalom: a jól eső öntudat, hogy szenvedő embertársainkon segíthetünk. Király-Helrneez. Hábel Irma, oki. tanítónő. Iskolaszentelés Megható ünnep folyt le szeptember hó 28-án zemplén-vármegyei regéczi Ü-Hután. A buzgó kát. hitközség iskolát épített, melyet nagy­ságos Szekerák Kálmán, sárospataki apát-, es­peres-plébános e napon a hívők részvétele mel­lett fölszentelt és megáldott. A regéczi Közép-Hutában tartott istentisz­telet után, melyet főt. Somsak Elek erdő-hor- vátii plébános tartott, precesszióval vonult fel az iskolához a hívők egész serege. Itt a kerü­leti papság várta a buzgó menetet, élükön ngs. Szekerák Kálmán, sárospataki apát-, esperes­plébánossal. A beszentelés után, az iskola szűk volta miatt az esperes a szabad ég alatt szép, lendü­letes beszédet intézett a jelenvoltakhoz. Mélyen meghatva állottunk a jeles szónok előtt s nem egy szülének köny csordult ki a szeméből. A hazafias beszédben többek között kifejtette a jeles szónok az iskola viszonyát az egyházhoz, a családhoz, majd áldását kérte rá az egek Urától; köszönetét fejezte ki Somsák Elek erdő- horvátii plébánosnak buzgó fáradságáért, aki­nek legfőbb érdeme van az iskola létrehozásá­ban. Szavakat valóban alig tudunk találni, me­lyekkel e derék plébános buzgalmát mérlegelni tudnók, aki valóságos missiót végzett az itteni műveletlen, tót atyafiak között. A hutai iskolák közül már ez a második, mely az ő missiója folytán jött létre s immár ma a magyarosodás mély gyökeret vert a nép között. Örömünkre szolgál nekünk magyarok­nak, mikor látjuk, hogy a berkeket a pacsirta szó magyar dala váltja fel s a zsenge gyerme­kek ajkain megszólal édes magyar nyelvünk. Mily szomorú állapotok uralkodtak itt, elégséges felemlítenem, hogy hat esztendővel ezelőtt sem tanió, sem iskola nem lévén, a nép a legnagyobb sötétségben i otorkált. Nehéz kö­rülmények között jött létre a most felszentelt iskola, a nép künye és véres verejtéke rajta ta­padt a falakra, de senki sem hinné el, mily boldog tudat töltötte el a kebleket, mikor a nép saját munkája, fáradsága gyümölcsének izét már is megizlelhette. Bár csak követőkre akadna méltóságos Bubics Zsigmond, kassai püspök, kegyelmes urunk példája, ki az iskola felépíté­sére 300 ftot utalványozott ki; valamint Wald- bott Frigyes báró, aki 100 ftot engedélyezett ugyanerre a célra. A szentelés után a kerületi papság Erdő- Horvátiban, ft. Somsák Elek plébános urnái ebédre gyűlt össze, hol az érdemeiben gazdag lelkészt zajosan éltették Itt Katinszky Géza s.-a.-ujhelyi plébános köszöntötte fel Somsák Elek plébános urat. Kiemelte beszédében, mint a magyarosodás buzgó terjesztőjét s hosszú életet kívánva neki, hogy a terhes, de lelkes missióját továbbra is a közjó előmozdításában gyakorolhassa. Legyen szabad nekünk is, akik jelen vol­tunk az ünnepségnél ft. Katinszky Géza ur sza­vaival élnünk, kérve az Istent, hogy soká tartsa meg számunkra a derék Somsák Elek plébános urunkat. V. Negyvenöt évig tanító. Karmiss Miksa kolcs-hosszumezei rk. néptanító 45 évi fáradsá­gos és terhes működés után nyugalomba vonult. A vallás- és közoktatásügyi ministériom részére 230 ft. évi nyugdijat állapított meg, mely ösz- szegnek 300 ftra való kiegészítéséhez a hitköz­ség évenkint 70 fttal járul. Tisztelettel emelünk kalapot a társadalomnak ezen jeles munkása etőtt s hiszszük, hogy vármegyénknek nemcsak nevében, hanem lelkében is „Nemes“ kir. tan- felügyelője fog találni módot arra, hogy ezen érdemekben megőszült férfiút a tanügy terén teljesített szolgálatainak elismeréséül méltó ki­tüntetésben részesítse.**) A közönség köréből. — Alak és tartalomért a beküldő felelős. — • Nyilvános köszönet. Mariella leányomnak Gróf Wengersky Viktorhozi férjezmenetele alkalmából Mezőla- borcz vidékéről számosán többek által egygyütte- sen 1898. évi szeptember 27-én kiváló meleg érzést kifejező szavakban intézett fölötte meg­örvendeztető üdvözlet viszonzásául, — amennyi­ben másként is nem lesz alkalmam tenni, fo­gadják mindnyájan és egyenként ezen nagy­érdemű megyei közlönyünkben úgy leányom s férje valamint részemről ezennel nyilvánított szívélyes köszönetemet. Özvegy Elirenheiin-Scliytra Fereicné, született, Gf. Sztkray Nandine. CSARNOK Töredék Singer Bernát dr. rabbinak a Thomán Imre dr. koporsója fölött elmondott búcsúztató-beszé­déből. ...............Az ünnepi hét nem engedi, hogy kesergés fakadjon a mi keblünkből. Es miért is zúgolódnánk az isteni gondviselés ellen, ha az enyészet szellője egy roskadozó aggot, ki való­ban már „jóllakott a napokból“ dönt a sírba. Örök törvénye a mi nemünknek a múlandóság. Már bölcseink mondják: Az emberek fiai olyanok, mint a mezei fűszálak, az egyik virágzik, a másik hervadoz. Hiába bontja ki a természet zöld pompáját, hiába jön rózsás léptekkel a ta­vasz felénk, jól tudjuk, hogy a hervadás van ráírva a virágra és a falevélnek meg van pe­csételve sorsa, hogy sárgultan fog a földre hul­lani. Es megelégedetten látjuk az őszi herva- dást, mely most terül, ha befejezték a növények az ő rendeltetésüket, csak komor bánatos han­gulat lepi el szivünket, ha múlni látjuk azt, miben oly sokszor gyönyörködtünk, lehullni azt, mi talán szép virágos kertnek volt ékessége. Ez a fájdalom égeti most is lelkünket, mert ékes­sége volt ő is egy szép kertnek, a tudomány kert­jének, melyben úgy állott, mint a sudár fa, ki viharokat lát maga körül elvonulni, érzi, hogy megtépik levelét, megrázzák ágait, gyökereit meg nem tarthatja magának és szilárdan áll, mig az utolsó hatalom meg nem töri erejét. O is látta maga felett elvonulni egy hosszú élet viszontagságait és csalódásait, ő sem szedte le gyümölcsét és míg tudományának eredményét országunk határain túl is üdvözölték, ő magános szobában megtörve várta az órát, mely örök ju­talommal jutalmazta őt a csendes sir ölében .... ............Azt mondják a mi bölcseink: Há­rom ajándékot adott Isten Izraelnek: tudományt, szent földet és tulvilági életet. És ez volt az ő törekekvése is. Élni a tudománynak; nemcsak vallásunk szent könyveinek, hanem mindennek mi az emberiség javára szolgál. Továbbá kere­sett hazát és mint őseink a sivatagban vándo­roltak, mig elérkeztek és letelepedtek az ígéret földjében, úgy bolyongott századokon át a zsidó nép, hogy hazára akadjon, mely őt ki nem ta­szítja, melyet szerethet igazán és melynek ol­tárára szentelheti lelkesedésének tiszta tüzét. Végül az a remény, hogy a földi élet szenve­déseit a tulvilági élet fogja kárpótolni, ez tar­**) Szolgáljon általános örömünkre, hogy e sorokat éppen az ottani lelkész úrtól vettük. Bizony, csak ott kö­vethet el a hitközség oly utánzásra méltó nemes dolgot, csak ott virágozhatik iskola és nevelés, hol ily lelkipász­torok működnek, hol jó viszony van pap és tanitó között. Éljen soká a pap is a tanitó is 1 R.-vezető. tóttá meg hitünket, ez ragadott az elcsüggedés- től bennünket. íme e férfiú életében visszatük­röződik e három törekvésünk .......... fejlesztette az orvosi tudományt, egyetemeken tisztelettel említették nevét, pályatársai méltányolni fogják emlékét. Hirt, nevet, dicsőséget szerezhetett, sokakat gyógyított, nem egy család neki köszöni fentartóját, nem egy szülőnek adta vissza drága magzatját, de magának semmit nem szerzett. Mint ahogy bölcs Salamon mondja: növekedett bölcseségével lelki kínlódása, ösmeretei gyara­podásával testi fájdalma.... Oh de ne gondol­játok felebarátaim, hogy ő csak tudós volt, más eszményekért is dobogott az ő szive, óh a szent hazaszeretet az ő szivét is pezsgésbe hozta egy­koron. A ki őt látta reszketve és meggörnyedve, az nem sejthette, hogy a rengő kéz, mely az irótollat sem bírta már, félszázaddal ezelőtt fegy­vert fogott hazája védelmére és mikor dicső vármegyéjének halhatatlan nagy szülöttje, a veszedelemben forgott haza védelmére, a szent szabadság megvédésére hívta fel a nemzet fiait: ő is, a még polgárjog nélkül szűkölködő zsidó­ság gyermeke, azok mellé állott, kik a nem­zetnek hont, véres dicsőséget és később szent szabadságot vívtak ki. így öregedett meg, ra­gaszkodva a tudáshoz visszatért a honi rögök­höz, a hol ifjúságának tavaszi égboltozata re­ményfakasztó napsugarakat árasztott régente fejére — ide jött nem pihenni, hanem dolgozni, betegen és fáradtan meghalni........S mindezt miért? Mi az ily emberek tevékenységének a rugója? óh csupán a földöntúli üdvösség, a jö­vendő világ sarkallja őket, a hit, hogy az isten az ő igazságában minden földi szenvedést az égi boldogsággal fog felváltani, ez adott örök bizalmat mindnyájunknak. ........Áldjátok hát felebarátaim emlékeze­tét. Most, hogy isten itélőszéke elé megy, el­mondhatja az örök biró előtt Ezsajás próféta szavait: Mondhatnám, hogy hiábavaló volt küz­delmem, semmiségért emésztettem erőimet, ámde az Örökkévaló volt igazságom és Istenért vol­tak tetteim. Az örök igazság kutatásában élt, az emberszeretet törvényétől űzve és a ki igy élt, annak sirhantja felett méltán panaszkod­hatnánk, hogy miért kellett elmúlnia ily ember­nek ; de ne panaszkodjunk, ne keseregjüuk, az öröktörvény hívta el mi tőlünk, mert az em­berek fiai olyanok, mint a mezei fűszálak az egyik virágzik, a másik hervadoz ... Isten legyen veled te küzdő hős, fogadja a te lelkedet a mennyei irgalom s adjon nyugalmat fáradt tested­nek. Világos most előtted az igazság a mi után a földön kutattál s ha vártál jutalmat a földön túl, ha volt hited isten kegyelmében: úgy le­gyen immár a te hited szerint és az égiek ho­nában pihenjen a te lelked, Pihenj, aludj Isten veled te küzdő hős: Amen. Közgazdaság. Fogyasztási és értékesítési szövetkezet. A zemplén-vármegyei gazdasági egyesület igazgató-választmánya egy, e célra már előzetesen kiküldött három tagú bizottság előkészítő tanul­mánya alapján, a legutóbb tartott ülésein azon fontos határozatot hozta, hogy az egész vármegye területén, az egyes községekben ott és ahol a kö­rülmények engedik s ahol annak kivitele nem ütközik nagy ellenakadályba s ahol kezelésre alkalmas egyének lesznek találhatók, fogyasz­tási és értékesítési szövetkezeteket alakit, melyek hivatva lesznek arra, hogy a lakosság, minden időben és alkalomkor, jó és mérsékelt áru fo­gyasztási cikkekhez juthasson. Ezen, hogy ugymondjuk, fiók szövetkezetek alakítása ázonban majdnem kivihetetlennek lát­szik, ha nincs egy központ, ahonnan ezen fió­kok felett az ellenőrzés gyakoroltatik; amely a fogyasztási cikkek beszerzésének reájuk nézve mintegy forrás legyen. E végből első sorban egy, a központban, S.-A.-Ujhelyben, létesítendő fogyasztási és ér­tékesítési szövetkezet felállítását határozta el. A községekben felállítandó fogyasztási és értékesítési szövetkezeteket amidőn a gazdasági egyesület megalakítani elhatározta, döntő befo- lással volt az év folyamán a Bodrogközön le­zajlott szociális mozgalom is. Mert tagadhatatlan tény, hogy népünknek a mai nehéz viszonyok között való megélhetése kell, hogy gondoskodás tárgyát képezze azok előtt, akik vezető szerepre vannak hivatva a társadalmi életben. E bajt, amelynek óriási horderejét belátjuk, a fogyasz­tási és értékesítési szövetkezetek felállítása által egy kis részben orvosolni kívánja a gazdasági egyesület. A más, és sok egyébb részében leledző okok, a társadalom egyéb tényezői által gyó­gyíthatók. Az igazgató-választmány, e fontos kérdés.- től áthatva, még az ülés folyamán aláírási ivet nyitott, amelyen 300 darab részjegyet azonnal

Next

/
Oldalképek
Tartalom