Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1898-07-10 / 28. szám

1898. Julius 10.

II. Melléklet a „Zemplén“ 28. számához.

gásai közben az emberektől úgy látta. Kende Miksa dr., gálszécsi körorvos a gyermek elmeállapotát megvizsgálván, teljesen rendben levőnek találta. Most a gálszécsi kir- járásbiróság börtönében ül, ahonnan Aszódra fogják szállítani az állami javítóintézetbe.

— Véres párbaj. Gálszéesről vettük az értesítést, hogy Bchvarcz Ignác és Kende Miksa ottani gyakorló-orvosok között kardpárbaj volt. A páros viaskodás, mely a Kende Miksa dr megsebesülésével végződött, Nagy-Mihályon ment végbe.

— Időjárás. Tokajból írja levelezőnk: A minő forró időjárásunk volt csaknem egész júniusban és még július 1—4-én is, épp olyan hűvösre fordult e hét folyásán, ("Ehhez mi még azt újságolhatjuk, hogy jul 6-án nálunk úgy lehűlt a levegő s olyan gorombán fújt három nap és három éjjel az északi szél, hogy őszi kabáttal alig tudtunk védekezni ellene. — Szerk) A legutóbbi országos jégverés bennünket elkerült ugyan, de azért még sem mondhatjuk, hogy ama vészes felhők teljesen ártalmatlanul vonultak volna el határunk és városunk felett; mert volt biz ott elég épület, melynek ablakait a tyúktojás nagyságú jég bezúzta, különösen a zsidótemplom fehér ablaküvegeit az északi és nyugati oldalon mind beverte, a színes vastag üveglapokkal nem birt. — Egy pár őrzésbeli szőlő tulajdonosai is panaszkodnak, hogy a jég a termésüket pocsékká tette; de a határ nagy része, Istennek hála, mégis épen maradt, amennyiben sem a kalászos, sem a kapás vatemény- ben észrevehető kár nem esett.

— A múlt heti jégvihar, amint tudósi- tóuk Írja, Homonnát és vidékét is érzékenyen sújtotta. — A gabonanemüekben a kár felette nagy, különösen az árpát teljesen kicsépelte. A kukoricát, káposztát és a többi kapásvete- ményeket teljesen összeroncsolta a galambtojás- nagyságu jég. — A kár 30—40°/o. Az istenité- letszerü jégvihart jún. 28-án este 10 óra tájban ritka természeti tünemény előzte meg t. i. szivárvány a holdtól. Ejfél után 1 óra tájban, mikor mikor megeredt az irtózatos jég, nagy dörgés közt a villám több ízben lesújtott, a grófi kastély parkjába is, hol a fákat érte. Úgy értesülünk, hogy a krasznibródi Brazilita templomot is megrongálta egy száraz villám. A föld az aláhullott jégtől egészen fehér volt.

— Évzáró. Úgyszólván nélkülözhetetlen társadalmi szükséggé vált már városunkban — írja tudósítónk Homonnáról, — hogy az itt működő a polgári és felső kereskedélmi iskola nyilvános záróünnepséget rendezzen. Jún. -30-án d. e. 8 órakor Kálmán Nándor rk. hitszónok mondotta az ünnepies hálaadó istentiszteletet a „Te Deum“- mal, ugyanakkor szivreható búcsúbeszédet intézett a tanuló-ifjusághoz a templomban. — 10 órakor vette kezdetét az iskalai évet záró ünnepség. A díszteremmé formált rajzterem ez alkalommal is szűknek bizonyult az érdeklőkő intelligens közönség befogadására. Az egyes énekdarabokat teljes korektséggel adták, elő de a szavalatok is szépen sikerültek és nagy termést arattak.

— A szövetkezeti eszme — írja tudó- sitóuk — a Bodrogközön egyre nagyobb tért hódit. Újabban Czigándon alakult egy hitelszövetkezet 181 taggal és 303 jegyzett üzletrészszel; Karádon pedig 130 taggal és 304 jegyzett üzletrészszel. Ma, vagyis július hó 10-én, Perbenyiken és Bodrog-Szerdahelyen alakul meg az első fogyasztási szövetkezet. A múlt napokban Perbenyiken értekezlet tartatott, mely alkalomból a következő helyeken határoztatott el hitelszövetkezetek létesítése: Páczin, Nagy-Rozvágy, Rád és Király-Helmecz. Kilátás van rá, hogy Boty- tyánban és Leleszen is legközelebb megalakul a fogyasztási szövetkezet.*)

— Csendélet Varannón. A tűrhetetlen meleg napokat felváltották az esőzők, melyek idestova már kiállhatatlanokká lesznek, megakasztván minden mezei munkát. Az országos csapásból, a jún. 28-iki jégesőből, nekünk, hála az égnek, nem sok jutott, mert csak épp, hogy érintette határunkat. A meleg napok alatt javában folyt a Tapolyhoz való zarándoklás, melynek hijs hullámai visszaadták a testnek a ru- gékonyságot; bezzeg most nincs rá szükség, mert biz’ hűvösnek is mondható a levegő. Annál nagyobb keletje van a kuglizásnak a Dub- nyik-kertben, hol délutánonkint javában folyik a mulatozás s a bábuk oly előzékenyek, hogy gyakran a „parasztiból is halomra esik mind a kilenc. A szerencsés dobó aztán ünnepiesen halhatatlanittatik a deszkafal törzskönyvében, a szokásos kréta-dij mellett. — Társadalmi életünknek a héten történt veszteségét kell még

') Értesülésünk szerint a „fogyasztási szövetkezet* eszméje vármegyénk székvárosában, is élénken foglalkoztatja az elméket s reméljük nem sokára nálunk is tért hódit. Bízunk az eme megvalósulásában annyival is inkább, mert sokszori meddő próbálkozás után városunkban! ezt az ügyet most a Gazdasági Egyesület vezető férfla készülnek megvalósuláshoz juttatni. Szeri.

fölemlítenem itt, hogy t. i. Balázs Tivadar helybeli s. lelkész eldiszponáltatott tőlünk Radványra. A helybeli intelligencia és polgárság kérvénynyel járult megyés püspökünk őnagyméltóságához, hogy hagyná még meg itt a mindnyájunk szeretetében részes derék káplánt, de biz közbenjárásunk sikertelen maradt, mert az egyház- megyei kormány megtagadta kérelmünk teljesítését. Elbucsuztatom hát itt is és kívánom neki, hogy mindenütt környezze olyan közszeretet, mint aminő körülvette nálunk. r7.

— A varannai vasút, úgy látszik, e

században már nem igen fog kiépülni, mert a sok-sok év készületei végre is oda lyukadnak ki, hogy nem futja-a költség. Hát hiába, úgy látszik, hogy a vasút nincs megírva a mi számunkra a sors könyvében. Pedig ez idén bezzeg lett volna mit szállítani, mert oly termés Ígérkezik, amilyen ritkán volt, vagy talán nem is volt, ebben a hunyó században. rl.

— Kuruc-emlék. Az asszonyfalvi Nemes- család irományai közt érdekes relikviára bukkant Füssy Tamás, a zalaapáti apátság perjele. A poé- tikus emlékű kuruc-korszakról maradt reánk az a relikvia s eskümintája volt a kurucoknak. Az érdekes , irás tartalma szóról-szóra ez: „Mi az fényes Ég alatt akárhol levők valaholott tudnya illik, az isteni Hatalom mennydörgés, villámlás, eső, hó, szél és jég-Szentháromságra, Atya, Fiú, Szentiélekre, Jézus Krisztus Annyára, minden szentekre és az egész Égi Karokra, (esküszünk) hogy mi, valameddig egy csepp vér bennünk lészen, semmi könyörgés, tanács, ijesztés és fenyegetés miatt attól, amit magunk közt feltettünk és végeztünk, el nem állunk és senkit az gazdáink közül el nem vádolunk, úgy senkit közülünk semmi sértéssel nem hagyunk illetni, hanem egy szívvel-akarattal, mint igaz Kurucok, halni és veszni készek vagyunk; hogy pedig valamellik közülünk ezen hitét és esküvését csak gondolattal megszegné, annak legkisebb része az Krisztus vére hullásában ne legyen, mintha a Krisztus nem is szenvedett volna az olyanér és sőtt bélpoklosság, nyavalyatörés, szárazbetegség, köszvény és minden kigondolható fájdalmak azontúl el ne bocsássák, magzatai és unokái örökké átkozzák, hegyek és kősziklák reája szakadjanak, az eő emlékezete is örökké elveszszen, átkozott és mindenektől elrejtett legyen, soha mennynek országát ne lássa, hanem az eő lelke gehenna tüzétől örökké kinoztassék és őtet az ég és föld hatalma eltörölje és elveszétse. Amen.

— Helyreigazítás. Sztropkóról a következő helyreigazító sorokat kaptuk : B. lapja 27. számában „Tanügyünk a felvidéki határszélen“ cimü közleményemből a Makara Mária tanítónő neve, bizonyosan a szedő, vagy a korrektor elnézése következtében (úgy van. — szerk.) lemaradt. A nevezett tanítónő, bárujonc még e rnü- ködésterén, az elmúlt iskolaiévben minden erejéből oda törekedet hogy működésével a szülők megelégedését kiérdemelje, amit neki a legteljesebb mértékben sikerült is elérnie. Legyen ez a boldogító tudat fáradozásainak legszebb jutalma és szolgáljon buzdításul neki a jövőre.

■— Korrektúra. A „Zemplén“" 27. számában közölve volt, hogy a s.-patakaki áll. tképző intézet jobb növendékei jutalmazására Molnár János főbíró 5 ftot adományozott. Mint most értesült tudósítónk, nevezett főbíró az ösz- szeget 10 (azaz tiz) ftra egészítette ki.

Faulárd-selymet

<».» krt ól 3 frt 35 "krajcíárig méterenként ■— japáni, cliínia, s. a t. a legújabb mintázatok és -zinekben. fekete, fehér és színes Henxxeberg-selyem 45 krtól 14 frt 65 kr. méteren ént — a legdivatosabb szövés, szin és mintázatban. Prívát-fOgya3'/.tÓkn.ak postabér és vámmentesen, valamint házhoz szállitva — mintákat pedig póstafordultával küldenek : Ileuiicberg ti. tcs. és k. udvari szállító) Kclyeiugyárai Zürichben.

— Magyar levelezés Svájczba kétszeres levélbélyeg ragasz- tandó. — 2.

Irodalom.

Az „Adalékok Zemplén-vármegye Történetéhez“ c. havi folyóiratunknak ez évi 7-ik (júliusi) füzete a következő tartalommal jelent meg: 1. Zemplén-vármegye a tizenhatodik században. (3. folyt, és vége.) Irta: Nagy Gyula.

— 2. Zemplén-vármegye történelmi földrajza. (VI. közi.) Irta: Dongó Gy. Géza. — 3. Zemplén-vármegye politikai és helyrajzi'ösmertetése. (31. folyt.) Fordította: Matolai Étele. — Történeti jegyzetek Zemplén vármegyéről. (31. folyt.) Ford: Kapás L. Aurél. — 5. Sárospatak város és vára történetéhez. (II. közi.) Irta: Soós Elemér. — 6. Szirmay András naplója. (27. folyt.) Közli: Karsa Ferenc. — 7. A piaristák Zem- plén-vármegyében. (5. folyt.) Irta : Hudra János.

— 8. Történeti és földrajzi adatok Csertész községről. (3. folyt.) Irta: Sztavrovszky Gyula.

— 9. A Nagymihályi Kaplyon családról. Irta: Unghváry Ede. — 10 Zemplén földesurai a múlt században. (5. folyt, és vége.) Közli: Dongó Gy. Géza. Levelesláda: 11. Az Budai Vezér Levele. Közli: Haraszthy Miklós. — 12. Rákóczi- féle váltságlevelek (I. II.) Közli: Amhrózy Nándor. — 13. Vármegyénk 1801-ben a borhamisítók ellen. Közli: Kemechey János. Tárca: 14. Levél a szerkesztőhöz. Irta : Berecz Károly. — 15- A szerkesztő postája. — 16. A kiadó postája.

— Az „Adalékok“ előfizetése egy évre (12 füzetre) csak 2 ft 40 kr. Melegen ajánljuk mindenkinek, akit vármegyénk viszontagságos története érdekel, főképpen pedig ajánljuk a községek ügyeimébe, annyival is inkább, mert ebben az évfolyamban kezdetét vette az egyes községeknek külön-külön történeti és helyrajzi ösmertetése is. Kövessék e tekintetben a t. jegy- zőségek N.-Azar, Bánócz, Bély, A.-Bereczki, Czigánd, Gálszécs, B.-Kisfalud, Lelesz, O.-Liszka, B.-Szentes, Sajóhidvég, Mád, M.-Zombor, Erdő- Bénye, Tokaj, T -Szada, H.-Németi, Homonna, Ond, Rátka, Golop városok és községek példáját, kik a képviselőtestületek elhatározásából megrendelték az „Adalékok“-at és már be is léptek t. előfizetőink sorába. A kiadóhivatal az „Adalékok“ I. II és III. évfolyamából tiszta és ép példányokat visszaváltásra keres.

A „Magyar Könyvtár' fenállásának rövid ideje alatt, úgy látszik, tökéletesen megoldotta azt a nehéz problémát, hogyan lehet egy magyar irodalmi vállalatot igazán népszerűvé tenni. Kivált most, az utazó-idószak beköszöntével tapasztalható ez: vasúton és hajón lépten- nyomon találkozik az ember utasokkal, kik elindulás előtt megrakják zsebeiket ezekkel a pompás tizenöt krajcáros füzetekkel, melyeknek folyószáma immár túl van az öt- venen Ha a »M. K.' igy halad, még ez évben kiadhatja századik füzetét! A most megjelent 48 — 52. füzetek ismét számos értékes olvasmányt nyújtanak. „Az erkölcstelen', olasz regényt Tóth Béla mintaszerű fordításában veszi a közönség A kővetkező füzet Petófl nejének Szendrey Júliának, naplóját és leveleit tartalmazza Az 50. füzet Tennyson „Arden enoch'-ját nyújtja. Az idegen epika e remeke után a magyar drámai költészet egy kiváló munkája kö. vetkezik: Murai Károly minden izében magyaros, jóízű vigjátéka a „Huszárszerelem.“ Végre az 52. füzetben a legszebb magyar népballadákat köti bokrétába Morvái Győző. Mindezek, mint az előbb megjelent füzetek, is melyek jegyzékével minden könyvárus szolgál, egyenként 15 krajcárjával venetők meg a Lampel R (Wodianer P. és Piai) cégnél Budapest, Andrássy út 21; a könyvkereskedésekben és Budapesten a nagyobb dohánytözsdókben is.

„Polgári szakácskönyv vagy a magyar konyhaművészet“ a címe annak a Lengyel Katicza által a takarékosság és Ízletességre való tekintetből megirt, 300-nál több ételnek elkészitésmódját magyarázó könyvnek, melyet Bar- talits Imre budapesti könyvkiadóhivatala 35 krnak beküldése ellenében bérmentve küld meg.

Uj törvény a kihiceknek. Akármilyenszky elnök ur az elkopott és rossz kibic-törvény helyett egy újat hozott, ami nélkülözhetetlen minden kávéházban és vendéglőben. A rógulák kaphatók Bartalits Imrénél Budapest, III, Remetehegy. Ára darabonként 25 fillér. Egy korona beküldése ellenében 5 darabot bórmentve küld a kiadó. A törvény hátulján láthatók azok a kártyák, a melyek a hatvanas évekig divatban voltak.

A „Zenéié Magyarország* zongora zenemű folyóirat V. évfolyam július l-ef XIII füzete különösen érdekes zenemű tartalommal jelent meg. Tartalmazza: I. Lányi Ernő, Régi nóta, hires nóta. II. Vékony deszkakerítés. Magyar dalokat. Ili. Wiedecke Ad. „Méhkas“ induló (Bienenhaus Marschot.) IV. Reiser Ay. Tengerszemen. Idill, hegedűre zongora kísérlettel. V. Tappert Vilmos. Vidám jó dedvvel 1 Salon darabot. Ily gazdag választékát és a legújabb zenemüveket találja meg a zongorázó közönség a „Zenélő Nagyarország“ minden füzeteiben. Minden füzet 10 -10 oldal zenét ad. Előfizetése az ép most meginduló III. évnegyedben 6 hasonló gazdag tartalmú füzetre 60 oldal zenetartalomnak 1 ft Előfizethetni a „Zenélő Magyar- ország“ kiadóhivatalában Budapest, VI. Gsengery utca 62/a szám, honnan mutatványszámot bárhova ingyen és bérmentve küldenek.

Az ungvári egvházi irodalmi kör a jövő 1898—99 tanév folyamán szándékozik megünnepelni fennállásának ötven éves jubileomát Az irodalmi körnek 1897/98-ban volt tagjai lapunk útján is kérik a ft. gk. papságot, hogy pár adattal móltóztatnék az irodalmi kör történetének keretét kiszélesíteni A szives és nagyrabecsült tudósítások az egyh. irodalmi iskolák igazgatójához, Gébé Péter szemi- náriomi prefektus úrhoz intézendők.

Egyesületi élet.

A „Keresk. Társulat“ és az ifjúság.

Miként a természetben úgy a társadalomban is csak az egymást kisegítő, vagy együttműködő erők segítségével leszünk képesek valamely eredményt létrehozni, valamely célt elérni; mig a széthúzó vagy, egymás ellen működő erő alakzatok mindennek már alapjában megrontói.

Egyesületek, társulatok, közintézetek létalapja az erők gyűjtésében, azok célszerű fel- használásában áll.

Ebben leli magyarázatát, hogy a közintézmények vezetői hódolnak a jó szokásnak, amikor alkalomadtán a tagokon kívül a nagytársadalmat is bevonják, hogy céljaikat annál könnyebben elérhessék a társadalom anyagi és erkölcsi támogatásával.

A „Keresk. Társulat“, mely kétévi működésével már is bebizonyította hasznos és fontos feladatát, éppen az említett téren t. i. az eszmének társadalmi téren való általánosításában,