Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1898-05-22 / 21. szám

dr. s neje Helmecz, Weltmann Samu Bpest, Waldbott Frigyes br. és családja Tolcsva, Vé- esey Sándor br., Yéesey Béla br. és neje.

Zachár Ferenc s neje Helmecz, Zinner Adolfné Ujliely, Zinner Mór s neje Helmecz, Zinner Géza s neje Helmecz.

*

Bodrogköz, ha az érdeklődés igy tart s van rá remény, hogy még jobban fokozódni fog — nemcsak egy nagy, minden jóért és szépért rajongó társaság gyülekező helye lesz, de ha a megkezdett aktió feltételei is igy sikerülnek: első helyen leend az ország azon vidékei közt, hol a társadalmi tevékenység az általános boldogulás eszméit és eszközeit eredménynyel fogja a megtévelvedett nép között elhinteni s érvényre juttatni.

Ily nagy erkölcsi siker mellett az anyagi eredmény is karöltve járt, mennyiben a hangverseny nyers jövedelme eddig 1044 ft 50 kr azaz ezernegyvennégy ft és ötven krt tesz ki, ami a nemes cél iránt tanúsított nagy érdeklődésnek rendkívül szép bizonyítéka.

Hogy a tiszta jövedelem fokoztassék a rendező-bizottság különös óhaj s kölcsönös megállapodás folytán még attól a lovagias élvezettől is elesett, hogy a közreműködő hölgyeknek csokrokat adhasson át; annál kellemesebb benyomást tett azután az utólagosan kitudódott rendkívüli figyelem, hogy Ambrózy Nándorné, Mailáth József grófnét egy csokorral tüntette ki, melyet a grófnénak Róvy Géza Victor rendező bizottsági tag nyújtott át.

A Bodrogköz társadalmi mozgalmának kezdeményezői és vezetői jóleső érzéssel szemlélhetik a kezdet elején is igy mutatkozó rendkívüli erkölcsi és anyagi eredményt, mert áldást hozó munkálkodásukhoz az alap ime meg van.

Ma a Bodrogköz népe látszólag nyugodt s talán ki is ábrándult a Várkonyi-féle tévtanok- ból, de azokkal rövid idő alatt s hirtelen any- nyira megmételyezte lelkiiletét, hogy első sorban azt kell megtisztítani, s e célt csakis viszonylag jó tanok terjesztése s ösmertetése, egyszóval népies könyvtárak felállítása által lehet eszközölni.

A máig elért anyagi siker aránylag sokkal kisebb, semhogy a többi orvoslási mód s különösen a többek által hangoztatott anyagi segélyezés alkalmazásba vételére gondolni lehetne, annál kevésbbé, mert a nagyon csekély mértékben s kisebb körben s épen most az elégedetlenség közvetlen lezajlása után alkalmazott segélyezés sokaknál még zúgolódásra s azon hiedelem tárgyalására is adna alkalmat, mintha az értelmiség a fékevesztett népet megvesztegetni szándékoznék s ilyes érzület felidézése már csirájában elrontaná a társadalmi mozgalom minden befolyását.

A komptemplált mozgalom érvényesítésénél az adott viszonyoknak megfelelőleg prog- ramszerüleg szükséges eljárni s tekintettel arra a körülményre, hogy az itt lezajlott soeiális mozgalom azért öltött veszedelmesebb s általánosabb jelleget, mert a módosabb földművesek vitték benne a vezérszerepet s fel kell tennünk, hogy ezt csuk tudatlanságból cselekedtél^ meg : ezt az elemet kell első sorban a nemesebb eszmék táborába visszahódítani s őket a lelket rontó s erkölcstelenitő olvasmányoktól — minő volt a Várkonyi lapja is, elvonni.

Miután pedig Bodrogköz értelmisége most már a jó célok érdekében való szoros szervezkedés biztos útján van s a nőegyesület megalakítása által müködéskörébe fog vonni minden eszközt, mely társadalmi bajok orvoslására alkalmas, nein lehet kétség az iránt, hogy a nyomor lehető enyhítését is alkalomadtán elő ne mozdítsa; el nem mellőzhető azonban már itt annak hangsúlyozása, hogy a valódi cél csak akkor lesz elérve, ha a segélyezés annak idején a tényleges szükségnek megfelelő cikkekben és készpénzben fog kiszolgáltatni, mert ez utóbbi, rendeltetésének esetleg nem megfelelő módon használtatván fel, vagy korcsmába vitetvén, a szükség enyhitése illuzóriussá válnék.

—dn—

Ideiglenes beszámolás

a Bodrogköz községeiben létesítendő népkönyvtárak alaptőkéje javára Király-Helmeczen

f. é. május hó 18-án rendezett hangverseny nyers jövedelméről, amely máig kitesz 1044 ft 50 krt; ez összegbe felülfizettek:

50—50 ftot: Özv. Sennyey Pálné báróné, Windischgrátz Lajos hg. és neje, Waldbott Frigyes br., Mailáth József gr., Dessewffy Dénes, Alajos, Béla és Marianna gr., 44 ftot: Sennyey Béla br., 30 ftot: Yéesey Sándor .br., 21 ftot: Almássy Tassiló gr., 20—20 ftot: Özv. Forgách Sándorné grófné, Bombelles Lajosné grófné. 18—18 ftot: Pallavicsini Edéné őrgrófné, Szir- may György gr., 16 ftot: Yéesey Béla br., 10—10 ftot: Sennyey Géza br. és neje, Forgách László gr. és neje, Dókus Gyula. 8—8 ftot: Sennyey Mária br., Berchtold Kázmér gr., 6—6 ftot:

Lónya^y Menyhért gr. és neje, Guttmann Mór, Szkicsák István. 5—5 ftot: Delej Lajos, Mátray Ede, Árki Ákos, Kún Frigyes, Szerviczky Ödön, Diószeghy Pál. 3—3 ftot: Szeretin Hugó, La- hocsinszki Adolf, Rosenthal Gyula, Bencsik István. 2—2 ftot: Fuchs Vilmos, PlauderKálmán, Marossy Antal dr., Roth Adolf, Révy Géza Viktor, Futó Jánosné és Magyar Lászlóné. 1—1 ftot: Schuszter Ferenc, Mezey Jenő, Szepessy Ede, Báthy Gedeon, Czéklássy Sándor, Szeghy Ágoston, Perlstein Károly, Neufeld Emil, Egry Elek, Dobé Bertalan, Boros N., Frieder Zsigmond dr., Weinberger József dt\, Kantba Vilmosné, Löcherer Lőrinc dr., Bárczy Balázs, Berzeviczy Béla, Pilissy Béla, Zinner Adolfné. 50 krt: Bölcskevy Béláné. Összesen: 574 ft 50 krt.

A végleges leszámolás, miután még mindig van kilátás felülfizetésekre, a jövő számban fog közzététetni.

Gróf Mailáth Józsefné. Szkicsák István,

rendező bizottsági tag mint pénztárkezelő.

Ez alkalommal el nem mulaszthatom, hogy a nagy közönségnek a nemes cél iránt tanúsított érdeklődése és áldozatkészségéért, valamint az egész hangverseny tartama alatt való lekötelező figyelméért s a rendező-bizottság tagjainak buzgó közreműködéséért szivem mélyéből jövő köszünetemet ne nyilvánítsam.

Perbenyik, 1898. május 20.

Gróf M J'áth Józsefné.

(götisztelendö gomogyi @e;ő plébános urnák

a jótékonycélu bálok rendezőjének.

Jó Főurunk magába, azt gondolja :

Hogy Helmeczen toronyóra jó volna.

Eszébe jut, hogy egy szép bált rendezzen Az órára, hogy egy kis pénzt szerezzen.

Meg is jelent a szép díszes Meghívó,

Lett is egy víg, egy nagyszerű dáridó A sok táncost mind meghívta a Four,

Sikerüljön, rezgő, csárdás és mazur.

Elmúlt sok év, a bál mindég megújult A plébános tervével nem boldogult,

A szép bált, bár fáradsággal rendezte Az úri nép — már azt csak kinevette.

Volt sok beszéd, volt elég sok rágalom Mi-mit mondtak, én bizony már nem tudom. Sokszor mondták, hogy Helmeczen hiába Nem fog ütni óra fennt a toronyba.

A bál kiment egészen a divatból Úri ember arra többé nem táncol De azt soha senki meg nem kérdezte:

Az óráért mennyi pénz kell ? bejötté ?

Helmeczen hát megesett már a csoda Tegnap reggel nyolcat ütött az óra.

Megérkezett valahára mihozzánk,

Most látjuk, hogy nem hiába táncolánk.

Hogy haladjunk, áldozzunk hát szívesen A közjóért tartsunk össze közösen.

Ne hallgassunk mindég csak a rósz szóra Most is látjuk: hányat ütött az óra.

Ennyi baj közt nem csüggedt el mindazért Köszöntsük hát mint egy fáradt jó vezért.

S adja tudtul az az óra minekünk,

Hogy a jóért soha el nem csüggedünk.

Éltesse hát a jó Isten — Papunkat,

Egyengesse minden jóért utunkat.

Rendezzen még a közjóért sok estélyt Hogy még sokszor táncolhassunk a jóért.

(K.-Helmecz, 1898. máj. 13-án.)

Schuszter Györgyné.

A s.-a.-ujhelyi kerületi betegsegélyezőpénztár máj .hó 15-én igazgatósági ülést, tartott, amelyen az elnök jelen nem létében Adám Antal alelnök elnökölt. Az ülésen úgy a vidék, valamint a központi igazgatósági tagok szép számmal jelentek meg. Tárgyalás alá került, egyebek során, az elnök lemondása, melyet az igazgatóság el nem fogadott s a gyűlés átiratban felkérni határozta Rooz Adolfot az elnöki tisztség tovább viselésére.

TAN ÜGY.

Zeiipfrwiiep Tanitó-EpsÉt iatalos rovata.

— Rovatvezető : Schneider Jakab, —

Kéziratok a rovatvezetőhöz S..A.-Ujhelybe küldendők.

Kartársaimhoz.

Munkálkodás : ez az ólet — Ez hoz áldást s békességet!

A tapasztalat bizonyítja, hogy mindenki örömet talál az őt megillető munkában. A társas munka pedig olyan, mint az a játék, mely a testet edzi s a lelket soha ki nem apadó jó kedélyben tartja. Mi a munka? A munka az ember földi rendeltetése, az érdemszerzésnek

eszköze, az erények gyakorlásának pályatere, becsületes lelkeknek éltető eleme. Á munka kijut a tanítónak is, kijut ez neki mindig. Munka nélkül senki sem érhet el eredményeket, főleg napjainkban, midőn a tanítók felé ezerféle követelés fordul. Csak azon tanító mondhatja, hogy betöltötte feladatát, ki lelkiismeretesen felhasználja az időt, ki tanulóinak javára semmit el nem mulaszt abból, mit e célra meg tenni tehetségében áll, ki az idő haladását figyelembe veszi, ki az akadályoktól meg nem retten, ki kartársainak tapasztalatát saját tapasztalataival egybevetve, a nevelés és tanítás dolgaiban folyton tnnulni akar. A mindennapi életben azonban tapapasztaljuk azt is, hogy egyeseknek a nagyobb munka végzetessé — inig több munkáskéznek alig válik észrevehetővé.

Midőn Alsó-Zemplén tanító-köre az elnöki szék tisztségébe helyezett, egyúttal terheket is rakott vállaimra, amelyeket nemes ambícióval ugyan, de még is azon reményben vállaltam el, hogy körünk felvirágoztatása s édes mindnyájunk jólétének előmozdítása céljából kedves kartársaim és barátaim annyira fognak támogatni, hogy tisztségemnek becsületesen megfelelhessek. A jóravaló nemzet — napszámosának öröme csak akkor lehet valódi, ha az az öröm nem egytől, de a társaságtól ered.

Minthogy a mi életünk egymásért és másokért van, rendeltetésünk a közös munkásság. Miért is azon hivatalos kéréssel fordulok kedves kartársaimhoz, különösen megyénk alsókörének minden egyes tagjához, hogy a halottaiból uj életre feltámasztott tanitó-egyesület- nek felvirágoztatására, testületünk becsületére és igazi munkásságunk bemutatására, szíveskedjenek a f. évi március hó 9-én tartott kör- gyűlésen kitűzött alábbi tételeket minél többen kidolgozni s azt pedig, hogy ki-ki, melyik tételre vállalkozik, f. évi junius elsejéig velem tudatni méltóztassék.

Tételek : 1. Mit tegyen a tanító a névmagyarosítás érdekében.

2. Az ember szeretetre való nevelés, a felekezetek közt való béke ápolása.

3. A fali olvasó-tábla használatának előnyei és hátrányai; van-e egyáltalában szükség fali olvasó-táblákra.

4. Az alapszabályok 2. §. 4. pontja szerint egyesületünk — „körönkint dalegyesületeket alakit“ — miként volna ez foganatosítható?

5. Az 1868. évi XXXVIII. t.-c. revíziója.

Ügybuzgóságukat kérve, vagyok :

Szerencs, 1898. évi május hó 19-én

kartársi szeretettel:

Lintz Géza tanító, mint az alsó-kör elnöke.

Zemplén-Yármegyei Tanítók Háza.

Irta : Berecz Károly.

I. Hogy tanultunk akkor ? . . .

(Folyt, ós vóge.)

A magyar nőkről irta. Tehát költő: gondoltam s magasan szárnyal! Megszállt az ihlet, de Pegázosom zabozatlan élte végóráit. Ki ő vájjon s merre van hazája ? Idővel tudtam meg, hogy Szabó Endre, ma egyik első rangú költője a hazának. Pajzán kobzát az „Üstökösében, mint annak szerkesztője, pengeti; a „Zemplén“-ben munkatársunk és amire rendkívül büszke vagyok, mint egy szegény, zempléni tanító fiából emelkedett irodalmi, országos férfiúvá.

De ezen nemtőm — meteor módjára — hirtelen eltűnt. Költői szokás. Utoljára Borsiban, a Rákóczi-emléktábla lelepzési ünnepén járt erre.

Félig árván én is elszöktem a három zsemlés kosztról.

Megírtam b. e. atyámnak, hogy éhen halok. Ő elébb megdorgált, hogy a konviktust minek hagytam ott, azután bejött; egy szekér gabonát hozott. Oda adott egy fazekashoz kosztra. Ott a kenyeret mindig lopva ettem. A nagyszámú família nyilvánosan segített enni. Mikor — hamar —- elfogyott a kenyér, elkergetett a fazekas. Apám többé nem segített, hanem: elnevezett a bibliai tékozló fiúnak.

Tinódi Sebestyén módjára, itt-ott szavalva és szavaltatva „Konviktusi életem“ cimü rigmusomat tengettem életem; igy juték a Gort- vay-féle udvarba. Itt köszöntött be életemnek árkádiai fénykora.

Iskolatársam, pajtásom egy abauj-megyei c----i nagybirtokos, ezredesnek fia mellé jutottam „dárdás“-nak. Nincs rajta mit csodálkozni. Ha én csak valamicskévé lehettem, de sok nagy ember vált ki az ilyen sorból! És tudjuk, hogy a dárdás ós az urfi rendesen kebelbarátok voltak s idővel is megtartották e jó viszonyt, ha az élet küzdporondján versenyt küzdöttek a közszolgálatában. Szt. M—y B. barátom is ilyen volt. Igaz, hogy neki fényes kosztot rendeltek, de annak majdnem minden jobb falatját én kaptam. Korántsem volt ez pedig alattomos el-