Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1898-05-22 / 21. szám
harácsolás! Berti pajtás rimánkodott, hogy helyette én egyem meg. Az okkupálás eredete pedig az volt, hogy ha Berti nem tudta a leckét : velem; ha pedig én nem tudtam: Bertivel veretett engem a nevelő. Én nagyot ütöttem, Berti gyengét. Az ő bőre érzékeny volt; az enyém hozzá volt szokva a nyomorúsághoz. B. hát a kávéjával vesztegetett meg s én cserébe adtam lefelezett tej früstököt és nekem lopta magától el a déli pecsenyét, tésztát. 0 cinegévé száradt; én tokát eresztettem. Ilyen metódus mellett addig vertük gyengén egymást, mig jól meg nem tanultuk a Szivos-féle Földrajzból: „Anglia városai közt van még Scheffield, óriási késgyárral, hol két- garastói hetven forintosig mindenféle késeket készítenek.“ (Szép penecilus ! óh !) De, hogy az ezredes bejött és hallotta, hogy fia csak a penicilusról tud valamit, amellett a gyerek csontvázzá száradt: megharagudott, szidta a pataki levegőt, kosztot s elvitte haza a fiát. A dárdás pedig félrehuzódván: „Az egész sort csak nevette, Tele hasát veregette,“ s ami fődolog, hogy levizsgázott. Berti az életben vizsgázott: dúsgazdag lányt vett feleségül Csinnal-binnal, ügygyel-bajjal hány sze gény fiú tanult ki az alma-máter kebelén ?! . . Ha a pataki főiskola ódon falai beszélni tudnának, tanúságot tennének arról: hány szegény dárdás, kinek fagy gyű-gyertyára nem telt, tanult ki az ő falai közt s lett az országnak számot tevő hasznos polgára. II. És hogy tanulnak most ? Drágán, nehezen. A középiskolán a tanulók száma megszaporodott. Az egyéni, iskolafentartási igények, terhek megnégyszereződtek. Minden alapítványi, jótéteményes helyre 10—20 pályázó akad. A régi 4—5 ft tandíj 20—35 ftra rug a mellékesekkel. Ellátás 25 ft. És ez általánosan úgy van. Ha valaki szegényesen akarja gyermekét neveltetni, hacsak a gyermek nem rendkívüli zseni és szorgalom, egy vagyont áldozzák. Már pedig minden jóravaló, intelligens egyénnek törekvése az, hogy gyermekét legalább is annyira képeztesse, annak akkora erkölcsi, anyagi egzisztenciát biztosítson, mint amennyi magának van. Nem azt mondom ezzel, hogy valameny- nyit. Csak az arra érdemeset. A tanithatatlan, tompa elméjű és vásott gyermekek még az elemi iskolából is — törvény szerint — kizárandók. Hogy a néptanítók, kik a Jákobot ért áldásból nem annyira a nagy gazdagságot, mint inkább a fiakat nyerték (mert a törvény a minimális 3—400 fthoz a nőtlenséget nem kötötte ki), tiszta világos, hogy szerény jövedelmükből gyermekeiket csak rendkívüli szerencsés körülmények közt, vagy körömszakadtáig való erőlködéssel iskoláztathatják. Ez az oka, hogy sok pályatársunk élte derekán testileg, lelkileg, anyagilag tönkre megy s gyermekei elzüllenek. Mi — specialiter zempléni tanítók — mit tettünk eddig egyesülten gyermekeinkért? III. Itt az ideje, hogy tegyünk gyermekeink jövőjéért! „Segíts magadon, az Isten is fnegsegit.“ Mily szép dolog lenne, ha mi: Zemplén- vármegyei Tanitó-egyesület megalapítanék a „Zemplén vármegyei Tauitok Hazát“, hol gyermekeink egyelőre szabadlakást kapnának. És hol ? A központi Sárospatakon, hol gimnázium, (párhuzamos osztályokkal) jogi, teológiai akadémia van, továbbá állami tanítóképző, bőven ellátvák jótéteményes helyekkel. É szándékukban nagylelkű ministerünk, kit a Gondviselés küldött a tanítóságnak, — tekintetes Zemplén-vármegyét vezető férfiaiban ügyünk gyámolóit nyertük, a volt pataki áll. tanítóképző tanára s ma kir. tanácsos, vmegyei tan- felügyelő ur, ki két évtizedes munkássága koronájául az örömtől könytelt szemekkel látná egy ily impozáns emléképület emelkedését, bizonyára támogatnának ily szent törekvésünkben ! Gyermekeinké a jövő ; mi már csak a múltak emlékein merengünk. Es most! Isten velünk a további találkozásig ! ZEa.-^rezetó póstája,, V. J. N.-Mihúly. Folytatást vettem, a legközelebbi számban. K. A. Helyben. — Jövő számban. A közönség köréből. — '.Alak és tartalomért a beküldő felelős. — Szlropkó, 1898. máj. 18. Tekintetes szerkesztő ur! Évek óta rebesgették nálunk, hogy a sztrop- kai mészárosok betegségben elhullott marhákat potom áron vásárolnak meg a falvakon és azokat jó drága pénzen árulják el a husfogyasztó közönségnek. E felháborító bűnös manipulációt végre felderítette egy anonim-levél, mely a főszolgabírói hivatalhoz érkezett. Abban a levélben egész sora ott van azoknak a lelketlen kufároknak, akik a beteg, vagy betegségben elhullott marhákat liferálták a sztropkai mészárszékekbe, hogy aztán jó drága pénzen nyakába sózzák a jóhiszemű közönségnek. Egyébiránt a felháborodás, béke és nyugalom szempontjából a megindult vizsgálat eredményéhez képest reményünknek adunk kifejezést, hogy a büntető jogszolgáltatás kellő szigorral fogja sújtani a bűnösöket. Addig is egy helyi, úgynevezett „liuslátó“ bizottság alakult, mely arra van hivatva, hogy ellenőrizze és vizsgálja a levágásra kerülő marhákat, ami némi megnyugtatására szolgálhat a felizgatott közönségnek. De mert a konkrét eset s vele kapcsolatban a főbünös kiléte is nyilvánvaló, bár teljes bizalommal viseltettünk a járás főszolgabírójának kérlelhetetlen igazságé rzete és szeretete iránt, ajánljuk az ügyet a t. vármegye közig, bizottságának atyáskodó figyelmébe, — annyival is inkább, hogy ami nálunk megesett, máshol is megeshetett, vagy megeshetik, kivált ha a sztropkai történet nem szolgálna elrettentő például. Inkongnitómat a t. szerkesztő urra bizváu, maradtam teljes tisztelettel : Égy járásbeli. CSARNOK Remek kis lány. Ez aztán a remek kis lány, Szeme éget s vidít ajka; Mint a nyíló rózsabokron, Ezer gyönyör mulat rajta. Fürge mint a játszi szellő, S arany-bánya a kedélye, Nyolcvan éves aggkorodban Mértföldeket futnál érte. Konyha körül hogyha látod, Vagy a varrógépnél ülni, Vágy epedve érzed, benned Hogy lángja a lángot űzi. Ha vele vagy társaságban, Elfeleded, mi tán bántott; Egy mosolya köszvényétől Meggyógyítja s táncol lábod.' Oly szerény és olyan kedves, Mint a csillag nyári estén; Örömre gyűl mind körében, S vágy maradni tőle menvén. De a mi fő, lelki báját, Még idáig nem is mondtam: A férfit csak úgy becsüli, Ha derék az tettben, szóban. A fijerkőc, léha népet Éles gúnynyal s úgy fogadja, Mint ügyetlen megrablóját A királyi rózsa galja. Ez aztán a remek kis lány! Szép alföldünk ritka gyöngye — Szép ifjúság vidor arca — Soká lásson fej kötője ! Ma] zik K. Vármegyei Hivatalos Rész. 9923. sz. T. Zemplén vármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak. A földmivelésügyi minister őnagyméltósá- gának 30096 számú intézvónye folytán, tudomás és közhírré tétel végett tudatom tekintetes főszolgabíró úrral, hogy a boszniai és hercegovinál országos kormány 1898. évi ápril 18- án kelt 53579 számú hirdetménye szerint a következő intézkedéseket léptette életbe. I. Ragadós tüdőlob miatt szarvasmarháknak Boszniába és Herczegovinába való bevitele Poszony-vármegyéböl tilos. II. Ragadós száj és körömfájás miatt kérődzőknek Boszniába és Hercegovinába való bevitele ; Komárom, Krasó—Szörény, Mosony, Nográd, Sáros, Temes és Udvarhely vármegyék területéről tilos. III. Sertésvész miatt sertéseknek bevitele Bosznia és Herczegovinába Magyarország egész területéről tilos. S.-A.-Ujhely, 1898. május 17. Alispán h. Dókus Gyula főjegyző. 9844. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától A 10 főszolgabírónak. Folyó évi 5810 szám alatt kelt felhívásom hatályon kívül való,, helyezése mellett a földmivelésügyi minister Unagyméltóságának folyó évi 29917 sz. intézvénye folytán tudomásul vétel és közhírré tétel végett tudatom tekintetes főszolgabíró úrral, hogy a ragadós tüdőlob jelenlegi elterjedéséhez mérten és a kormány által folyó évi ápril hó 22-én 64 sz. alatt közzétett kimutatás szerint szarvasmarháknak Németországba való bevitele, a ragadós tüdőlob esetleges be- hurcolásának veszélye miatt ez idő szerint Mosony és Pozsony vármegyéből tilos. Egyúttal megjegyzem, hogy oly törvény- hatóság területéről, melynek területén csak, egy községben is ragadós tüdőlob állapíttatott meg vagy uralkodik, amiről a szakértők a nekik he- tenkint megküldött „Földmivelési Értesítőből“ mindég hiteles tájékoztatást meríthetnek, szarvas marhát Németországba szállítani feltétlenül tilos, tekintet nélkül arra, hogy az illető törvényhatóság neve a német kormány által időnként közzétett kimutatásban felvétetett-e"? S.-A.-Ujhely, 1898. május 7. Alispán h. Dókus Gyula főjegyző. 8964. sz. T. Zemplén vármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak. A nagyméltóságu m. kir. földmivelésügyi, pénzügyi és kereskedelemügyi ministerek részéről, az Amerikából származó és Szán Jósé pajzs- tetüvel lepett friss gyümölcs behozatalának ti- lalmazása tárgyában f. évi 25000. sz. alatt kiadott rendeletet, a legkiterjedtebb módon leendő közzététel, s a rendeletben foglalt tilalom, illetve forgalmi korlátozás ellenőrzése céljából, azzal adom ki, hogy ezen ministeri rendelet a kereskedelmi kertészekkel s üzleti célokra berendezett faiskolák tulajdonosaival azonnal és egész terjedelemben közlendő. S.-A.-Ujhely 1898. május 12. Alispán helyett: Thuránszky László, tb. főjegyző. másolat. 25000/1V—4—98. szám. A San Jose pajzstetü (Aspiditiotus Perniciosus) Amerikából való behurcolásának megakadályozása céljából a cs. kir. osztrák kormánynyal egyetértőleg további titézkedésig a következők rendeltetnek : 1) Elő növényeknek, oltóvesszőknek, dugványoknak és mindennemű, friss állapotban lévő növényi részeknek úgyszintén az olyan hordóknak, ládáknak vagy bármi néven nevezendő más tárgyaknak, melyek a fent- nevezett áruk, vagy növényi részek csomagolására szolgáltak — Amerikából való behozatala tilos 2.) Hasonlóképen tilos az Amerikából származó mindennemű friss gyümölcsnek, továbbá friss gyümölcsrészeknek és hulladékoknak, valamint az ezek csomagolásához használt tárgyaknak behozatala is akkor, ha a behozatali vámhivatalnál eszközölt vizsgálat akár az árun magán, akár a csomagoláshoz használt tárgyakon a San Jósé pajzstetü jeleidétét állapítaná meg. Az előző bekezdésben jelzett tárgyak csak a bodenbach- tetscheni, a trieszti és a fiumei fővámhivatalokon keresztül bocsáthatók behozatalra. 3.) Az 1. és 2. pontban foglalt határozatok az átvételi forgalomra is érvényesek. 4.) A földmivelésügyi minister felhatalmaztatik arra, hogy az 1. pontban jelzett tilalom alól a szükséges elővigyázati és őrrendszabályok alkalmazása mellett esetről-esetre kivételt tehessen. 5. Jelen rendelet a közzététel napján lép hatályba. Kelt Budapesten, 1898. évi április hó 20-án Darányi s. k. Lukács s. k. Báró Dániel s. k. A 23.064/1697. alisp. számhoz Versenytárgyalás. A vármegye tulajdonát képező és Sátor- alja-Ujhelyt működő 99. számú mértékhitelesitő- hivatal, a f. évi julius hó 1-től számított három évre, bérbe fog adatni. A bérlet biztosítására ezennel versenytárgyalást hirdetek s felhívom a bérelni szándékozókat, hogy a f. évi május hó 23. (huszonhárom) napjának, d. e. 10 órájára Írásbeli zárt ajánlataikat, melyekre 50 kros okmánybélyeg ragasztandó s melyekhez az évi bérösszegnek 25°/o-je óvadékul becsatolandó, legkésőbb május hó 23-ának d. e. 10 órájáig alulírott kezéhez j uttassák. A versenytárgyalásnak részletes föltételei számvevőségünknél a hivatalos órák alatt bármikor megtudhatók. Magától értetik, hogy a versenytárgyalásra csak azok bocsáttatnak,
