Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1898-05-22 / 21. szám

legénység kiképzésének megvizsgálása céljából városunkban időzött. — Szepessi Arnold dr. vá­rosiorvos, tisztelt barátunk, a tiszti orvosi vizsgá­latot, öt heti kurzus után, Kolozsváron jeles ered­ménynyel letevén, e hó 20-án hazaérkezett s félbeszakadt orvosi-és hivatali kötelességeinek teljesítését folytatja. Gratulálunk! — Előléptetés. Hvozdovics Antal kir. mérnök t. barátunk a IX. fokozat második osz­tályából annak első osztályába lépett elő. — Gratulálunk! — Áldozó csütörtök. Szép és megható egyházi ünneplés volt áldozó csütörtökön a helybeli róm. Kát. templomban. Mint minden évben, ezidén is vagy 40 kis leány járult az első áldozáshoz, fehér ruhában, fejükön fátyol alatt koszorúval úgy mutattak mint az ártatlan­ság Hófehérkéi. Mise közben ft. Katinszky Géza plébános intézett hozzájuk szívhez szóló beszé­det, mise alatt pedig, ami most történt először, a „Carolineum“-ba járó leánynövendékek énekel­tek, mégpedig gyönyörű harmóniában adták elő két hangon az „Óra pro nobis“-t. Bizony hálásak vagyunk ezért a szép intézkedésért az intézet ft. főnöknőjének. De köszönet érette a hívek ne­vében a t. nővéreknek is, kik fáradságot nem kiméivé oly szépen és magasztosan tanították be a szebbnél szebb énekekre az intézeti növendé­keket. Egy jelen volt. — II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek a körömi országgyűlésre történt bevonulását áb­rázoló nagy történeti festmény, melyről lapunk ma egy hetes számában részletesebben irtunk, a vármegye székházának nagytermében tegnap d. u. helyére fölfüggesztetett. Az előkelő művé­szettel koncipiált kép állandóan sok szemlé­lőt tart lekötve maga előtt, kik nem győzik eléggé magasztalni a festőművész ecsetjét, mely a képen erősen emlékeztet Munkácsy Mihálynak a Honíoglalás képében megnyilatkozott zseni­jére. — A kép, mint már tudják is, 11,000 koro­nába került s igazán remek. Ma egész nap megte­kintheti és gyönyörködhetik benne a közönség. — Az időjárás pár nap óta szinte káni­kulai. A mindent bearanyozó májusi nap oly erővel tűz alá, hogy, mint tegnap délután is történt, a hőmérő kénesőjét felkergeti Celsius létráján a 32. fokig. Ilyen heves érintésre még a flegmatikus akácfában is megpezsdült a pom­pa érzete s rövid egy-két nap alatt, úgyszólván varázslatra, , teljes virágdíszbe öltözött. — A gazdák eső után sóhajtoznak. — Tanügyi értesítés. A s -a.-újhelyi róm. kát. főgimnáziomban a magánvizsgálatok f. é. június hó 7. és 8-án fognak megtartatni. — Nyári mulatság. Az újhelyi iparosok önképző egyesülete, mint a/.t már múlt számunk­ban is jeleztük, mához egy hétre, piros pün­kösd első napján délután a Torzsáson nyári mu­latságot rendez. Ez a legelső mulatság a szabad­ban kétségtelenül fényes sikerű s felette látoga­tott is lesz. A mulatságnak különben szenzációja is van, s ez nem más, mint hogy a rendezőség a mulatságra a Lajos-Viktor főherceg nevét vi­selő 65. gyalogezred zenekarát nyerte meg. Arról is értesültünk, hogy közvetlen a mulatság előtt, a Széchenyi-téri parkban térzene lesz, innen történik a vigalmi bizottság kivonulása a Tor­zsásra, élén a katonazenekarral. — Parallel-osztály. A tiszánneni ref. egyházkerületnek május 9—10 napjain Miskol- ezon tartott tavaszi közgyűlése elhatározta, hogy a sárospataki ref. főgimnáziomban a jövő isko­lai év kozdetével a második parallel osztályt is megnyitja s e célból egy uj rendes tanári állást létesít, melyet az őszi közgyűlésen fognak betölteni. — Főigazgatói látogatás. Géresi Kál­mán tankerületi főigazgató, mint miniszteri meg­hízott, f. hó 10—12 napjain látogatta meg a sárospataki ref. főgimnáziomot. Miután a taní­tás menetét minden osztályban behatóan meg­vizsgálta, a tanárkarral együttesen tartott kon­ferencián kijelentette, hogy az intézet szellemi állapotával, előhaladásával teljesen meg van elégedve, s a főgimnáziom megfelel annak a színvonalnak, a melyet tudományos és pedagó­giai tekintetben vele szemben jogosan felállít­hatunk. Mint értesülünk magánbeszélgetés köz­ben úgy nyilatkozott, hogy a sárospataki fő­gimnáziom a tankerületébe eső (körülbelül 20) középiskola közt a legelső rangot foglalja el. — Esküvő. Krauze Béla, s.-a.-ujhelyi do­hánygyári tiszt, ma egy hete esküdött örök hű­séget a premontreiek templomában Züsz Adolfin kisasszonynak. Az esketés szertartását a vőle­gény bátyja, ft. Krauze Ervin prémontrei tanár végezte. Tartós boldogságot! — Kölcsönös üdvözletek. A helybeli iz­raelita anyahitküzség elüljárósága Mezey Mór dr. országos köp viselőt a lelkészi kongruáról szóló törvényjavaslat tárgyalásakor tartott beszé­de alkalmából meleg hangon üdvözölte. Üdvözlő iratában utalta arra, hogy e hitközség hozzá mint újhelyihez közelebb állónak érzi magát és élénk örömmel s büszkeséggel látja őt, mint ki­váló hazafit és a felekezeti ügyek lelkes előhareo- sát a közélet jelesei között. — Mezei Mór dr. erre az üdvözletre a következő köszönő levelet intézte a hitk. elöljáróságához : „Budapesten, 1898. május 16-án. Mélyen tisztelt Elöljáróság ! Múlt hó 24-én kelt becses átiratokért fogadják mélyen érzett őszinte kö­szönetéinek Az a szoros kapcsolat, melyet fel­említeni szíveskedtek, részemről az évek fo­lyamán sem lett sémivel sem lazább; és szü­lővárosom, valamint az ott székelő hitközség, melynek tanintézetében nyertem a legelső ok­tatást, érzéseimben mindig előkelő helyet fog elfoglalni. Annyival többre becsülöm tehát, ha a közéletben kifejtett működésem önök helyes­lésével találkozik. Teljes tisztelettel vagyok az igen tisztelt Elöljáróságnak kész szolgája: Mezei Mór, s. k. — Nyári mulatság. A s.-a.-ujhelyi izr. népkonyha egyesület ez évben is megtartja nyári mulatságát, még pedig az Abonyi-kertben, mely, értesülésünk szerint erre az alkalomra kü­lön díszítéssel és villámos világítással lesz el­látva. Már az előző évről is kedves emlékű és fesztelennek ösmert mulatságra felhívjuk a mu­latni vágyó t. közönség figyelmét. — A mulat­ságról szóló meghívók e napokban fognak szét­küldetni. — Köszönetnyilvánítás. Balsorsom úgy hozá magával, hogy orvosi műtétnek kelle ma­gomat alávetnem. Olvasván a lapokban Barth a Gábor dr. egyetemi tanár által szerencsésen végzett nagyobbszerii műtétről, Budapestre jővén, legelőbb is az ő tanácsát szándékozám kikérni, és miután igen alaposan megvizsgált, annyira megnyerő bizalmamat, hogy többé más orvos­hoz sem mentem, de őt a műtét mentül előbbi végrehajtására kértem fel. Kitűzte a napot és helyet, a Bethlen-utcai kereskedelmi kórházat s a műtét — bár hosszabb időt vett igénybe — oly szerencsésen ment végbe, helyesebben mondva Bartlin Gábor dr. tanár ur oly ügyesen, oly tö­kéletesen hajtá azt végre, hogy jobban már kí­vánni sem lehet és én immár a negyedik napon javulva, megerősödve érzém magam, semmi láz nem jelentkezett, valamint más oly kellemetlen következések sem, amelyek ilyen esetekben rend­szerint beállani szoktak. Nem tagadhatom meg tehát magamtól az örömet, hogy ezt a nyilvá­nosság előtt is el ne ösmerjem s hálás köszö- ne temet ne nyilvánítsam, amire ugyan a rend­kívüli szerénységü Bartha Gábor dr. urnák semmi .szüksége nincsen, mert hiszen minden embertől — aki előtt nevét emlitém — csak szépet, jót, dicséretest, magasztalót hallok, de hálás érze­tem sugalja és ösztönöz arra, hogy ezt nyilván is be vallj am — és ebben több velem egy idő­ben itt levő társnőim is csatlakoznak hozzám, akik szinte felkértek, hogy ezt az ő nevükben is nyilvánítsam, — és szenvedő ember-társaim­nak—akik esetleg műtéttel menthetők meg — tanácsoljam, hogy teljes bizalommal hozzá fo­lyamodjanak. — Elösmerésemben azonban ré­szesítenem kell Boros Ernő dr., Horovitz Géza dr. és Kőszeg Miksa dr. urakat, a fent tisztelt tanár segédeit, akik hozzá teljesen méltók s a kórház tisztelt gondnokát, akinek kezelése alatt a kórház a köztisztasági, közegészségi és min­den egyéb kellékeknek tökéletesen megfelel és mérsékelt árakért igen jó elhelyezést és élelmi ellátást, teljes kiszolgálatot nyújt, amiért a be­tegeket nemcsak ápoló, de mindenben kiszolgáló apátcák is dicséretet érdemelnek; de minthogy a példabeszéd szerint „a király példája után iga­zodik a világ,“ mindezen dicséret is az igazgató­főorvosra, Bartha Gábor dr. egyetemi tanárra veti a dicsfényt; akiért soha meg nem szűnöm a Mindenhatóhoz buzgón imádkozni, hogy őt a szenvedő emberiség javára igen-igen sokáig él­tesse. Matolay Etelné. — Halálozás. Teljes részvéttel értesül­tünk, hogy özv. Battha Pálné, szül. Galambos Gizella úrnő Mihályi községben folyó hó 17-én délután 1 órakor, életének 41. évében, hosszas szenvedés után, elhunyt. — A megboldogultak földi maradványait f. hó 19-én helyezték d. u. 4 órakor örök nyugalomra a ref. egyház szertar­tásai szerint Mihályiban. A sors csapásait hősi lélekkel tűrt úrnő végtisztességének megadásá­ért számosán látogattak el tisztelői S.-A.-Uj- ből, mint a környékről is. Elhunytét fia Battha Bálint és kiterjedt előkelő rokonság gyászolja. Áldás és béke drága hamvai felett! Leesett álmában. Bodnár Pál, a Ma­gyar-Király szállónak egyik szolgája, tegnapelőtt reggel, valószínű, hogy ittas állapotában, a hátulsó udvar jégvermének tetején elaludt. Nyugtalan álma lehetett a szegénynek, mert addig forgoló­dott, hogy a jégverem tetejéről, három méternyi magasságról, a Bercsényi-utca kövezetére zuhant, olyan szerencsétlenül, hogy eszméletlen állapot­ban szállították a közkórházba. — Utólag érte­sülünk, hogy a szerencsétlenül járt agyrázkódást kapott és annak következtén meghalt. — Elfogott tolvaj. A Kazinczy-utcán az elmúlt hetekben napirenden volt a tyúklopás. A rendőrség sokáig nem tudott a tolvaj nyomára jutni, mig végre a minap, R. udvarában tet­ten érték Reiner Imréné icle való elzüllött csa­vargó asszonyt, amint nehány csirkével odébb akart állani. Ez volt a tolvaj, akinek több rend­beli lopás terheli szennyes lelkét. — Osztály vizsgálatok. A sárospataki ref. főgimnáziomban május 12—14 napjain tar­tattak meg a VIII. osztály vizsgálatai Szinyei Gerzson és Bálint Dezső igazgató-tanácsosok elnöklete alatt. Vizsgálatra állott 33 növendék; közülök sikerrel vizsgázott 32, osztályismétlésre utasittatott 1 növendék. Az előbbiek május 16—21 napjain írtak érettségi írásbeli dolgo­zatokat. — Tavaszi táncmulatság. A sárospataki ev. ref. egyházi énnekkar, június hó 5-én, Sáros­patakon a „Kossuth-kert“-ben, az ev. ref. tem­plom építési költségeinek fedezésére, jótékonycélu zártkörű tavaszi táncmulatságot rendez. — Pünkösdi kirándulás. A Kárpátegye­sület Keleti Kárpátok osztályának kassai bi­zottsága pünkösd vasárnapján N.-Szalánczra és onnan az Izra-tóhoz kirándulást rendez. A részt­vevők a pünkösd vasárnapi reggel 4 óra 45 perckor Kassáról induló vonattal N.-Szalánczra utaznak, hol a várromot megtekintik és szekereken az Izra-tóhoz indulnak. — A Sátoralja-Ujhelyeu és Zemplénben lakó tagok ehhez a szép kirán­duláshoz könnyen csatlakozhatnak, amennyiben reggel 7 óra Í4 perckor Ujheiyből Kozmára utaznak és innen a már korábban rendelt ko­csikon, a Torkos-pusztán át, az Izra-tóhoz men­nek. Ellátásáról minden résztvevő maga tarto­zik gondoskodni. A kirándulásban résztvenni szándékozók forduljanak Hornyay Béla dr. igen tisztelt tagtársunkhoz, akit a szives közbenjá­rásra már felkértünk. Visszaérkezés a vasárnapi esteli vonattal (indul Kozmáról 6 óra 58 p.-kor) történik. Siegmeth Károly. — Vizsgálatok sorrendje. A sárospa­taki áll. tanítóképzőben az 1897/98-ik tanév végén május 23-án lesz a IV. osztály osztály­vizsgálata minden tantárgyból. 24-én d. e. a IV. osztály gyakorlati vizsgálata, 24-én d. u., továbbá 25-én és 26-án Írásbeli képesítő dolgozatok készí­tése. A képesítő vizsgálatok jun. 27—-30 lesznek. — Az „amateur-kiálitás“ végrehajtó birottsága Kassáról lapunk utján is tudatja, hogy a bejelentés határidejét május hó 25-ig (huszon­ötödikéig) kiterjesztette. — A felsö-bereczkiek igazsága. A már hamvaiból is kialudt szerencsétlen szociálista mozgalom idején történt, hogy a királyhoz a felső-bereczkiek kérvény küldtek, s abban elpa­naszolták, hogy „nincs legelőjük, szántóföldjeik­ből a Tiszaszab. társulat kisajátított és emiatt nem élhetnek“ stb. stb. — így történt aztán, hogy a panasz megvizsgálására e hó 17-én Rácz Kálmán dr. királyi járásbiró Alsó-Bereczkiben megjelent, hogy a kérvényt annakidején aláirt fe­leket kihallgassa. Igazán, elborul a nemesen érző szív, látva, hogy a demagógia mit nem művelt! A felső-bereczkiek a Tiszaszab. társulat védőmő- műveinél a csatornaépítéskor ezreket kerestek, mert a társulati vezetőség nekik erre alkalmat adott. Egész évszakokon át Alsó- és Felső-Be- reczki, mikor másutt nem volt semmi kereset, szakadatlanul élvezte a társulat jótékonyságát. — A kisajátított területért a föld maximális árát fizették; volt nem egy aki napszámból a véde­kezés alkalmával egy évszakon át 2■—300 ftot keresett! Rácz kálmán dr , kir. járásbiró, mélyére tekintett a dolognak és tapintatosan győzte meg a panaszosokat arról, hogy nincs igazságuk, ha­nem csak félre voltak vezetve, amit az illetők ott nyomban be is ösmertek; mert hiszen itt köztudomású, hogy a kérvényezők legszájasabbja a társulati védőmüvek felállításánál keresett ösz- szegből fizette ki több száz forintra ment adós­ságát. —- Gyönyörűség volt látni, hallani, amint a kir. jbiró tapintatos, gyöngéd, bánásmódja sziv- reható és észheztéritő okai előtt meghajoltak az emberek. B. K. — A lukai „fogvonás“. R. /.-né A.-Be- reczkiben keservesen panaszkodott boldognak, boldogtalannak, hogy az „ő drága jó urának“ már egy hete se éjjele, se nappala, mert az od- vas foga nem engedi egy „szempillanatnyira“ sem nyugodni. Próbáltak minden javasolt orvos­szert, a szűzlánytejtől a bagóig, de biz’ az egyik sem segített. Kért hát kölcsön húsz kraj­cárt s rávette R.-né szenvedő urát, hogy ballagja­nak el Lukára B. M.-hoz, akinek nagy a hire egész Rigóországban, hogy milyen „remek fog­vonó.“ El is ballagtak hát Bereczkiből Lukára, szépen, csendesen. A „zoperáció“ hamar ment mert, amint R-né beszéli „szegény a bődülésnek még a felén sem vót, mikor a harapófogó közt már kint fityegett a gonosz csont.“ R-né, igaz, hogy húsz krajcárt szánt a fogvonásért, de mivel nem soká tartott, hát csak tizet adott. — A felcser koma nézi, forgatja a csekély keresetet, de azért nem szólt semmit. Hazajövet R-né elbeszélte, hogy biz ő azért nem fizetett többet, mert mikor a B. .. . i bérese F.-Berczkibe huzattá a fogát Sz. kománál „hát az tovább tartott", mert mikor rá­tették a fájós fogra a vasat, oszt a gonosz csont nem akart kijönni, akkor kimentek a udvarra onnét le a kertajtajáig húzta, de biz’ a fájós fog még sem jött ki. Reggeltől dél felé járt már az idő, mégis eredménytelenül folyt a munka. A Folytatás a II. mellékleten,

Next

/
Oldalképek
Tartalom