Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1898-04-03 / 14. szám
2. Magtárban tehát szeméthulladékot (rostaalját, söpredéket, ocsút), egy napig sem szabad meghagyni, hanem a felgyülemlő hulladékot onnan rögtön eltávolítani s vagy erősen égő tűzben elégetni, vagy trágyalébe fojtani kell, hogy a zsizsik abból ki ne mászhassék. A hol az efféle mag baromfi etetésére szolgál, azt olyan helyen kell tartani, hogy az abban esetleg élő zsizsik a magtárba vissza ne juthasson. 3. Hol az alapos takarításnak egyszerre való végrehajtása nem volna lehetséges, mert pl. a magtár (nagy gazdaságban, vagy gabona- kereskedőknél) egészen sohasem üres, ott a takarítást úgy kell beosztani, hogy a magtár egyes helyei akkor takarittassanak ki, a mikor az lehetséges, de úgy, hogy ilyen módon az egész magtár alapos takarítás alá havonként legalább egyszer jusson. 4. A takarítás (kisöprés) megkönnyítése végett szükséges, hogy a magtár padlójának, falburkolatának minden egyes hézaga olyan anyaggal betapasztassék, mely fele- (vagy nagyobb) részben marha- (tehén vagy ökör-) trágyából és fele- (vagy kisebb) részben jól gyúrható (ragadós) agyagból készült. Hogy e tapasz- tás annál jobban oda ragadjon, szükséges, hogy a tapasztás munkája előtt a betapasztandó részek megnedvesittessenek. 5. Hogy a tiszta (pl. uj) gabona meg ne zsizsikesedjék, okvetetlenül szükséges, hogy az gyakran (hetenként legalább egyszer) kevekes- sék (lapátoltassék), mert a gyakran megbolygatott gabonában a zsizsik nem marad meg. 6. Zsizsikes gabona a gabonazsizsiktől akként tisztítandó meg, hogy előbb olyan szemű rostán rostáltassék meg, a melynek szövetén a gabonazsizsik kihull ugyan, de a magszem nem. Rostálás közben vigyázni kell, hogy a zsizsik a megrostált gabonába ismét vissza ne húzódhassák. Minthogy pedig a megrostált gabonában a rostálás dacára egy-két zsizsik még bent maradhat, azért szükséges, hogy a kirostált és garmadába hányt gabona felülete, de leginkább a fallal érintkező része, rongyokkal vagy —- ha rendelkezésre állanak — juhbőrös bundákkal, len- vagy kender kóccal betakartassék, melyekbe a garmadából menekvő zsizsik belehuzódik. Az ilyen helyen meghúzódott zsizsiket azután 7—8 óra, de legkésőbben egy nap múlva zsákostól- rongyostól együtt a magtárból ki kell vinni és olyan helyen kirázni, a hol az összeseperhető és tűzben vagy forró vízben megsemmisíthető. Ez az utóbbbi eljárás (lapátolás és zsákkal való betakarás) megismétlendő 5—6-szor, mig a gabona teljesen meg nem tisztul. Azután pedig, mint a tiszta gabona, hetenként csak egyszer lapátolandó. 7. Hogy pedig a gabonazsizsik magtári csapássá ne váljék, legfőbb szabály az, hogy a magtár gyakran szellőztessék, és mindig a legnagyobb tisztaságban tartassák. 8. Ismeretlen helyről, vagy gazdaságból érkező gabona vagy gabona-szállitáshoz való zsák, magtárba csak akkor vihető be, ha abban gabonazsizsik nincs. 9. A magtárt, vagy zsizsikes gabonát mérgekkel fertőtleníteni nem szabad. 10. A gabonazsizsikkel (Calandra gra- naria), nem szabad összetéveszteni a lencsevagy borsó zsizsiket (Bruclius lentis, Br. pi- sorum vagy Mylabris lentis, M. pisorum s más fajokat.) Ez utóbbi csak a hüvelyes vetomények magvaiban él, melyeket már a mezőn fejlődésük elején fertőz meg; gabonafélékben nem él. Ellenben a gabonazsizsik csak a gabonafélékben él, ezeket csak a magtárakban lepi el, de hüvelyesek magvaiba nem megy be. M. kir. állami Rovartani Állomás. Az Első Leánykiházasitási-egylet, m. sz. f. hó 20-án tartotta meg számos tag jelenlétében XXXV. rendes évi közgyűlését. Miután Schwarcz Ármin elnök kimutatta a közgyűlés határozatképességét, amennyiben 202 tag 1406 jutalékrészt helyezett letétbe, előterjesztették a jelentéseket. Az előterjesztett főjelentésből kitetszik, hogy az 1897-ik kezelési év is nagyon eredménydus volt, mivel 7281 uj, jobbára a legfiatalabb korososztályhoz tartozó jutalékrószt Írtak be, megjegyzendő, hogy a fiu-biztositási osztályok is jelentékeny szaporodást szolgáltattak Esedékessé vált biztosítások fejében 135,300.13 ftot, tehát 74,213.44 forinttal többet fizettek ki, mint az előző, 1896. évben. A jelentékeny kifizetések dacára 390,719.84 ftnyi kezelési felesleg éretett el, amely összegből a mathematikai díjtartalékhoz 251,711.03 ftot csatoltak. A díjtartalék ennélfogva 608,203.29 ftra emelkedett. A fenmaradó 148,008.81 frt az alapszabályszerü alapok erősbitésére forditatott, amely összeggel azok 296,008.36 frtra egészittettek ki, igy tehát az évi mérleg 1.904,211.65 frt főösszeggel zárul. Az alapok fedezetüket nyerik jó kamatozású budapesti házakban, amelyek 7632 ft leírása után 755,654.25 forinttal vannak a mérlegben kimutatva, továbbá 41/ü0/u-os elsőrendű biztonságú értékpapírban 425,440,30 forinttal, takarékpénztári betétekben 469,313.57 fttal, végre saját kötvényekre adott kölesönökben és kint levő követelésekben. Dr. Alexander Bernát a felügyelő tanács elnöke előterjeszti a tanács jelentését és indítványát a felmentvény megadására, mire a főjelentést és az igazgatóságnak abban kifejezésre jutott indítványait jóváhagyólag tudomásul vették és a fölmetvényt egyhangúlag megadták. A jegyzőkönyv hitelesítésével Márffy Károlyt és Singer Dávidot bízták meg. Ä felügyelő tanácsba választattak: Dr. Alexander Bernát, Basch Lajos, Heger József dr., Simonyi Zsigmond, Weil Dávid J. ismét és Wertheimer Albert (uj). Miután még Hevessi József tag indítványára Schwarcz Ármin elnöknek, ki huszonkilenc év óta áll az intézet élén, továbbá az egész igazgatósági testületnek és Kolin Arnold vezérigazgatónak élénk éljenzés mellett köszönetét és elismerésts zavaztak, elnök a gyűlést bezárta. Vármegyei Hivatalos Rész. Zemplén-vármeyye főispánjától. 414/1898. főisp. szám. Elnöki körlevél. A törvényhatósági bizottság tisztelt tagjait, az 1886. évi 21. t.-c. 46 §-ában biztosított jogomnál fogva, az 1848. évi törvények szentesítése bO. évfordulójának ünneplése alkalmából S.-A.-Ujhelyben, 1898. évi április hó 11-én d. e. 9 órakor kezdetét veendő rendkívüli díszközgyűlésre szívesen meghívom. Ezen közgyűlésben ügyek nem lesznek tárgyalva, csupán ünnepi szónoklatok tartatnak következő sorrendben: 1. Az alispán a közgyűlést megnyitván, a főispán meghívására ősi szokás szerint küldöttséget nevez ki. 2. Az alispán a megjelent főispánt üdvözli s őt az elnöklésre felkéri. 3. A főispán a közgyűlést üdvözli. 4. A vármegye főjegyzője alkalmi beszédet tart. 5. A főispán a közgyűlést berekeszti és a bizottsági tagok kíséretében a róm. katli templomban tartandó hálaadó isten- tiszteletre távozik. Hazafias üdvözlettel: S.-A.-Ujhely, 1898. márc. 27. MoInár fistván sk., főispán. 5401./sz. T. Zemplen-vármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter úr ő- nagyméltóságának folyó évi 12730. számú intéz- vénye folytán közhirrététel végett tudatom tekintetes főszolgabiró úrral, hogy a csehországi hely- tartóság folyó évi február hó 16-án 23195. szám alatt kelt hirdetménye szerint megengedte, hogy a Magyar- és Horvát-Szlavonországoknak az ausztriai szabad forgalomból ki nem tiltott járványmentes területeiről származó egészséges élő sertések Landokron városba az 1897. évi febr. hó 25-én 12,962. szám alatt kelt földmivelésügyi rendeletben (az 5. sz. Értesítőnek az Útmutató kiegészítő része 86. lapján közölt II/c pontjában) foglalt feltételek mellett bevitethessenek. S.-A.-Ujhely, 1898. március 14. Matolai Etele, alispán. 5810. sz. T. Zemplen-vármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak. Múlt évi 25513. szám alatt kelt felhívásom kapcsán a földmivelésügyi minister őnagyméltó- ságának folyó évi 15795. számú intézvénye folytán tudomásul vétel és közhírré tétel végett tudatom tek. főszolgabiró úrral, hogy a ragadós tüdőlob jelenlegi elterjedéséhez mérten és a német kormány által folyó évi február hó 22-én 62. szám alatt közétett kimutatás szerint a szarvasmarháknak Németországba való bevitele a ragadós tüdőlob esetleges behurcolásának veszélye miatt ez idő szerint Pozsony-vármegyé- ből tilos. Egyúttal megjegyzem, hogy oly törvény- hatóság területéről, melynek területén csak egy községben is ragadós tüdőlob megállapittatott, vagy uralkodik, amiről a szakértők,a nekik hetenként megküldött „Földmivelési Értesitő“-ből mindig hiteles tájékoztatást meríthetnek maguknak, szarvasmarhát Németországba szállítani tilos, tekintet nélkül arra, hogy az illető törvényhatóság neve a német kormány által időnként közzétett kimutatásban felvétett-e ? S.-A.-Ujhely, 1898. március 15. Matolai Etele alispán. 40. kgy./G91. T. Zemplen-vármegye alispánjától. A vállalatoknál a munkások érdekében felveendő pótfeltételek tárgyában múlt évi 52872. sz. alatt kelt kereskedelemügyi ministeri rendelet köztudomásra hozatala végett közzététetik. S.-A.-Ujhely, 1898. márc. 22-én. Matolai Etele, alispán. Másolat. Kereskedelemügyi m. kir. minister 52872. sz. Körrendelet. Valamennyi vármegyei és önálló törvényhatósági joggal felruházott város közönségének (Budapest fővárost és Fiúmét kivéve). Felmerült eset alkalmából a munkások érdekeinek a vállalkozókkal szemben való biztositása céljából értesítem a közönséget, miszerint célszerűnek tartanám, ha törvényhatósági munkálatok és szállítások végrehajtása iránt kötött szerződések feltételei közé jövőben mindenkor felvenné azt, hogy a vállalkozó a munkásokkal szemben a munkabér kifizetése tekintetében minden körülmények között szavatossággal tartozik, továbbá, hogy a fővállalkozó köteles gondoskodni arról, hogy az építés helyén megállapított napszám és a kifizetés ideje látható módon kiírassák s erről, valamint az esetleges változásokról a felügyelő közeg mindenkor értesitessék. Megjegyzem, hogy részemről az államépitészeti hivatalt egyidejűleg utasítottam, miszerint jövőre az állami munkálatok vagy szállítások, nemkülönben az 1890. évi I t. c. 18. §-a értelmében az egyharmad előirányzati költséget meghaladó ál- lamsegélylyel foganatosítandó közúti munkák és szállítások végrehajtása iránt kötött szerződések kiegészítő részét képező általános feltételek közé a 7. §. kiegészítéseképp egy pótcikkben a fentebb javasolt rendelkezéseket mindenkor feltétlenül vegye fel. — Budapest, 1897. december 19. — A minister helyett: Csörgeő s. k. államtitkár. 3899. sz. T. Zcmplén-vármeg/e alispánjától. A 10 főszolgabírónak. Alábbi ministeri intézvényt a községi elöljáróságokkal leendő közlés végett másolatban kiadom. S.-A.-Ujhely, 1898. március 12. Matolai Etele alispán. Másolat. M. Kir. beliigyminister, 116168/V — 0.1897. szám. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Megütközéssel értesültem, hogy a községi elöljárók az előforduló tüzeseteket sokszor késedelmesen, sokszor egyáltalán nem juttatják az illetékes csendőr-őrsparancsnok tudomására s igy egyes tüzeseteknél a keletkezési ok megállapítása végett indítandó rendőri nyomozás mellőzésének sok esetben az a következménye, hogy büntetendő cselekmények felderítetlenül és igy megtöri atlanul maradnak : a személy és vagyonbiztonság minél sikeresebb megóvása céljából szigorúan utasítani rendelem az összes községek elöljáróságait, hogy jövőben kivétel nélkül minden előfordult tűzesetről 24 óra alatt értesítsék az illetékes csendőr-őrsparancsnokságot, hogy a rendőri nyomozás minden esetben éspedig idejekorán foganatosítható legyen. Elvárom a törvényhatóságtól, hogy ezen rendeletem végrehajtása iránt haladéktalanul és erélyesen intézkedik s a községi elöljáróságokat az ellenőrzés éber gyakorlása, s a netalán észlelt mulasztások szigorú megtorlása által ezen bejelentési kötelezettség pontos teljesítésére szoritandja. — Budapesten, 1898. év február hó 10-én. A minister helyett : Latkóczy Imre s. k. államtitkár. Szabályrendelet az 1893. évi XXIII. t. c. s annak alapján kibocsátott 53850/1897. sz. kereskedelemügyi ministeri rendelet 30. és következő §-ai alapján szervezett borellenőrzö bizottságok felállítása, ügyköre s eljárása tárgyában. (Folyt, és vége.) III. Rész. Büntető és zárhatározatok. 19. §. A bortermelők és borkereskedők az általuk illetve megbízottjaik által a jelen szabályrendelet 3. és 4. §-ok határozmányai ellen elkövetett cselekményeikért és mulasztásaikért, valamint ha a szabályrendelet 5. 6 15. §§-okban elrendelt készlet felvételt, készlet ellenőrzést s árujegyzék vizsgálatot megakadályoznák, amennyiben ez utóbbiak tekintetében őket a büntető törvénybe ütköző cselekmény nem terheli, mint ezennel megállapított kihágás elkövetéséért az 1893. évi XXIII. t. c. alapján kibocsátott 53850/1897 sz. keresk. min. rendelet 11. §-ában felsorolt hatóság által 20 koronától 200 koronáig terjedhető s ismétlés esetén megkétszerezhető pénzbüntetéssel bűntetteinek.
