Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1898-04-03 / 14. szám
Az e szabályrendelet alapján kiszabandó pénzbüntetési összegek a vármegyei szegényalap javára esnek. 20. §. Azon községi elöljáróság, mely e szabály- rendelet 2. 3. 5 6. és 15. §-aiban előirt kötelességei ellen cselekvés vagy mulasztás által vét az 1886. évi XXII. t. c. szerint fegyelmi utón büntettetik. 21. §. Jelen szabályrendelet a magas kormány által lett helybenhagyása és záradékolása után szabályszerűen meghirdettetik s a vármegyei hivatalos lapban leendő megjelenése után 30 nappal lép életbe. Végrehajtását a vármegye alispánja intézi. IV. Rész. Átmeneti intézkedések. 22. §. Első Ízben az .5. §. alapján eszközölt leltárak, illetve összeírásokat a községek a járási főszolgabírónak s eztek a vármegye alispánjának terjesztik be, ki azokat osztályozva juttatja a b. e. b. elnökeihez. 23. §. A 3. §-ban meghatározott módon vezetendő árujegyzék kötelezett beszerzésének elmulasztása miatt a bortermelő és kereskedő első Ízben a szabályrendelet életbe léptétől számított 2 hónapig nem büntethető. Indokolás. A bizottságok járásonkénti szervezése a dolog természeténél fogva bővebb indokolást nem igényel; kívánatos lett volna azonban, hogy a tokaj-hegyaljai borvidék számbavehető termő- területét magában foglaló s.-a.-ujhelyi, tokaji és szerencsi járási borellenőrző bizottságok közelebb szervi kapcsolatba hozattak volna egymással, mert a gondos ellenőrzés tárgyát képező kitűnő minőségű bor úgyszólván egészben innen származván, annak forgalma jobban lenne ellenőrizhető. — Kívánatos volna továbbá, hogy az Abauj-vármegyében izoláltan fekvő Ab.-Szántó községe, mely a ministeri rendelet 7. §. 8. pontja alatt a tokaji borvidékhez tartozónak jeleztetik, a Zemplén-vármegyei szabályrendelet és szerencsi b. e. b. hatálya alá helyeztetnék, mert Abauj-vármegyének, ettől eltekintve csak csekély mérvben lévén bortermelő érdekei, Szántót a borforgalom tekintetében hatályosan ellenőrizni aligha fogja s ez — ekként élvezett exterrito- riális helyzetnél fogva — könnyen főfészkévé válhat a hamis bőrgyártásnak és csempészetnek s a hegyaljai jellegű bor hitele csonkításának. Utóbbit csak erre irányzott kormányrendeletek eszközölhetnék, melyekkel egyrészt Szántó bor- ellenőrzés tekintetében Zemplén-vármegye hatósága alá helyeztetnék, másrészt az államvasutak forró-encsi állomása utasittatnék, hogy a szabályrendeletben kontemplált borszállitmányi kimutatásokat a s.-a.-ujhelyi m. kir. pénzügyigazgatóságnak terjeszsze be. A három említett járás b. e. bizottságainak kívánatos szervi kapcsolatát e szabályrendelet keretében megoldani azért nem lehet, mert az csak az egyöntetűség rovására történhetnék. Ezt azonban kölcsönös jóakarattal önmagukra nézve kötelezőleg maguk az illető b. e. bizottságok állapíthatják meg, úgy sem terjedhetvén ez egyébre, minthogy az egyik bizottság a másiknak működése s az általa gyűjtött forgalmi viszonyokról folytonos tudomással bírjon, mi azonban az illető elnökök gyakori információ érintkezése s a kívánt s egyébként fontos adatok időszakonkénti kölcsönös közlése által megoldhatónak volna tekintendő. Az egész siker kizárólag attól függ, telje- sitik-e a b. e. b.-ok tagjai egyenként és ösz- szesen feladatukat, szorgalom és körültekintéssel a bennük helyezett bizalomnak megfelelően. A szabályrendelet a hatóságokra s különösen a községekre nagy feladatot és, milyen a készletfelvétel, a bortermelők s kereskedőkben beállott változások nyilvántartása s bejelentése, az áru jegyzéki füzetek és könyvek hitelesítése s a szemlék és borkészlet ellenőrzéseknél való közreműködés. — De ha a törvény s rendelet intencióinak megfelelőleg a borforgalmat megfigyelni s a borhamisításnak útját állni akarjuk, az eszközöket is akarnunk kell, melyek ezt lehetővé teszik. A Tokaj-Hegyalja a világon páratlanul álló bőrtermékével nem jő oly szempont alá, mint más közönségesebb bort termő vidék, mert ez nemcsak a hamis bor forgalom által előálló s áraira csükkentőleg ható hamis bor forgalom ellenében óvandó meg, de megőrzendő s lehetőleg fokozandó világhírű renoméja mint unikumé is, azért, hogy a borkereskedelem feltétlen megnyugvással fordulhasson szükségletei fedezése végett a Tokaj-Hegyaljához s onnan biztosan első forrásból szerezhessen be hamisítatlan jó minőségű terményt. Eltekintve attól, hogy e nyújtott biztosíték a bor árainak fejlődésére sem maradhat kedvező hatás nélkül, azt is eredményezendi egyszersmind, hogy a világkereskedelem e biztosság tudatában, közvetítők mellőzésével, közvetlenül Zemplén-vármegyében fogja beszerezni szükségleteit s ekként a borkereskedelem gócpontja a tokaji bort illetőleg ismét mint volt régen Zemplén-vármegye lesz s a régi jólét kut- forrása ismét helyreáll. Egyéb tekintetekben a szabályrendelet bár nagy jogokkal ruházza fel a közérdek szempontjából a borellenőrző bizottságokat, mindazonáltal gondosan kerüli, hogy eljárása az állam és termelés érdekén tulmenőleg zaklatássá fajuljon. Azon kötelességek, melyeket a szabályrendelet az árujegyzékek vitele tekintetében a termelőkre és borkereskedőkre ró, nem aránytalanok azon előnyökkel, melyeket az illetők, a szabályrendeleti intézmény végrehajtásából nyernek. Nem is újság ily személyi kötelesség elrendelése, mert pld. kincstári érdekek megóvása szempontjából más termékek tekintetében, mint a szesz és czukor, a termelők és kereskedők szintén árujegyzékek vezetésére vannak kötelezve. — A szabályrendelet egyéb intézkedései bővebb indokolást nem igényelnek. — Felveendő volt éppen a tokaji bor jó hírneve és kiválósága érdekében oly módozat, mely egyrészt a bor eladót képesíti az eladandó bor származása és minőségének hitelt érdemlő bizonyítására, másrészt módot nyújt az idegen, különösen külföldi vevőnek, hogy az általa itt megvásárolt s neki szállított bor megfelelő voltáról hozzávetőleges bizonyossággal meggyőződhessék. Amennyiben az eladót illetőleg ez nagy munkaterhét és szakértelmet í’ó a bor ellenőrző bizottságok tagjára méltányos és helyes, hogy az eladó érdekében történő igazolási eljárásáért kellő díjazásban részesüljön s költségei megtérhessenek. Jegyzetté és kiadta: 58 Thuránszky László, tb. főjegyző. 3810. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának 1898. év február hó 23-án tartott közgyűlésében jóváhagyatott. Kmf. Jegyzetté: Kiadta: Prihoda Etele, Thuránszky László, III. aljegyző. tb. főjegyző. A S. §. melléklete. (Bal oldal) Beérkezett hó nap BorakA beraktározott mennyisége bor tároz- hegyaljai tatott |j asztali hó nap szamorodni ö i t e r Jegyzet (Jobb oldal.) 697. sz/I. 98. A szirmai Járás főszzolgabirá/ától. Pályázati hirdetmény. Alólirott járási főszolgabíró a sz innai járás területén, a szinnai, sztarinai, ulicsi és ublyai körjegyzőségek alá csoportosított, összesen 18131 lelket számláló községből Sztakcsin székhelylyel rendszeresített orvosi körben üresedésben levő, évi 700 ft fizetés, 200 ft úti átalány, 30 kr, beteglátogatási, 20 kr. rendelési dij és ezenkívül távolsági pótlékkal javadalmazott körorvosi állásnak választás utjáni betöltésére nézve ezennel pályázatot hirdet k A választás határidejáül folyó évi április hó 21-ig napjának délelőtti 10 óráját Sztakcsin községbe kitűzöm s felhívom a pályázni szándékozókat, hogy az 1876 évi XIV-ik t c. értelmében felszerelt kérvényeiket folyó évi április hó 15-ig napjáig hivatalomhoz adják be, mivel később beérkező folyamodványok figyelembe vétetni nem fognak. Kelt Z.-Szinnán. 1898. évi márc. 17. 3—3 Kossuth Elek, főszolgabíró. 946. I. 97. A nagymihályi Járás fős zolg ab i rájá tói. Körözés. Abara községben március hó első hetében egy 11 hónapos fekete kanca csikó bitangságban találtatott. Ismertető jelei: jobb hátsó lába bo- kááig fehér, bal szeme hibás. Igazolt tulajdonosa Abara község elöljáróságánál átveheti. Nagy-Mihály, 1898. évi márc. hó 22. Jelenek szolgabiró. Nyilt-tér.*) Értesítem a t. közönséget, hogy ügyvédi irodámat 1898. évi April hó 4. napjától a Kazinczy-utczán lévő polgári bank házának emeletére teszem át. S. A,-Ujhely, 1898. ápril 2. Erépyi Manó dr. k. és v. ügyvéd. 1841. évben. 1 Pesti magyar kereskedelmi bank láltú-hdete Alaptőke: BUDAPEST Tartalók-alap: 15 millió forint v. Dorottya-utcza í. II millió forint. elad a II ik sorsjáték l-sö osztályára érvényes Alapittatott Magyar osztálysorsjegyet ■a 6 frl, 'h 3 írt, v* 1 Irt 50 kr., ■/» 75 kr. a pénz beküldése, vagy utánvétel mellett. Minden vásárló megkapja a hivatalos tervezetet. Az ezen intézetnél vásárolt sorsjegyek a bank bélyegzőjével vannak ellátva. A megrendelések postafordultával kéretnek, mert a készlet máris fogytán van. Köztudomású, hogy az első sorsjátéknál a legtöbb fö- és melléknyeremény az ezen Intézetnél vásárolt sorsjegyekre esett. •) Az e rovatban közlöttokért nem vállal felelősséget a Szerír. Heti naptár. Vasárnap, április 3. Palmarum Hétfőn, április 4. Izidor et. f Kedden, április 5. Ferr. Vincze f Szerdán, április 6. Czölesztin f Csütörtökön, április 7. Nagycsüt. f Pénteken, április 8. Nagypéntek f Szombaton, április 9. Nagyszombat f .A. szerkesztő póstája.. R. S. urnák — Bpest. Atküldöttük a kiadóhoz. A jövendőmondó tallér. Forgalomba kerül. H. J. dr. urnák - Bpest. Levélben válaszolunk. Felelős szerkesztő : Dongó Gyárfás Géza. Kiadó-tulajdonos Éhlert Gyula 92/1898. ügyszám. Árverési hirdetmény. Weisz Sámuel bodzás-ujlaki fakereskedőnek fenti ügyszám alatti jegyzőkönyvi megkeresése folytán közhírré teszem, miként Propper Fülöp homonnai fakereskedő illetve megbízottja Korngut Móric által Weisz Sámuel részére szállított, azonban utóbbi által a szállítók rendelkezésére visszabocsátott egy vasúti kocsi rakomány lécz áru a folyó 1898. évi ápril hó 18. napjának délutáni 3 órakor az upori vasúti állomáson nyilvános árverésen általam el fog adatni. Nagy-Mihály, 1898. ápril 1-én. Polányi Géza, kir. közjegyző
