Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1898-03-06 / 10. szám

A szoczialista lázitóknak sikerült a népet a gazdasági szerződések kötésétől sok helyen vissza­tartani ; most van reményünk arra, hogy a nép a lazítás megszűntével eszére tér és vállal gazda­sági munkát; még a mozgalmak sok községben most is kitöréssel fenyegetnek és épen azért a hatóságok igen helyesen minden csoportosulást eltiltottak. Egy nagyobb gazdasági szerződés meg­kötése a községi elöljáróság előtt csoportosulás nélkül lehetetlen. A dolog természete hozza ma­gával, hogy vitatkozások folynának épen a szoci alisták által bolygatott tárgy körül s a legkisebb heveskedés a legnagyobb zavar kitörésére adhatna ismét alkalmat A gazd. szerződésnek a munkaadó lakásán való megkötése, ami úgyis mindig egyes fővállalkozókkal történik s a munkások által egyenként való aláíratása a legsimábban eszkö­zölhető : azért határozta el az igazgató-vá'asztmány, hogy megkeresi a vármegye közigazgatási bizott­ságát, hogy az őt az 1898. évi II. t. ez. 17. §-a alapján megillető jognál fogva tegyen előterjesz­tést a nagyméltóságu földmivelésügyi ministerhez, miszerint a nagyméltóságu belügyministerrel egyet- értőleg a vármegye s. a.-ujhelyi, szerencsi, tokaji, bodrogközi, nagymihályi és gálszécsi járások te­rületén, tekintettel a bodrogközi járásban fellépett szocialisztikus mozgalomra, engedje meg, hogy a fennebb elősorolt járásokban kivételképen a gazdasági munkásszerződéseknek a községi elöljáróság előtti megkötése mellőztetvén, azok csak láttamozás végett mutattassanak be. 2. A lent idézett törvény 1. § a azt rendeli, hogy minden gazdasági munkás igazolyányt tar­tozik váltani. A bodrogközi népnek egyik specziális vo­nása, hogy az olyan kisbirtokos, aki néha maga is más munkást vesz igánybe saját földiéinek meg- mivelésére, nem vállal munkát, napszámra nem megy ; nem azért, mintha erre rá nem érne vagy szüksége nem lenne keresetre, de azon megrög­zött elvből, hogy az reá szégyen volna, hogy a többi szegény nép között dolgozzék. Inkább nyo­morog az ő 7—8 hold földjével, de büszkesége nem engedi, hogy aratásra vagy munkára vállal­kozzék ; csak akkor, ha arra a viszonyok által rákényszerittetik. A legnagyobb nehézségekbe ütközik a szántóföldeknek leiében értékesítése akkor, ha ezen feles földnek bérbeadásához bizonyos mun­kaszolgáltatások vannak kötve. Nem a szoczialisták által uzsorának nevezett tartozó napok, amelyek pedig a pusztán felében igazságosan kimérve adott földek után nem kepést terhel a munkára, hanem olyan szolgáltatások, melyekért külön fize­tésben részesül a munkás. Ezen ily módon kötött munkás-szerződések nemcsak magán, de közgazdasági szempontból is rendkívül fontosak. Mert ezek által oly munkások lesznek a munkára ösztönözve, akik büszkeségből inkább otthon éheznének, minthogy gazdasági munkára szerződjenek. Ilyen gondolkodás lévén a Bodrogközön ál­talános a nép között, továbbá az itt különösen változott gazdasági viszonyok a munkaerő na­gyobb igénybe Vételét követelvén, a munkaadók azon helyzetben vannak, hogy kénytelenek mun­kásaikat minden módon oda ösztönözni, hogy azon munkákat, melyeknek megfelelni könnyen képesek, de a fenti indokkal teljesíteni nem szíve­sen vállalkoznak, mégis elvállalják és teljesítsék is. Ezért van itten szokásban a fentebb már jel­zett rendszer, melyet még bővebben a követke­zőkben lehet jellemezni: A földbirtokos bérbe ad egy évre egy bi­zonyos területet, mint legelőt vagy rétet úgy, hogy a bérbevevő a bér fejében gazdasági mun­kára : aratásra, hordásra kötelezi magát még pedig akként, hogy amunkát rendszerint csak akkor tel­jesíti, amikoron a használatba vett területnek ter­mését már jó részben levette. Czélja ezen szer­ződésnek abban áll, hogy igy olyan vállal munkát, aki mint fentebb is jelezve lett, különben nem vállalna ; és olyan is, aki saját maga nem dol­gozik ; de, mert szüksége van a legelőre vagy egyéb földre, a neki másként lekötött munkással, esetleg cselédjével végezteti el azt, az ő jótállása mellett. Ezen speciális felíogás és a helyi szokások, melyek már a munka vállalásnál is nehézségeket okoznak, minden esetre még jobban előtérbe fog­nak lépni a munkásigazolványok váltásánál, a mely, felfogásuk szerint, őket egy kategóriába sorolná a közönséges napszámosokkal. A 70—80 holdas gazda pedig, aki már szerződés kötéskor tudja, hogy nem ő maga fogja a munkát teljesiteni: mindenesetre vonakodni fog munkásigazolványt váltani, mely szerint ő személyesen kényszeríthető a munka' teljesítésére Most még figyelembe veendő azon körül­mény, hogy a Bodrogközön a szoczialisztikus moz­galom épen úgy magával ragadta a legszegényebb napszámost, mint a fennebb érintett kisbirtokost s azért ennek hatása is hozzájárul az ellenszenv felkeltéséhez. Intéztessék tehát felirat a gazdasági egye­sület részéről a nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. kormányhoz, miszerint az 1898. évi II. t.-cz. 75. §-ának 2. bekezdése alapján mentse fel az oly gazdasági munkásokat az igazolvány hasz­nálata alul, akik valamely gazdasági szerződés bői kifolyólag vannak munkára kötelezve. Yármegyei Hivatalos Rész. 3910. sz. T, Zemplen-vármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak. A földmivelésügyi m. kir. minister őnagy- méltóságának f. évi 8202. sz. allatt kelt intéz- vénye folytán közhírré tétel végett tudatom tek. főszolgabíró úrral, hogy a csehországi cs. és kir. helytartóság 1898. évi január hó 29-én 7609. szám alatt kelt hirdetménye szerint megengedte, Magyar és Horvát-Szlavon országoknak az ausz- tria szabad forgalomból ki nem tiltott járvány­mentes területeiről származó egészséges élőser­tések Pilgram városban az 1897. évi február hó 25-én 12962. szám alatt kelt földmivelésügyi rendeletben (az 5. sz, Értesítőnek az útmutató kiegészítő része 86 lapján' közölt II. c. pontjá­ban) foglalt feltételek mellett bevitethessenek. S.-A.-Ujhely, 1898. február 24. Matolai Etele, alispán. 432./1898./sz. T. Zemplen-vármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak. A földmivelésügyi minister ur őnagyméltó- ságának 1380/eln. számú intézvénye folytán tu­domás vétel és közhírré tétel végett tudatom, hogy a boszniai és herczegovinai országos bi­zottság 1898. évi február só 7-én kelt 16143 számú hirdetménye szerint a következő inlézke- déseket léptette életbe. I. Ragadós tüdőlob miatt szarvasmarhák­nak Boszniába és Herczegovinába való bevitele Pozsony vármegyéből tilos. II. Ragadós száj és körömfájás miatt kérődzőknek Boszniába és Herczegovinába való bevitele Alsó-Fejér-, Bihar-, Győr-, Kis-Ivükölő-, Komárom-, Krassó-Szörény-, Maros-Torda-, Mo- sony-, Nagy-Kükölő-, Nógrád-, Pest-Pilis-Solt- Kis-Kun-, Sáros-, Temes-, Torontál-, Udvarhely- és Ung vármegyékből tilos. III. Sertésvész miatt élősertések Bosznia és Herczegovinába Magyarország eg ész terüle téről tilos. Ezzel egyidejűleg a f. évi 2176. számu- felhivásomban foglaltak hatályokat vesztik. S.-A.-Ujhely, 1898. február 25. Matolai Etele, alispán. 4072./98. sz. T. Zemplen-vármegye alispánjától. A 10 járási főszolgabiróiak. A s.-a.-ujhelyi pénzügyigazgatózág 7924. számú átirata folytán, közhirrététel végett tuda­tom, hogy Sáros-Patakon marhasó-áruda állít­tatván fel, annak kezelésével Knopfler Jónás sárospataki lakos bízatott meg. A marhasót tar­tozik az árus a vevőfeleknek métermázsánként 13 korona 10 fillérért; kilogrammonként pedig 137io fillérért árusítani. S.-A.-Ujhely, 1898. február 24-én. Matolai Etele alispán. 4159. sz. T. Zemplén-vár megye alispánjától. A 10 főszolgabírónak Az eddigi összes sertésvészre vonatkozó rendeleteket a nagyméltóságu földmivelésügyi ministerium f. évi márc. 1-től hatályon kívül helyezte s helyébe e naptól kezdve a 9300 számú mellékelt intézvényben foglaltakat léptette életbe. Felhívom tek. főszolgabíró urat, hogy az egy példányban csatolt ministeri intézvényt tanul­mányozza, s az abban foglaltaknak a legponto­sabban való végrehajtásáról azonual gondoskod­jék az intézvényhez mellékelt rendeletet pedig mit — számú példányban mellékelek — a legszé­le sebb körben tegye azonnal járása területén közhírré, s uttasitsa a községi elöljáróságokat s állatorvosokat 1—1 példány kiadása mellett hogy jövőre az abban foglaltak értelmében járjanak el, s jelentésöket a rendeletben foglaltak s csa­tolt minták felhasználásával készítsék. Tett intézkedéseiről legkésőbb 30 nap alatt részletes jelentést várok. S.-A.-Ujhely, 1898. febr. 25. Matolai Etele, alispán. 1157/1.1898 sz. A szerencsi járás főszolgabirá/ától. Körözés. Forrai Kálmán, 15 éves czipész tanuló, közép termetű, hosszas arcú, szőke hajú, január hó végén Dicker Zsigmond szerencsi cipésztől megszökött. Körözését elrendelem. Szerecsen. 1898. március 2-án Pintér István, főszolgabíró. 406/IV. 98. sz. A s.-a.-ujhelyi Járás főszolgabirájától. Körözvény. Borsi község birája által a főszolgabírói hivatalhoz beterjesztett — Borsi község határá­ban talál táskát a bennelévő egy darab zsebkés és „Sz. G.“ betüjü pecsétnyomóval, igazolt tu­lajdonosa a s.-a.-ujhelyi szolgabirói hivatalnál átveheti. S.-A.-Ujhely, 1898. március 2-án. Horváth István, szolgabiró Nyilt-tér.*) Köszönetnyilvánítás. Becs, 1898. február 22. A „Nemzeti“ Balesetbiztosító részvénytársaságnak Budapesten. Tordai cellulosegyárunk igazgatója Vauvert Nils Duchesne ur f. évi február hó 5-é > vadászatról visszatérve egy véletlenül elsült serótlövós által megöletett. A „Nemzeti“ balesetbiztosító-részvénytársaság Buda­pesten a tónyálladék felvétole után azonnal bekérte a szükségelt okmányokat és ezek vételével haladék nélkül kifizette készpénzben a teljes biztosított összeget, azaz 30,000 koronát, mórt is készségesen ragadjuk meg az alkalmat a „Nemzeti“-nek gyors és előzékeny eljárásáért teljes elismerésünket kifejezni. Kiváló tisztelettel Tordai callulosegyár Schoeller és társa p. p. Neufeld Károly. * A „Nemzeti“ balesetbiztosító-részvénytársaság Buda­pesten (Brzsóbet-körut 13. sz.) biztosítást nyújt minden­nemű baleset anyagi következményei ellen, úgymint egyes egyéneket polgár és katona) gyári és iparválla­lati alkalmazottakat (munkások és tisztviselők), valamint bárkit, hivatás teljesítése közben vagy azon kívül, utazás alatt, vadászaton vagy bármely más alkalommal érhető baleset ellen, a legszabadelvübb biztosítási fel­tételek és a legjutányosabh díjtételek mellett. Közelebbi felvilágosítást a legkészsógesebben nyújt: a „Nemzeti“, az „Első magyar általános biztositó“ a ,.Magyar-franczia“ és a „Becsi biztosító“, minden fő- és alügynöksége az ország bármely helységében. W ÍMTegbizliiitA és iigycs üzletszerzők felvétetnek. *) Az e rovatban közlőitekért nem vállal felelős­séget a Szerk. Heti naptár. Vasárnap, Hétfőn, Kedden, Szerdán, Csütörtökön, Pénteken, Szombaton, március 5. Reminis. március 6. Acp Tamás et. f március 8. 1st. János f március 9. R. Franciska f március 10. Nengyven vt. f március 11. Jéz. gy. e. f március 12. Gergely ea. f-A- szerkesztő póetája. K. S. — Helyben. Politikai lap nem vagyunk, te- tehát nem közölhetjük. Sz. T. urnák — Bpest. A sürgetett okiratokat leg­közelebb útnak indítjuk­Ch. S. Belföldi tudósításokat kérünk. N -Berezna nekünk külföld. B. B. úrnak - A.-Körtvélyes. Levelét átküldöttük a kiadóhoz. A kir. pósta- és táviró- igazgatóságnak — Kassa A múlt szám „fekete táblája“ n közölt kérésünkre tegnap hozzánk érkezett szives válaszát, a konkrét eset bejelentése végett is, áttettük a kiadóhivatalhoz. G. M. úrnak — E.-Bénye. Hogy gondolhatott ön olyat? Hisz az lehetetlen ilyen nyilatkozatot s olyan vo- natkozatban közzétenni! Felelős szerkesztő : Dongó Gyárfás O-éza. Kiadó-tulajdonos Éhlert Gyula Szomorú — de igaz, hogy öltözékeinkre nagyobb gondot fordítunk mint egész­ségünkre. Ha ruháinkon a legparányibb szakadékot »szle- lünk sietünk azt legott eltüntetni, nehogy nagyobbodjék, de de ha ez testi egészségünknél az eset, szamba se veszsziik. Egy kis köh gés, főfájás, emésztési zavarok stb. mit tesz az ? Ügyet se vetünk rá. Hát ez vétkes könnyelműség, uiely később keservesen megboszulja magát rajtunk, mert valamint a kis szakadékból nagy lesz, épp úgy a kis bajbpl nagy baj keletkezik, ha kellő intézkedés nincsen a kéznél. A legtöbb betegség kutforrása a gyomor rendetlen működése a mit idejekorán használva. Egger kellemes izü Sodapasztillája csakhamar beszüntet (l doboz ára 30 kr.) A tüdő, torok mellbajok köhögéssel, rekedtséggel s elnyálkásodással kezdőd­nek. Egger kitűnő izü Mellpasztillája megóv bennünket a bajtól teljes biztossággal. (1 doboz 5O kr. és 1 frt. Próba doboz 25 kr.) Kaphatók minden gyógyszertárban S.-A.-CJ'helyben : Widder Gryula, Kincsessy Péter, Cs. Buday Ákos urak gyógyszertáraiban. Főraktár: Nádor gyógy­szertár (Dr Egger Leo és Egger J ) Budapest Váczi-körut 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom