Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1897-11-14 / 46. szám
alásházi Balásházy József | Alig egy pár éve, még láttam, mikor elindult hazulról gyalog a külső gazdaságába. Bot is volt nála, de csak parádénak, mert kampós végit a balkarjára akasztva, oly biztos léptekkel haladt előre, mint egy porosz gránátos. Hosszú életpályájáról foli- ánsokat lehetne Írni.. . Tanúja volt az esemény- dus időknek, kortársa, sőt jobbára személyes ismerőse a nagyok nagyjainak. A közpálya hosz- szas szolgálata alatt éppen úgy, mint nyugalomba vonulása után, hazafi és emberbarát volt egyaránt. Korábbi időkben szélesebb körökben, a közelmúltban már csak szerény városkája szólhat az ügybuzgó tevékenységről, amit e szükebb kör közügyéiért mindenkor kész ,volt kifejteni. A szívós testben erős lélek honolt. Elénk tempera- menttuma nem volt barátja a léha középutnak. Ha egy eszmének hódolt, kész volt azért küzdeni lelkesen, sőt szenvedélylyel. Ha barátságára méltatott valakit, ragaszkodása és áldozatkészsége határtalan volt; viszont az ellenséget szókimondó természetével kíméletlenül megzaklatta. A politikában inkább a személyes bizalomnak és barátságnak, mint a pártszempontoknak hódolt, — és sajátságos jelenség, hogy magasabb életkorában (93 évet élt!) hovatovább a radikálisabb iránynak hódolt, amit legkevésbé sem titkolt; de azért a korteskedés (önzetlenül!) eleme és az ellenpártnak valódi réme volt. Ily mozgalom adtán csillapította egyszer valaki, aki legmérsékeltebb számítás szerint is unokája lehetett volna, hogy bizonyos személyek iránt kíméletesebb kifejezésekkel éljen. _— „Igazsága van öcsém, — de nekem is igazságom van!“ felelt meg neki a mi „Józsi“ bátyáim. — Adomákból és humoros élettörténeteiből kifogyhatatlan volt. így történt a többi közt, hogy egy választás előtt hordó tejéről tartotta gyújtó népszónoklatát, amidőn a hallgatóság neszét vette, hogy az ellenpárt szekerekkel- szállítja a bort a faluba. Amint erre egy választó elkiáltja magát, hogy : „Hozik már koma“ — a hallgató közönség egyszerre úgy eltakarodott a fórumról, hogy csak ketten maradtak a helyszínén: Józsi-bácsi meg a hordó. — A régi időknek valódi ismerettára volt. Nem volt család, amelynek történetét 3-ad, 4-ed iziglen ne ismerte volna, közvetetlen, vagy tradíciók után. — Szeretett eldicsekedni az öreg, hogy életében beteg sohasem volt, a halállal a hajlott korban sem igen törődött; azt tartotta, hogy közönséges ember tulajdonsága e gondolattal foglalkozni. De végre megkondult a lélekharang, a meghajlott százados cser leomlott, s immár Józsi bácsi is (kiki igy hívta, amig élt) útba van oda „honnan még senki vissza nem tért.“ Közéletünknek egy érdemes veteránjával ismét kevesebb, a király- helmeczi ős temetőnek egy békés lakosával több a száma. Isten veled jó öreg barátunk. —- th. * Gyászjelentése igy szól: Balásházy Bertalan és neje szül. Beöthy'Ceei- lia, úgy a maguk, mint gyermekeik: Margit, Málvin és férje Beöthy László, Iván és Olga, és unokáik : Beöthy Bandi, Málvinka és Mária, valamint a többi rokonok nevében is fájdalommal telt szívvel tudatják édes atyja, apósa, nagyatyjuk illetve szépatyjuknak: balásházi Balásházy Józsefnek, a bodrogközi járás hosszú évek során át volt főszolgabirájának, 1849-ik évi követének, később kir. járásbirájá- nak, f. hó 12-én, délelőtt fél 10 órakor, életének 93-ik évében, végelgyengülés következtében történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak hült tetemei f. hó 14-én délután 3 órakor fognak Király-Helmeczen az ev. ref. egyház szertartása szerint örök nyugalomra , elhelyeztetni. Áldás emlékére ! „Március idusa.“ Feszty Árpád lelkes hangú felhívást intéz a magyar iró- és művészvilághoz, melyben azt kéri tőlük, hogy a jövő évi március idusán rendezzenek nagyobbszabásu ünnepségeket. Rendezzünk egy óriási ünnepet — igy szól a felhívás — a Rákoson vagy a Kelenföldön. Hívjuk meg reá vendégül a magyar népet. Gyűljön össze hazánk minden részéből egy-egy csoport, a mely vidékét képviselje az ő színes, változatos, festői viséletében, gyalog, szekerén, lóháton minden vidék az ő szokása szerint. Képzelhetni-e ennél szebbet, festőibbet, mint Magyarország különböző típusait, népviseletét egybegyülve látni. Hívjuk meg nemzetiség és valláskülömbség nélkül hazánk minden vidékét. Gyüjtsök őket egy táborba. S vezessük végig a fővároson. Létrehozni ezt nem volna nehéz. Ha a vidék e tervet magáévá teszi, alakítson akkor minden vármegye egy bizottságot, szedje össze a legcsinosabb menyecskéket, leányokat és férfiakat, a vármegyéjükben divó érdekesebb parasztfogatokat. — Szervezze a népcsoportot, s érintkezésbe lépve az e célra alakulandó központi bizottsággal, gondoskodjék felszállitásukról. S hogy ez ne essék a vármegyék terhére, megkönnyithetné az ide szállítást a magyar kormány mérsékelt áru vasúti jegyek engedésével. Az utazás, valamint az itt tartózkodás költségeit a középponti bizottságnak nem kerülne nagy fáradságába megszereznie. Nem kétlem, hogy a főváros örömmel átengedné a tribün-jogot a székesvárosnak azon a részén, merre a menet elhaladna oly módon, hogy a nép utazására, élelmezésére, barakk-szállások, istállók felállítására sth. fordítandó költségek a tribün-jegyek dijaiból fedeztetnének. Ily módon minden megerőltetés nélkül rendezhetnének olyan nemzeti menetet, aminőt Európa egyetlen müveit állama sem tudna felmutatni. A sertésvész vármegyénk területén még mindig pusztít: Agárd, A.-Bereczki, A.-Körtvé- lyes, A.-Hrabócz, Berzék, Szőllőske, B.-Olaszi, Zsadány, Butka, Csanálos, Csarnahó, Gatály, Gercsely, Hardicsa, H.-Németi, Henczócz, Ho- monna, Isztáncs, Kaponya, Karcsa, Karos, Kásó, K.-Kövesd, Kiszte, Klazán, Kőporuba, Volya, Lácza, Ladmócz, Legenye, Leszkócz, Mád, Mál- cza, Mihályi, N.-Csebb, N.-Kemencze, Nátafalva, N.-Ruszka, Őrmező, Őrös, Páczin, Petrócz, Possa, Rád, Rákócz, R.-Bányácska, Sárospatak, Szalók, Szerencs, T.-Szada, Tokaj, Tolcsva, Topollyóka, T.-Volova, T.-Terebes, Tussá, Upor, Vámos-Újfalu, Varannó, V.-Csemernye, összesen 60 községben és Sarkad-pusztán. Szeszfőzői tanfolyam. A kassai m. kir. gazdasági tanintézeten folyó évi december hó 5—20 ig szeszfőzői tanfolyam tartatik szeszgyártulajdonosok és gazdatisztek részére. A tanfolyamon részt vehet minden szeszgyártulajdonos és gazdatiszt, a ki legelsőbb 1897. évi december hó 5-ig a kassai m. kir. gazdasági tanintézet igazgatóságánál személyesen jelentkezik s 20 forint tandijat lefizet. Állami anyakönyvi statisztika. A sátoralj a-uj helyi állami anyakönyvi hivatalnál (1897. nov. 6-ától novemb. 13-áig) a) házasságot kötött: 5 pár; b) kihirdettetett: 1 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 16 esetben ; d) elhalálozott: 7 egyén. Hírek a nagyvilágból. Umberto olasz király Goluchovszky Agenor gr. külügyministerünknek az „Annun- ziata-rend“ nagyszalagját adományozta. A pápa a spanyol püspökök közül mindazokhoz, kiknek megyéik az ország északi területén feküsznek, körlevelet intézett és felszólította őket, hogy a karlista mozgalom ellen lépjenek föl. A közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságot Őfelsége, Bécsben ez évi nov. hó 5-én kelt legmagasabb elhatározásával, november hó 16-ikára egybehívta. A Vezúv tüzhányóhegyen nehány nap óta heves működést észlelnek. A kráterből nagy mennyiségű égő salak özönlik délnyugat felé és Zaneba helység határát fenyegeti. Hírek az országból. Vaszary Kolos, bíboros hercegprímás, Budapesten f. hó 11-én nyitotta meg nemes lendületű fényes beszéddel a katolikusok önkormányzatának előkészítésére hivatott országos gyűlést. Uj püspök. Őfelsége Hettyey Sámuel dr. kanonokot, a bíboros hercegprímás irodájának vo't vezetőjét, pécsi püspökké nevezte ki. Az uj pöspök aránylag fiatal ember, most 48 éves. Mátyás király lovasszobrát, melyet Fad- i'usz János képfaragó művészünk készített, most öntik ércbe. Országos orvos-szövetség. A magyar- országi orvosok erkölcsi és anyagi erejének fokozása érdekéből Budapesten f. hó 8-án alakították meg az „Országos orvos-szövetség-“et Kétly Károly dr. elnöklete mellett. A közös ügyek tárgyalására kiküldött vegyes bizottság elnökévé magyar részről Szapáry Gyula gróf főrendiházi tag van kiszemelve. Haberhauer Janos, első alpolgármester, abból az alkalamból, hogy Budapest székes főváros törvényhatósági közgyűlése részéről polgármesterré választatott, úgy a maga, mint gyermekei vezetéknevét „Halmos“-r& magyarosította. — Előrelátható, hogy a polgármester példája nem marad hatás nélkül és úgy a székes fővárosban, mint az országban is igen sokan fogják követni a névmagyarosítás terén. Bontják a „Nájgebáj“ t. A szomorú emlékű „Újépületnek, az úgynevezett Nájge- báj-nak is ütött utolsó órája. Őfelsége a király akarta, hogy a magyar nemzetnek oly gyűlöletes, egykor hatalmas kaszárnya-épület, mely a székes főváros szépülésének és ujjáépülésének útját állotta, leromboltassék. Holnap kezdenek lerombolásához. A holnapi nap tehát nemzeti életünk fejlődésében esemény számba megy Különfélék. — Személyi hírek. A közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizotts. 40 rendes tagját f. hó 9-én választotta meg az országgyűlés képviselőháza. A névsorban ott találunk két honatyát, mint delegátust, a zempléniek közül, t. i. Andrássy Tivadar grófot és Dókus Ernő cs. és kir. kamarást, kiket most már harmadizben ért ez a szép megtiszteltetés, hogy t. i. a „Tisztelt Ház“ részéről a delegáltak sorába beválasztották, még pedig a választáson jelenvolt honatyák összes szavazataival. Mit is az újhelyi és a gál- szécsi orsz. gy. v. kerületeknek örömmel hozunk tudomására. — Mártonffy Márton, kir. tanácsos, az ország ipariskoláinak kir. főigazgatója, tisztelt barátunk, f. hó 8-án hivatalos látogatást tett Ujhelyben. — Istóczy Győző volt orszá-' gos képviselő, a múlt héten a „Jogi és Közigazgatási Közlöny“ cimü lapjára, melynek ő a szerkesztőkiadója, Ujhelyben szép sikerrel előfizetőket gyűjtött s ez alkalommal főispánunk Öméltóságánál is tisztelgett. — Kinevezések. A Zemplén-vármegyei kir. pénzügyi igazgatóságnál Smoczer Péter kir. pénzügyi számvizsgálót számtanácsossá, Geőcze Andor kir. pénzügyi számtísztet pedig számellenőrré nevezte ki a pénzügyminister. Gratulálunk ! —Esküvő. Fái Fáy Kálmán, Czernoviczban állomásozó cs. és kir. huszárszászados, f. hó 10-én esküdött örök hűséget Ujhelyben Kiss Etelka kisasszonynak, néhai Kiss Károly ügyvédő kedves és szép leányának. A boldog házaspár még az nap este a férj állomáshelyére elutazott. Legjobb és legőszintébb szerencsekivánataink kisérjék. — Hangverseny. Az embernek önkénytelenül is eszébe jutott ez az elkoptatott mondás: „Aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul!“ — amikor f. hó 9-én a színházban tartott hangverseny alkalmával a színpadot meglátta. Istenem, milyen nyomorúságos állapotban volt az! A legutolsó falusi állásban felállított színpad dekorálása is száz percenttel nagyobb műiziést érne el. Minek fog az a rendezéshez, akinek nincs érzéke hozzá! ? Elpirultunk a látottakon. Egy nyomorúságos, félméter széles, 4—o méter hosszú piros rongy, a hátsó falon az eltakart ajtó fölött két pávatoll éktelenkedett: ez volt a díszítés! Meg is látszott a művésznőkön, hogy oly félve lépkedtek a világot jelentő deszkákon, mintha uram bocsá’ a szóért — most 1 léptek volna arra .... először. Szép hírünket viszik el innét, ez bizonyos, de ... . méltányos és igaz. Különbőn a hitvány diszletet feledtetni akarta a színházat szinültig megtöltő elegáns publikum avval a tapsviharral, melylyel a három művésznek és ezek között is a művészetben kimagasló mesternek, Jászay Mari asszonynak adóztak. Úgy őt, mint Szilágyi Arabellát tisztelői csinos virág csokorral lepték meg. A hangverseny minden egyes száma a legkényesebb műigényeket is teljesen kielégítette. És ez természetes is. Jászay szavaló-művészete nem nálunk, de a mívelt nyugaton elismert. Szilágyi Arabella hangja s hangjának iskolázottsága operáknál szép helyet és sikereket biztosított neki. Polonyi Elemért, a mi kedves föl- dinket, a múltból mint ügyes és fényes teknikáju zongora-művészt, ki nap-nap után erősbödik művészetében, igen jól ismerjük. Legjobban tetszettek: Jászay Mari „Ezer tavasz“ címen előadott szavalata s annak különösen a Rákóczi- kort festő részlete ; Szilágyi Arabella magyar népdalai és Polonyi-nak saját szerzeményű „Rhapsodia^-ja. A közönség, feledve rongy- diszletet, drága jegyei (ami az előadás napján már olcsóbb lett 25%-kal!) hideg színházat: a műélvezettől eltelten még a hangverseny végeztével is alig akart haza mozdulni, mintha még a . . . folytatását várta volna. s—s. — Tűzi lárma riasztotta meg, Írja levelezőnk, Abara községnek csendhez szokott lakosait f. hó 4-én délután. A Szabó József asztalos háza gyuladt ki, melytől a szomszédos, szalmafedeles épületek tüzet fogtak s rövid pár perc alatt hét lakóház és több melléképület a lángok martaléka lett. A tűz keletkezésének oka: vétkes gondatlanság. A kár meghaladja a 3000 ftot. Az épületek, egynek a kivételével, biztosítva voltak, de az elégett takarmányne- müek nem. A mentés körül az abaraiak igazán dicsérendő munkát végeztek, de különösebben Tanrók János, Komáromi Mihály, Sipos János, Rezes József és Varga András müveitek olyanokat, amik bármily jól szervezett tűzoltóságnak dicséretére válhatnának. Éljenek! — Esküvő. Fuchs Sándor, terménykereskedő Kir.-Helmeczről, — e hó 9-én kelt egybe Riesz Szidi kisasszonnyal Tokajban. — A fotoplasztikum, melyről mindazok, akik látták, egész gyönyörűséggel beszélnek, a jövő szerdán Újhelyből Kassára költözik. El ne mulaszszák, akik még nem látták, ma, holnap, és holnapután megtekinteni. Nyitva : esti 5 órától 10 óráig; Belépődíj: 20 kr. _____ Folytatás a II. mellékleten
