Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1897-11-14 / 46. szám

Expellerrel való bedörzsölésék mindig fdjdalomcsillapitó- hatásuaknak bizonyultak, sót járványkórnál, minó : a kolera, hányóhasfolyás, az altestnek Pain-Expellerrel való bedörzsölóse mindig igen hasznosnak bizonyult. Ezen kitűnő háziszer jó eredménynyel használtatott bedörzsölésként az influenza ellen is és 40 kr., 70 kr. és 1 frt üvegenkónti árban a legtöbb gyógyszertárban készletben van, hanem bevásárlás alkalmával mindig határozottan: mint „Richter-féle Hor- gony-Pain-Expeller* vagy sRichter-féle Horgony-Ltniment* kérendő és a „Horgony' védjegyre kérünk figyelni.

— Időjóslat november I4-ére. Száraz, hőemelkedés.

Irodalom.

Százezer piros könyv. Az „Egyetemes Regénytár“ százezer kötetéről van szó. Ennyi kelt el belőle tizenkét esztendő alatt, minden esztendőre tehát csaknem kilencezer példány jut. Vájjon mi lehetett ennek az óriási sikernek a nyitja? Az, hogy a legjobb és legérdekesebb olvasmányt kapta a magyar közönség díszes kiállításban és olyan áron, a mely addig elképzelhetetlen volt a magyar könypia- con : hogy t. i. egy teljes regényt, kiváló iró müvét, bekötve ötven krajcárért adjanak neki, arról az Egyetemes Regénytár megjelenése előtt álmodni sem mert volna. A ki modern magyar szépirodalomról tiszta fogalmat akar magának szerezni, vegye meg az Egyetemes Regénytárnak 220 kötetét — Ott találjuk a gyűjteményben a legkiválóbb magyar Írókat. A külföldi irodalomban is a mi csak modern és számbavehető regény jelent meg az utolsó tizenkét esztendő alatt, okvetetlenül bekerült ebbe a piros könyvtárba. A idei folyam a XIII. is Ohnet-regénynyel kezdődik a cime: „A favióresi lelkész“ Ezt a regényt a nagy iró egyik legérdekesebb alkotásának tartjuk. Az ára a két csinosan bekötött piros könyvnek 1 forint Az Egyetemes Regénytárt Budapesten a Singer és Wolfnor könyvkiadó cég adja ki.

A „Vasárnapi Újság« november 7-iki száma 20 képpel, s a következő tartalommal jelent meg: „Az uj szerb minisztérium (Gyorgyevics Vladán miniszterelnök, Losanics külügyminiszter, Poppovics István pénzügyminiszter arcképével), Strausz Adolftól. — Költemények : „Élet-halál* Szász Károlytól „Titok“ Ambrozovics Dezsőtől. — Regény- tár: „Vesztett boldogság.“ Verses regény. Irta Erdélyi Zoltán (Neogrády Antal rajzaival). — »Dartentor Clovis“ Verne Gyula uj regénye (a francia kiadás illusztrációival).

— „Néhány nap Jáva szigetén.“ Reményi Ferenc tengerésztiszt naplójából (eredeti jávai képekkel). — „A magyar szabadságharc 1848—49-ben (képekkel). — „A Károlyi palota szomorú napjaiból “ — „Képes levelezőlapok.'“

— „A magyar atlétikai klub őszi viadala* (négy képpel1. „Deák Ferenc szülőháza“ (Háry Gyula rajzaival). — „Az „Az osztrák kópviselöház és pártjai“ (csoportos képpel).

— „Magyarországról való Írás 1682-ből.* Közli Czakó Elé- mór, — ,A tibeti nagy láma* (képpel). — Irodalom és művészet, Kö/intézetek és egyesületek, Sakjátók, Képtalány, Egyveleg, stb. rendes heti rovatok „A Vasárnapi Újság* előfizetése negyedévre 2 ft, a »Politikai Újdonságokkal együtt 3 ft. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában. (Budapest IV., egyetem-u. 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap", a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre csak 1 ft 20 kr.

Kincses kalcndárinm. Most jelent meg az 1898. évi Kincses Kalendárium. Különösen figyelemre méltó a naptári része. A naptár három részből áll. Az elsőben találjuk egész oldalon, táblázatos formában a hónapokat és napjait, római katolikusok, protenstánsok, görög-oroszok és izraeliták, a szentek napjaival, föltűnő betűvel az ünnepnapokat. Időjárást, Bolygók járását. Hold fény változásait. A második részben, szintén táblázatosán, külön oldalon a nap és hold keltét, lenyugtát minden napra, azonkívül az illető hónap vasárnapi evangéliumát is. Négy ételsort. Ajhavi gazdaságnak a ház körül, mezőn, réten, szőllőben, pin- cében stb. tennivalóit. Lekszikális modorban abc rendben konyhai recepteket. A harmadik részben minden napnak külön rovat ^ an, szentelve. Éspedig jár minden napra hires-neves Kempis Tamás egy mondása, hazai és külföldi hires emberek kevésbbó ismert egy-egy szentenciája ; itt közölve van a nap hosszúsága, növekedése, apadása, végül az 1848—49-iki szabadságharcunk eseményei az ötvenéves évforduló emlékére. Azonkivül közbe-közbe tudományos és történelmi apróságok, Ara színes borítékba kötve 1 forint. Angol vászonkötósben 1 ft 50 kr. Francia szattyánbőrkötósben 2 frt 20 kr. Megrendelhető Rákosi Jenő „Budapesti Hírlap“ Ujságvállalatánál- Budapest, VIII. Rökk-Szilárd-utca 4. Kapható továbbá az összes könyv- kereskedésekben.

A közönség köréből.

— Alak és tartalomért a beküldő felelős. —

Nyilvános köszönet és nyugtató.

Titko András és Vitkovits János urak 5 forintot adományoztak a népkonyha-egyesületnek. A midőn e kegyes adományt nyugtatom, fogaddják a nemes szivü adakozók az egyesület hálás köszönetét.

S.-A-Ujhely 1897. nov. 12.

Haas Adolf, e. pénztáros.

Tanügy.

Iskolalátogatás. Mártonü Márton, a keresk. és iparoktatás országos főigazgatója a helybeli keresk. és iparostanuló-iskolák megvizsgálása céljából f. hó 8-án városunkba érkezett és az esteli órákban Nemes Lajos kir. tanácsos tanfelügyelő és Beregszázy István segédtanfelügyelő társaságában meglátogatta a két intézetet. A keresk. iskolába 5 órakor jött, hol a keresk. társulat és iskolai bizottság tagjai várták. Schneider Jakab iskolaigazgató melegszavakban üdvözölte a főigazgatót. A főigazgató örömének adott kifejezést, hogy Ujhely városában a keresk. tanulók külön oktatásban részesülnek, a kereskedők, úgymond, önmagukat tisztelik meg vele, aztán behatóan megvizsgálta az iskola berendezését, szervezetét, a könyveket és naplókat; az egyes osztályok tanulóihoz minden tanult tárgyból kérdéseket intézett és a tapasztaltak felett legnagyobb megelégedését és elismerését fejezték ki, köszönetét mondott az iskolát fen- tartó társulatnak és megígérte, hogy mig ez ügyek élén fog állani, mindig szives figyelemmel fogja kisérni e missiót teljesítő jó iskoláimért rászolgált a támogatásra. — A keresk. tanulóiskolából egyórai ott lét után a főigazgató kíséretével együtt elment a róm. kát. iskolában összegyűlt iparos tanulók iskolájának látogatására. Az előcsarnokban Jelenek Adám, isk. bizotts. elnök, Ujfalussy Endre főbíró és Vágó Gyula isk. igazgató fogadták; itt 4 osztályt vizsgált meg és mindeniket a legjobb rendben találta, miért is teljes megelégedésének adott kifejezést ; kifogásolta azonban az ellenőrző könyveket, mint olyanokat, melyek nem felelnek meg a célnak, továbbá azt, hogy a tanulók oly késő járnak az iskolába; a miért elrendelte azt, hogy ezután a tanórák legkésőbb 7 óráig tartassanak és vasárnap délután szünet legyen. Másnapra a főigazgató bizalmas értekezletre meghívta Bánó- czy Kálmán ipar. t. elnököt, Jelenek Adám isk. bizotts. elnököt és Vágó Gyula isk. igazgatót a főbíró hivatalos szobájába abból a célból, hogy az ipartestület és iskolabizottság között már több éven át fennálló és az iskolára fölötte hátrányos ellentéteket kiegyenlítse. r.

Iparostanuló iskola látogatása. Sárospatakról Írják lapunknak, hogy Márton fy Márton, kir. tanácsos, az országos iparos és keresk. iskolák főigazgatója, Ujhelyből jőve, f. hó 9-én, Nemes Lajos kir. tanácsos s tanfelügyelő és Ballagi Géza dr. iparhatósági biztos társaságában meglátogatta a Darvas Károly és Gérecz Károly tanítók vezetésére bízott iparos tanulóiskolát, melyben a tanulók száma a 70—80 közt váltakozik. 20 év óta most részesült először ez az iskola ilyen nagy szerencsében, hogy ily magas vendéget üdvözölhetett. A feleletre felszólított növendékek szép tanúbizonyságot tettek tanítóik buzgó, lelkiismeretes munkásságuk mellett. A főigazgató a fiukkal egyenként párszót váltott, megkérdezvén mindeniktől miféle mesterségnél vagy üzletnél van, mindeniket barátságosan intvén, buzdítván a munkára a szellemi önképzésre. Nem is fogják ők elfeledni azt a kedves, nyájas arcot, aki annyira le tudott ereszkedni hozzájok. A megtisztelő látogatásért Ballagi Géza dr. mondott köszönetét, kifejezvén, hogy úgy ő, mint a tanítók mindent elkövetnek az iparos tauulók szellemi előrehaladása érdekében s legfőbb törekvéseiknek tartják, hogy a hazának derék iparosokat neveljenek. Majd Gérecz Károly állott elő s az ő megszokott kedves, szép • stílusával tolmácsolta szivének legőszintébb érzelmeit, Isten áldását kívánván őnagysága útjára.— Mi akik ott voltunk, akiket az ügy iránt érzett meleg érdeklődés vonz oda, örömmel láttuk, hogy a sárospataki iparos tanulók iskolaügye az ott alkalmazottakénál jobb kezekbe letéve nem lehet. Mindamellett azonban nem hallgathatjuk el azt sem, hogy Sárospatakon az iparos tanulók oktatására két tanerő kevés és igy nagyon is szükséges lenne még egy harmadik tanerő alkalmazása. Hiszszük és reméljük, hogy Mártonü Márton főigazgatónak érdeklődése mellett ez az általános óhaj teljesülni is fog ! H. B.

Közgazdaság.

Felhívás szölöoltványok előjegyzésére.

Kötelességemből kifolyólag figyelmeztetem Hegyaljánk szőlőbirtokosait, hogy hazánk egyedül számottevőbb szőlőoltványtermelő telepének tulajdonosa: az országos szőlőoltvány telep részvénytársaság Aradon, az 1898. év őszén és az 1899-ik év tavaszán kiszolgáltatandó furmint, hárslevelű és muskotály oltványok készítésére már most előjegyzést nyitott, melyre azonban, betekintésem szerént, éppen e vidékről a megrendelések csak gyéren folynak be.

Miután pedig oltványaik biztos kiszolgáltatására csak azok számíthatnak, kik azon oltványokat, melyre szükségük lesz, már most megrendelik, illetve lefoglalják, másrészről pedig a tarcali telepet a nyár folyamán ért nagy jégverés miatt megfelelő amerikai szőlővessző anyag hiányában a jövő évben a sárospataki oltványtelepen is csak alig néhány ezer kiadható oltványt fogunk készíthetni, termelőink tehát innen sem fogják szükségletüket fedezhetni: ennek folytán nem ajánlhatom eléggé melegen és

nyomatékosan, hogy oltványszükségletét nevezet részvénytársaság igazgatóságánál Aradon (kis körút 9. sz.) ki-ki minél előbb igyekezzék biztosítani, nehogy az ott készítendő oltványmennyiséget más fajták megrendelői foglalják le. Tarczalon, 1897. norember 4-én.

2—2. Kosinszky,

m. k. v. isk. igazgató.

Vármegyei Hivatalos Rész.

T. Zemplén-vármegne törvényhatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben 1897. évi szeptember 30-án tartott közgyűléséből.

379/13067. Olvastatott a nagyméltóságu m. kir. honvédelmi minisztet 3971. ein. számú intézvénye a honvédnevelő és tisztképzö intézetekről szóló törvényjavaslatok törvény erőre emelkedése után a törvényhatóság által alapítványi helyek létesítése tárgyában :|

A törvényhatósági közgyűlés hazafias lelkesedéssel üdvözli a nagyméltóságu kir. honvédelmi kormánynak a nemzeti véderő minél hatalmasabb kifejtésére irányuló ezen törekvéseit, mely hazafias célok immár a törvényhozás által megvalósitattak és legfelsőbb szentesítéssel is ellátott törvénynyé emelkedtek.

Sajnálattal kénytelen azonban jelenteni a nagyméltóságu m. k. honvédelmi miniszternek, hogy a vármegye közönsége ez idő szerint alapítványi helyek felállítására az áldozatot meg nem hozhatja, mert e célra fordítandó alappal nem rendelkezik, évenként megszavazandó pótadók pedik illuzóriussá tennék, a több évekre szóló alapítványok költségeinek fedezhetését.

Az intózvény ezen hazafias ügynek felkarolása céljából a vármegye közönségével a „Zemplén“ hivatalos lap és a járások főszolgabirái utján közöltetik.

Kmfent.

Jegyzetté: Kiadta:

Horváth Józset Dókus Gyula,

tb, főjegyző. főjegyző.

Másolat.

M. kir. honvédelmi miniszter 3971/eln. 97. szám. Zemplén-vármegye közönségének. A magyar honvédség mai fejlettsége megérlelte a tisztképzés reformjának szükségességét Ennek kifolyásoként nyújtottam be a képviselő háznak a honvéd-nevelő és képző intézetekről szóló törvényjavaslatomat, mely előreláthatólag a legközelebbi időben törvényerőre fog emelkedni. *) E törvényjapaslatnak kettős célja van. Az egyik az, hogy a tényleges állományú magyar honvédség tiszti karába beálló fogyaték a honvédségnek saját, a közös hadsereg hasonló intézeteivel teljesen egyenrangú és egyenértékű intézeteiben nevelt és képzett tiszti sarjadékkal pótoltassék és ekkép megszüntettessék annak szüksége, hogy a honvéd tiszti kar kiegészítése végett a közös hadseregtől az amúgy is, fájdalom gyér magyar elem nagyobb mérvben elvo- nassék. A másik nemkevésbé fontos czélja c. törvényjavaslatnak az, hogy a honvédség nevelő és képző intézeteiből kilépő tisztek és hadapró- dok közül azok, kik arra önként jelentkeznek, a közös hadseregben is szolgálhassanak, mi által ujabbi tér nyílik arra, hogy a magyar müveit ifjúság a közös hadsereg tiszti karában elfoglalja azt a helyet, mely e nemzetet katonai erényeinél fogva méltán megilleti és hogy a magyar elem a közös hadsereg és tiszti karában biztosítsa magának azt a tért, mely az ország közjogi állásának megfelel. Részletesebben fejtegetni e reformok horderejét alig szükséges, mert hiszen az ország egész közvéleménye átérezni látszik azok katonai politikai és társadalmi fontosságát, a mint ezt a kormányhoz az ország minden részéről érkező nyilatkozatok eléggé igazolják. Egy körülményre azonban a figyelmet e helyütt is irányítani kívánom, és ez annak a nemzeti fontossága, hogy úgy békében, mint beállható komoly időben csapatainknál az ország fiai foglalják el az általuk kiérdemelt méltó helyeiket. Az állam törvényhozása utján e czélok megvalósítására megalkotja az intézményeket s pénzügyi erejéhez mérten meghozza az "áldozatokat, hogy az intézmények testet öltsenek. Ezzel azonban a feladat még megoldva nincs. A kitűzött célok megvalósításánál közre kell működni magának a müveit társadalomnak s a s a társadalmi körök irányítására hivatott minden tényezőnek, főleg pedig a törvényhatóságoknak, és edig kettős irányban t. i. "az áldozat- készség felköltése és ennek közvetlen gyakorlása által, valamint az által, hogy az érdekelteket e fontos állami és nemzeti czéloknak megnyerje, a mi végeredményben azonos az illletők saját érdekeivel. Ugyanis a tervbe vett katonai nevelő és képző intézetek felállítása az államra tetemes terhet ró, mert a Ludvikai-Akadémián meglévő és jövőben az Akadémia és a katonai főreáliskola között megosztandó nem nagy számú alapítványok jövedelmét leszámítva, a most említett két intézet és a hadapród-iskolák összes költségeit az államkincstár viselné. Ily körülmények

A selyem el van égve!

ruhadarabok igen sokszor már a 2-ik 3-ik viselet után a hajtásokban elhasadnak, vagy mint ?. vatta szétmálanak ; ezen jelenség nem a ,véletlen4 által okozott elégés ! hanem a selyem, hogy az vastagabbnak s még is olcsónak tűnjék fel, tudatosan leszen czinn- és phosphor-savval pá- czolva, melyek a nyersselyem érszálait mintegy szétrágják ; az ilynemű festési eljárást ^megterhelésnek4 nevezik ! Az ilyen szálakból készült úgynevezett selyem szöveteknek, lövid használat után természetszerűen szakadozniuk kell mint a gyújtó kanócznak aszerint amint azok többé avagy kevésbé terheltetnek meg. — A drága öltözék (készítési di;jal együtt) tökéletesen értéktelen. Az én valódi selymeimből szívesen küldök postafordultával porto és vámmentesen mintákat. Ifcil neberjj Cá. (cs. és k. udvari szállító)

Melyonigydraí, Zürichben. 6.