Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1897-12-12 / 50. szám

1897. december 12. I. Melléklet a „Zemplén* *" 50. számához. lásreggelivel 'szolgáltak a piaristák a küldőttségi tagoknak, most már kedves vendégeiknek. így érkezett el a d. e. 11 óra, az iskolai ünnepség órája. Búcsút vettünk a piaristák ősi termétől, mely a pálosok idejében falai között Árpádházi királyi hercegeket is látott vendégek­ül, s átsétált a közönség, élén a főispánnal, a főgimn. rajztermébe, ahol viharos éljenzéssel fo­gadta a vármegye és a város fényes küldöttsé­gét a folyósokon két sorjában felállított nemes tanulóifjúság mint bent a teremben is a lelkes hölgyközönség. Az iskolai ünnepségről lapunk Különfélék rovatában szólunk. Vármegyei ügyek. A közigazgatási bizottság f. hó 10-én tartott üléséről a következőkben tájékoztatjuk olvasóinkat: Az alispán jelentette, hogy Payzsoss An­dor árvaszéki elnök és Pékáry Gyula árvaszéki ülnök saját kérelmükre nyugdíj áztatván, az 1898. jan. 1-től megüresedő helyeiket a f. hó 14-iki közgyűlés fogja választás utján betölteni. — Amerikába kivándorolt nov. hó folyamán 28 egyén 3 járás területéről, visszajöttek ugyanoda 13-an. — Zsidó zugiskolát újabban nem találtak. Hlavathy József, kir. ügyész jelentette, hogy a kir. törvényszéki fogházban volt a no­vemberi rablétszám 265, ebben elitéit 213. — Jelentésének további részében, a felujitás folya­matában lévő szőlőterületeken alkalmazott rab­munkásokról szólván, kiemelte, hogy e foglal­koztatásban a munkának úgy erkölcsi, mint anyagi hatása minden várakozást felülmúló. A rabok a legőszintébb hálaérzettel viszonozzák azt a jótéteményt, amiben őket a szabadban való mozgás részelteti, de a munkaadók is na­gyon meg vannak elégedve, mert a rabokban megbízható, szorgalmas és' jó munkásokat nyer­tek szőlőterületeik megmunkáltatásához. Eddig 15 csoportban 160 rabmunkást foglalkoztattak, akik után nov. 30-ig 4223 ftnyi tiszta jövedel­met szolgáltatott be a kir. ügyész a s.-a.-ujhelyi kir. adóhivatalba. — Tekintettel pedig arra, hogy újabb rabcsoportok foglalkoztatására 22 szőlőtulajdonos-munkaadó jegyeztette magát elő, — és tekintettel arra, hogy a szőlőhegyeken foglalkoztatott rabok lelkületére a munka neme­sitő hatással volt s közöttük egyetlenegy fe­gyelmi eset sem fordult elő: indíttatva érezte magát Hlavathy kir. ügyész egy javaslat meg­tételére, melylyel a várományos 22 munkaadót bizonyosan a hála élénk érzetére ébresztette; javasolta t. i. hogy a s.-a.-ujhelyi kir. törvény- széki fogházba, mely 280 egyént tud befogadni, raboknak más fogházakból leendő ide rende­lése iránt az igazságügyi kir. ministerhez föl- terjesztés intéztessék. A fölterjesztés sikeres lesz, úgymond, mert igaz hogy a rablétszám emelkedése szükségessé teszi a fogházőrök számának szaporítását, ami uj kiadást okoz; ámde ez a kiadás bő fedezetet talál a rabmun­kások kereseti összegeiben, valamint erkölcsi A merészség, amelylyel „postilion d’amour“- jává tett, bosszantott, de a helyzet tragikomikus volta szórakoztatott. Kirohant Utána néztem amint a népből kikerült, tagba szakadt alakja, vaskos termetével, szög­letes mozdulataival tova sietett Nem nézhettem visszatetszés — de némi szánalom nélkül is, őt. * — No végre kiszenvedett. Mondá újból előkerülve s szemeit hatás vadászóan törőlgetve. — Tessék értesíteni Edémet, hogy holnap­után megyek. El is ment. Rövid időn aztán ilyféleképpen irt az anyjának: „A hadnagyhoz nem megyek. Megtudtam, hogy haszontalan lump fráter, csaló, jellemtelen ember. Nekem udvarolt, itten evett-ivott és jegy­ben jár egy árva úri kisasszonynyal. Nekem most egy csinos grófi szakács udvarol.“ Nem hagyta a dolgot abba, megboszulta magát. Pár nap múlva ezt irta: „Sok az, amit én tettem. Elmentem az Eduárdom jegyeséhez és elmondtam neki min­dent. Milyen viszonyban van velem. Megmu­tattam a leveleit, az arcképét amit tőle kaptam. No adtam én annak! olyan lett az mint a só­bálvány, nem szólhatott — csak rám meresz­tette a nagy szemeit és könyei csak úgy per­gettek. Úgy kell neki! A házasságból semmi se lesz. Eduárd előbb nagyon dühös volt, de már kibékült. Most már egészen és örökre az enyém. Ha kapitány lesz megesküszünk. Boldog leánya, Mariska. Hogy a kapitány beváltja-e Ígéretét, azt a jövő fogja beigazolni. ellenszolgáltatásra talál abban a tekintetben is, hogy a rab-lelkeket megnemesiti a becsületes munkálkodás és őket kész kitanult szőlőmunká­sokká képesíti. — Jelentésében kiemelte még a kir. ügyész Schweitzer János kir. fogházfelügyelő érdemeit és nagy ügybuzgóságát is. — Löcherer dr. és Fejes István kb. tagok hozzászólása után, hogy t. i. az újhelyi kir. törvényszéki fogház kerületi fogházzá emeltessék: az előadottak értelmében fölirat intéztetett a ministerhez, — Öméltósága a főispán pedig a kir. ügyésznek köszönetét, úgyszintén az ügy buzgó fogház-fel­ügyelőnek elösmerését nyilvánította a közig. biz. részéről. Miski Zsigmond és Kurittyák Péter csend­őröknek, akik Varannón a f. hó 7-én pusztított tűzvész alkalmával a lángok közül saját életük kockáztatásával hoztak ki egy beteg embert: elösmerését nyilvánította a közig, bizottság. Némi megnyugtatására szolgálhat a kö­zönségnek, hogy Wlasics kultuszminister a közig, bizottsághoz intézett leiratában újabb ígé­retet tett a s.-a.-ujhelyi polgári felső leányiskola létesítése iránt; nevezetesen kilátásba helyezte, hogy tárcájának a kir. pénzügyministertől nye­rendő dotációjából igyekezik majd oda hatni, hogy a szóban levő iskola az 1899/1900 tanév számára megnyittassék. A Zemplén-vármegyei közkórház napi ápo­lás-diját 1898-ra 70 krban javasolta megállapit- tatni s az átdolgozott költségelőirányzatot ily értelemben terjesztette föl a belügyi kir. minis­terhez a közig, bizottság. Az árvaszéki előadók tevékenységi kimu­tatásából megelégedéssel értesült a kbizottság, hogy nov. végén a hátrálék nem volt több, mint összeseu: 237 ügydarab. Stépán Gábor közig. b. tag az „Osztrák Főnix“ tüzkárbiztositó társaság erőszakoskodá­sára hívta föl a közig. b. figyelmét egy konkrét eset alkalmából, hogy t. i. egy károsult egyén­nek vonakodik kifizetni a kárösszeget mindad­dig, mig újabban 6 évre kiállított kötvényét a károsult fél alá nem Írja, amit ez tenni vona­kodik. — Hatósági intézkedés végett kiadták a főszolgabírónak. A közegészségi állapota novemberben roszra fordult, mert a vörheny-járvány a vmegye egész területét nyugtalanította. Az újhelyi kir. dohány­gyárból egy munkásnő ledér életmód miatt ki­záratott. A tanfelügyelő jelentéséből amily örömmel értesült a közig, bizottság, hogy mózes-vallásu atyánkfiái újabban igen szép tanúbizonyságát adták hazafiságuknak avval is, hogy várme­gyénknek több nagy községében lévő iskoláik­ban a bibhát magyar-nyelven tanitatják : épp oly visszatetszést szült, hogy Homonna nagyközség­ben, hol az iskolai elöljáróság azt a dicséretre méltó újítást szintén behozni szándékozott, az oda­való rabbinussal ellenkezésbe jött. Emiatt az isko­laszék eme tisztségéről lemondott. — Az a.- bereczkii államilag segített községi iskola érde­kében, melytől az állami segedelem minden ok nélkül meg vonatott, fölirtak a ministerhez.*) — Stépán G. kb. tag indítványára utasították a járásorvost, hogy az abarai ev. ref. iskolát, mely az abban szorongó 116 gyermek egészségét kockáztatja, haladéktalanul vizsgálja meg s ta­pasztaltáról további sürgős intézkedés végett a j. főszolgabirájának késedelem nélkül jelen­tést tegyen. Úgy az állami, mint a törv. hat. közutak jó karban vannak. A kir. pénzügyigazgató jeletette, hogy az állami egyenesadók novemberi befizetésében 77,000 ftnyi visszaesés mutatkozik ugyan, ha­nem az ez évi jan.—nov.-i befizetés 46,000 fttal múlja fölül a múlt év folyamán elért 11 havi befizetés eredményét, Végezetül fölemlítjük, hogy Kovály György morvái, Vaszily Péter izbugyai, Saláta András udvai, Petrócz György oreszkai, Juhász István b.-keresztúri, Zsuzsó András zbugyai, Fedorisin József tavarnai és Hadzik Mihály lubisei lakos hadköteles egyéneknek kivételes nősülés meg­engedéséért benyújtott folyamodásaik pártfogás­sal fölterjesztettek a honvédelemügyi kir. mi­nisterhez. A d. e. 9-kor kezdődött ülés d. u. Va 1 órakor végződött. Pénztárvizsgálat. Az 1870. XLII. t. c. 58. §. n) pontja értelmében eljáró küldöttség az alispán elnöklete mellett f. hó 9-én váratlan vizsgálatot foganatosított a vármegyei és a gyám­pénztárban, — most is, mint rendszerint teljesen megnyugtató eredménynyel. A tőke-terebes—gálszécs—varannó— kapii h. é. vasút. A kereskedelemügyi m. k. *) Lapunk nyomatása közben magán utón értesü­ltünk, hogy Dókus Ernő kerületi országos képviselő köz­benjárására az a.-bereczkii községi iskola államivá tétetett. Gratulálunk a szerencsés bereczkii szomszédoknak I Szeri. ministériom megbízásából, mint értesülünk, Zay Imre gróf és Eberwein B. János engedélyesek tervezett vasútjának közigazgatási bejárása vár­megyénk területén f. hó 17-én kezdődik és f. hó 23-án Kapi községben végződik. A nagyszámú bizottság, mely a kereskedelem-, a földmivelés-, nemkülönben a hadügyi ministériom, úgyszintén a vármegye kiküldöttjeiből (Matolai Etele alispán és Stépán Gábor kb. tag) a M. A. Vasút hivatalnokaiból és az érdekeltség mérnökeiből áll, a közig, bejárásnak első napját Gálszécsen tölti, egy napig Parnón, 3 napig Varannón, to­vábbá egy napig Hannusfalván, végre pedig Kapi községben fog tartózkodni, hogy a községek és érdekeltek kivánatait az építendő pályaudvarok, hidak, hozzájáróutak stb. tekintetében fontolóra vegye. —- Az engedélyeseknek a vasút létesítése érdekében kifejtett szorgalmas munkássága re­mélnünk engedi, hogy a vasúti terv megvalósu­lásához mindinkább közeledik. Fölkérjük tehát ezennel a vasutmenti községeket és érdekelteket, hogy hathatós támogatásukkal, kivált hogy törzs- részvények jegyzésével járuljanak a vasútépítés­hez szükségelt törzsrészvény-mennyiség össze­hozásához, hogy igy a szóban levő vasútvonal, mely hivatva lesz az egész vidék közgazdasági jólétének emelésére üdvös hatást gyakorolni, minél gyorsabban kiépülhessen. Állami anyakönyvi statisztika. A sá­toraljá-ujhelyi állami anyakönyvi hivatal­nál (1897. dec. 4-étől decemb. 11-éig) a) házassá­got kötött: 3 pár; b) kihirdettetett: 1 egyén c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 10 eset­ben ; d) elhalálozott: 10 egyén. Hírek a nagyvilágból. Ausztriában a Reichsrath segedelmével lehetetlen lévén életbe léptetni a provizóriumot, ennek folytán az osztrák kormány kénytelen, az alkotmány 14. §-ára támaszkodva, rendeleti utón vinni azt keresztül és parlament nélkül kormá­nyoz nb ____________________ |Sterneck Miksa báró| tengernagy, az osztrák-magyar tengeri haderőnek szerencsés- kezű újjászervezője, a lissai tengeri csatának diadalkoszorus hőse, szivszélütés következtében hirtelen elhunyt. Temetése a lehető legnagyobb katonai pompával f. hó 7-én volt Bécsben. Te­metésre elment Őfelsége a király is és a Bécs­ben tartózkodó főhercegek is mindannyian ott voltak. Velünk, magyarokkal, mindig rokonszen­vezett s ő volt az, aki a Kossuth-féle jelszónak, hogy „Tengerre magyar!“ minden erejével ipar­kodott érvényt szerezni a hadi-tengerészet terén. Áldás emlékére! A békekötés Törökország és Görögország között, végre-valahára és szinte észrevétlenül, megtörtént. A békeszerződés 4 millió török font hadikárpótlást ró Görögországra. Tesszáliát ugyan visszakapja, hanem a megerősített hegyszorosok és egyéb sztratégíai pontok Törökország birto­kába mennek át. Olaszországban a Rudini-kormány be­adta lemondását. Bizonyosnak mondják, hogy az uj kabinet megalakítását Rudini elnökre fogja bízni a király. Oláhországban zsidóellenes lázongások tünetei mutatkoznak. Dühöngő, vértszomjazó tö­megek vonulnak végig az utcákon s romboló dühök a zsidók ellen fordul. Szerbiában a Morava folyó menti közsé­gek lakosai között éhínség tört ki. Köster német tengernagy, ki a Sterneck br. tengernagy temetésén részt vett, a Uipót- reiid nagy keresztjét kapta őfelségétől. Munkácsy Mihály egészségében oly rosz- szabbulás állott be, hogy állapotát orvosai re­ménytelennek tartják. Hírek az országból. A magyar országgyűlés előtt történeti fontosságú egy kormány-javaslat vár tárgyalásra A javaslat utasítást tartalmaz, hogy ha a ma­gyar kormány 1898 máj. 1-ig a közösügyi vég­leges kiegyezést alkotmányos utón az osztrák kormánynyal létre nem hozhatná és a képviselő- ház elé nem terjeszthetné: tartozik az önálló rendezésre nézve a magyar törvényhozás elé törvényjavaslatokkal lépni. Lukács pénzügyi minister benyújtotta az 1898 évi állami költségvetést tárgyazó törvény- javaslatot, mely szerint a rendes évi kiadás: 449 millió, 34 ezer és 223 ft, mig a bevétel: 470 millió, 605 ezer és 451 ft és igy a fö­lösleg 21 millió 521 ezer és 203 fttal van elő­irányozva. — Méltó büszkeséggel mutatott rá a pénzügyminister az 1896-iki állami zárószám­adásra is, mely 15 és Va millió fölösleget tüntet fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom