Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1897-12-05 / 49. szám

1897. december 5.

II. Melléklet a ,,Zemplén“ 49. számához.

getelt pontján. Múlt hó 28-án a nemzeti trikolor hirdette a középületeken, hogy a város hazafias lakóinak ünnepe van. Akkor alakult meg ugyanis a kultusz-ministeri kinevezés folytán az állami iskola gondnoksága. D. u. a városházán tartatott meg az alakulógyülés, melyen részt vettek: Pereszlényi István elnök, Füzesséry György, Strasser Antal, Verner Gyula, Guál Sándor, Cséri Herman, Novák István dr., Füzesséry Pál és Simonovics Ignác, mint kinevezett gondnoksági tagok. Csőke dr. nem jelenhetett meg. Pereszlényi István elnök, városi tanügyünk egyik legbuzgóbb apostola, lendületes, magvas megnyitóval vezette be a gyűlést. Elmondta ebben az államosítás hosszú vajúdását, megemlékezett benne Nemes Lajos kir. tanácsos, vármegyei tanfelügyelő fáradhatlan buzgóságáról, Hadik- Barkóczy Endre gfnak az alapítvány átengedését illető készségéről, továbbá Andrássy Sándor grófnak, a kerület országos képviselőjének, a főispánnak és a közigazgatási bizottságnak hathatós jóakaratáról ez ügyben. Ezekután áttért a gondnokság tagjaira, elmondván, hogy a kinevezés mily érdemes férfiakat ültetett a gondnokságba. Végül mig magáról nagy szerényen elhárítván minden érdemet, kinyilvánitá, hogy megtisztelve érzi magát ily díszes gondnoksági elnökség tisztjével s e tisztet teljes lélekkel és jóakarattal igyekezend betölteni. Aztán felkérte a gondnokság legérdemesebb tagját, Füzesséry György főszolgabírót, hogy eskesse fel e minőségében. — Ez megtörténvén, ő fogadta az esküjét az egész gondnokságnak. Megható és fölemelő volt, amint az érdemes gondnokság kiváló tagjai felesküdtek a tanügy istápolására. '— Adja az égura, hogy nemes tisztüket annyi jó akarattal be is töltsék, mint amennyi hazafiság- gal elhangzottak a szent igék ajkaikról! Ezekután megválasztották Verner Gyula városi főbírót iskola-gondnokká, mint a kinek önzetlen jó akarata, fáradhatatlan ügybuzgósága és lankadatlan tettereje állandó biztosítékot nyújt az ügy felvirágzására. Jegyzők lettek: Novák István dr. uradalmi ügyész és Füzesséry Pál a város érdemes jegyzője. — Jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak aztán az államosításért a kultusz- minister őnagyméltóságnak és az elnöki bevezetőben említetteknek. Az elnöki záróbeszéd következett ezután, mely az önzetlen hazafiság ama megnyilatkozásában nyert befejezést, hogy az elnök 50 koronát tett le a főbíró kezeihez a kisdedóvó vasrács-kerítésének létesítésére. Adja az ég, hogy a gondnokság mindenkor a nemzet Géniuszának szolgálatában maradjon.

— Fillér-est. Homonnán, Írja alkalmi tudósítónk, az ez idei mulatságok sorát a csak néhány hónappal ezelőtt megalakult és a Thomán Dávid dr. pártfogása alatt álló izr. fillér-egyesület nyitotta meg a múlt hó 27-én rendezett és minden tekintetben fényesen sikerült, tombolával egybekötött jótékonycélu estéjével. Már 8 órakor érkeztek egymásután a rendezők karjain vezetve a homonnai üdearcu „szépek“-et és csakhamar megtelt zsúfolásig a Stefánia szálló szépen dekorált nagyterme díszes közönséggel, melyben minden rang és osztály volt képviselve tekintélyes számmal. Ott voltak a fiatal leányegyesületnek ezen az első „nyilvános bemutatóján,“ mely egyesület a jótékonyságot szolgálja valláskülönbség nélkül, városunk közéletének és társadalmi életének kitűnőségei is. A tisztb. elnök, bálanya Leitner Samuné úrnő és az elnök Büchler Herminke urhülgy megérkeztével, kik zajos ovációkban részesültek és kiknek a rendezőség szép virágcsokrokkal kedveskedett, megkezdődött a tánc hévvel, jó kedvel, mely reggelig tartott és csak a szünetre eső óra telt el tombolával. A nem remélt fényes siker előmozdításáért elismerés illeti az ügyes rendezőséget és ennek élén a fillér-est főintézőjét Mileh Dezsőt, aki tisztjében fáradhatatlan volt. Köszönet illeti meg Matolay Károly dr.-t is, a ki kegyes volt az egyesület estéjére a díszítéseket rendelkezésre bocsátani. Végül még megemlítendő, hogy az első négyest 46 pár táncolta és hogy az egyesületi tagok szebbnél-szebb tombola-tárgyakat, (kézimunkákat) készítettek, melyek egy héten át Friedmann Samu üzleti kirakatában voltak közszemlére kiállitva.

— Jutalomdij átadása. Szép ünnep folyt le a m. hó 21-én Nagy-Kázmérban.*) E nap délelőttjén adta át Barthos József főszoiga- biró Lukács József elemi iskolai tanítónak, a magyar nyelvet terjesztő egyesület részéről megszavazott 50 forintot, a magyar nyelv tanítása körül elért szép eredmény jutalmát. Az átadás a szépen feldíszített iskolateremben folyt le ün- nepiesen, mert Nemes Lajos kir. tanácsos tan- felügyelőn, Iványi B. Károly n.-kázméri lelkészen és több meghívott újhelyi űri emberen kívül jelen volt az aktusnál Berchtold Kázmér gróf is, az egyháznak és iskolának ifjú, de érdemekben már is gazdag kegyura és jóltevője, akit igaz szeretettel és tisztelettel vesz körül az

•] Múlt számunkból lekésett. Szerk.

egész falu népe. Az átadás után, mely Barthos főszolgabíró és Nemes tanfelügyelő alkalmi és Iványi lelkész köszönő beszédeivel és az ünneplőbe öltözött tótajkú fiú- és leánygyermekeknek a Szózat jó magyarsággal történt eléneklésével ért véget, a vendégszerető grófnak kastélyában gazdag ebédre, a plébánosnak pedig pompás vacsorára voltak vendégei a tanfelügyelő, a főszolgabíró s a meghívott urak, amely lakomákon tartott dikciókban persze nem volt hiány.

— A ,.s -a.-újhelyi iparosok önképző egyesülete“, mint értesülünk, karácsony másodnapján, nyilvános felolvasó estélyt rendez. Erről jövő számunkban bővebbet.

— Meghívó. A sárospataki áll. tan. képző ifj. ének- és zenekara 1897. évi dec. hó 12-én, saját alaptőkéje gyarapítása végett, az intézet nagytermében történeti zeneelőadást tart. Belépő dij személyenkint 1 korona, tanulójegy 60 fillér. Kezdete d. u. 2 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hírlapikig nyugtáztatnak.

— Hiuz a félszer alatt. A Habura községéhez tartozó Turkinyák-tanyán. Írja levele- lezőnk, egy melléképületben almozásra erdei falevelet tartanak. November 27-én egészen véletlenül történt, hogy fényes nappal a tanya tulajdonosa a félszer körül járván észrevette, hogy öszzegöngyölödve valami formájú állat alszik a falevélből készítette vackában. A gazda először kiabálni kezdett a tanyabeliekre, hogy jöjjenek csak, de a nagy szél miatt szavát senki nem hallhatván, végtére kezébe vett egy kisebb tuskó forma fadarabot s hajdani vadász ügyességével a különös állatot úgy fejbe kólintotta, hogy a duvad azonnal képtelenné vált a támadásra és engedte magát agyonverni. Hiuz volt! Megnyuzása után felbontották és gyomrában egy elég jól megtermett nyulat találtak, csak ugy- ahogy összemarcangolt állapotban. A legutóbbi években a vidéken több jelt adtak a hiuzok magukról. így a múlt évben Csertészen 3 db. szarvasmarhát megöltek s vérüket kisziva ott hagyták.

— Iskolalátogatás. Kesznyéten községből írja levelezőnk, hogy Pintér István főszolgabíró, befejezvén a jegyzői iroda vizsgálatát, nov. 25-én a délutáni órákban nt. Bodolay József ref. lelkész és Szoboszlay Lajos községi jegyző társaságában ellátogatott a ref. felekezeti iskolába is, hogy ott a tanítás menetéről és eredményéről magának tapasztalatot szerezzen. Talált az iskolában 104 fi- és leány iskolás növendéket. Az alkotmánytan, történelem, természetrajz, számtan, beszéd- és értelemgyakorlat, ének és hazafias dalok előadása után, megelégedésének adva kifejezést, távozott az iskolából. Uj főszolgabírónknak atyáskodó modorával, végzi levelezőnk, és mindenre kiterjedő figyelmével már ez nálunk való első megjelenésével is megnyerte a község tiszteletét és szeretetét.

— Eljegyzés. Murány Murányi Piroska és felső-eőry Osvald Gyula jegyesek.

— Téli tiz parancsolat. Egy angol hírlap a tiz parancsolat alakjában a következő jó tanácsokat adja a téli hónapokra: Reggel ne menj dologra üres gyomorral. — Sohase menj a hideg levegőre, ha meleg italt ittál. — Ne menj a hideg levegőre, mielőtt a hátad és melled meleg ruhával meg ne oltalmaznád. — Ne a szájadon végy lélegzetet, hanem az orrodon, hogy a levegő felmelegedve jusson a tüdőbe.

— Ne támaszkodjál háttal a falnak vagy kályhához, akár meleg akár hideg legyen is az. — Ne állj utazás közben a vasúti kocsi ablakához és ne utazzál nyílt kocsiban fáradságos testgyakorlat után. — Ne állj mozdulatlanul hideg helyiségben, különösen ne a jégen vagy havon.

— Ne beszélj, ha csak beszélned nem szükséges, mert hallgatni arany még egészségi szempontból is. — Ne mulaszd el a rendes fürdőzést, mert ha a bőr elveszti üdeségét, akkor a hideg összehúzza annak likacsait és vértolulást vagy tüdőbetegséget okoz. — Ne feküdj le hideg vagy nedves lábbal, ha nyugodtan akarsz aludni.

— Megvételre kerestetnek az „Adalékok Zempl. vm. történetéhez“ c. havi folyóiratnak 1895 okt. 1-töl — 1896 ápril. 1-ig megjelent füzetei. Cim a kiadóhivatalban.

— Fölhívjuk olvasóink b. figyelmét a lapunk mai számában foglalt Santa! Egger-féle hirdetésre.

— A gyermekbetegségek keletkezéseinek meggátolhatása abban rejlik, hogy a gyermek oly edzett és erős ellenálló képességet kifejtő szervezettel bírjon, mely a baj csiráját fejlődni nem engedi. Különféle ezt célzó gyógyszerkészítmények vannak forgalomban, de általánosan tudott dolog, hogy csak egyetlen szer létezik, mely a hozzá fűzött várakozásnak minden tekintetben megfelel, s e szer a csukamájolaj. A gyermekek a közönséges csukamájolaj bevételétől undorodnak, s ezért nagyon hézagpótló a Zoltán-íéle csukamájolaj, melynek sem ize, sem kellemetlen szaga nincs s gyermekek,

valamint felnőttek szívesen veszik be. Főraktár: Widder Gyula és Kincsesy Péter gyógyszertáraiban S.-A.-Ujhely, hol üvegenként 1 forintért kapható.

— Időjóslat december 5-ére. Fagypont körüli hőmérséklet, délen és nyugaton csapadék.

Báli selyemszöveteket krig méterenként — valamint fekete, fehér, színes Henneberg-selyem 45 krtól 14 frt 05 krig méterenként sima, csikós, koczkázott, mintázott, damaszt s. a. t. (mint egy 240 különböző minőség, 2000 szin és mintázatban s. a. t.) a megrendelt árukat postabér is vámmentesen, házhoz szállítva, valamint mintákat postafordultával küldik Heiineherg (v (cs. és k. udvari szállító) Nelyemgyürai Zürichben. Svájczba czimzett levelekre 10 kros, levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek. 4.

Irodalom.

Az uj honalapitás kora.

A nemzeti államalkotás korának nevezi Ballagi Géza a magyar nemzet történetének azt a fényes korszakát, mely 1815 és 48 közé esik. A magyar nemzeti állam megalkotása azonban egyértelmű az uj honalapittással, mert Magyarország akkor lett válójában állammá, midőn a demokratikus s ezzel szorosan egybeforott nemzeti eszmék, megtermékenyítvén az elméket és sziveket, valósággá válnak ; midőn csaknem félszádos küzdelem után leomlanak a rendi válaszfalak, a földnépe egygyé lett a nemességgel, osztozván terhekben és jogokban egyaránt.

A szó és a toll fegyverével küzdő hősök harca volt ez a harc, a legkomolyabb, a legfenségesebb ezer éves múltúnk összes harcai közt.

Amit Petőfi a népről mond, hogy „egyik kezében ekeszarva másik kezében kard“, tökéletesen ráilik e kor hőseire, kik elkeseredett harcot vívnak az abszolutizmussal, a rendi s osztálybeli különbséghez görcsösen ragaszkodó rövidlátósággal, mig ugyanakkor lázas szorgalommal dolgoznak a gazdasági s kulturális tekintetben szegény, elmaradott országnak az európai kulturállamok sorába való illesztésén.

Egy alvó népet kell fölébreszteni a hosszú nehéz álomból, egy a maga ős erejében már nem bizó, csüggedő, a magasabb nemzeti célok iránt közönyös népet kell erejének, igazi mivoltának öntudatára kelteni. Ármány, elfogultság, maradiság, mint megannyi magas sziklavárak, állják útját a hősöknek, kik megható lelkesedéssel, csüggedést nem ismerő kitartással veszik be sorba az eléjük meredő várakat.

Ott látjuk egyenkét és együtt a csatasorban, a csatasor előtt, történelmünk legszebb korának hőseit: a politikusokat és Írókat, Széchenyit, Weselényit, Kölcseyt, Beöthyt, Kossuthot, Deákot, akiknek és társaiknak harcát nem lehet meghatottság nélkül olvasni. Köztudomású, hogy ennek a fényes kornak legalaposabb ismerője Ballagi Géza, s csak természetesnek találjuk, ha Szilágyi Sándor, az Athenaeum kiadta Magyar nemzet történetének szerkesztője, őt bízta meg a kor leírásával.

Olvasván azonban Ballagi hatalmas müvét, mely a Magyar Nemzet történetének kilencedik kötete, lehetetlen eltitkolnunk azt a rendkívüli hatást, melyet mint történetiró tesz reánk. Nyilván része van ebben a nem közönséges hatásban magának a tárgynak is, mely önkénytelenül ragad magával, de a figyelmes olvasót nem vezeti félre ez a körülmény s bizonyára lelkes dicsérettel kiséri az irót lapról lapra.

A tipikus magyar ember nyugalmával, objektivitásával Írja és vázolja meg Ballagi az uj honalapitás történetét, érezzük, hogy együtt lelkesül hőseivel a magasztos eszméért, mintegy velük küzd azok diadaláért, de higgadt elmével, részrehajlatlanul ítéli meg a hősöket s azoknak küzdelmeit. Ebben látjuk Ballagi könyvének a kiválóságát s ez által e könyv kétszeresen becses.

Aki azt a kort, melyet Ballagi megirt, nem ismeri, nemcsak a nemzet történetének legérdekesebb s következményeiben legfontosabb korát nem ismeri, de egyszersmind nélkülözi az alapot is, melyen a mai nemzeti állam nyugszik.

Ballagi Géza öt könyvre osztja föl nagy munkáját. Az első könyv a rendi alkotmány kitatarozását rajzolja, a második (A nemzeti állam eszméje) Széchenyi politikai és társadalmi akcióját, a harmadik az 1832—36-iki ország- gyűlés tárgyalásait, a negyedik a szabadelvű irány hódítását s végül az ötödik az uj állam alapjait tárja elénk, elvezetvén 48-ig.

Valamint e nagyszabású történeti mü minden kötete, ez is rendkívül gazdag mümellékle- tekben és szövegképekben. Körülbelül 40 művészies kivitelű mümelléklet s vagy 200 szövegkép díszíti Ballagi könyvét, mely tartalmában és külsejében méltó az uj honfoglalás korához.

Ara díszes bőrkötésben (barna és piros