Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1897-12-05 / 49. szám

színben 8 ft. Kapható minden könykereske- désben. Az „Adalékok Zemplén-vármegye Történetéhez“ c. folyóiratunknak most meg­jelent dec. 1. füzete tartalmazza az évfolyamnak (1—11 füzetnek) A—B—C-rendes tárgymutató­ját, tartalomjegyzékét, a feldolgozott történeti kútfők kimutatását, az értelemzavaró sajtóhibák kiigazítását, végre az előfizetők névsorát. Ezzel a második kötet be van fejezve. Hozzávaló könyvtáblák, példányonkint 90 krjával, nálunk készen kaphatók. A III. kötetnek első januári - usi füzete újévkor fog megjelenni. Az „Adalé­kok“ előfizetése egy évre, (12 füzetre) csak 2 ft 40 krajcár. A „Zemplén“ kiadóhivatala. A »Zenélő Masyarorazás« zongora zenemű folyóirat december 1-ei 23-ik füzete kővetkező érdekes zeneujdon- ságot közli: Yvon Ch-tól egy klassicus szépen összeállí­tott nagy egyveleget »Confetti jour fia Ös Budavárában“ cím alatt, mely a kővetkező legszebb zenemüvekből van összeválogatva: »Próféta induló.“ »Mein Ideal“ keringő »Flirt* polka, „Budapesti emlék“ keringő, .Santuzza* ke­ringő, „Bál után“ »La palonia“ »Orpheus a pokolban“ »Lo­hengrin“ „Jammó“ »Aurora“ pas de quatre, »Pizzicató* polka, „Édes kalauz ur“ »Aubade printenaire“ „Szerelem ittasan« keringő, „Die Creolin“ „Grinzingerek“-nél „Fräu- merei“ „Wenn die Blotter leise rauson“ „Robespiére“ nyitány, „Marseillaise.“ Hat 10-10 lapos füzetből álló évnegyed előfizetése 1 ft. Egyes számok, ha a 22 kr. előre beküldetik, bórmentve küldetnek. Előfizethetni a „Ze­nélő Magyarország“ kiadóhivatalánál Bpest, Vl. Cengeri utca 62 sz. a. honnan mutatványszámokat bórmentve kül­denek. Az 1848—49-iki Magyar Szabadságharc Történeté­nek Gracza György szerkesztésében most jelent meg a 93-ik füzete, melyben a szerző befejezvén az emigráció működésének leírását, Kossuth végnapjaira tér át. A jövő füzetben immár az életrajzokra kerül a sor, s a nagysza­bású munka még ez idén befejeztetik. A füzet képei ezek : Garibaldi. Az Olaszországi magyar légió zászlószentelése Nápolyban 1860. okt. 21-ón Magyar garibaldista, Eeitter Gyula, Honvéd emlékérem, Görgeí Artur 70 éves korá­ban. A czeglédi százas küldöttség Kossuthnál Bareccone- ban 1877. jan. 24-ón. Kossuth Lajos dolgozószobája. Kos­suth turini lakása, Kossuth temetése Budapesten 1857. április 1-ón. Egy-egy füzet ára: 39 kr. A »Magyar Hirta|i* első és legnagyobb célja az, hogy a magyar műveltséget terjesze s erősítse. Politikája ennélfogva mindenek fölött magyar Mindent tesz a ma­gyarságért és nem alkuszik e részben senkivel sem. A »Magyar Hírlap“ pártonkivüli újság. Iránya teljesen függet­len, de nem a közjogi ellenzék felfogása szerint, hanem a politikailag teljesen szabad, le nem kötött gondolkodás szerint. Ilyen módon külön áll a „Magyar Hírlap“; külön és együtt a radikális és szabadelvű közvéleménynyel. Gaz­daság életbevágó kérdéseivel a lehető legnagyobb alapos­sággal s a legnagyobb részletességgel foglalkozik a „Ma­gyar Hírlap“. Szépirodalmi közleményei egyetlen egy lap­nak sincsenek oly bőséggel és oly változatos, kiváló for­rásokból, mint a „Magyar Hirlap“-nak. A magyar szépiro­dalom első férfla Jókai Mór, a „Magyar Hírlap“ számára Írja legszebb müveit s legközelebb rendkívül érdekes ere­deti uj regéuyt is közöl tőle a „Magyar Hírlap“. Kívüle a legjobb erők látják el a tárcarovatot és a regénycsarnokot, arnelyt könyvalakban bocsát közre a lap. A magyar tár­sadalom minden érdekes eseményéről beszámol a „Magyar Hírlap“, amelynek erre a célra Társaság címmel külön rovata van Egyéb rovatai is rendkívül gazdagok, megbíz­hatók, tárgyilagosak. A „Magyar Hírlap“ a következő sze­zonban a szabadságharc jubileomára érdekes és nagybecsű meglepetéssel kedveskedik közönségének. A karácsonyi album, amely évente irodalmi esemény szokott lenni, már jó részben készen van. Az idei karácsonyi album, amelyet ismét Fenyő Sándor szerkeszt, nem kvartalakunak készül, mint a régiek voltak, hanem nagy oktávalakunak, és száz híres író műve lesz. Mindez művószion illusztrálva Márk, Linek, Brod, Lakos stb adják a remek illusztráció­kat. A Magyar Hírlapra bármely naptól kezdve lehet elő­fizetni. Az előfizetési árak a következők,: Egész évre 14 ft Fél évre 7 ft. Negyed évre 3 ft 50 kr. Egy hóra 1 ft 20 kr. A Magyar Hírlap kiadóhivatala Budapest, V., Hon­véd-utca 4. szám alatt van. Mutatványszámot kívánatra bárkinek küld a kiadóhivatal. András a gazda. Gotthelfnek, a kinek születése nap­ját épp most ünnepük századik évfordulójában, van egy hires regénye András, a szolgalegóny, mely évtizedek óta a magyar népnek kedvelt olvasmánya. Ennek a régi és sokat olvasott könyvnek a folytatását beszéli most el jó magyar nyelven Szívós Béla. A mily érdeklődés kisérte annak idején a szegény szolgalegény kemény sorsát, épp olyannal olvassuk most a tehetős gazdáét, a ki a maga erejével és becsületes szívóval szerezte meg a jómódját. Roszindulatu emberek félrevezetik egy-egy pillanatra az egyenes útról, bajba is keverik, mig az ő józan esze vissza nem téríti és helyre nem áliitja a megbontott nyu galmat. A könyv e részben kitűnő példával szolgál s mint a nép erkölcsét javító olvasmány, e téren a legkiválóbbak közül való. Az ily könyv terjesztése az arra hivatott köze­geknek nemes feladata volna Megjelent a „Vasárnapi Könyvtár“ tetszetős füzetei közt és Ízléses képei a Frank- lin-Társulat ily olcsó munkánál igazán dicséretre méltó buzgalmára vállanak. Ára 40 kr. ,flt esztendő«. Kemény Lajos a miskolezi színház tagja, a ^Magyarországon mo>t e'lő és működő 25,000 főnyi profóta-famiiiának egyik nemcsak számító, de egyéni sulylyal is biró sarjadéka, akit csinos versei után a „Zemplén“ olvasóközönsége is ösmer. Részint a fővárosi, részint a vidéki hírlapokban |és szépirodalmi folyóiratok ban megjelent, részben még kiadatlan: költeményeit gyűj­tötte össze Kemény,Lajos egy kötetben és „Öt esztendő“ címen bocsátja sajtó alá A verskötetet szívesen ajánljuk közönségünk kegyes rokonszenvóbe. Egy kötet ára fűzve 1 ft 20 kr. diszkötésben 1 ft 80 kr. Megrendelhető : a szerző­nél Miskolcz, Széchenyi-utca 69 I. emelet. Gyűjtőknek 12 példány után Jtiszteletpéldánynyal szolgál a költő, akit ismételve is ajánlunk a szépirodalmat pártoló közönség jóindulatába. Egyesületi élet. Meghívó A Zemplén-vármegyei orvos­gyógyszerész egyesület tagjait van szeren­csém 1897. december hó 13-án délután 4 óra­kor, a vármegyeháza első emeletén a kis te­remben tartandó gyűlésre meghívni. — Tár­gyak : 1) Folyó ügyek, — 2) Az orvos szövet­ség alapszabályainak ismertetése, — 3) Schön Vilmos dr. jelentése az országos orvos szövet­ség alakuló gyűléséről, — 4. Az esetleges egyéb ügyek. — Szives megjelenésüket előre kérem tudatni a titkár úrral, hogy a vendéglői köz­vacsorán a résztvevők számát jelezhessem. S.- A.-Ujhely 1897. december hó 2-án. Tisztelettel Löcherer Lőriinc dr. egyesületi elnök. Meghívó. A „Zemplén-vármegyei községi és körjegyzők egyesületéinek mélyen t tagjait, f. 1897. évi december hó 14. napján, reggeli 8 órakor Sátoralja-Ujhelyben a „Magyar Király“ szálló helyiségében tartandó rendkívüli köz­gyűlésére meghivjuk. — A gyűlés tárgyai: 1. El­nöki jelentés. 2. Sárospatak város kisdedóvó alapjára felajánlott 50 ftról az „Alapitó-levél“ megszerkesztése. 3. Jelentés a nyugdíjügy álla­pota felől. 4. Jelentés a belügyminisztérium ál­tal visszaküldött nyugdij-szabályrendelet miben- állásáról. 5. Tiszteletbeli tagok választása. 6. A módosítandó alapszabályok tárgyalása. 7. A közgyűlést megelőzve beérkezett indítványok és javaslatok tárgyalása. — A tárgyak fontosságára való tekintettel bizalommal kérjük az egyesület t. tagjait, hogy a közgyűlésen tömegesen részt- venni szíveskedjenek. A mennyiben pedig e tárgysorozatba felvett tárgyak a vármegyei köz­gyűlés meguyitásáig letárgyalhatok nem lenné­nek, a közgyűlés délután 2 órakor, a délelőtti gyűlésben megállapított helyen, tovább fog foly­tattatok Sárospatakon, 1897. november 29-én. Fodor Jenő, egyesületi elnök, Hubay Kálmán, egyesületi főjegyző. Nyilvános számadás. Az 1897. nov. hó 27-én a homonnai izr. filléregyesület részéről rendezett jótékonycélu’ fillérestről. Összes bevétel .... 288 ft 15 kr. Kiadás .............................108 ft 15 kr. Tiszta jövedelem . . . 180 ft — kr. Felülfizettek a következő urak: Thomán Dávid dr. 2 ft. Haraszthy Miklós 2 ft. Kelemen Kálmán 1 ft. Kovács József 1 ft. Szamosi József 1 ft. Kovács Jenő 1 ft. Friedman Sándor (Zubna) 2 ft. Moskovits Ervin dr. 3 ft. Erdei Mór 3 ft. Lukovits Gyula 2 ft. Kovaliczky Elek dr. 4 ft. Perzsenszky Lajos 4 ft. Géczy István 1 ft. Thomán István (Bpest) 1 ft. Neuschlosz Miksa (Bpest) 1 ft. Engländer Mór dr. (Banjaluka) 2 ft. Pólányi Dezső 1 ft. Grünvald Ignác dr. 1 ft. Kerekes György 2 ft. Doby Antal — 2 ft. Buda­pestről: Révész Emil 1 ft. Modern és Breitner 5 ft. Engel Károly 1 ft. Stern Jakab 2 ft. Stern Mór. — 1 ft. Becsből: Quittner Jakab és fiai 2 ft. Kellerman és Scharmann 2 ft. Bass és Braun 1 ft. Hecht Jónás és fiai 2 ft. Schvarcz és Kössler 2 ft. — S.-A.-Ujhelyből: Czukkerman Ignác 1 ft. Grünbaum Márk 1 ft 50 kr. — N.-Mihálybői: Spiczel Bernát 1 ft. Fridman Mihály 1 ft. Neu- virth Adolf (Ráczkeve) 1 ft. Moskovits Herman (Izb. Hosszumező) 1 ft. Friedman Izidor 1 ft. Moskovits Leo 1 ft. Propper Fülöp 1 ft. Grün Simon 1 ft. Friedman Márk 1 ft. Bückler Kálmán 1 ft Speiser Márk 1 ft. Lővy Mór 50 kr. Deutch Jakab 50 kr. Leitner Samu 1 ft. Braun Henrik 1 ft. Halasi Lajosné úrnő (Mátészalka) 2 ft. Teich Zsigmodné úrnő (S.-A.-Ujhely) 1 ft. Reich Szidónia urh. (Szombathely) 1 ft. Neufeld Hanna urh. 2 ft. Összes felülfizetések 81 ft 50 kr. Homonnán 1897. november hó 30-án. Stern Gizella Friedman Rózsi titkár. pénztáros. A nemesszivü emberbarátoknak ezen az utón fejezi ki hálás köszönetét: Az elnökség. A közönség köréből. — Alak és tartalomért a beküldő felelős. — Egy kis szellőztetés. Szinna, nov. 29. A mai kornak egyik büszke jelszava a kul- tur-haladás. Lehet is büszke reá, hiszen az em­beri ész s az erő lázas tevékenysége alig ismer jelenleg akadályt, bárminemű terveinek megvaló­sításában. A legelzártabb vidékeket is bevonja a haladás kebelébe, behálózza vasutakkal, táví­rókkal, hogy a közlekedést, az eszmecserét, mely a kultur-haladásnak alfája, megkönnyítse. Mig tehát ez dicsőségére válik a XIX. századnak, addig másrészről érthetetlen a dolog, miért létezik oly vidék is, melyet joggal ne­vezhetünk a sors mostoha gyermekének, mely ha hosszú türelmes várakozás után megnyitja végtére a száját, s csak a megélhetéséhez szük­séges mindennapi kenyerét kéri — minthogy joga van a léthez — ütlegekkel csititják el, s egy-két oldalba lökéssel akarják elnémítani a szegény éhezőt. Zemplén-vármegvének a mostoha gyermeke Szinna és járása. De hogy ez nem pusztán érzékenykedő pa­nasz, nem üres szóhalmaz, nem tényekkel be nem igazolható légből kapott állítás, kiviláglik a következő, csak a közel múltban történt esetről is, melyet a t. közönség b. tudomására akarunk hozni. Vasútról nem beszélhetünk, hiszen ez még álomnak is kissé merész. Távírót, vagy telefont ha kérünk semmi kifogás sincs ellene, csak tessék felállítani, de saját költségén. Járásbíró­ságért könyörgünk Zemplén-vármegyének ez úgyszólván legterjedelmesebb, 49 községből álló járása nevében: azt válaszolják, hogy még an­nak el nem érkezett az ideje. Járási állatorvo­sért még a Homonnától 64 kilométernyire fekvő Zboj vagy Novoszedlicza községének is tessék Homonnára lesétálni. De mindezeket csak eltűr­tük némán, bízva a szebb jövőben! Egy közlekedés-eszközünk van, melylyel életjelt adhatunk magunkról, s ez a posta. De abban sincs nagy köszönet, mert hiszen olyan a postakocsi-közlekedés, a milyen kevés vau hozzá hasonló. Délelőtt 11 órakor s délután 4 órakor érkezik a vonat Homonnára s az azzal jövő Szinnára és vidékére szóló küldemények­nek, — legyen az távirat (nem express, mert ezt gyalogküldönc 5 órai gyaloglás után csak behozza Szinnára) legyen az express levél, le­gyen az sürgős csomag, — ott kell heverniük másnap reggelig, mig d. e. 10 óra körül nagy nehezen elérik rendeltetésűk helyét. De most a posta-forgalom oly nagy, hogy mig a postames­ter feldolgozza az anyagot s kézbesíti a külde­ményeket, egy órai időt föltétlenül igényel. De sietni kell ám! Mert a posta 12 óra után már visszafelé indittatik, tehát ha postafordultával akar válaszolni valaki, ugyancsak szedje össze magát, hogy el ne késsék. Ily viszonyok között múlt hó valamelyik napján Semsey Mihály posta-felügyelő úr, ro- vancsolván a szinnai postát, tarthatatlannak látta a helyzetet, s jó indulattal tanácsolta a közön­ségnek: kérelmezze az igazgatóságnál a posta­járat megváltoztatását akképen, hogy a posta­kocsi még az nap délután 5 órakor indittassék Homonnáról Szinnafelé, s úgy, mig egyrészről nagy előnye a közönségnek, hogy hírlapjait még az nap olvashatja, sürgős küldeményeit koráb­ban kézhez veheti, másrészt több időt nyer pos­tai ügyeinek elintézésére. Kérelmünket ekképen megindokolva felter­jesztettük a t. postaigazgatósághoz, ki átlátva kívánságunk jogos voltát, csakugyan el is ren­delte a postakocsi-menet megváltoztatását és pedig november 20-tól kezdve. Nagy lett az öröm! Hiszen egy lépéssel közelebb állunk a világhoz! De óh egek! „Par- turiunt montes, nascitur ridiculus mus.“ (Vajúd­nak a hegyek, s születik egy nevetséges egérke.) A gyermek még megsem született már is meghalt. Iszonyú pánik támad erre Homonnán. A szállító úr kétségbeesik, hogy neki a lovát Szin- nán kell éjszakáztatnia, ott istállót kell bérelnie stb. stb. kihozza : hogy a postát d. u. 5, mondd őt órakor veszedelmes indítani Szinna-felé, mert hiszen kirabolhatják. Ezzel az aggodalmas argu­mentummal áll elő s az Igazgatóság még no­vember 19-én visszavonja az örvendetes ren­deletet. De, hogy te közönség szintén ki légy elégítve, kapod a postádat egy órával hamarább, mint az előtt. No ugyan nyertünk vele! Adtál Uram esőt, de nincs benne köszönet! Hiszen ezt az egy órai nyereséget, különösen esős és téli idő­ben felemészti az ut rosszasága, s igy ott va­gyunk, ahol a mádi zsidó. De micsoda argumentum az a veszedel­mes!? Hiszen d. u. 5 óra nálunk még nem éj­szaka. Nem az eszkimók országában élünk. Nyári időben erről szó sem lehet, a téli évszakban pedig a mily veszedelmes hajnali 5 órakor in­dulni, éppen oly veszedelmes hajnali 5 órakor, sőt veszedelmesebb. Postakirablásról beszélni kissé merészség azon a stratégiai útvonalon, hol emberemlékezet óta rablás nem történt; hol két felől is a csen­dőrség gyakran cirkál; hol egyik község a má­sikától 3—4 kilométernyi távolságra fekszik ; hol a közlekedés, beleértve a fuvarozást is, mond­hatjuk egész éjszakán át tart. Ami pedig a hó­fúvásokat illeti, azok inkább reggel, illetve haj­nalban akadályozzák meg a posta-szállitását, mikor még halandó nem járt az úton, mikor a postakocsinak magának kell az első nyomot megcsinálni, mint este, midőn a lejárt utón egész rendesen beérkezhetik Szinnára. Elismerjük, hogy a reformáltnak gondolt szállítás több költségbe kerülne ; tessék az eset­ben a szállító urnák fizetésemelést kérni, de egyáltalában helytelen dolog, hogy a közönség mely nem a posta kedvéért van, hanem a posta van a közönségért felállítva, ily csekély, nem ponderáló árgumentom alapján kívánságától elhi­tessék s hátrányt szenvedjen. Az osztatlan igazság kívánta, hogy mig egyrészt ez ügyet az illetékes helyen újból meg­bolygatjuk, másrészt a „Zemplén“ t. olvasókö­zönségének is tudomására hozzuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom