Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1897-09-05 / 36. szám

•— Jótékonyság. Id. Almássy Kálmán gróf a garanyi tüzkárosultaknak 1010 (azaz ezer- tiz) ft.-ot adományozott. A nemes gróf, aki min­den évben pár száz forintot szokott kiosztatni Garany, B.-Ujlak és Kásó szegényei közt, áldó kezével sok fájó sebet heggesztett be. Isten áldja jó szivéért! r. 1. — Bűvészet. Carmellini M. ur, akinek tavalyi ittléte még mindnyájunknak élénk em­lékezetében van, országos kőrútjában, ismét városunkba érkezett, hogy az illúzió, ekvilibrisz- tika és gondolatolvasás terén utolérhetetlen mu­tatványait városunk intelligens közönségének bemutathassa. E művész eddigi diadalait nem csekély mértékben emeli fiumei diadala, melyet mutatyányaival József kir. herceg őfensége ud­varánál érdemelt ki, amidőn sokoldalú ügyessé- nek oly kiváló tanujelét adta, hogy a kir. her­ceg, mellőzve a szokásos főudvarmesreri hivatal részéről kiállittatni szokott elismerőlevél kia­dását, sajátkezüleg a következő, a művészre néz­ve hízelgő bizonyítványt állította ki: „A büvé- szeti, ekvilibrisztikai és gondolatolvasási előadás, melyet Carmellini M. ur ma, fiumei nyaralómban, az Orleans-i herceg, a toscanai nagyherceg és családom jelenlétében rendezett, élénk elisme­résre talált és az illető kiváló ügyességet tanú­sított. Ezért őt a legmelegebben ajánlhatom.“ Fiume, 1897. febr. 6. József kir. herceg, lovassági tábornok. — Carmellini ur ismét körünkben időzik s itt 2 estén át szándékszik működni. Azt hisz- szük, hogy a fenti ismertetés elegendő arra, hogy e kiváló és ügyesen szórakoztató művésznek tö­meges látogatást biztosítson. Közelebbi program különben a falragaszokon! Btt. — Eltűnt fiúcska. H. L. cseleji lakos f. hó 2-án a dargói erdőbe menvén, 5 éves kis fiacskáját is magával vitte, hogy mig ő az er­dőben lesz, a fiú addig egyik gálszécsi rokoná­nál időzzék. A fiú azonban még a d. e. folya­mán eltűnt a háztól, s azóta nem tudják meg­találni.*) r. 1. — Színészet. Ágh Aladár színtársulata Gálszécsen szept. 2-án tartotta bucsuelőadását. Színre került „A kis lord“ 3 felvonásos életkép. A színtársulat innen S.-Patakra megy szerencsét próbálni. r. 1. — A mars halottja. Butkáról Írja leve­lezőnk : Az erre aug. hó 30-án átvonult, Mun­kácson állomásozó 11. honvéd-gyalogezred egyik tisztje, Száraz József főhadnagy ezred-segédtiszt, a mint a vajáni kompról kiszállt, lova megbok­rosodva vágtatni kezdett és levetette lovasát. Az első pillanatban semmi változás se látszott a fő­hadnagyon, legott fölült lovára s Deregnyőn a kocsma előtt leszállva 6 tojásból készült rán­tottét, hozzá féliter bort megvillásregelizve egyszerre halványodni kezdett, szivéhez kapott és holtan összeesett. A megrendült bajtársak meg­indulva vettek tőle végbucsut s folytatták a mar­solást Gatály felé. Temetése, édesatyja Száraz István máv. főellenőr, egy szakasz honvéd, két főtiszt és Deregnyő intelligens közönségének részvételével szept. 1-én ment végbe. — Lopás a búcsún. M.-Jesztrebről, Írja tudósítónk: A mária-pócsi búcsúra igyekező bú- csusokkal özv. Szarvas Jánosné m.-jesztrebi lakos felügyelete alatt, leánya és a czéki ker­tész leánya is elzarándokoltak. A szükséges ele­mózsiát és ünneplő ruháikat, szokás szerint, háton cipelve vitték a hosszú utón. Odaérve, megszálltak csapatukkal egy udvarban. Meg­jővén az est, a félszer alatt lenyugodva ők is mély álomba merültek. A bucsunap reggelére virradva arra a keserű meglepetésre ébredtek, hogy a sötét éjszakában mindháromjuk pod- gyásza eltűnt. — Tűzeset. Bodzás-Ujlakon, aug. hó 29-én esteli 10—11 óra közt, kigyulladt Wein­berger Dávid imregi lakos életnemüvel és ta­karmánynyal megrakott csűre, s a tűz a közel­ben lévő asztagokat, magtárt, valamint a szom­széd Stefancsik körjegyzőnek összes nagy ter­mését, gazdasági épületeit és sok szárnyas állatját elpusztította. A lakóházakat az összecsődült köz­ségi lakosoknak sikerült megmenteni. Az utóbbi károsultnak életnemiije, mint hallom, biztosítatlan volt. A tüzet szándékos gyújtásnak tulajdonítják. r. 1. — Házasság. Varannóról írja levelezőnk: F. hó 2-án városunkban igen nagy szeretettel és tisztelettel kisért esküvő ment végbe. Füzes­séry Péter Erdőbénye közs. jegyzője vezette ol­tárhoz Seliga Antal közs. iskolánk igazgatójá­nak kedves és művelt leányát, Irént. A lakzi igen népes volt s kiváló animóval folyt le az igazgató házánál. Nászasszonyok voltak: Gaal Sándorné, Rettegi Bertalanná, nászok: Füzes- séry György és Ödön főszolgabirák. Nyoszolyó- lányok vőfélyeikkel: Zseltvay Ida Füzesséry Palival, Füzesséry Berta Gyöngyösy Lajossal, Hajdú Ferike Füzesséry Elekkel, Gaál Margit Füzesséry Gézával, Guzeo Henriette Oroszy Pis­tával és Sztankó Margit Bolgáry Andorral. A *) Amint értesülünk : megtalálták a „Verbócz-tanyán.“ Szerk polgári kötést Zseltvay Bogdán, az egyházit Strasser Antal végezte. A lakodalmi nép a késő éjfélutáni órákig együtt volt s a jókivánatokat tósztba öntött köszöntők csak úgy váltogatták egymást. A tánc kitünően sikerült. Az uj bol­dog párnak itt is gratulálunk ! r. 1. — Gőzfürész. Pálházán, vármegyénk határ­szélén, mint értesülünk Goldschmidt Ármin helybeli fa-kereskedő nagyobbszabású gőzfii részt állíttat fel, mely butorfaanyagot fog gyártani. A gőzfürészhez megkivántató fakészletet a Károlyi I^ászló gróf erdejéből iparvasuton fogják a gőz­fürész telephez szálitani. A Bodrogba fűlt. Tokajból írja levele­zőnk : Kis Mihály, Karádról való munkás, a Bod­rogot egymás után kétszer átúszta. Mikor a má­sodik úszásból már-már a parthoz jutott, igy szólott társaihoz: „Lebukok a viz alá, számlál­játok, meddig maradok lent“ és le is bukott. De biz hiába számláltak 100-ig 200-ig: nem jött föl többé. Holttestét a tutajok alól halászták ki. Sze­gény lehetett nagyon, mert „polgári“ temetése volt, pap, kántor és harangszó nélkül — Megerősített alapszabályok. A s.-a.- ujhelyi vadásztársulat alapszabályait a földmív. ügyi kir. minister jóváhagyta. — Knopfler Sándor tanítót, lapunk­nak régi munkatársát, ki már évek óta városunk legelőbbkelő házainál a legjobb sikerrel tanít, ez idén is, különösen azoknak a szülőknek figyelmébe ajánljuk, kik leányaikat a magyar, német és fráncia nyelvben és egyéb ismeretek­ben a legalaposabban akarják taníttatni. Búzaárak. Tokajból írják nekünk : Ha­tárunkban a cséplést immár teljesen bevégezték. Az eredmény 3—4 mag, a tavali termésnek 30, legfölebb 50°/o-a. A zsugorodott szemű búza ára a q 10—11 ft, ugyan, de a magas ár nem pó­tolhatja a nagy mennyiségben való vesztessé­get, mert nincs mit eladni. A répa, kukorica jól áll, a szőlőt, paszulyt leforrázta a hő (öböly) Egy jó csöndes eső kivált a szántásra igen fölérne.*) — Kerékpározók figyelmébe ! Egy jó karban lévő, még kevésbé használt Svift-féle kerékpár eladó. Cim a kiadóhivatalban. — „Törlesztéses kölcsön.“ Felhívjuk ol­vadóink b. figyelmét a „S.-a.-ujhelyi Népbank, mint takarékpénztárinak mai számunkban fog­lalt hirdetményére. — Időjóslat szeptember 5-ére. Ziva­tarok, hősülyedés. Selyem-damasztok kete, fehér színes Henneberg-selyem 45 krtól 14 írt 65 krig méterenként sima, csíkos, koczkázott, mintázott, damaszt s. a. t. (mint egy 140 különböző minőség, 2000 szin és mintázatban s. a. t.) a megrendelt árukat postabér és vámmentesen, házhoz szállítva, valamint mintákat posta- fordultával küldik Heilnebers <3. (cs. és k. udvari szállító) sei.reiiigvArai Zürichben. Svájczba czim- zett levelekre 10 kros, levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek. 5 Irodalom. A „ZenéHi Masrvarnrszág* zongora zenemű folyóirat szeptember 1-sői XVII. füzete következő érdekes zenemű- ujdonságokat közli: I. Orbán Árpád „Késő estig nyitva van az ablakom“ ezimü szép magyar dalt. II. Grieg Eduard „Ase halálát“ a »Peer Gint“ ciklusból. III. Kenedy H. »Találkozunk nem búcsúzom“ rendkívül szép dalát zongora kísérettel. IV. Greizinger Iván, „Emléklap Margitnak' cimü szalondarabját és végül V. Yradier, „Fehér galamb* (ha Paloma) spanyol serenádét magán hegedűre. Minden füzetben ily gazdag tartalommal jelenik meg a ma már oly közkedvelt zenemű folyóirat. Egy — egy füzet mindenkor 10 oldalon a legszobb, s legsikerültebb divatos zeneujdon- ságokat hozza — negyedévben a füzet 60 oldal zenoművet ad 1 ft előfizetésért Előfizethetni a folyó évnegyedre csakis a „Zenélő Magyarország“ kiadóhivatalában Budapesten, VI. Csengery utca 62. a honnan mutatványszámot kivá natra ingyen és bérmentve küldenek. »Államgazdasági számtartás rendszere“ Bochkor Károly dr.-nak, a budapesti egyetemen az államszámvitel- tan rendes tanárának fenti cim alatt az állami és keres­kedelmi szám- és könyvvitelről irt, s úgy a közigazgatás, mint a közgazdasági élet minden ágában és fokozatában közkézen forgó könyve, jövő évi január hó 1 óre negye­dik, egészen átdolgozott és javított kiadásban fog megje­lenni. Szükségessé vált ez főleg az állami számvitelről időközben hozott 1897. évi XX. t.-c. miatt, mely az uj ki­adásban, teljesen rendszeres és pedig az író, ezen a téren eddig egyedül álló tekintélyének megfelelő feldolgozást fog nyerni. Ugyancsak elvi szempontokból és az államival összehasonlitólag tárgyalja a kereskedelmi számvitelt is. A könyv bolti ára 6 ft. lesz. Jövő január 1-ig azonban készpénzben 5 forinttal előfizetéseket elfogad ifi. Na«-d Ottó könyvkereskedése (Budapest, Muzeum-körut 2. a Nem­zeti szinház bórházában.) Egyesületi élet. Egyházmegyei közgyűlés. A íelső-zempléni ev. ref. egyházmegye aug. -7-én Gálszécsen, egyházmegyénknek e számra nézve kicsiny, de annál buzgóbb egyházában tartotta meg őszi rendes közgyűlését. A köz­gyűlés istentisztelettel vette kezdetét, midőn is, az éneklés elhangzása után, Réz László irnád­) Biz igaz a : hiszen öt hete múlt, hogy alig volt e«y szem esö- Szerk. kozott s emelte fel a lelkeket a buzgóság szár­nyain. Istentisztelet végeztével kezdetét vette a tanácskozás Bernáíh Elemér gondnok, kir. táb­lai elnök és Fejes István esperes kettős elnök­lete alatt. A tanácskozó asztalnál ültek mint tanácsbirák : Lónyay Gábor gróf, Dókus Ernő orsz. képviselő, Dókus Gyula, Zemplén-várme- gye főjegyzője, továbbá Hajzer Endre hardicsai. Sárkány Imre gálszécsi, Ujj István ladmóczi és Szeghő Benő zempléni lelkészek. Mint jegy­zők: Hutka József és Dókus László fő- és Pé­ter Mihály h. aljegyzők. Az egyházak szép számmal egybegyült képviselői, valamint a többi érdeklődő közönség a számukra fentartott helyen telepedtek le. A közgyűlés legelső mozzanata vala Ber- náth Elemér gondnoknak alakilag és tartalmilag egyaránt jeles, eszmékben gazdag megnyitó be­széde. Nem habozom kijelenteni, hogy nagy élvezetet és tanulságot szereztem volna a t. ol­vasónak, ha e beszédet egész terjedelmében közleni módomban lett volna, mert abból elis­meréssel láthatta volna a más felekezetű olvasó is, hogy minő nemes liberális álláspontot foglal el egy ref. egyházmegyei gondnok az állammal és a többi felekezetekkel szemben s mint buz­dítja egyházmegyéje lelkészeit és egyházait a folytonos haladásra. De megkísérlem a jeles beszédnek legalább vázlatát adni, mely mindjárt bevezetésében nagy előnynek jelentette ki a prot. egyháznak azt a szervezését, hogy eszerint az egyházi s az ezzel karöltve járó társadalmi kérdő, " hez minden ref. embernek hozzászólása, sőt áoüan intézkedő joga van, amint ez az autonómiából természe­tesen folyik. Majd arra tért át, hogy az emberi haladás, felvilágosodás az államban és társada­lomban több oly törvényt léptetett életbe, melyek belenyúltak az egyházak beléletébe. Ezek egyike a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvény, melyet a szabadságszülte protestáns egyház soha sem ellenzett, sőt jóakaratulag támogatott, bár ez részéről áldozattal, a saját egyházi jogainak csorbításával járt. Itt rátért arra, hogy sokan a vallás szabadgyakorlatáról szóló törvény meg­hozatalával az állam részéről a vallástalanság törvénybe iktatásának tényét látják. O azonban határozottan kifejezést adott annak,a meggyő­ződésének, hogy az nem úgy van. Es e tekin­tetben nagy jogi ismerettel hivatkozott arra, hogy az állam a maga törvényes intézkedései­vel éppen a vallásosság és az erkölcs felvi­rágoztatására igyekszik. De ha kivettek volna is némely jogokat az egyházpolitikai törvények a lelkészek kezéből: annál nagyobb buzgóság- gal foroghatnak hivatások tulajdonképpen való mezején: a hitélet felvirágoztatásán. Es ő bí­zik is a papság ismert buzgalmában, sőt bizto­sítja őket, hogy e törekvésükben a világi elemre is mindenkor számíthatnak. —- A másik, most ép­pen felszínen lévő kérdés a kát. autonómia. Habo­zás nélkül kijelentette, hogy ő ezt a katolikusok oly belügyének tekinti, melyre a más felekeze- tüeknek beavatkozni nem lehet, nem mindaddig, mig e mozgalom törvényes korlátáit megtartja. Azonban, sajnos, folytatta tovább, —* e mozga­lomnál már is aggasztó jelenségek mutatkoznak, melyek harcot akarnak felidézni nemcsak ma­guk a katolikusok közt, de a többi felekezetek­kel és az állammal szemben is. 0 azonban hi­szi, hogy ez csak egyesek külön álló törekvése. A mi jelszavunk legyen: felekezeti türelem, béke, egyetértés más felekezetű testvéreink iránt! E jeles, éljenekkel bőven honorált beszéd után Fejes István esperes olvasta fel jelentését, melyben hü vonásokkal ecsetelte az egyházmegye legújabb eseményeit. Örömmel jelezzük, hogy jelentése évről-évre fokozatosan megnyugtatóbb az egyházak fejlődésére nézve. Mint minden tudósításomban, most is, jóleső értelemmel konsta­tálom, hogy a f.-zempléní e. megye fokról-fokra megy elő nemes hivatásában, hogy kovásza és tüköré legyen Felső-Zemplén nemzetiségi terű- létének. Az egyházakban rend, pontosság, hi­vatalos odaadó buzgalom a hivatalnokok részé­ről s vallásosság, erkölcsi élet, áldozókészség tapasztalható a hívek részéről. Az iskolai mi­zériák kezdenek eltűnni. A tanügy képe hova­tovább örvendetesebb szint mutat. Csak egy példát hozok fel. Két évvel ez­előtt 12 egyház volt tanító nélkül, ma már csak 3—4 egyházból hiányzik tanító. S ahol a bajon másképp nem segíthető : állami iskola állittatik. S minden nagyítás nélkül mondható, hogy mindezek az esperes érdemei, mert ő kormá­nyozza az egyházmegyét, az ő árgus-szeme is-, merheti csak fel az itt-ott mutatkozó hiányokat és az ő gyors és biztos keze siethet csak az azonnal való gyógyításra; holott a jó isten tudja mennyi hivatalt visel még a terhes espe- rességeken kívül a sárospataki főiskolánál, a kerületen, konventen, a zsinaton s pedig nem „Sine cura“-kat ám. Az esperesi jelentés után, mely egész ter­jedelmében j.-könyvbe vétetni rendeltetett, fel­esküdtek az újonnan megválasztott e. megyei - hivatalnokok, u. m. Hutka József papi, Dókus Folytatás a II. mellékleten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom