Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1897-07-04 / 27. szám

fiúcska. — Dedó-dedó! jöjjön el a te országod, — de mihamarább! — Jégverés. Tokajból Írja levelezőnk: Július hó 2-án, úgy 7* 3 óra tájban Ujhely felől jőve nagy dörgés és villámlás között ismét vészes borulat szállott fölénk. Megered­tek az ég csatornái s galambtojás nagyságú, jéggel vegyest iszonyatos zápor örnlött alá. A hegyekről alázuhanó szenynyes viz egész széliében elborította a levezető utcákat, kidöntötte sok udvar kerítését, kapuját, tonna- nagyságú köveket ragadva magával. A kő­fogók bár színig megteltek kővel, iszappal, most is hasznos szolgálatot tettek, mert a rom­boló kőgolyókat ott fogták fésüfog forma geren­dáik között. A jég és zápor nagy kárt okozott fent a szőlőkben és lent az aratásban. — Gyújtogató villám. A pénteki isten- itélet-szerü időben N.-Kövesd község is nagy veszedelemben forgott. Ugyanis egy csűrre le­sújtott és azt fel is gyújtotta a villám. Szeren­csére a nyomban bekövetkezett hatalmas zápor, mely jéggel vegyesen zuhogott alá, a tüzet be­oltotta. — Nagy tűz N.-Czigándon. Az égi há­ború, mely tegnap múlt egy hete Ujhely fölött tombolt, innen délkeleti irányba fordulva, útjába ejtette N.-Czigánd községet is, ahol szintén le­sújtott a gyújtogató villám és lángba borította a Pércsy István lakóházát, melyről a tűz átra­gadt a szomszéd épületekre, és tizenhat lakó­házat, a melléképületekkel, takarmánynyal együtt elhamvasztott. Az erős szél és szárazság miatt lehetetlen volt a tűznek útját állani, mely végig sepert a falu végéig talált házsorokon. — Se hire, se hamva. Tóth Mari 13—14 éves árva leányka, Írja tokaji levelezőnk, még a múlt hó 26-án nyomtalanul eltűnt a bátyja házától. A világ nyelve azt beszéli róla, hogy a Tiszába ölte volna magát, de ez a hir eddig nem bizonyult valónak. — Cigányháboru. Hogy hazánk békés lakosságának mennyi baja van a kóborló cigá­nyokkal, mutatja az alábbi eset is. -—■ Az el­múlt héten vagy hat szekérből álló, cifra öltö- zékü cigány-karaván, Sárospataktól Liszka felé haladva, Vámos-Újfalunál pihenőt tartott, hol lovaikat kifogva, a vasúti töltés oldalán szaba­don legeltettek. Lugos István pályaőr észrevévén, hogy a cigányok lovai tilosban vannak, a fáraó ivadékait távozásra intette; mikor pedig látta, hogy a szép szó nem használ, két lovukat be akarta hajtani a község bírójához. No, de a cigányoknak sem kellett több, vérszemet kapva, legott neki estek a védtelen pályaőrnek s bo­tokkal, dorongokkal agyba-főbe verték úgy, hogy lepedőben kellett haza vinni, ahol most élet­halál között lebeg. A nagy lármára a község­beliek, ki kapával, ki vasvillával, körülfogták a fölbőszült cigányokat, kiket nem csekély küz­delem után végre sikerült is ártalmatlanokká tenni, s mig a lovasemberrel értesített csend* őrök O.-Liszkáról a helyszínére megérkeztek, fogva tartani. Az igy lefülelt cigány-karavánt a tokaji kir. járásbírósághoz kisérték, ahol meg- motoztatásuk után náluk arany-, ezüsttárgyakat és nagyobb mennyiségű lopott ruhanemüeket ta­láltak. K. P. — Eladó szőlők. S.-A.-Ujhely határában fekvő több szőlő van nálunk eladásra bejelentve. — A kiadóhivatal. Ümilárd-Cplvpinot krtól 3 forint 35 kraj­rUUlulu üClJClilOl ciárig méterenként — japáni, chinia;, s. a. t. a legújabb mintázattal és színekben, u. m. fekete, fehér és színes Henneberg selyemet 45 krtól 14 frt 65 kr. méteren x ént sima, csikós, koczkázott, mintázott damaszolt s. a. t. (mintegy 240 különböző minőségben, 2000 szin és mintázattal s. a. t.) a megrendelt árukat, postabér és vámmentesen, házhoz szállítva, valamint min­tákat postafordultával küldenek Ilcillichcrg Gí. (cs. és k. udvari szállító) Kclyemgyárai Zürichben. Svájczba czimzett levelekre 10 kros és levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megren­delések pontosan elintéztetnek. 2. Irodalom. Az ninerlkai. Regény két kötetben irta Archibald Gunter, fordította Fái I Béla. — A Singer és Wolfner-féJe Egyetemes Regénytárban ismét olyan könyv jelent meg, a mely érdekesség és irodalmi érték dolgában bízvást vetekedik a legjobb modern regényekkel. Archibald Gun­ter a mai amerikai irók egyik legkiválóbbja és minden újabb munkája szenzáció-számba megy a tengeren túl és innen is. Egész sereg fórfl-ós nőalak, pompásan jelemezve, vonul el az olvasó előtt, s mindez annyira ébren tartja folytonosan a figyelmet, hogy aki egyszer belekezdett, alig bírja letenni kezéből a könyvet. Gunternek ez már második müve az Egyetemes Rogónytárban. Ara a két kötetnek csinos piros vászonkötésben 2 ft. ,Jön a hajnal.* Ez a címe Abonyi Árpád leg­újabb regényének, mely az „Athenaeum Olvasótárában* most megjelent. A jelenlegi társadalmi életből meríti tár­gyát és rendkívüli eleven leírásban mind-mind megjelen­nek előttünk kortársaink tipikus alakjai. Abonyi Árpád az ő páratlan jellemfestósével ebben a regényében is oly közel férkőzik az emberek érzelmi és értelmi világához, hogy egyes alakjait valósággal leleplezi előttünk, igy a regény egyik főrendezőjét. Szellő Ignác urat Stein báró magántitkárát, a „Potykák“ cimü rapszódia szerzőjét is, kiben az ilyen magántitkár-fajta emberek ős típusa van megörökítve. Különben az egész kötet istenáldotta derült humorral van megírva, mely néha még a komolyabban induló bonyadalmakat is, amelyek roppant leleményesség­gel vannak összeállítva, egyszerre csak felderíti, mint mikor a nap a fekete felhők közül kitör. A rendkívül érdekes és mulattató kötet ára, szép piros vászon-kötésben, 50 kr. Kapható Lővy Adolf könyvkereskedésében. — A .srtroH-vrtrinegvei Jótékony nőegjesű- let múltja én jelelte* cimen Horváth Ödön dr. eper­jesi jogadadémiai dékán, az emlitett emberbaráti egyesület titkárának 432 lapot tartalmazó kötet adott ki az 1861-ben alakult és jelenleg oly elismerésre méltóan működő nemes egyesület múltjáról. Különösen figyelemre méltó a munká­nak az a része, a mely a vármegye és a város történe­tében a szabadságharc korszakát mutatja be az emberba­ráti eszmék szempontjából s a mely több érdekes adatot igyeks ik megóvni az elfeledéstől. Ä mű kiállítása Kósch eperjesi könyvnyomtató-intézetének valóban becsületére válik. A meleg ügyszeretettel megirt munkának megszer­zését szívesen ajánljuk az emberszeretet ügye iránt ér­deklődőknek. Ára 3 ft. Az elárusitásból befolyó összes jö­vedelem az egyesület javára esik. Az előfizetések Kósch Árpád egyesületi pénztároshoz (Eperjesre) küldendők. Adószámviteltan a magyar egyenes adókról, járulékairól és számfejtéséről. Ez a cime annak a közérdekű és közhasznú könyvnek, melyet Kritsa Lukács székes fővárosi adószámviteli hivatali számtiszt irt és adott ki a pénzügyi hatóságok, hivatalok, pénzintézetek, adóhivatalok, adókezeíők és az adózó közönség számára. Előszóval ajánlja Pociikor Károly dr., a budapesti tudomány-egyetemen az államszám- viteltan ny. rendes tanára. A könyv az összes egyenes adók legszükségesebb tudnivalóinak egyetemes gyűjteménye. Az adójárulékok és a számfejtés tekintetébe egyetlen, tehát legelső munka gyanánt jelenik meg ez a könyv, mely különösen az adókamat-térités és késedelmi-ka- mat-számitás tanának, szerző által feltalált, egy­szerű kulcs szerinti, számlapéldákkal illusztrált, világos előadása folytán, az adókezelők részére most már már azon oknál fogva is nélkülözhet- len tárgyat képez, mivel egyúttal az adózó kö­zönségnek is alkalom nyujtátik az adókamat- számitás megtanulására. A föladó, házbéradó, III. és IV. osztályú kereseti adó, valamint a tőke­kamat- és járadékadóra nézve táblázatok tünte­tik fel, hogy 1 fttól az előfordulható legnagyobb jövedelmig terjedő összeg után, menyi a fize­tendő állami adó és általáuos jövedelmi pótadó és a községi adó. A könyv tartalomjegyzéke útmutatást nyújt a különböző foglalkozású egyé­neknek is, hogy a könyv melyik lapján keres­sék a rájuk vonatkozó tudnivalókat. Egy szóval ez a könyv hasznos útmutató minden adózó polgárnak és az egyenes adókkal foglalkozó minden tisztviselőnek. A könyv ára 1 ft 50 kr. és kapható a „Pallas“ könyvkiadóhivatalában (Budapest, V., Kálmán-utca 2,) valamint min­den könyvkereskedésben. Egyesületi élet. A Zemplén vármegyei gazdasági egye­sület S.-A.-Ujhelyben f. hó 1-én d. e. 10 órakor választmányi ülést, ennek végeztével pedig köz­gyűlést tartott. Ott voltak: Andrássy Sándor gróf elnök mellett Molnár István, Andrássy Tiva­dar gr., Zichy Andor gr., Dókus Gyula, Mecz- ner Béla, Meczner .Gyula,, Kun ..Frigyes, Kosin- szky Viktor, Kiss Ödön, Évva Ödön, Kapás L. Aurél titkár és még többen, sokan a vidéki gazdatársak közül. — Elnökké, Molnár István Öméltósága ajánlatára, ismét megválasztották, és­pedig közfelkiáltással, Andrássy Sándor grófot, kinek az egyesület érdekeinek felkarolása és üd­vös irányban történt előbbrevitele körül tagad­hatatlanul szép érdemei vannak, — Andrássy Sándor gr. ajánlatára alelnökökké Kun Frigyest és Meczner Bélát választották, szintén köz- felkiáltással s újra is fölkérték az előbb emlitett alelnököt, hogy mint eddig tette, ezután is legyen szives az egyesület adminisztratív ügyeinek intézésében tevékeny részt venni. Az igazgató-válaszmány 25 tagra ogészittetvén ki. közfelkiáltással igazgatósági tagokká választat­tak : Bernáth Győző, Cseloy Lajos, Dókus Ernő, Dókus Gyula, Ferenczy Elek dr., Hardenberg Aladár gr., Láczay László dr., Lehoczky Endre, Mailáth József gr., Malonyay Ferenc, Meczner Gyula, Miklóss Béla, Molnár Béla dr., Molnár István, Philipp Károly, Potoczky Dezső, ’Sennyey Béla br., ’Sennyey Miklós br., Szent-Iványi László, Szerviczky Ödön, Szirmay Pál, Tutko- vics József, Thuránszky László, Vladár Emil és Weinberger Artur. — A közgyűlés napirendjére kitűzött tárgyak között legfontosabb volt a cukor­kiviteli prémiumot szabályozó 1896. évi XIX. t. c., melynek hatálya a f. évi július hó folyamán megszűnik. Ha az idézett t. c. hatálya új tör­vénynyel, melynek tárgyalásával épp most foglal­kozik az országgyűlés képviselőháza, kellő idő­ben meg nem hosszabbittatnék, a hazai cukor­gyárak, amelyek pedig a Lajtán-túli cukorgyá­rakkal szemben amúgy is a rövidebbet húzzák, nem kevesebb, mint 4,000,000 ftnyi veszteséget szenvednének, ami megint a cukorrépa-termesz­téssel foglalkozó mezei gazdákat döntené vesze­delembe. Az ügy, főleg azért, mert a képviselő- házi ellenzék obstrukciós törekvéssel készül út­ját állani a cukoradóról benyújtott kormányja­vaslatnak, élénk érdeklődést gerjesztett a cukor­répa-termesztéssel foglalkozó zempléni gazdákban is, kik a f. évi jún. 30-án Ujhelyben tartott ér­tekezletükből emlékiratot nyújtottak be, Andrássy Sándor gr. elnök pedig az egyesület részéről szerkesztett nagyobbszabásu és igen gondos köz- gazdasági tanulmányon alapuló kérvényt terjesz­tett elő. —• A gazdák emlékiratát az érdekelt szakministerekhez, a kérvényt pedig az ország- gyűlés mindkét házához rendelte fölküldeni a közgyűlés. —■ A terményvásár szept. 15—18. tá­ján lesz. (Az erről szóló részletesebb tudósítás „Közgazdaság“ c. rovatunkban olvasható. Szerk.) Nyilvános számadás a s.-a.-ujhelyi önkéntes tűzoltó egyesület f. é. június 27-én tartott jótékony célú táncmulatságá­nak bevételeiről és kiadásairól. 1. Személy- és család­jegyekből befolyt: 194 ft — kr. 2. Felülfizetésekből: ______74 ft 50 kr. Összesen : 268 ft 50 kr. Kiadások összege: 145 ft 84 kr. Tiszta jövedelem: 122 ft 66 kr. Felülfizettek a következők : 5—5 ftot: Ambrózy Nándor, s.-a.-ujhelyi ipartestület, Wieder Gyula, — 4—4 ftot: Juhász Jenő, Halász József. — 3—3 ftot: Miklósy István, Tomasovszky Lajos, Ehlert Gyula, — 2—2 ftot: Bock Imre, Schwartz Bernát, Barthos József, Veisz Antal, Rosenberg Bernát dr., Rosenberg Sámuel, Roth József. — 1 ft 50—1 ft 50 krt: Jakubcsó József, Pilissy László, — 1—1 ftot: Török An­tal, Kresinszky Ferenc, Platz János, Wächter Gyula, Szombathy Béla, Grünbaum Simon. Danek Leó, FViss Heiman, Matyasovszky Kál­mán, Szepesy Imre, Adler Vilmos, Fux Jenő, Szepesy (főhadnagy), Zinn er Adolf, Waldman Adolf dr, Erényi N., Grünwald Aladár, Mecz­ner Gyula, Ozibur László, Nemes Sándor, Weinberger Emánuel, Fried Lajos dr., Schnei­der Alajos, Korinkó Jánosné, — 50—50 krt; Gyurkovics Géza, Zvolenszky József, és Klein Artur. Kegyes adományaikért a felülfizető urak - fogadják szives köszönetünket. S.-A.-Ujhely, 1897. julius 3. Schmidt Lajos, Juhász Jenő, t. e. titkár. t. e. főparancsnok. Valkovszky Elek, t. e. pónztáros­A homonnai jótékony nőegyesület jun. hó 27-én alakult meg a polgári iskola egyik termében. Elnökké: Géczi Istvánná, alelnökké : Kelemen Kálmánná és Haraszthy Miklósné, pénz­tárossá : Toronszky Endréné dr.-né, titkárrá : Réz László, választmányi tagokká: Antal Gézáné, Borcsik Gyuláné, Dezső Sándorné, Doby Antal- né, Durcsinszky Gyuláné, Glósz Nándorné, Gócs Józsefné, Kerekes Lajosné, Komár Adollné, Kovaliczky Elekné, Kovács Józsefné, Lukovics Gézáné, Lukovics Ottóné, Matolay Ivárolyné dr.-né, Marasca Istvánná, özv. Pál Lajosné, Pápay Pálné, Persenszky Lajosné, Réz Lászlóné, Rohoska Józsefné és Zalánffy Sánorné úrnők választattak meg. Az egyesület a maga műkö­dése elé, írja tudósítónk, hármas célt tűzött ki: a) a jótékonyság gyakorlását és a földhöz ragadt szegények fölsegélését; b) a nevelés- oktatásügy fejlesztését; c) a nőkben a szépművé­szetek iránt való érzék fejlesztését. Sok humánus cselekedetre és egyáltalában a múltak hibáinak jóvátételére van hivatva itt Homonnán ez a nemes liivatásu egyesület. Bár csak szép példája, hogy megalakult, más nagyobb közsé­geinkben is a jó sziveket tettre, követésre sarkallaná! Tanügy. A piaristák vezetésére bízott s. a.-ujhelyi rk. főgimnáziomnak az 1896/97. iskolai évről szóló Értesítő-jét, mely e napokban jelent meg, szokott érdeklődéssel lapozgattuk végig; hogy mégis a szokottnál rövidebben emlékszünk meg az Értesítőről, annak oka lapunk mai számá­nak zsúfolt térviszonyaiban rejlik. Bevezető ér­tekezése a derék Percnyi József dr. piarista- tanár tollából folyt és 1—82 lapon végig a Sze­mere Miklós költészetének méltatásával foglal­kozik, sok-sok, eddig nem ösmert egészen uj egytől-egyik érdekes, bár helyenkint történetileg nem egészen liü adattal gazdagítván a magyar irodalom történetét Sz. M. irói és költői egyé­niségének kifejlődéséről, amely adatokat tel­jesen megbízható forrásokból, a Sz. M. barátainak imitt-amott talált leveleiből merítette. — A ta­nulók száma 334 volt az iskolai év végén. Je­lesen érettek: Friedmann Bernát, Karajz Jó­zsef és Nagy Béla, — a VII. osztályban: Iíla- vathy Béla ifj., Kolos Henrik és Pfeiffer Gyula, — a VI. osztályban: Burger Jakab, Elefánt Herman, Kolos Sámuel, Novák Béla és Za- vatzky Antal, — az V. osztályban : Bettelheím Jakab id., Dubay Sándor és Lakatos Dezső, Folytatás a II. mellékleten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom