Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1897-12-25 / 52. szám

földmivelésben, viszonyítva a más földmivelő- népekhez önmagunkat, mégis annyira el vagyunk maradva, ennek egyszerű és könnyen is megérthető oka az, hogy nálunk a loldmives- nép g3Termekeinek nevelésére, értem azt a nevelést, amely serdülő, férfi és aggkorában is a kenyeret szerezte meg számára, tehát amely, hogy úgy fedezzem ki magamat: „mesterségét“ képezi — nem sok gondot fordítottak.

Szálló-igévé vált, hogy „az apám is igy csinálta, mégis megélt“. Igaz, az anyaföld jóságából, amely nagyon-nagyon ritkán hagyja el gyermekeit. De arra egyik sem gondol, hogy az apja jobban is megélhetett volna, ha ért vala ahoz, hogy miként lehet a földmivelés minden ágában előnyt teremteni önmagának.

Természetes nem gondol, mert nincs úgy nevelve.

Hogy ez igy nem maradhat: világos tény- dolog.

Meg is indult e tekintetben a dicséretes mozgalom a gazdasági irányú ismétlő-iskolák felállításával.

A zemplén-vármegyei gazdasági egyesület, addig is, mig ezen ismétlő-iskolák a vármegye területén felállittatnak s azokban a gyermekek és serdiiltebbek a kellő oktatás-nevelésben részesülnek, ezidőszerint a felnőtteknek gazdasági irányú tanításokat rendez a marha-tenyésztés, a gyümölcsészet, borászat-szőlészet, a műtrágyázás, a borhamisításról alkotott törvény köréből.

A magas földmivelésügyi kormány által az egyesület részére nyújtott államsegély lehetővé tette, hogy az egyesület ezen téli gazdasági tanításokat a legszélesebb körben, a kellő számú szakemberek közreműködésével, megtartsa.

Az idei gazdasági tanítások Homonnán, Nagy-Mihály ban, S.: A.-Vjhelyben és Mádon fognak megtartatni. Espedig'január, február és március hónapokban, egy egy helyen összesen 30—35 tanítási órában kizárólag felnőttek számára.

Homonnán az előadások tárgya a marhatenyésztés, és állategészségügy köréből vétetik, minők : a borjuk okszerű nevelése; a növendék állatok ápolása, azoknak értékesítése; az apaállatok gondozása, célszerű használata; a különféle á'lati betegségek; az első segély nyújtása a megbetegedésnél; a különféle járványok: a járványos betegségek stb. Ezekkel kapcsolatosan a földmivelés és annak okszerű módjai

Nagy-Mihályban a gyümölcsészet fogja az előadások magvát képezni. Éspedig: a fákról általában; a helyi viszonyoknak megfelelő lágy magú gyümölcsök ismertetése; a csont és hagyó-maguak ismertetése; a gyümölcsfa talajának megválasztása, mivelése, faiskolák berendezése ; a facsemeték különféle szaporítási módja ; a fanemesités és annak módjai; a gyümölcsöskertnek való hely kijelölése; azoknak állandó helyre való átültetése s az itteni ápolása; a gyümölcsfákra kártékony penészgombák s az azok elleni védekezés; kártékony rovarok ; gyümölcsszedés, gyümölcskezelés és értékesítés; a gyümölcs konzerválása; aszalás, gyümölcsíz, gyümölcsbor készítés stb. Ezekkel kapcsolatosan az állatteuyésztés, a cukorrépa termelés köréből vett tárgyak, valamint a műtrágyázásról.

S.-A.-Ujbelyben és Mádon a szőlészet és borászat kőrékől vett tárgyak. Nevezetesen: szőlőtelepitési tervek készítése; a telepítendő szőlő talajának előkészítési munkálatai: iüld- egyengetés, földforgatás, trágyázás, alapcsővezés stb.; a szőlőtelepek berendezése és beültetése; a különféle ojtványok készítési módja; szőlők gyérítése, a gyérítés feltételei; a telepitett szőlők állandó munkái; a szőlők fontosabb betegségei ; a szőlő leszüretelése és a must erjesztése ; a borok ászokolása és derítése; a borok bírálata; bőrbetegségek ; a borhamisítási törvény és annak magyarázata stb.

Mindezen elméleti oktatás gyakorlatban is be lesz mutatva.

Megemlitendőnek tartom e helyen, hogy az egyes, kiváló fontosságú és tárgyú előadásokat az egyesület könyv-alakban ki is nyomatja és a hallgatóság között ingyen kiosztja.

Az előadások megtartására szerencsés volt az egyesület kizárólag szakembereket megnyerni. Az előadók között van Kiss Ernő és Súly Antal kir. szőlészeti és borászati felügyelő ; Kossuth János dr. ügyvédő, szőlőbirtokos; Mathiász József iskola-igazgazgató; Borcsik Gyula és Nagy György törvényhatósági állatorvosok; Zsembery János gazdatiszt; Egreczky Mihály gazdatiszt; Hepp Hugó gazdatiszt; Semsey Gyula gazdatiszt; László Flóris tanító; Vass József tanító; Király Antal tanító, Hira László tanító, Mihály esik Terézia tanítónő, a kassai gazdasági tanintézet két neves tanára és még többen mások.

E díszes gárda garanciát nyújt arra, hogy az elődások szakszerűek lesznek; az egyesület pedig bizva-bizik abban, hogy e szakszerű előadások a lehető leglátogatottabbak lesznek.

Az előadások részletes programját az egyesület most állítja egybe s napok múlva a tanítási helyeken, valamint az azokkal szomszédos községekben hirdemény utján közzé is teszi. , Addig is, e helyen hívja fel a városok, községek elöljáróinak és az érdeklődő nagyközönség figyelmét ezen örvendetes ténykörülményre. A gazdasági egyesület elnöksége.

A szénkéneg-szükséglet dolgában a

következő rendeletet intézte a földmiv -ügyi kir. minist, a tarczali m. kir. vincellér-iskolához :

A szénkéneg-szükséglet fedezése körül szerzett tapasztalataim arról győztek meg, hogy a szőlőbirtokosok a szőlőik gyérítésére szükséges szénkéneget az illető raktárnál rendesen abban az időpontban rendelik meg, amikor a szénkéneget nyomban fel is akarják használni. Ennek következéseképen a szénkéneg-raktárak is szénkéneg-szükségleteiket szintén csak közvetlenül az illető szénkénegezési időszak elején jelentik be. így aztán az a helyzet áll elő, hogy oly nagy szénkéneg-mennyiségről kell az utolsó pillanatban gondoskodni, amelyre előre számítani vagy következtetni nem lehetett. Ez egyrészt tetemesen drágítja a beszerzést, másrészt a raktáraknak a kellő időben szénkéneggel való ellátását vagy nagyon késlelteti, vagy az illető szénkénegezési időszakra egészen lehetetlenné teszi.

Hogy ennek jövőre eleje vétessék s abban a helyzetben legyek, hogy a szénkénegezési időszakra szükséges szénkéneg-mennyiségről kellő időben tájékozást szerezvén, a szénkéneg beszerzését az illető szénkénegezési időszakra biztosíthassam, ezennel kijelentem, hogy ezentúl csak az a szőlőbirtokos számíthat szénkéneg megrendelésének teljesítésére, aki:

1. tavaszi szükségletét, ez alkalommal kivételesen, 1898 évi január hó 17, jövőre pedig legkésőbb a tavaszi gyéritési időszakot megelőző év december hó 1-ig;

2. őszi szükségletét legkésőbb ugyanazon év május hó 1-ig annál a raktárnál, amelyből a szénkéneget átvenni kívánja, előjegyezteti.

Felhívom ennélfogva (a címet) hogy ezen rendelkezést kellő módon, a szükséghez képest az ottani hírlapok utján, hozza a szőlőbirtokos- ság tudomására.

A szőlőbirtokosok által ekként bejelentett szénkéneg-mennyiséget (a cim) a tavaszi szükségletet illetőleg ez alkalommal kivételesen 1898 január 5-ig, a jövőben pedig a tavaszi gyéritési időszakot megelőző év december hó 5-ig, az őszi szükségletet ugyanazon év május hó 5-ig nálam jelentse be.*)

Kelt Budapesten, 1897. december hó 11.

Darányi s. k.

*) Lapunk nyomatása közben vettük a figyelmeztetést, hogy akinek szénkéneg-fecskendő kell : azt is már most jegyeztesse elő a tarczali vincelórlskola igazgató- ságánál. S zerk

Sá-toralja-Ujhelyi piac. 1897. dec. 42.

1 ||ll

I. o.

11

o

fi |kr

it

fi j k

ft

kr

16 gr. zsemlyePaszuly too ^

7 —

5

50

kilgram monk int *

» I ^

8

06

Ahajd' c-kenyér

— 19

17

W.altszilva 100 1.

24 22-Ko/.'.-kenyér- 1«

16

» 1 y- 26

—

—

Marhahús- 4Kj

44

Őrlött dara 100 ^

22

18

—

Borjú ús

— -56

53

' V

— 24

—

20

Bárányhús

— 40

86

Tatárka too liter---1--—

Sertéshús

— 56» 1 »

— 2016

>zu'onna

ti;.Burgonya ioo liter

2 20

1

80

Pátens gyertya Öntött gyertya

— 56

— 46

64

Életneműek :

Szappan

— 94

—

Ruza i mmázsa

1211

80

Egy toj.ís

— 4

—

Kétszeres 1 mm.

!-•

—

—

» kiló mák

— 32

—

24

Rozs i mmázsa

8 00

7

80

» , vaj- 8570

Malátaárpa i mm

6 80

6

70

Sertészsír

— 80

16

7ti

Á.pa i mm.

6 30

6

20

Liszt too kiló

21 60

20

80

Zab i mm

6 60

fi

50

» 1 »

— 22

—

—

Kása i mm.

11 —

9Borsó too kiló

18 17

Kukorica i mm.

5 60

5

50

» 1 »

— 20

—

18

Spiritusz I liter- 63

—

—

Lercse too »

12 —

8

00

» áiooTralles0- 71

68

» > ,

— 14

9

Sav. káposzta i ko.- 12

10

Vármegyei Hivatalos Rész.

24550/97. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától.

A 10 járási főszolgabíró ak.

A földmivelésügyi minister ő nagyméltóságának f. évi 8196/eln. szám alatt kelt intéz- vénye folytán tudomásul vétel és közhíré tétel végett tudatom, hogy a boszniai és herczegovi- nai országos kormány f. évi november hó 5-én kelt 145723 számú hirdetménye szerint a következő intézkedéseket léptette életbe.

I. Ragadós tüdőlob miatt szarvas marháknak Boszniába és Herczegovinába való bevitele Nyitra és Pozsony vármegyékből tilos.

II. Ragadós száj és körömfájás miatt kérődzőknek Boszniába és Herczegovinába való bevitele: Alsó-Fehér, Bács-Bodrog, Békés, Be- reg, Esztergom, Hont, Hunyad, Kolozs, Komárom, Krassó-Szörény, Nógrád, Szeben, Temes,

Torda-Aranyos, Torontál és Zemplén vármegyékből tilos.

III. Sertésvész miatt élő sertéseknek Bosznia és Herczegovinába való bevitele Magyarország egész területéről tilos.

Ezzel egyidejűleg a f. évi 22615 számú felhívásomban foglaltak hatályukat vesztik.

S.-A.-Ujhely, 1897. december 7.

Matolai Etele, alispán.

25387. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától.

A 10 főszolgabírónak.

Az 1898. évi január hó 14-én Tőke-Tere- besen megtartandó pótlovazásra vonatkozó hirdetményt azzal teszem közhírré, hogy azt a ló- tenyésztéssel foglalkozó községekben haladéktalanul azzal tegye közhírré, miszerint a jövőben S.-A.-Ujhelyben pótlovazás nem fog tartatni.

S.-A.-Ujhely 1897. évi dec. 8-án,

alispán helyett:

Dókus Gyula, főjegyző.

Másolat.

Hirdetmény. A magy. kir. kassai 5-ik hon- védhuszár-ezred pótlovazó bizottsága által, 1898. évi január hó 14-én d. u. 3 órakor Tőke-Tere- besen a nagyvendéglő előtt készpénz fizetés mellett körülbelül 150 darab pótló fog vásároltatni. A lovaknak tökéletesen egészségeseknek, jól tápláltatnak és teljesen hibátlanoknak kell lenni; magasságuk : 158—166 centiméter, koruk : 4—7 év között legyen. Azon lovak, melyek ezen körülménynek meg nem felelnek, nem fogadtatnak el; úgyszintén nem fogadtatnak el azon lovak sem, melyeknek farkaik levágva (courtirozva) vannak. Az ár alku szerint, a ló minőségéhez képest 500 egész 700 koronában, egyes kivételes esetben kitűnő lóért 800 koronában állapittatik meg s a kialkudott ár illetőleg a lólevél átadása után a helyszínén fog kifizettetni; a nyugtatóbélyeget az előadó köteles fizetni. Felhivatnak a lótenyésztők és lótulajdonosok, fenti feltételeknek megfelelő lovaik előállítására. Kassán, 1898. évi január havában, báró Taxis József s. k. ezredes-ezredparancsnok és a m. kir. kassai 5-ik honvédhuszár-ezred pótlovazó bizottságának elnöke.

25634. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától.

A 10 főszolgabírónak.

A földmivelésügyi minister ő nagyméltósága folyó évi 71747 szám alatt kelt körrendeleté szerint megkönnyíteni óhatván a sertésvész elleniyédekezésben a vérsavóval való ojtási kísérletezéseket, a székes főváros közelében egy sertésvész elleni vérsavót előállító ideiglenes telepet létesített. — A vérsavó előállítása államilag és állami felügyelet alatt történik s a telep naponta mintegy 500 adag vérsavót termel s a vérsavót egyelőre ingyen bocsátja a gazdák rendelkezésére, — mely postai utánvét mellett a megrendelés berékezésének sorrendjében és a készlet arányában fog kiszolgáltatni. — a meg- rendélések a földmivelésügyi ministérium állategészségügyi osztályához Budapesten intézendők.

Felhívom tekintetes főszolgabíró urat, hogy ezt a legkiterjedjebb módon tegye közhírré.

S.-A.-Ujhely, 1897. december 8-án.

Alispán helyett:

Dókus Gyula, főjegyző.

25513. sz. T. Zemplén vármegye alispánjától.

A 10 főszolgabírónak.

Folyó évi 22935 szám alatt kelt felhívásom kapcsán, a földmivelésügyi minister ő nagyméltóságának folyó évi 8412/ein. számú intézvénye folytán tudomásul vétel és közhírré tétel végett tudatom tekintetes főszolgabíró úrral, hogy a ragadós tüdőlob jelenlegi elterjedéséhez mérten és a német kormány által folyó évi november hó 22-én 59 szám alatt közzétett kimutatás szerint, a szarvasmarháknak Németországba való bevitele a ragadós tüdőlob esetleg behurcolásá- nak veszélye miatt, ez idő szerint, Nyitra, Pest- Pilis-Solt-Kiskun és Pozsony-vármegyékből tilos.

Egyúttal megjegyzem, hogy oly törvényhatóság területéről, melynek területén csak egy községben is ragályos tüdőlob megállapitatott, vagy uralkodik, a miről a szakértők a nekik he- tenkint megküldött „Földmi velési Értesítő “-bői mindig hiteles tájékoztatást meríthetnek, szarvas- marhát Németországba szállítani feltétlenül tilos, tekintet nélkül arra, hogy az illető törvényhatóság neve a német kormány által időnként közzé tett kimutatásba felvétetett-e ?

S.-A.-Ujhely, 1897. évi december 8-án.

Alispán helyett: Dókus Gyula, főjegyző.

57846 II. 897. sz. M. kir. pénzügyigazgatóságtól. Körözvény

valamennyi községi elöljáróságnak Zemplén- vármegyében.

A m.-vásárhelyi m. kir. pénzügyigazgatóság 25147/III. 97. sz. megkeresése szerint Bér-