Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1897-12-19 / 51. szám
Ezután Gérecz K. előterjeszti az egyesület működéséről szóló jelentését, rámutatván mindazokra a hatáskörén kívül álló körülményekre, melyeknél fogva az egyesület, vezetése alatt, élénkebb munkásságot ki nem fejthetett. A jelentés a vezetőség iránt való elismerés megnyilatkozásával tudomásul vétetett. Majd Hódossy Béla áll föl s főispán Öméltóságát tiszteletbeli tagul megválasztani ajánlja. Ajánlatát a közgyűlés lelkesült éljenzéssel fogadván, Öméltóságát egyhangúlag megválasztja tiszteletbeli taggá s ezt egy a közgyűlésből legott kiküldött bizottsággal tudomására hozza. E bizottsággal enyütt érkezett a közgyűlésbe szeretett főispánunk, hol is a szűnni nem akaró éljenzés lecsillapítása után, a tanítók iránt érzett jó indulatának, a tanitó-egyesületi intézmény fontosságának elismerését szép szavakban kifejezésre juttatván, a tanitó-egyesületet támogatásáról biztosította. Ezután következett a tisztujitás, melynek keresztülvitelére Csécsi N. Pál választatott korel- nökűl s mellé szavazatszedő bizottsági tagokul Seliga Antal és Kárpáti Péter küldettek ki. Azonban a szavazatszedő bizottság működésére nem volt szükség, mert a közgyűlés tagjai felismervén az egyesületi ügyek vezetésére alkalmas egyéneket, egyhangúlag választották, még pedig elnökül: Hódossy Béla sárospataki tanítóképző tanárt; alelnökökül: Vágó és Gérecz Károly Gyula ; főjegyzőül: Hubuy Bertalan; aljegyzö- kül : Kulcsár Ferenc és Schneider Jakab ; központi pénztárosul: Kárpáti Péter tanítókat. A központi választmány megalakítására nézve nagys. Nemes Lajos kir. tanfelügyelő ur, ki szokásá szerint élénk és páratlan ügyszeretetről tanúskodó részt vett a közgyűlés programpontjainak tárgyalásaiban, javasolta, hogy a já rásköröknek minél gyakoribb és hathatósabb közvetett érintkezése céljából minden járáskor képviselve legyen a választmányban. Javaslatához képest a központi választmány tagjai lettek : Knopfler Sándor, Kötse István, Vitt József, Mathiász József, Andrejkovics Pál, Kurucz Vazul, Bajkai Imre, Lábos Endre, Lintz Géza, Pusztay Mihály, György Mózes és Zseltvai Bogdán tanítók. A tisztujitás megejtése után Dókus Gyula Öméltósága elhagyván a gyüléstermet, Vitt József tiszteletbeli taggá választani ajánlja a közgyűlésnek. Ez ajánlatot a közgyűlés nagy lelkesedéssel elfogadván, erről Öméltóságát küldöttsé- gileg értesítette. Ezután az újonnan választott elnök Hódossy Béla elfoglalván elnöki székét, az uj tisztikar vezetése mellett letárgyalta a napirendet. Fontosabb határozatai a következők : Az egyesület felvirágoztatása tekintetében elfogadja a közgyűlés Hódossy Béla elnöknek azt az indítványát, mely szerint 1. az alapszabályok és régebbi közgyűlési határozatok szigorú erélylyel és lelkiismeretes pontossággal végrehajtassanak. 2. Hogy a tanitóknak gyűléseken való megjelenésre szerzendő fuvar és napdij kérdése minél előbb tisztáztassék és 3. Hogy egy hivatalos közlöny mielőbb létesitessék. — Annak tudatában, hogy a tanitó-egyesületi intézmény csak úgy felelhet meg céljának, ha abba a tanítók felekezeti külömbség nélkül bele vonhatók; továbbá ismerve azon körülményt, hogy a tanítói gyűlések gyér látogatása a tanítók szegénységére vezethető vissza : Dókus Gyula Öméltóságának nagy lelkesedést támasztott indítványára a közgyűlés utasította az elnökséget, hogy a vármegyei közig, bizottsághoz kérvényt adj óit bé az iránt, hogy mindazok a tanítók, kik sem állami sem községi pénztárból a gyűlések idejére nap- és fuvardíjban nem részesülnek, a vármegyei közmivelődési alapból kapják azt. Az egyesület anyagi ügyeinek rendezésére uta- sittatik az elnökség, hogy az ügyet a választmánynyal együtt tanulmányozván, jelentését a jövő közgyűlésre adja be. Tapasztalván, hogy a járásköri "gyűlések gyér látogatottsága miatt mozgalmas egyesületi élet nem fejlődhetik: határozatba ment, hogy a gyűlések nagyobb népességének biztosítása végett úgy a felső, mint az alsó zempléni járáskörök együttműködés céljából egyesittessenek. Hiányos lenne beszámolóm, ha meg nem említeném, hogy közgyűlésünk Wlassics Gyula dr. m. kir. küzokt. minister ur őnagyméltóságát táviratilag üdvözölte, továbbá, hogy az „Aradvi- déki Tanitóegylet“ a vett meghívóra egy testvéri szeretettől áradó levélben üdvözletét küldte. * A gyűlést követő bankettről Sch. kollegám hivatott tolla a „Zemplén“ múlt számában elég kimerítően referált. Csak egy sajnálatos dolgot láttunk benne. Nevezetesen ott, ahol a Vitt Józsefnek Beregszászy I. s. tanfelügyelő urra elmondott pohárköszöntőjét, a Veres tkp. tanár humoros tósztjával vonatkozásba hozta. Tette ezt oly alakban, mely a jelen nem lévőnek úgy tünteti fel a dolgot, mintha Vitt J.-nek pohárköszöntőjét, vagy személyét, vagy az egyesület körül nyilvánult ténykedését tette volna Veres F. tanár nevetségessé.**) Azok kedvéért, a kik Vitt kollegánknak egyesületünk körül kifejtett buzgalmát, tehetségét és intelligenciáját nem ismerik, kötelességünk idejegyezni, hogy ő nem „szegény kollega“ és hogy őt „tönkresilányitani“ nem lehet.***) Viszont aki ismeri Veres F. ranárt és az ő elmés sziporkáit átérti, tisztában van arról, hogy ő soha senkit „tönkresilányitani“ nem törekszik. S.-Patak, dec. 10. Hubay Bertalan, t. e. főjegyző. Pótkimutatás a homonnai izr fílléregyesület javára tett felülfizetésekről: Dezső Sándor kir. járásbiró úr 4 kor. Kálmán Nándor r. k. lelkész úr 2 kor. Klein Jenő ur (Budapostről) 4 kor. Gutmann Mór úr (Luka) 2 kor. A nemes szivü adakozóknak benső köszönetét mond : az elnökség. *•) Eszeágában som volt, do nem is lehetett, mert köztudomás szerint Sch. úr W. úrnak nemcsak jóbarátja, do tisztelő kollegája is. Szeri. ***) Seh. referájádának humoros eszmomenete alat- tomban értette, hogy az idézőjelben szignált kijelentések afféle kedélyes ártatlan torzítások, mint azt Seh. ur élőt tünk utólagosan, bár, fölfogásunk szerint szükségtelenül, kimagyarázta. Szeri. A közönség köréből. — Alak és tartalomért a beküldő felelős. — M. kir. posta- és ta.virdaigazgatóság. 11295/897. szám. A „Zemplén“ cimü hírlap tekintetes szerkesztőségének. S.-A.-Ujhely. Becses lapjának folyó hó 5-én megjelent 49. számában „Egy kis szellőztetés“ cim alatt olvasható közleményre vonatkozólag értesítem a tekintetes szerkesztőséget, hogy a homonna— zemplén-szinnai postajáratnál tervezet és f. évi november hó 20-ikától életbe léptetni szándékolt menetrendet ezen igazgatóság tényleg elejtette, de korántsem az illető postaszállitó érdekében, hanem kizárólag azon okból, hogy a homonnai járás szolgabirósága amint értesült a menetrend megváltoztatásáról, ezen igazgatósághoz intézett hivatalos átiratában a kérdéses postajáratnak az esti órákban való közlekedését aggályosnak, sőt veszélyesnek nyilvánította, hangsúlyozván, hogy a Homonna és Zemplén-Szinna közti utón „folyton ide-oda menetelnek nagy számú idegen gyári munkások“, továbbá, hogy a postajárat ki volna téve annak hogy a téli időszakban farkasok által is megtámadtatnék és hogy hófúvások esetén a postaküldönc lovastól együtt elveszne és megfagyna. Ilyen körülmények közt ezen igazgatóság kénytelen volt a két menetrend életbeléptetésére vonatkozó rendeletéit hatályon kívül helyezni és az eddigi menetrendet némi módosítással továbbra is meghagyni. Kassán, 1897. december 7. Bene kir. tanácsos, pt. igazgató. CSARNOK Sz^aíAc. Erzsiké gyönge virág, de igéz már lelke szemében; Hajnali csillagfény róla, mi szerteragyog. * Erzsiké égre tekint s kezeit kulcsolva imázik: Mennyei szent fölség áldd meg az édes apám 1 Add, hogy a nép üdvét munkálja szeretve, a míg él, S általa tedd, boldog lenne örökre hazám ! Áldj meg mindenkit, de kiváltképp édes anyámat; Nála a jóságod, s fénye, világa enyém ! * Erzsiké légy boldog ! dalaid zengése ezüsthang! Üdvöt lelsz, ha hiszed — jót kegyel óva az ég * Erzsiké légy vidám ! mosolyodra virág fakadozzék ! Nincs szebb táj, mondják, mint aranyos Sziget-ünk! QJtiAeo M. tanácsa. Négyszer igyál, az elég, ha ebédnél ülsz Gyula s Géza : Önmagadért legelőbb idd ki pohár borodat! Jóakaróidnak szánd a másodszori hajtást, Vigságért ihatol harmadik Ízben öcsém ; Ellenségvesztét az erős óhajtja akárhol; Érte ürítsd ki tehát a negyedik poharad! Veszszen az ellenség! temetőjét hordja a farkas, S Borsi körül szaporán lője agyon a magyar! QCtzavaAó: Cifra beszéd s bizalom vakká teszi olykor az embert, Főleg az ifjoncot — nemde Sanyó igaz az ? Légy te szerény váltig, hogy okosnak nézzen a bölcs is; Értékök vesztik mindig a nyegle fiúk ! * Férfierő fegyver, bátorság rajta arany fény; Ezzel vív a magyar, mig diadalra talál. * Gyáva, ki elcsügged munkától visszariadva; Bátor mindenkor s győzni tanúi a magyar. * Százszoros üdvözlet s köszönet jó Géza a cikkért, Az, ki erőt adhat védje meg életedet! Tenni az élet öröm, jót tenni nemesnek örök kéj, Tégy hát jót mindig : Gézusum, édes öcsém ! Majzilc K. Közgazdaság. Sátoralja-Ujhelyi piac. 1897. dec. 17. I. O. 11 <>. i. 0. II o ft k, (t kr ft (kr ft kr 16 gr. zsemlye _ 2 — — Paszuly ioo > 7 _ 5 50 kilgrammonkint • » 1 >-t 8 •Ju 06 Abajdoc-kenyér — 20 18 Aszaltszilva too 1. 24 — 22 TRozs-kenyér — 18 16 > 1 > — 26-fMarhahús — 4* 44 Orlött dara ioo ^ 22 18 Borjú' ús — 60 — 56 > 1 > — 2 4 20 Bárányhús — 40 — 36 Tatárka ioo liter —-*rSertéshús — 56 — — > 1 » — 20-8 ' 10 Szalonna 65 — Burgonya ioo liUr 2 20 1 80 Pátens gyertya — 56 64 Életneműek : Öntött gyertya — 46 — — szappan — 24 — — Búza mmázsa 12 — 11 80 Egy tojás — 2 Kétszeres l mm. — — 4» kiló mák — 28 — 24 Rozs i mmázsa 8,70 7 80 > , vaj — 75 — 70 Malátaárpa i mm. — — .u Sertészsír-80 15 76 Árpa i mm. 6 80 6 80 Liszt too kiló •21 60 20 80 Zab I mm. 6 60 6 50 — 22 — — Kása i mm. 12 — 10 Borsó too kiló 18 — 17 Kukorica t mm. 5 50 5 40 > I » — 20 — 18 Spiritusz l liter64 — — Lencse 100 » 12 — 8 (10 » á tooTralles0 — 71 68 » ' > 14 9 Sav. káposzta i ko. 12 10 Vármegyei Hivatalos Rész. 1055 . sz./főisp. 97. T. Zcmplén-vdrmcgycfőispánjától. Pályázati hirdetmény. A nyudijazás folytán megüresedett homöri- nai járásorvosi állásra, a melylyel évi 500 ft tiszti fizetés és 100 ft utiátalány élvezete vah egybekötve, pályázatot hirdetek. Pályázók felhivatnak hogy az 1883. évi %■ t. c. 1. és 9. $. I. pontja 3-ik bekezdésében előirt minősítésüket, s ennek kiegészítéséül a nagy- méltóságu m. kir. belügyministerium 1893. évi 80099. szám alatt kelt rendeletével szabályozóit tiszti orvosi vizsgának letételét igazoló bizonylattal fölszerelt kérvényeiket hozzám bezárólag 1898. évi január hó 20-ig nyújtsák , be, mivel későbben érkező folyamodványokat figyelembe venni nem fogok. S.-A.-Ujhely, 1897. december hó 9-én. 2—2 Molnár, főispán. 23229. sz. T. Zcmplán-vármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak. A földmivelésügyi minister őnagyméltósá- gának f. évi 64896. számú intézvénye folytán tudomásvétel és közhirrététel végett tudatom, hogy a morvaországi cs. kir. helytartóság f. évi október hó 18-iki 88646. számú hirdetménye szerint a Magyar- és Horvát-Szlavonországoknak az ausztriai szabad forgalomból ki nem tiltott járványmentes területeiről származó egészséges élősertések Iglau városba is bevihetők a folyó évi 4703. számú földmivelésügyi ministeri köi- rendeletben foglalt feltételek mellett. S.-A.-Ujhely, 1897. november 10. Matolai Etele, alispán. 24210. sz. T. Zcmplc'n-vármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak Alábbi, Győr szab. kir. város 1898-ik évi vásári sorrendjét közhirrététel végett másolatban kiadom. S.-A.-Ujhely, 1897. november 19. Matolai Etele, alispán. Másolat. Országos vásárok sorrendje Győr szabad kir. városban 1898. évben: 1. A piroskai vásár január hó 17. és 18., a nagyhéti ápr. 4. és 5., az urnapi jun. 6. és 7., a magdolnai jul. 18. és 19., a kisasszonyi szept. 5. és 6., a teréziai oki. 10. és 11., végül a katalini vásár növ. 21. és napjain fog megtartatni. Az urnapi és teréziai vásárok ló- és szarvasmarhadijázással vannak egybekötve. A lódijazás a vásár hétfőjén, d. e. 9 órakor történik. Az országos vásár kezdődik a vásár első és második napján reggeli 5 órakor és véget ér este 8 órakor. Az elő- és utóvásárók tilosak. A ló- és szarvasmahavásár a vásár első napján legélénkebb. A hetivásárok szerdán és szombaton vannak, szerdán marhavásárral egybekötve. Lovak, szarvasmarhák, juhok, kecskék és
