Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1897-11-21 / 47. szám

a

egyesület“ pár forintot tartalmazó perselyét, s egy kabátot vitt el. Ennek a lopásnak a tettese Hupczej Mihály rafajóczi születésű kocsis, aki szintúgy, mint kollegája, a „Magyar Király“ vendéglőben szolgált. A bűnösöket a rendőrség átkisértette a vizsgálóbirósághoz. — Folyó hó 18- án éjjel pedig Goldberger Mózesnek, úgynevezett „Gyilkos“ korcsmájába törtek be éspedig akként, hogy a Vadászi Antal udvara felől, a laza falba lyukat vájtak s azon keresztül a korcsmaszobába mászva a pénzesfiókból körülbelül 20 ftot elloptak. A korcsmáros fölébredt a neszre, hanem azt hitte, hogy patkányok moszatolnak s azért egyet fordult és tovább aladt. A tetteseket nyomozzák.

— Kaszinói élet Sárospatakon. A folyó

év elején újjáalakult „Sárospataki polgári kaszinó“ újabban mind több-több jelét adja é'etre- valóságának és fejlődésképességének. A nyár folyamán tartott táncmulatság tiszta jövedelméből már megvettetett alapja a kaszinó-könyvtárnak, mely eddig is szép használatnak örvend s tervbevett továbbfejlesztése csak hasznos fog lenni. Újabban pedig népszerű felolvasások tartásával igyekszik a kaszinó hivatását betölteni s az ismereteket első sorban a kaszinónak többnyire iparos- és kereskedőtagjai közt, később tán a nagyközönség közt is terjeszteni. F. hó 14-én volt az első felolvasó-est, melyen első sorban Ballagi Géza dr. tanár, kaszinó-elnök, fejtegette a kaszinó, s különösebben e felolvasások célját és jelentőségét s utána mindjárt ő tartott egy szabad előadást a valutáról és valuta-rendezésről. — Mandel Húgó dr. volt a második felolvasó, ki a hipnózisról értekezett. Úgy a szabad-előadás, mint a felolvasás méltán kiérdemelte a jelen volt szépszámú hallgatóság elismerését. — Este a sikerült első felolvasás örömére kedélyes társasvacsora tartatott, melyen a jelenvoltak vidám hangulatban a késő éji órákig együtt maradtak. K.

— Magyar prédikációk Homonnán.

Örvendetes eseményről adhatunk hirt, mely bizonyára minden magyar érzelmű emberben jól eső érzést fog kelteni. Homonna, a felvidéknek e törekvő városkája, a magyarosítás terén kiváló sikereket ért már el eddig is, mivel a lakosságnak legnagyobb része ért és beszél is magyarul. Egy, csak egy hely, a templom volt az, honnan száműzve volt a magyar nyelv mostanáig. Akárhányszor tettek lépéseket, hogy e téren is történjék valami, mindig a volt rá a válasz: hogy nem lehet. A milléniom esztendejében a hazafiaságról ismert kassai megyés püspök körrendeletben intézkedett, hogy minden harmadik vasárnap a szentbeszédek magyar nyelven tartassanak, de a róm. kát. liivők nagy csodálkozására ennek a rendeletnek sem volt foganatja. A segédlelkészi személyzetben történt személyváltozás révén azonban most örvendetes javulás állott be. Kálmán Nándor, a polgári és felső kereskedelmi iskolához kinevezett hitelmező ugyanis erélyes akarattal hozzá fogott a püspöki körrendelet végrehajtásához, s e nehéznek látszó kérdést úgy oldota meg, hogy minden vasárnap reggel, kismise után, magyar nyelven szép, tartalmas szentbeszédeket tart a hívőkhöz és a tanuló-ifjusághoz. E hazafias törekvés meg is termette gyümölcsét, mert a hitéletnek nem remélt fellendülését eredményezte. A hívőkkel zsúfolásig megtelt templom tesz erről bizonyságot. Általános az öröm a városban, hogy a legszentebb helyen is kivívta, vagyis, inkább visszavivta ősi jogát a magyar nyelv. Örömet és biztató reményt kelt bennünk jövőnk iránt, látva, hogy a második ezredév hajnalán mily diadalmasan tör utat a legzárkozottabb helyekre is a magyar nyelv. Vajha e hazafias cselekedet számos követőre találna a vármegyében 1 . . . rl,

— A befejezett szüret Tállyán, írja a Nemzet, igen szép eredményeket produkált. (sz- szesen 2744 hordót szűrtek, melyek 80—120 ft. árért kelnek el helyben. Nevezetesebb bortermelők: Bernáth Béla fképviselő 322 hordó, Szabó Gyula dr. 320, Maillot György br. 288, Lipóczy Norbert 232, Botka Géza 176, Andrássy Géza gr. 90 hordó stb. Jövőre még sokkal nagyobb eredményre van kilátás, mert mindig nagyobb terület ujittatik meg.

— Templom-fölavatás. A monoki kisded ref. egyháznak, Írja alkalmi, tudósítónk, e f. hó 14-ikén örömnapja volt. Épen száz éve annak, hogy az előbb Monokról elűzött ref. hívek ősi földjükre visszatelepedhettek, s templomot építhettek. E templom az idők folyamán használhatatlanná vált. A kicsiny, de hitbuzgó nép lelkésze, Kun Miklós fáradozása s a nagy jótékonysága Andrássy Dénes gróf Öméltóságának 1000 azaz ezer ftnyi kegyes adománya alapján a régi templomot részint újból építette, részint megékesitették. Az igy megújított templomot f. hó 14-én nyitották meg a hivő lelkek használatára. A fölavató beszédet és imát nt. Zombori Gedő megyasszai ref. lelkész ta- nácsbiró. mint kiküldött és felkért hivatalos közeg tartotta. A művészien szerkesztett és magas szárnyalásu ima, a költői szépségekben gazdag,

a múltra is vonatkozó, de minden felekezetisé- gen felülemelkedett gyönyörű egyházi beszéd úgy az egyházi tagok, mint a templomban közelből és távolból összejött más egyházhoz tartozó hallgatók közt is oly hatást tett a lelkekre, hogy bizton remélhetni, hogy a kis gyülekezet a virágzás egy jobb, uj korszakába lépett, s ott a testvéri szeretet á különböző hitfelekezetek közös kincse marad.

— Rabbi-beigtatás. Tokajból írja alkalmi tudósitónk: Hitközségünk újonnan választott főrabbiját, Strasser K.-t, f. hó 9-én nagy ünnepiességgel igtatták be, 170 hitközségi tag ment elibe Szerencsre, honnan külön-vonaton hozták Tokajba. A vonattól a templomig 40 kocsin történt a bevonulás; ott a hitk. elüljárója, Zinner Arnold, fogadta szép beszéddel, mire a rabbi elmondta programbeszédét, mely lelkes tetszésben részesült annyival is inkább, mert az hazafias szellemben volt tartva. Este fényes banket volt 190 terítékre. Az első felköszöntőt, természetesen magyarul, a királyra Engel Jakab dr. köz- és váltóügyvédő, mondotta a papot Kohn Áron köszöntötte fel lendületes szép beszédben.

— Temetőszentelós. Karcsán s Becskedtanyán az új temetőket ft. Bányász Ödön n.- kövesdi rk. és ft. Damjanovics Ágoston bodrog- szerdahelyi lelkészek f. hó 14-én szentelték föl a helyből és a szomszédból templomi zászlók alatt egybesereglett hívők jelenlétében. Az egyházi ténykedés elvégzése után a Becsked-tanyán Kátai Mór tiszttartó vendégszerető asztalánál gazdag uzsonnával vendégelte meg a lelkészeket s kántorokat. r. 1.

— Zongoratanitás. Kezdőket és haladókat zongorázni tanítani elvállal egy jól kiképzett zongoratanitónő, kinek e téren több évi gyakorlata van. — Bővebbet dr. Fried Lajos helybeli lakos ügyvédnél.

— Lapunk mai számához mellékelve veszik olvasóink .Munkácsy Mihály „összegyűjtött munkái“ cimű gyönyörű diszmü illusztrált elő- rajzát. A könyv remek diszkötésben, Munkácsy bronzveretü relief-képével e hét folyamán fog megjelenni és a karácsonyi könyvpiac páratlan újdonsága lesz. Ára 25 ft és Lőwy Adolf helybeli jó nevű könyvkereskedő utján 2 ftos havi részletfizetés ellenében megszerezhető. Ajánljuk a minden szépért és nemesért lelkesedő t. közönségünk figyelmébe és páJtfogásába.

— A belga király nagy diját (grand prix du roi) felülmidhatlan port-, sherry stb. boraiért a genfi borászati kiállítás alkalmából a „The Continental Bodega Company“ nyerte el! Ugyancsak kitüntettetett a brüszeli nemzetközi kiállításon díszoklevéllel és aranyéremmel.

— Véres lakodalom. E hó 15-én Legyes- Bényén egy paraszt lakodalom alkalmával Gecse János nevű legényt, amiért táncolni mert Földi Anna nevű leánynyal, Koleszár József és B. Ra- koczki János agyba-főbe verték. A szerencsétlen orvosi kezelés alatt van, a két hencegő legényt pedig a csendőrség vette pártfogásába. r. 1.

— Általánosan tudott dolog, hogy mindennemű köhögés és tüdőbajnál a csukamájolaj az egyedüli és biztos szer, melyet az orvosi kar különösen azóta kezd ismét a gyakorlatba bevenni, a mióta Zoltán Béla fővárosi gyógyszerész a már minden gyógyszertárban kapható teljesen szag és iznélküli Zoltán-féle csukamájolajat forgalomba hozta. Főraktár : Widder Gyula gyógyszertára S.-A.-Ujhely Bt.

— Időjóslat novemberei ére. Enyhe, helyenként csapadék, szeles.

Báli selyemszöveteket • krig méterenként — va- I

Jamint fekete, fehér, színes Henneberg-selyem 45 krtól 14 frt 65 krig méterenként sima, csikós, koczkázott, mintázott, damaszt s. a. t. (mint egy 240 különböző minőség, 2000 szin és mintázatban s. a. t.) a megrendelt árukat postabér es vámmentesen, házhoz szállítva, valamint mintákat postafordultával küldi* Offenueberg G (cs. és k. udvari szállító) selyemgyü i*hí Zürichben. Svájczba czimzett levelekre 10 kros, levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek. 4.

Irodalom.

„A magyar nép múltja és jelene.“

Két kötet számos képpel és műmelléklettel. I. kötet: A szolgaságtól a szabadságig. II. kötet: A bölcsőtől a sírig. Irta Benedek Élek. Kiadja az „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvénytársulat.

A jövő 1898-ik esztendőben ünnepet ül a magyar nemzet. Ünnepet, mely kiegészítője a honfoglalás ezerévi ünnepének: a jövő esztendőben lesz félszázas fordulója annak a lélekemelő eseménynek, mely a föld népét egyenlővé tette a kiváltságos osztálylyal, mely szabaddá tette a földet és népét, a jó magyar népet. Ekkor lett a magyar igazán nemzetté, jogokban és terhek- ban osztozkodván földesúr és jóbágy.

Sokan megírták a magyar nemzet ezer éves történetét, de a magyar föld népének története mind e napig megiratlan maradt. Ennek a megírására vállalkozott Benedek Elek, ki mint magyar nép fia és kedvelt írója, komoly tudásánál és remek magyaros irályánál fogva leghiva- tottabb írónk arra, hogy a magyar nép múltját és jelenét az ő eleven magyaros tollával elénk állítsa.

Nagy és nevezetes alkalom szülte e könyvet: a szegény, sokat szenvedett nép felszabadulásának ötven éves fordulója. — „Annak a népnek történetét irom“ — mondja Benedek az előszóban — „melynek egyik kezében ekeszarva, másik kezében kard“; mely ezer esztendőn át hullatta vérét a honért, amelynek ő nem volt szabad gyermeke; hullatta véres verejtékét a földre, mely nem volt az övé s melyhez mégis megható hűséggel ragaszkodók. .. Á nép történetét irom, annak a népnek történetét, mely e- zer esztendő óta dereka ennek az országnak; ereje s tápláló vére a nemzetnek; mely híven megőrizte a régi jó erkölcsöket, jellemző szokásokat ; megőrizte a viseletét és megőrizte a szép magyar nyelvet, akkor, midőn a főnemesség már- már elvesztette nyelvét, nemzeti karakterét“. . .

Mi e könyvnek a célja?

Végig vezeti az olvasót a magyar történelem kevésbbé ismert, járatlan ösvényein. Eléje teríteni a magyar népnek, a föld népének ezer esztendős történetét; hol jobbra, hol rorszabbra forduló állapotát; végig vezetni a törekvések, küzdelmek ezer esztendős utján, amely törekvéseknek, küzdelmeknek hol nyílt, hol rejtegeti célja volt a szabadság, egyenlőség, testvériség.

E könyvnek nem lehet célja már begyógyult. sebeknek felszaggatása. Ellenkezően : az a becsületes célja van, hogy a szabadság, egyenlőség és testvériség szentháromságában egygyé lett népek közt a szeretetet még bensőbbé tegye, urat és parasztot a szó nemes értelmében egy testté s lélekké forraszszon össze.

„Történetet Írok“ — mondja tovább az iró — „szivemben mély szeretettel a föld népe iránt, mely nemcsak ura s elnyomója tudott lenni a népnek, de hű szerető édes atyja is s mely végül önként, kényszerítés nélkül, példátlan lelkességgel, maga küzdi ki a nép szabadságát, osztja meg vele jogait, osztozik vele a közterhekben !“

A föld népének története, állapotának, életének rajza e könyv: a szolgaságtól a szabadságig. A honfoglaló magyar nép életemódjának s műveltségi állapotának rövid rajzával kezdődik, úgy megy át annak a megrajzolására, miként alakulnak a külömböző rendek, osztályok s mint sülyed a tiszta magyar faj egy része jóbágygyá. A föld népének a nemességgel való viszonya, a népnek állapota s küzdelme a szabadulásért: ez húzódik végig a munka első kötetén.

A parasztlázadások egész sorával találkozik az olvasó. Kezdve az erdélyi parasztság 1437-iki lázadásán, jön a Dózsa-lázadás, ez a nagy paraszt dráma; a Péró-féle lázadás ; a Hóra- és a Kloska- lázadás ; nem is említve itt a kisebb parasztlázadásokat. Aránylag legnagyobb részét teszi ki e kötetnek' a jelen század első felének története, mikor a nemességnek szine-java hatalmas akcióba kezd a nép felszabadításáért. A magyar nemzet tözténetének legszebb lapjai ezek : a Széchenyiek, Kossuthok, Bezerédjek stb. kora. Nagy szerep jut a költőknek, kik többnyire a nép fiai.

Ez a munkának nagy vonásokban rajzolt első kötete.

A második kötet a most élő népet rajzolja : a bölcsőtől a sírig.

A iró végig kiséri a népet, a szó való értelmében, a születéstől a halálig. Á fészekrakáson : a házépítésen kezdi. Hogyan építi házát-a magyar ember? Mik a nevezetesebb külömbségek e tekintetben az ország külömböző vidékein? Mint fejlődött az építkezés az idők során ?

Aztán jön a családi élet megalapítása. Az ezzel kapcsolatos szokások. A gyermek ápolása, nevelése. A falusi iskola. Milyen volt régen, milyen ma ? A nép nyelve. Hite. Költészete. Yiselete ?

A katonaélet: régen és most. A katonaságból haza kerül a legény : kezdődik a gazdaság. Milyen az a paraszt gazdaság?

Hát a községi élet ? És az alkotmányos jogok gyakorlása ? Á restoráció ? A követválasztás?

A bölcsőtől a sírig kiséri az iró a népet: a temetőbe, hol még láthatók a sírkövek közt a régi, harcias világra emlékeztető kopjás fejfák.

„Nagy útra viszem, — igyszól végül — a olvasót „aki velem tart, de hiszem, hogy h csak, könyvemnek hőse, a nép iránt való erős szeretetemben túl nem becsültem erőmet, utunk nemcsak nagy, hanem érdekes és tanulságos is leszen.“. . .

Az írónak e lelkes szavai után kevés a mi mondanivalónk. Hiszszük, hogy a magyar olvasó- közönség, melynek többsége mindenkor a néppel együtt érez, nem közönséges érdeklődéssel fogadja e könyvet. Meg vagyunk győződve, hogy e könyv nyitott ajtót talál a kunyhóktól a palotákig minden jó magyar házban.

lm, erre a könyvre hívjuk fel a magyar közönség, különösebben pedig a „Zemplén“ t. olva-só közönségének hazafias figyelmét!