Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1897-11-21 / 47. szám
„A magyar nép múltja és jelene“ e. munkát Budapesten az „Athenaeum irodalmi részvénytársaság“ adja ki, mégpedig mindenki számára könnyen hozzáférhetővé óhajtván tenni, azt egyelőre füzetekben, mégpedig a két kötetet együtvéve negyven füzetben á 30 kr. bocsátják közre, kezeskegvén róla, hogy az egész munka negyven füzettel befejezést nyer. Minden füzet, egy-egy szép képmellékleten kivül, számos szöveg-képpel is lesz diszitve. A műhöz több remek, szines képmelléklet is készül [elsőrendű festőművészeink ecsetéből, melyek értéke egymagukban is felér a munka olcsóra szabott árával. Kéthetenkint egy-egy füzet jelenik meg, s postával pontosan megküldetik az előfizetőknek. A most megjelent első füzet után méltó érdeklődéssel várjuk a folytatás megjelenését. Ebben a füzetben számos igen sikekült illusztráció idézi vissza a magyar nép ezer év előtt életmódját, s csatolva van hozzá két hatásos mümelléklet is. Az egyik: „A szerzetesek szántani tanítják a népet“, a magyar történelem első korából meriti tárgyát, a másik egy szép szines kép, Dudits Andor festménye után, ggy megkapó jelenet: „II. Rákóczi Ferenc búcsúja a néptől.“ Előfizetést 5 füzetre (1 ft 50 kr.), 10 füzetre (3 ft), 20 füzetre (6 ft), vagy a teljes műre (12 ft) elfogad S.-A.-Ujhelyben Lővy Adolf könyves boltja, vagy pedig az „Athenaeum“ kiadóhivatala. Ee> géniusz éiptf és alkotásai. Singer és Wolffner- ék, évekig tartó szorgalmatos munka után, most egy olyan publikációval gazdagították a magyar irodalmat, amelyhez hasonlót itthon egyet sem, a külföldön is alig egynéhányat ösmerünk. Kiadták a teljes Munkácsyt, ennek a csodás géniusznak minden müvét, egész élete folyását, hozzá méltó pazar diszmüben. Előttünk fekszik a nagy munkának első füzete : maga a hatalmasalbum rövid idő múlva jelenik meg. Nem holmi hamarosan összehordott képeskönyv ez, idegen vállalkozásoknak rögtönzött kópiája, hanem a legmagasabb színvonalon álló, értékes bibliája a magyar művészetnek. Harminckét albumrétu ivén huszonnégy önálló mümelléklet és száznyolc fényesen sikerült illusztráció mutatja be ennek az isten kegyelméből való géniusznak élete művét; Malonyay Dezső pedig olyan életrajzot és méltatást irt hozzá, amely teljesen visszatükrözi a nagy mester szivét-lelkót. Az első fűzet, amelyhez a Tépéscsinálók fénymetszete és a Siralomház autotipikus mása van önálló mümelléklet gyanánt csatolva s amelyet azonkívül egész sor pompás kép ékesít, kitűnő bemutatója az egész munkának, amely az »Országos Magyar Képzőművészeti Társulat“ támogatásával és közreműködésével jelenik meg. A diszműhöz mindenki köny- nyen hozáfórhet, mert a kötetes kiadáson kivül (pompás diszkötésben 24 ft, fűzve 18 ft) füzetes kiadásban is piacra kerül. A művészetnek semmi fényes alkotása nem állhat közelebb a magyar ember szivéhez, mint a Munkácsyé. És azért reméljük, hogy ez a remekmű csakhamar bibi ájává lesz a magyar családoknak. A »Zenélő Magyarország« zongora zenemű folyóirat november 15-diki 22 ik füzete következő érdekes zenemű újdonságokat közli. I. Ivánfy Iván igen szép »Menyecske csárdás‘-át egy szöveges magyar dal, 3 palotás és 2 frissből összeállítva. II. Schmidt J. »Ábránd a fiilomile oroszdal felett." III. Holzer B. »Harang polka francaiscját*. Minden füzotben ily gazdag tartalommal jelenik meg a ma már oly közkedvelt zenemüfolyóirat. Egy-egy füzet mindenkor 10 oldalon a legszebb s legsikerültebb divatos ze- neujdonságokat hozza, negyedévben 6 fűzet 60 o'dal zene müvet ad 1 ft előfizetésért. Egyes számok 22 krért, ha az összeg beküldetik.JElöfizethetni az október—decemberi évnegyedre csakis a » Zenélő Magyarország“ kiadóhivatalában Budapesten, VI. Csengery-utca 62. sz., honnan mutatványszámot megismerésre ingyen és bérmentve küldenek. Quids, a hírneves angol Írónő flórenci magányában egy uj regényt irt, mely bombaként pattant az ángol előkelő társadalomba, annak pénzszomj-okozta modern elfajulását maró gunynyal és keserű megvetéssel ostorozva. A magyar olvasóközönség nagy és igaz élvezetet fog e regényből meríteni s hálával fog adózni az „Athenaeum*- nak, mely azt az „Athenaeum Olvasótárában“ olcsó áron kiadta, mert soha még iró társadalmunk korcs kinövéseinek ilyen kézzelfoghatóan kidomborodó képét nem adta, mint Quida A „Massarene család* cimü szenzációs regében, mely pikáns színekben festi a modern társadalom táncát az aranyborjú körül, a pénznek ama mindenható hatalmát, mely előtt mindenki meghódol és amely glóriát szór annak a feje köré, aki bírja, akármily ocsmány módon szerezte is légyen. A könyv Cserhalmi Irén fordításában jelent meg az „Atenaeum Olvasótárá'-ban. Ara három kötetnek kötve 1 ft 50 kr. Petőfi-allmm. A Petőfl-Társaság elhatározta, hogy a jövő óv elején fényes kiállítású Petöfl-album-ot bocsát közre a nagy költő életére vonatkozó közleményekkel és illusztrációkkal. Minthogy a közönség közt még mindig lehetnek olyanok, akik Petőfitől kiadatlan kéziratokat, leveleket és más emléktárgyakat őriznek : a Potöfi-Társaság bizalomteljes tisztelettel kéri ezeket, hogy a náluk levő ereklyéket az albumban való bemutatás céljából a Petöti- társaságnak átengedni szíveskedjenek. A tárgyak a lehető legrövidebb idő alatt, a társaság titkári hivatalába (Bástya-utca 11 sz.) küldendők, amely azok gondos megőrzéséről és köszönettel való visszaküldéséről gondoskodik. Az »Ailienaoum* naptárai. A naptárirodalom terén jóformán csak az „Athenaeum" r. társaság az, melynek naptárait még a népiesebb irányuakat is, a választékosság és a jó Ízlés erősen megkülönbözteti a ponyvára került naptárirodalomtól így az „Athenaeum Nagy Képes Naptára“ továbbra is a magasabb értelmi osztályok és a hivatalnoki kar almanachja maradt. A nagy naptár kiegészítő része a teljes tiszti címtár, mely 1897. szeptember 10-ig hivatalos adatok alapján van a lehető legnagyobb pontossággal összeállítva A nagy naptár ára 1 forint. Az Athenaeum többi naptárai szintén ily díszesen vannak kiállítva, de kisebb terjedelemben, épen azért bámulatosan olcsó árt szabtak rájuk így „Regélő Kalendáriom“. Szerkeszti Székely Huszár. Ara 40 kr. „Az Athehaeuni Kossuth Naptára" 30 kr. „Az Athenaeum Petőfi Naptára" 30 kr. „Az Athenaeum Kaiandos Mese-Naptára" 20 kr. Ezek a naptárak kaphatók minden hazai könykereskedésben. Egyesületi élet. Egyesüljünk! Zemplén-vármegye tanítótestülete ujjáala kulás küszöbén áll, mint az a jelen számban közölt meghívásból is olvasható. Mi tette szükségessé ezt az újjáalakulást? Részint a tisztviselői kar mandátumának lejárta, részint a múltakból merített tapasztalat. A múlt ugyanis nem olyan, a melylyel megelégedve lehetnénk. Nem olyan, melyet dicsőséggel emlegethetnénk és melyre büszke önérzettel hivatkozhatnánk. Hogy ennek az egyesületi meddő életnek mik voltak okai, azok tudják legjobban, a kik az egyesületnek régebben is tagjai voltak. Az egyéni, a féltett önérdek; a közzel való nemtörődés, a személyek iránt nyilvánuló ellenszenv mind ott szerepeltek az egyesület múltjában. Márpedig a hol ezek egymással kezet fogva tanyát ütnek, nem hogy táplálnák az egyesületi életet, nem hogy elősegítenék azt fejlődésében, de elfojtják annak még csiráját is, s a már fejlődni kezdő életre bénító hatással vannak nemcsak, hanem a külsőktől megkívánt tiszteletet is elfordítják az egyesülettől. Bizonyos egyesület, legyen az bármilyen irányú, csak a tagoknak a vezetőség s egymás iránt való kölcsönös bizalma, szeretete alapján az egyesületi élet ügyeinek buzgó pártfogása és folytonos munkálkodása mellett állhat fenn, vívhatja ki maga részére a külsők tiszteletét; igv szerezhet magának tekintélyt a társadalomban, a melyre oly nagy szüksége van. Újjáalakulás küszöbén állunk, amely újjáalakulással várjuk nem csak mi, de várják, sőt megkövetelik mások is mindazt, mit egy egyesülettől várni, követelni lehet. Azonban, hogy a reánk váró nagy feladatnak, a társadalom részéről táplált követelményeknek megfelelhessünk ; tömörüljünk a zászló alá, melyre arany betűkkel van felírva a „Népnevelés“ dicső szava. Ki tagadhatná meg, hogy e zászló alá tömörült egyenként oly parányi emberek, de egészében oly nagy, oly hatalmas sereg munkája képezi alapját édes hazánk második ezer évi életének ? Ki tagadhatná, meg hogy a kardkorszak lejárta után a szellem fegyvereivel vívhatjuk, meg a nagy harcot, amely folytonosan tart ? És ki volna elég vakmerő, a ki aláirná, hogy az egyéni érdek előre tolása mellett, a tétlenség karjaiban pihenve a köz nem sodortatik az örvénybe ? Egyesüllünk hát! Tömörüljünk a zászló alá! Hiszen ha egyenként is szolgáljuk a népnevelés magasztos ügyét, mennyivel inkább megfelelhetünk ennek egyesületté alakulva! Ne legyen Zemplén-vár- megyének tanítója, a ki magát egyesületünk tagjának ne nevezné! Ha kicsinyes dolgok akadályozzák azt a jelenben: hiszem, szent meggyőződésem, hogy ezek az akadályok el lesznek hárítva a jövőben; mert mig magában az egyes ember bármily erős, mégis nagyon gyenge és üdvös dolgokat sokszor kéréssel sem vihet keresztül, addig az egyesület értékes tekintélyt szerez az egyénnek. Többen tanitótársaim közül azért vonulnak el a mi zászlónk alól, mert a gyűléseken megjelenni anyagi viszonyuk nem engedi. Igaz, elég erős és mindenesetre figyelemre méltó érv. De hát hányán lehetnek Magyarország tanítói között olyanok, kik ezt az érvet egész jogosan nem alkalmazhatnák ? Bizonyára azok a lelkes tanító-egyesületek tagjai, "kik már is tekintélyt szereztek a tanító-világnak, kik példa gyanánt állhatnak előttünk, bizonyára azok sem örvendenek anyagi tekintetben brilliáns helyzetnek, és mégis nagyok, mégis dicsők ! Vetkezzük le aztán magunkról a felekezetiességet. Nem azt mondom ezzel, hogy felekezeten kivül állók fegyünk, de éppen nekünk tanítóknak nagyon is tudnunk kell, hogy a hol ez az érdek erősen felüti fejét s agitál, ott az ember ennek nyomása alatt állván, nem szolgálhatja úgy a közügyet. Nem hiszem, hogy volna kartársam, a ki el nem ismerné az egyesületi élet szükségességét, fontosságát és nagy jelentőségét. Tömörüljünk egyesüljünk hát! Menjünk el mind a december 9-én tartandó közgyűlésre! Mutassuk meg a világnak hogy megérdemeljük a „Tanítótestület“ nevezetet! A múltakból okulva, a jövőbe vetett erős reménynyel és saját magunkba helyezet erős bizalommal kezdjük meg a munkát, melyre Isjen segített minket! (Hubiy <§ertalan. Meghívó. A „Zemplén-megyei Tanítóegyesület“ folyó évi december hó 9-én délelőtt 9 órakor Sátoralja-Ujhelyben, a vármegyeház gyü- léstermében, tisztújító közgyűlést tart, melyre az egyesületnek és tanügynek barátait tisztelettel meghívjuk. — Tárgyak: 1. Elnöki megnyitó és jelentéstétel. — 2. Tisztujitás. — 3. A körök, illetőleg az egyesület anyagi ügyeinek tárgyalása. — 4. A módosított alapszabályokra vonatkozó intézkedés. — 5. Járáskörök megalakítására és esetleg szükségesnek mutatkozó kikerekitésére vonatkozó intézkedés. — 6. Javaslat az egyesület felvirágoztatását célzó teendők tárgyában. 7. Esetleges indítványok. — A közgyűlést 8 órakor választmányi gyűlés előzi meg. — Sárospatak, 1897. november 14. — Az elnökség. A kik a közebéden résztvenni óhajtanak, ebbeli szándékukat Kulcsár Ferenc e. jegyző urnái (S.-A.-Ujhelyben) szíveskedjenek a kellő időben bejelenteni.) Tanügy. A tanügy barátja. El nem mulaszthatjuk hálás köszönetünket kifejezni Zalay Andor Je- gyesbényei nagybirtokosnak azért az újabb nemes tettéért, hogy t. i. a róm. kát. és az ev. ref. iskoláknál a tanítói lakot kipadoztatta, s a róm. kát. iskola felszerelését újabban Európa nagy falitérképével vásznon a legújabb felosztás szerint gyarapította. Adjon az Isten sok ily lelkes tanügybarátot e hazának! W. Vármegyei Hivatalos Rész. 21810. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak. A nagyméltóságu m. kir. belügyministeri- umnak a féláru menetjegyváltásra jogosító arcképes igazolványok tárgyában kiadott intézvé- nyét másolatban, különösen annak utolsó pontjában felvett rendelkezésre való figyelmeztetéssel, midőn tudomás és alkalmazkodás végett kiadom a vármegye szolgálatában álló azon tisztviselőket, a segéd,- kezelő személyzethez tartozókat, a kik 1898. évre érvényes arcképes igazolványt óhajtanak nyerni, hogy vizit-kártya alakú arcképeiket 2 ft kiállítási díjjal hozzám december hó 1-éig adják be. A járások főszolgabirái, a hivatalhoz tartozóktól az arcképeket és 2—2 forint kiállítási dijat beszedve, névsor kíséretében, melyben a kiállításhoz szükséges adatok feljegyzendők, és a mely 2 példányban lesz szerkesztendő, hason- lólag december hó 1-éig beterjeszteni lesznek Irnfplpcjplr S.-Á.-Ujhely, 1897. október hó 18. Másolat. Matolai Etele, alispán. M. kir. belügyminister 3797/eln. szám. körrendelet kereskedelemügyi minister ur, folyó évi augusztus hó 7-én 50044 szám alatt hozzám intézett átirata szerint, a m. kir. államvasutak igazgatóságának javaslatára megengedte, hogy a m. kir. állam vasutakon féláru menetjegy váltására jogosító, az állami, valamint a törvény- hatósági közigazgatási tisztviselők részére 1896. évben életbe léptetett és a folyó év tartamára lebélyegzés által megújított arcképes igazolványok jelenlegi mintája helyett, azok kiállításának és kezelésének megkönnyebbítése és egyszerűsítése czéljából a jövő 1898. évtől kezdve 5"évi használatra előkészített uj arcképes igazolványokat léptessen életbe. Az állam-vasutak igazgatóságának javaslatára megengedte egyúttal a kereskedelemügyi minister ur, hogy annak idején, ha majd az 1898. évre kiállított arcképes évi igazolványoknak a következő évre való érvényesítésére rákerül a sor, azon idő alatt, mig az államvasutak igazgatóságához e célból beküldött igvzolványok ugyanott kezeltetnek, ez illető igazolványok birtokosai részére, ha az az iránt beadandó bélyegtelen folyamodványaikon hivatali felsöbbségük igazolja, hogy igazolványuk érvényesítés végett be van küldve, előre nem látott utazásokra a szükséghez képest egyszeri utazásra szóló igazolványokat állíthasson ki. Az 1898. évre szóló uj arcképes évi igazolványok az eddigi módozatok mellett, vagyis az illető igényjogosult tisztviselő vagy tisztviselők felettes hatósága által szerkesztett, az illető tisztviselők arcképeivel és egyenként 2 ft illetékkel felszerelt jegyzék alapján fognak kiállíttatni, illetve a következő 1899—1902. évekre minden megelőző év végén az igazolvánó 2. és 3. oldalán külön e célra előkészített rovatok megfelelő kikötése által érvényesíttetni. A magyar kir. államvasutak igazgatósága a személyek |és áruk díjmentes vagy kedvezményes szállításáról szóló 23. számú utasítás II. része 18. cikkének 62. §-a értelmében köteles lévén mindazon nyomtatványokról, illetve jegyekről a melyeknek tőszelvényei nincsenek, — igy tehát a féláru jegy váltására jogosító arcképes évi igazolványokról is — a havi számadás mellé év szerinti kimutatást csatolni, ebbeli teendőinek és főképen a pontos elszámolás megkönnyítése érdekében a kereskedelemügyi minister ur fölkérése folytán
